A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] volt budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont volt ügyvéd 2 (két) rendbeli - ebből 1 (egy) rendbeli folytatólagos - szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért 320.000 Ft pénzbírság fegyelmi büntetéssel sújtja.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a kiszabott pénzbírságot, valamint 30.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizesse meg.
A bejelentés és a fegyelmi biztos indítványa:
A bejelentő az eljárás alá vont nem megfelelő jogi képviseletét, valamint tájékoztatás elmulasztását kifogásolta.
A bejelentő a bejelentés előterjesztését követően a kamaránál közvetítői eljárás lefolytatását indítványozta.
Az eljárás alá vont volt ügyvéd a vezető fegyelmi biztos felhívásának nem tett eleget, az ügyre vonatkozó iratait nem csatolta, észrevételt, igazoló nyilatkozatot nem tett, a bejelentésben foglalt állításokat nem tette vitássá, így a tényállást a bejelentő előadása és az okirati bizonyítékok alapján lehetett és kellett megállapítani.
A fegyelmi biztos a hivatalból indult előzetes vizsgálati eljárás eredményeként fegyelmi eljárást kezdeményezett: az eljárás alá vont azzal a magatartásával, hogy 1.) az eljárás alá vont ügyvéd a megbízás alapján nem járt el, a megbízásnak nem tett eleget, 2.) a bejelentőt az eljárás mellőzésének okáról nem tájékoztatta, 3.) a megbízási díjjal nem számolt el, a munkavégzéssel nem érintett megbízási díjat nem fizette vissza, megsértette az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) 1. §, (3), 52. § (2) bekezdését, illetve 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól (ÜESZ.) 2.1., 2.2., 7.3., 6.10., 12.3. pontjaiban foglalt rendelkezéseket. Mindezzel 2 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.
A kamara elnökhelyettese átiratával tájékoztatta a vezető fegyelmi biztost, arról, hogy a bejelentő és az eljárás alá vont ügyvéd között a közvetítői eljárás megállapodással befejeződött és egyben mellékelte a létrejött megállapodást.
A Fegyelmi Tanács elnöke az ügy tárgyaláson kívüli elbírálását kezdeményezte.
A tényállás:
A bejelentő, mint felperes a törvényszékhez benyújtott keresetében annak megállapítását kérte, hogy a [...] Zrt-vel kötött kölcsönszerződés részlegesen érvénytelen az általa megjelölt egyes szerződési feltételek tisztességtelensége miatt. A törvényszék végzésében - keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasítás terhével - hiánypótlásra hívta fel a felperest.
A felhívás arra irányult, hogy felperes pontosítsa a kereseti kérelmét, igazolja költség-mentesség engedélyezési feltételeinek fennállását, továbbá 30 napon belül gondoskodjon jogi képviseletéről, mivel a jogi képviselőjének az ügyvédi tevékenységét a kamara felfüggesztette.
A bejelentő a hiánypótlás iránti végzés átvételét követően megbízást adott az eljárás alá vont ügyvédnek a perbeli képviseletének ellátására. A megbízásról a felek megbízási szerződést kötöttek, valamint ügyvédi meghatalmazás is aláírásra került, továbbá bejelentő megfizetett 76.200 Ft megbízási díjat az eljárás alá vont ügyvédnek ’Átvételi elismervény’ ellenében.
Az eljárás alá vont ügyvéd a megbízást nem látta el, a hiánypótlásnak nem tett eleget, az ügyvédi meghatalmazást sem nyújtotta be a bíróságnak.
A törvényszék jogerőre emelkedett végzésével a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasította, mivel a felperes a hiánypótlási felhívásnak nem tett eleget. Az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentő számára elérhetetlenné vált, így nem került sor a keresetlevél - joghatályt fenntartó - újbóli, szabályszerű benyújtására.
A bejelentő a megbízást levélben felmondta, egyben kérte az iratok visszaadását és a megbízási díj visszafizetését. Az eljárás alá vont ügyvéd az ügyiratokat és a megbízási díjat nem adta vissza a bejelentőnek.
A Budapesti Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosa felhívta az eljárás alá vont ügyvédet, hogy az ügyben keletkezett releváns iratait 8 napon belül köteles, az ügyre vonatkozó észrevételeit pedig jogosult a Kamara részére megküldeni. Az eljárás alá vont ügyvéd a felhívás szerinti iratcsatolási kötelezettségének nem tett eleget, a bejelentésre észrevételeket sem tett.
A bejelentő kezdeményezésére lefolytatott kamarai közvetítői eljárás eredményeként a bejelentő és az eljárás alá vont ügyvéd megállapodást kötöttek: a köztük létrejött megbízási szerződés alapján az ügyvéd a bejelentő által megfizetett megbízási díj teljes összegét megfizeti a bejelentő részére valamennyi igénye teljes és végleges kielégítése céljából, két részletben.
A felek a fentieknek megfelelő teljesítés esetén a bejelentésből eredő vitát lezártnak, bejelentő igényét mindenben kielégítettnek tekintik és kijelentették, hogy a megbízási szerződéssel összefüggésben egymással szemben igényük nem áll fenn.
A bejelentő bejelentette, hogy eljárás alá vont a közvetítői eljárásban vállalt kötelezettségét teljesítette.
A fegyelmi biztos indítványa:
A fegyelmi biztos akként nyilatkozott, hogy amennyiben az eljárás alá vont ügyvéd a közvetítői eljárásban megkötött megállapodást teljesíti - az ügy tárgyi súlyának elbíráláskori csekéllyé válására tekintettel - megrovás, ellenkező esetben pénzbírság fegyelmi büntetés kiszabására tett indítványt azzal, hogy a Fegyelmi Tanács mindkét esetben marasztalja az eljárás alá vont ügyvédet az eljárási költségekben.
A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indokai:
Figyelemmel arra, hogy a kifogásolt tevékenységet az eljárás alá vont ügyvéd a részére a 2019. január 2. napján adott meghatalmazás és ugyanezen a napon kelt „Ügyvédi Megbízás” alapján fejtette ki, ezért fegyelmi felelősségének elbírálása során az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.), illetőleg a 2018. május 1. napjától hatályos 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban: ÜESZ) rendelkezéseit kell alkalmazni.
Eljárásjogi szempontból az előzetes vizsgálati eljárásra az Üttv. 208. § (22) bekezdése alapján a 2019. január 1. napjától hatályos, a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban: FESZ) rendelkezéseit kellett alkalmazni tekintettel arra, hogy az előzetes vizsgálat 2019. január 1. napja után indult.
Az Üttv. 127. § (1) bekezdése értelmében: Egyszerű megítélésű ügyben a fegyelmi tanács a határozatát tárgyalás tartása nélkül hozza meg.
A FESZ 22.1. pontja értelmében pedig: A fegyelmi ügy tárgyalás tartása nélküli elbírálása indokolt, ha a fegyelmi vétség egyértelmű, a rendelkezésre álló adatokból további bizonyítás felvétele nélkül megállapítható a fegyelmi felelősség.
A Fegyelmi Tanács a tényállást - az eljárás alá vont volt ügyvéd iratcsatolási kötelezettségének elmulasztása következtében, nyilatkozatának, a bejelentő előadásának vitatása hiányában - a bejelentő előadása és általa csatolt iratok alapján állapította meg és azt minden vonatkozásában aggálytalannak tekintette.
Ugyancsak a tényállás és egyben az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelőssége értékelésének részét képezi a kamarai közvetítői eljárásban megkötött megállapodás is.
A közvetítői eljárásban a bejelentő és az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi eljárás alapját képező ügy kapcsán mindenre kiterjedő, teljes körű megállapodást kötöttek, amit az eljárás alá vont ügyvéd maradéktalanul teljesített.
A Fegyelmi Tanács azt állapította meg, hogy az eljárás alá vont ügyvéd azzal a magatartásával, hogy 1.) a megbízás alapján nem járt el, a megbízásnak nem tett eleget, 2.) a bejelentőt az eljárás mellőzésének okáról nem tájékoztatta 3.) a megbízási díjjal nem számolt el, megsértette az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) 1. §, (3), 52. § (2) bekezdését, illetve 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól (ÜESZ.) 2.1., 2.2., 7.3., 6.10., 12.3. pontjaiban foglalt rendelkezéseket, ezzel 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.
Azzal a magatartásával pedig, hogy a vezető fegyelmi biztos felhívására elmulasztotta csatolni az ügy iratait, megsértette az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (ÜESZ) 12.3. pontjában írt kötelezettségét - és amely önálló fegyelmi vétségnek minősül -, ezzel további 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget valósított meg.
A Fegyelmi Tanács enyhítő körülményként értékelte, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a közvetítői eljárásban kötött megállapodást maradéktalanul teljesítette, így a részére kifizetett ügyvédi munkadíjjal utólag - a fegyelmi eljárás kezdeményezését követően - a bejelentő-megbízó felé elszámolt.
A Fegyelmi Tanács súlyosbító körülményként értékelte az eljárás alá vont ügyvéd igen jelentős fegyelmi előéletét, a vele szemben indult és jogerősen lezárt fegyelmi eljárások nagy számát, ezen fegyelmi eljárások alapjául szolgáló ügyek hasonló tényállását, továbbá az előzetes vizsgálati szakban a kamarai felhívás teljes ignorálását.
A fentiekre és az ügy összes körülményeire tekintettel - az Üttv. 109. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével: a fegyelmi vétség súlyára, valamint a fegyelmi vétséggel érintett ügy érdemére való kihatására tekintettel, az elkövetésre irányuló szándék fokának megfelelően, a feltárt összes körülmény figyelembevételével mérlegelési jogkörében - a Fegyelmi Tanács a fegyelmi biztos írásbeli megrovás fegyelmi büntetésre tett indítványát - a fokozatosság elvére is figyelemmel - nem találta kellő súlyúnak, és ezért az Üttv. 108. § b) pontja szerinti pénzbírság fegyelmi büntetés kiszabását találta indokoltnak, melynek mértékét ugyancsak mérlegeléssel a rendelkező rész szerinti mértékben látta arányban állónak a megvalósított fegyelmi vétséggel: a Fegyelmi Tanács a rendelkező rész szerinti pénzbírság mértékével értékelte a súlyosbító körülményeket.
A fentieken túl különösen súlyosként értékelte a Fegyelmi Tanács, hogy a tanúsított magatartás - annak ismétlődő jellege miatt - alkalmas az ügyvédi hivatásba, az ügyvédi tevékenységbe vetett társadalmi bizalom, megítélés csorbítására, az ügyvédi hivatás méltóságának megsértésére. Összügyvédi érdek, hogy az ilyen magatartások ellen a kamara határozottan lépjen fel az ügyvédi tevékenység és hivatás presztízsének fokozott megóvásáért.
A jelenleg hatályos szabályok értelmében a kiszabható pénzbírság maximuma 1.000.000 Ft: a Fegyelmi Tanács a jelen eljárásban ennek alapulvételével szabta ki a mérlegeléssel megállapított és a középmérték alatti összegű pénzbírságot.
A Fegyelmi Tanács az Üttv. 127. § (1) bekezdése és a FESZ 22.1. pontja alapján határozatát tárgyaláson kívül hozta meg: az alapul fekvő tényállás egyértelmű, annak elemei a bejelentés alapján megállapíthatóak, az eljárás alá vont ügyvéd annak egyetlen elemét sem vitatta.
A fegyelmi felelősség, annak minősítése ilyen körülmények mellett kétséget kizáróan megállapítható.
A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése, a FESZ 40.2. b) pontja alapján a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére kötelezte.
A Fegyelmi Tanács határozata elleni jogorvoslatot az Üttv. 127. § (3) bekezdése teszi lehetővé.
A Fegyelmi Tanács határozata 2020. május 13. napján jogerős és végrehajtható.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2019. F. 283.)