A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] volt budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont volt ügyvéd három rendbeli, ebből egy esetben folytatólagos, szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért
300.000 Ft pénzbírság
fegyelmi büntetéssel sújtja.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont volt ügyvédet arra, hogy a kiszabott pénzbírságot, valamint 30.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlájára.
A bejelentés:
Az eljárás alá vont volt ügyvéddel szemben a bejelentő terjesztett elő bejelentést, melyben az eljárás alá vont volt ügyvéd mulasztását kifogásolta.
Előadta, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd devizahiteles ügyben vállalta jogi képviseletét, melynek ellátásáért 250.000 Ft összegű munkadíjat is átvett, a megbízás ellátására azonban nem került sor. 2019 májusa óta az eljárás alá vont volt ügyvéddel a kapcsolata megszakadt, ezen időpontot követően sem írásban, sem telefonon nem tudott vele kapcsolatba lépni, így a megbízás megszüntetésére, az iratok átvételére és a megbízási díjjal történő elszámolásra sincs módja.
Az előadottak alátámasztására a bejelentő csatolta beadványához az eljárás alá vont volt ügyvédnek adott ügyvédi meghatalmazást, valamint két darab számlát a kifizetett ügyvédi munkadíjról.
A vezető fegyelmi biztos elrendelte az előzetes vizsgálatot és felhívta az eljárás alá vont volt ügyvédet arra, hogy a vizsgálat lefolytatásához szükséges iratokat, illetve az ügyre vonatkozó észrevételeit küldje meg a kamarának.
A felhívás az eljárás alá vont volt ügyvéd ügyvédi irodája, valamint az eljárás alá vont volt ügyvéd lakcímére került postázásra. A kézbesítés nem volt sikeres, ugyanis az iroda címéről „címzett ismeretlen”, a lakcímről pedig „cím nem azonosítható” jelzéssel érkezett vissza a küldemény.
Az ügyben eljáró fegyelmi biztos az előzetes vizsgálat további 3 hónappal történő meghosszabbításáról határozott, melyről az eljárás alá vont volt ügyvédet a tartózkodási címéről kísérelte meg értesíteni. Az értesítés „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza a kamarához.
A fegyelmi biztos a fegyelmi eljárás kezdeményezéséről határozott.
A tényállás:
A bejelentő 2018. március 7. napján bízta meg az eljárás alá vont volt ügyvéd ügyvédi irodáját azzal, hogy a [...] Zrt. pénzügyi intézmény előtt ellássa képviseletét, helyette és nevében nyilatkozatot tegyen, okiratokat, illetve tájékoztatást kérjen a bejelentő által kötött hitelszerződéssel kapcsolatban, beleértve a hitelszerződés kikérését is.
Az ügyvédi iroda képviselőjeként az eljárás alá vont volt ügyvéd került megjelölésre, aki a „Meghatalmazás” megnevezésű, 2018. március 7. napján létrejött okiratot aláírta azzal, hogy „A megbízást elfogadom”.
Ügyvédi megbízási szerződés nem került becsatolásra.
A bejelentő 2018. március 7. napján 100.000 Ft-ot, 2018. március 12. napján további 150.000 Ft-ot fizetett meg az ügyvédi irodának készpénzben.
A bejelentő ügyében előrelépés nem történt, az eljárás alá vont volt ügyvéddel 2019. május 30. napja óta nem tudott kapcsolatba lépni. Így nem volt lehetősége a megbízás felmondására és a kifizetett munkadíjjal való elszámolásra.
A kamarai ellenőr 2019. július 24. napján irodaellenőrzést hajtott végre az eljárás alá vont volt ügyvéd kamarához bejelentett székhelyén. A címen kizárólag az ingatlan bérbeadójával tudott egyeztetni, akitől megtudta, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd bérleti szerződése ezt megelőzően felmondásra került, vele személyesen a bérbeadó hetek óta nem találkozott. A bérbeadó által ismert telefonszámon az eljárás alá vont volt ügyvéd, ill. előfizető nem volt kapcsolható.
Az eljárás alá vont volt ügyvéd az előzetes vizsgálati eljárás során nem terjesztett elő védekezést, a részére küldött postai küldemények „címzett ismeretlen”, „cím nem azonosítható”, ill. „nem kereste” jelzéssel érkeztek vissza a kamarához.
Az eljárás alá vont volt ügyvéd lakcím-, illetve székhelyváltozást a kamara részére nem jelentett be, ezért igazgatási úton törlésre került a Budapesti Ügyvédi Kamarából.
A fegyelmi biztos végindítványa:
A fegyelmi biztos fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában indítványozta, hogy a Fegyelmi Tanács állapítsa meg, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd két rendbeli, ebből egy rendbeli folytatólagos fegyelmi vétséget követett el azzal, hogy az Üttv. 1. § (3) bekezdésében, a 28. § (3) bekezdésében és a 39. § (3) bekezdésében, továbbá a 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól (ÜESZ) 2.4 és 12.3 pontjaiban, valamint a 6/2017. (X. 20.) MÜK Szabályzat 1.5 pontjában foglalt rendelkezéseket megsértette.
A fegyelmi biztos álláspontja szerint alapos gyanú merült fel ugyanis arra, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd a bejelentőtől kapott megbízásának nem tett eleget, a bejelentőt az ügye állásáról nem tájékoztatta, a vele való kapcsolattartást mellőzte, megbízója részére az elérhetőséget sem írásbeli, sem telefonos úton nem tette lehetővé.
A határozat rögzíti továbbá, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd a kamara felhívása ellenére a vizsgálati szakban az iratcsatolást mellőzte.
A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:
A fegyelmi biztos indítványa alapos.
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) 107. § értelmében: Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha
a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.
A Fegyelmi Tanács az alábbi rendelkezések megszegését vizsgálta:
Üttv. 16. § (5) Ha az ügyvéd az ügyvédi tevékenységével kapcsolatos iratokat részben vagy egészben az irodáján, alirodáján, illetve fiókirodáján kívüli helyen őrzi, ennek a címét köteles bejelenteni annak a területi kamarának, amelyik nyilvántartásba vette.
Üttv. 28. § (3) A felek eltérő rendelkezése hiányában a megbízási szerződés alapján a megbízott jogosult és kötelezett minden olyan cselekmény elvégzésére, amely a rábízott ügy szabályszerű ellátásával jár, továbbá a megbízót megillető pénznek vagy dolognak és az eljárási költségeknek az átvételére is.
Üttv. 39. § (3) A jogi képviselet ellátása során az ügyvéd az ügyfél érdekeinek elsődlegessége alapján jár el.
Üttv. 58. § (1) Kérelmére a területi kamarába ügyvédként fel kell venni azt, aki
...
f) a területi kamara működési területén az ügyvédi tevékenység folyamatos gyakorlására alkalmas irodahelyiséggel rendelkezik,
6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól (ÜESZ):
5.9. A megbízott köteles a megbízó rendelkezésére bocsátani az alábbi információkat:
a) a megbízott neve, az ügyvédi tevékenység végzésének jogi formája (egyéni ügyvéd vagy ügyvédi iroda), irodájának és ha van alirodájának címe, telefon-, telefax száma és e-mail címe;
12.3. Az ügyvédi tevékenység gyakorlója - függetlenül attól, hogy tesz-e nyilatkozatot - az ügyvédi kamara és szervei részére az ellene indult panasz-, illetve fegyelmi ügyben felhívásra az üggyel összefüggő iratokat - kamarai jogtanácsos, illetve jogi előadó esetében azon iratokat, amelyek felett rendelkezni jogosult - köteles becsatolni.
6/2017. (XI. 20.) MÜK szabályzat az irodahelyiség megfelelőségéről és az egy címre bejelentett irodahelyiséggel rendelkezőkre vonatkozó szabályokról:
1.1. Az ügyvédi iroda, az európai közösségi jogászi iroda (a továbbiakban együtt: ügyvédi iroda), valamint a nem ügyvédi irodai tag ügyvéd, európai közösségi jogász és a külföldi jogi tanácsadó (a továbbiakban együtt: ügyvéd) köteles biztosítani
a) az ügyfelek fogadásának,
b) elérhetőségének és tevékenysége ellenőrizhetőségének ...
infrastrukturális feltételeit.
1.3. Az irodát, az alirodát és a fiókirodát olyan, az épületbe, vagy az ahhoz tartozó bekerített és zárt helyre való belépés nélkül is látható olyan módon kell névtáblával megjelölni, hogy az alapján az irodát, az alirodát, illetve a fiókirodát az ügyfél, a postai kézbesítő, valamint az ügyvédi tevékenység gyakorlása szabályszerűségének ellenőrzésére jogosult kamarai szerv és tisztségviselő egyértelműen azonosítani tudja és meg tudja találni.
1.5. Az ügyvéd és az ügyvédi iroda a részére címzett postai küldemények átvételét, valamint az ügyfelek, az ügyvédi tevékenység ellenőrzésére és az ügyvéddel kapcsolatos eljárást folytató kamarai szervek és tisztségviselők általi elérhetőségét folyamatosan és úgy biztosítja, hogy annak során az ügyvédi titok ne sérüljön.
Az Üttv. 127. § (1) bekezdése értelmében: Egyszerű megítélésű ügyben a Fegyelmi Tanács a határozatát tárgyalás tartása nélkül hozza meg.
A FESZ 22.1. pontja értelmében: A fegyelmi ügy tárgyalás tartása nélküli elbírálása indokolt, ha a fegyelmi vétség egyértelmű, a rendelkezésre álló adatokból további bizonyítás felvétele nélkül megállapítható a fegyelmi felelősség.
A bejelentő az eljárás alá vont volt ügyvéddel 2018. március 7. napján kötött megbízási jogviszony tartalmára vonatkozóan tényelőadást tett, amelyet alátámaszt az ugyanezen napon aláírt ügyvédi meghatalmazás, amelyből kiderül a megbízás tárgya. Emellett a bejelentő által csatolt számlamásolatok a megfizetett ügyvédi munkadíj összegét igazolják.
Mivel az eljárás alá vont volt ügyvéd a fegyelmi eljárás során semmilyen nyilatkozatot nem tett, iratot nem csatolt, a Fegyelmi Tanács a bejelentőnek a megbízás létrejöttére, ill. teljesítésére vonatkozó állításait, az általa csatolt iratok tartalmára is tekintettel, valósnak fogadta el.
A Fegyelmi Tanács - a fegyelmi biztos indítványával egyezően - megállapította, hogy
1. az eljárás alá vont volt ügyvéd a megbízásnak nem tett eleget, a bejelentőt az ügye állásáról nem tájékoztatta, a vele való kapcsolattartást mellőzte, a megbízója részére az elérhetőséget sem írásbeli, sem telefonos úton nem tette lehetővé,
2. az eljárás alá vont volt ügyvéd a kamara felhívása ellenére az iratcsatolást mellőzte,
3. az eljárás alá vont volt ügyvéd nem biztosította az ügyfelek fogadásának, ill. elérhetőségének és tevékenysége ellenőrizhetőségének infrastrukturális feltételeit.
Tekintettel arra, hogy a bejelentő az eljárás alá vont volt ügyvédtől ügye állását illetően nem kapott tájékoztatást, nem volt megállapítható, hogy a megbízás teljesítése érdekében az eljárás alá vont volt ügyvéd bármilyen lépést tett volna.
A bejelentőnek a kapcsolattartás mellőzésére vonatkozó előadását a Fegyelmi Tanács valósnak fogadta el, azt ugyanis alátámasztja azon tény is, hogy a Budapesti Ügyvédi Kamara és az eljáró fegyelmi biztos küldeményeinek kézbesítése sem volt sikeres. Emellett az eljárás alá vont volt ügyvéd sem az irodája bejelentett székhelyén, sem lakcímén nem vette át a küldeményeket, új székhelyet, illetve címet a Kamara felé nem jelentett be.
Mindezen magatartásával az eljárás alá vont volt ügyvéd megszegte az Üttv. 28. § (3) és 39. § (3) bekezdésében, valamint az ÜESZ 5.9 pontjában foglaltakat, amellyel 1 rendbeli - az egy megbízáson belüli többszöri szabályszegésre figyelemmel - folytatólagosan megvalósított szándékos fegyelmi vétséget követett el.
Ezzel összefüggésben került sor az eljárás alá vont volt ügyvéd igazgatási úton való törlésére is, figyelemmel arra, hogy a kamarai ellenőr által végzett irodaellenőrzés során sem volt az eljárás alá vont volt ügyvéd fellelhető, ezzel megszegte a 6/2017. (XI. 20.) MÜK szabályzat 1.1, 1.3 és 1.5 pontjait, amely további 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétségnek minősül.
Az ügyvédi tevékenység gyakorlója fegyelmi eljárásban nyilatkozatot tenni nem köteles, azonban az ügyvédi kamara és szervei részére az üggyel összefüggő iratokat köteles becsatolni.
Mivel az eljárás alá vont volt ügyvéd az eljárás során semmilyen iratot nem csatolt, a Fegyelmi Tanács a fegyelmi biztos által indítványozott fegyelmi vétség elkövetését is megalapozottnak találta, figyelemmel az ÜESZ 12.3. pontjában foglaltakra, amely ugyancsak 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétségnek minősül.
Mindezekre tekintettel a Fegyelmi Tanács megállapította, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd megszegte az Üttv. 28. § (3) bekezdésében, 39. § (3) bekezdésében, az új ÜESZ 5.9 és 12.3 pontjaiban, valamint a 6/2017. (X. 20.) MÜK Szabályzat 1.1, 1.3 és 1.5 pontjaiban foglalt rendelkezéseket, és ezzel 3 rendbeli, ebből egy esetben folytatólagos, szándékosan elkövetett fegyelmi vétséget valósított meg.
A fentiekre és az ügy összes körülményeire tekintettel a Fegyelmi Tanács a fegyelmi biztos indítványának megfelelően az Üttv. 108. § b) pontja szerinti pénzbírság fegyelmi büntetés kiszabását találta indokoltnak, melynek mértékét mérlegeléssel a rendelkező rész szerint állapította meg. A Fegyelmi Tanács megítélése szerint ez a büntetés áll arányban az elkövetett fegyelmi vétség tárgyi súlyával.
A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont volt ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése, a FESZ 40.2. b) pontja alapján a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére kötelezte.
A Fegyelmi Tanács határozata 2020. március 18. napján jogerős és végrehajtható.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2019. F. 286.)