A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] volt budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a megtartott nem nyilvános tárgyaláson zárt ülésben meghozta, majd kihirdette az alábbi
fegyelmi határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd 2 rb., melyből egy rendbeli folytatólagosan megvalósított szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért
400.000 Ft (négyszázezer forint) pénzbírság
fegyelmi büntetéssel sújtja.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a kiszabott pénzbírságot és 80.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki átutalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlaszámára.
A bejelentés:
A bejelentő panaszában előadta, hogy polgári pert indított fuvardíj megfizetése iránt az I. Kft-vel szemben. A bejelentő a perben költségmentességet és pártfogó ügyvéd kirendelését kérelmezte. Kérelmére az eljárás alá vont ügyvéd került pártfogó ügyvédként kirendelésre. A bejelentő minden segítséget megadott az eljárás alá vont ügyvédnek, iratokkal látta el, többször személyesen kereste fel őt az irodájában, illetve telefonon is tartotta vele a kapcsolatot. A bejelentő nem volt megelégedve az eljárás alá vont ügyvéd tevékenységével, nem érezte őt elég aktívnak, a feladatokat rendszeresen „leadta” az ügyvédjelöltjeinek, akik az ügyét ténylegesen nem is ismerték. Olyan is előfordult, hogy az ügyvédjelölt ment el az eljárás alá vont helyett a tárgyalásra, emiatt is húzódott a per.
A perben a bejelentő keresetét elutasító ítélet született, melyet az eljárás alá vont ügyvéd közlése szerint 2018. június 12-én vett át. Az ítélet ellen a bejelentő az eljárás alá vont közreműködésével fellebbezni kívánt. A bejelentő maga fogalmazta meg a fellebbezés szövegét, s ezt e-mail útján elküldte az eljárás alá vontnak azon célból, hogy benyújtsa; egyébként a bejelentő maga le is gépeltette a fellebbezést három példányban, és aláírta őket. 2018 őszén többször érdeklődött az eljárás alá vontnál, hogy megtudja, hogyan áll a fellebbezése, mire ő azt válaszolta, hogy legyen türelemmel, mert ennek az elbírálása hosszabb időt vesz igénybe. Ezt követően 2019. év elején a bejelentő kapott egy végzést az ítélőtáblától, mely szerint a fellebbezését elutasították; ennek okait a bejelentésében leírta. Az eljárás alá vontat kérdőre vonta, hogyan történhetett ez, aki azt felelte neki, hogy ő határidőben beadta a fellebbezést, és felülvizsgálati kérelmet fog benyújtani a végzés ellen. Ez később annyiban változott, hogy az eljárás alá vont a bejelentőt kérte, hogy nyújtsa be a felülvizsgálati kérelmet, melyre majd fog kapni egy hiánypótlást és nem lesz semmilyen probléma. A bejelentő maga nem nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, és arról sincs tudomása, hogy ilyet az eljárás alá vont megtett volna. Később megtudta máshonnan, hogy a Kúriához felülvizsgálati kérelemmel csak jogi képviselővel lehet fordulni, ezen kívül csak az ügy érdemében hozott határozatot lehet felülvizsgálattal támadni, márpedig a sérelmes végzés valószínűleg nem ilyen.
A bejelentő a bejelentésében leírta még, hogy nem tudja, hogy az I. fokú ítélet jogerősnek minősül-e, ha igen, mely időponttól. További eljárás lehetőségéről sem kapott semmilyen tájékoztatást, illetve azt igen, hogy a felülvizsgálat határideje 2019. április 15., a perújítás határideje pedig 2019. augusztus 13. Sérelmezte, hogy úgy tűnik, az eljárás alá vont mulasztása miatt igényét már nem tudja peres úton érvényesíteni, aki azt is közölte vele, hogy a megbízása megszűnt az elsőfokú határozat meghozatalakor, és további intézkedést nem kíván tenni az ügyében. Az eljárás alá vont ügyvéddel szemben kártérítési felelőssége miatt igényt kíván érvényesíteni. Kérte, hogy a Kamara vizsgálja ki az ügyet és folytasson le fegyelmi eljárást.
A vezető fegyelmi biztos az előzetes vizsgálatot elrendelte, és felhívta az eljárás alá vont ügyvédet, hogy a vizsgálat lefolytatáshoz szükséges iratokat 8 napon belül köteles, az ügyre vonatkozó észrevételét pedig jogosult a kamarának megküldeni. E felhívást az eljárás alá vont ügyvéd átvette. A fegyelmi biztos az előzetes vizsgálatot további három hónappal meghosszabbította. Az eljárás alá vont ügyvéd az előzetes vizsgálati eljárásban sem iratokat nem csatolt, sem észrevételt nem tett.
A fegyelmi biztos határozatával fegyelmi eljárást kezdeményezett. E határozat szerint alapos gyanú merült fel arra, hogy az eljárás alá vont azzal, hogy az elsőfokú ítélettel szembeni fellebbezést szakszerűtlenül, hiányosan készítette el, majd a hiányok pótlására felhívó bírósági végzésre a beadványát késedelmesen, határidőn túl nyújtotta be, továbbá a Kamara felhívására az eljárással kapcsolatos iratait nem küldte meg, 2 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el.
A bejelentő személyes meghallgatásán - egyebek mellett - előadta, hogy 2018 májusában megszületett az ítélet, mely elutasította a keresetét, erre egy hétre rá elküldte a véleményét az eljárás alá vont ügyvédnek, amely maga volt a fellebbezés, és kérte, hogy azt adja be az ügyvéd, de - mint utóbb számára kiderült - nem adta be. Később érdeklődött az ügy állása felől, de soha nem lehetett őt elérni és nem kapott visszajelzést, így nem kapta meg az eljárás alá vont ügyvédnek küldött hiánypótló végzést sem, és arról sem volt tudomása, hogy az eljárás alá vont 2019 szeptemberében ismételten benyújtott egy fellebbezést. 2019 elején újra érdeklődött, de ekkor sem kapott választ. Majd 2019. január vége felé felhívta az eljárás alá vont ügyvéd, hogy kapott egy értesítést, és menjen be az ügyvédi irodába. A bejelentő előadta, hogy ekkor már megvolt a törvényszék elsőfokú ítélete és az ítélőtábla elsőfokú ítéletet helybenhagyó végzése is. Kifejtette, hogy ő egyszerű ember, és ha már egyszer az eljárás alá vont az ügyvéd, akkor neki tudnia kellett volna, hogy „mi a törvény és mi a jog”. Arról, hogy 2019. szeptember 3-i dátummal készült egy benyújtott fellebbezés, szintén ekkor, 2019. január végén szerzett tudomást, amikor is az eljárás alá vont valamennyi nála lévő iratot elküldött neki e-mail útján. Az eljárás alá vont azt is mondta neki, hogy személyesen forduljon a Kúriához, de ez nem történt meg. Az eljárás alá vont azt is mondta, hogy perújítási kérelmet is benyújthat maga a bejelentő, de ez sem történt meg, mert ehhez is ügyvédi közreműködés kellett volna. Az eljárás alá vont közölte vele, hogy a megbízása az ítélet jogerőre emelkedéséig terjed, s mivel az I. fokú ítélet jogerőre emelkedett, ezért megszűnt az eljárási jogosultsága az ő képviseletében, ezért nem jár el. A bejelentő kijelentette, hogy 160 millió Ft volt a kárigénye, melyből összesen 300.000 Ft-ot kapott meg.
A fegyelmi biztos végindítványa:
A fegyelmi biztos álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd - a fegyelmi eljárást elrendelő határozatban írtakkal összhangban - az Üttv. 107. § a) pontjában meghatározott 2 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el, az elsőt ráadásul folytatólagosan (a fellebbezést szakszerűtlen tartalommal terjesztette elő, majd a hiánypótlást elkésetten nyújtotta be) követte el. Indítványozta az Üttv. 108. § b) pontja szerint pénzbírság kiszabását, melynek összegét a középmérték és a felső határ között kérte megállapítani, figyelemmel arra is, hogy enyhítő körülmény nincs. Súlyosító körülményként kérte értékelni az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi előéletét és az egy eljáráson belüli halmazatot. Az eljárás alá vont ügyvéd felróható magatartása miatt a bejelentő a jogorvoslati lehetőségektől elesett. Kérte továbbá az eljárás alá vont ügyvédnek az Üttv. 142. § (2) bekezdése és FESZ 40.1. pontja szerint a fegyelmi eljárás átalány költségeiben marasztalását.
A tényállás:
Az eljárás alá vont ügyvéd kirendelt pártfogó ügyvédként járt el a bejelentő, mint felperes jogi képviseletében. A bejelentő keresetét a törvényszék elutasította. Az elutasító ítéletet az eljárás alá vont ügyvéd 2018. június 12-én vett át. Az ítélet ellen a bejelentő maga szerkesztett fellebbezést, melyet az eljárás alá vont ügyvédnek átadott és kérte, hogy azt nyújtsa be, melyet az eljárás alá vont ügyvéd 2018. június 29. napján elő is terjesztett az ítélet jogalapját vitatva, azonban e fellebbezés nem jelölte meg, hogy az ítélet megváltoztatását mennyiben és milyen okból kéri. A bíróság emiatt - az eljárás alá vont ügyvéd, mint felperesi jogi képviselő útján - hiánypótlásra hívta fel a felperest. A hiánypótló végzés eljárás alá vont ügyvéd részéről történt átvétele napja - kézbesítési vélelem folytán - 2018. július 19. Mivel a hiánypótló végzés a törvénykezési szünet idején került kézbesítésre, a végzésben írt 8 napos határidő 2018. augusztus 21. napján kezdődött, amelytől számított 8 nap 2018. augusztus 28-án járt le. Az eljárás alá vont ügyvéd csak 2018. szeptember 3. napján, a megadott határidőn túl, elkésetten terjesztett elő beadványt a fellebbezés hiányának pótlására. Ezt megelőzően azonban az elsőfokú bíróság 2018. augusztus 30-án a fellebbezés hivatalból történő elutasításáról döntött.
E végzés ellen az eljárás alá vont ügyvéd fellebbezést terjesztett elő és kérte annak megváltoztatását és a fellebbezés érdemi elbírálását. Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. Az ítélet hatályos fellebbezés hiányában az I. fokú eljárásban jogerőre emelkedett.
Az eljárás alá vont ügyvéd kamarai felhívásra nem csatolta az üggyel kapcsolatos iratait.
A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:
Az eljárás alá vont ügyvéd a neki felrótt magatartást az elkövetés ideje alapján (2019. év) az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) hatálya alatt fejtette ki.
Az eljárás alá vont ügyvéd az elsőfokú ítélet ellen határidőben érdemi elbírálásra alkalmatlan fellebbezést terjesztett elő, a fellebbezés hiányai pótlására felhívó végzésnek pedig nem tett határidőben eleget, ezzel a bejelentőt elzárta a rá nézve sérelmes ítélettel szembeni jogorvoslattól. Az eljárás alá vont ügyvédnek ismernie kellett volna az elsőfokú ítélettel szembeni fellebbezés törvényi követelményeit, melynek az általa, mint ügyvéd által benyújtott fellebbezésnek meg kellett volna felelnie. Az eljárás alá vont ügyvédnek meg kellett volna győződnie arról is, hogy a hiányos fellebbezése pótlására megadott határidő ténylegesen mely napon jár le, és e határidőn belül kellett volna teljesítenie a hiánypótlást a bejelentő jogi képviselőjeként, nem pedig azt követően, elkésetten.
Az eljárás alá vont ügyvéd magatartásaival az alábbi normákat szegte meg: Üttv. 1. § (1) és (3) bekezdéseit, az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (ÜESZ) 2.1., 2.2. és 2.4., 12.3. pontjaiban írt rendelkezéseket.
Az Üttv. 1. § (1) bekezdése szerint: „Az ügyvédi hivatás - jogi szakértelemmel, törvényes eszközökkel és módon, a közhatalmi szervektől függetlenül - az ügyfél jogai és jogos érdekei érvényesítésének, kötelezettségei teljesítésének elősegítésére, az ellenérdekű felek közötti jogvita - lehetőség szerinti - megegyezéssel történő lezárására irányuló tevékenység, amely tevékenység magában foglalja az igazságszolgáltatásban való közreműködést.”, a (3) bekezdése szerint „Az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.”.
Az Üttv. 107. § a) pontja szerint „Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha
a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi, ...”.
Az ÜESZ 2.1. pontja szerint „Az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles igénybe venni minden törvényes eszközt ügyfele jogai és jogos érdekei érvényesítéséhez, ennek keretében jogi képviselet ellátása esetén az ellenérdekű fél jogi képviselőjével, annak hozzájárulása esetén vagy jogi képviselő hiányában közvetlenül az ellenérdekű féllel, továbbá - jogellenes befolyásolásuk nélkül - a tanúval, a szakértővel és az eljárás más résztvevőivel értekezhet és információkat cserélhet.”, a 2.2. pontja szerint „Az ügyvédi tevékenység gyakorlója a rábízott ügyet a tényállást ismerve, jogilag felkészülten, elsősorban az ügyfél tényelőadásainak szem előtt tartásával látja el.”, a 2.4. pontja szerint „Az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem tanúsíthat olyan magatartást, mely ellentétes az ügyfél jogos érdekével.”, a 12.3. pontja szerint „Az ügyvédi tevékenység gyakorlója - függetlenül attól, hogy tesz-e nyilatkozatot - az ügyvédi kamara és szervei részére az ellene indult panasz-, illetve fegyelmi ügyben felhívásra az üggyel összefüggő iratokat - kamarai jogtanácsos, illetve jogi előadó esetében azon iratokat, amelyek felett rendelkezni jogosult - köteles becsatolni.”.
Az Üttv. 108. § b) pontja alapján „A fegyelmi vétséget elkövető személlyel szemben alkalmazható büntetések - a 188. § (3) bekezdése alapján megindított előzetes vizsgálat eredményeként elrendelt fegyelmi eljárásban a fegyelmi vétséget elkövető személlyel szemben kiszabható büntetések kivételével - a következők:
b) pénzbírság ...”
Az Üttv. 109. § (2) bekezdése alapján „A pénzbírság összege - a 188. § (3) bekezdése alapján megindított előzetes vizsgálat eredményeként elrendelt fegyelmi eljárásban a fegyelmi vétséget elkövető személlyel szemben kiszabható büntetések kivételével -
a) ügyvéd, kamarai jogtanácsos és európai közösségi jogász esetén egymillió forintig,
b) más ügyvédi tevékenységet gyakorló személy esetén ötszázezer forintig
terjedhet.”.
A fegyelmi tanács enyhítő körülményt nem talált. Súlyosító körülményként nyomatékkal vette figyelembe az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi előéletét, azt, hogy az eljáró fegyelmi tanácsok eddig számos fegyelmi büntetésben részesítették, melyek közül 7 esetben pénzbírság kiszabására került sor.
A Fegyelmi Tanács a fegyelmi büntetést a fegyelmi vétség súlyára, a rendbeliségre, az elkövetésre irányuló szándék fokának megfelelően, az általa feltárt körülmények figyelembevételével, a fokozatosság szem előtt tartásával, mérlegelési jogkörében szabta ki. Ennek során figyelembe vette az egy elkövetési magatartáson belüli folytatólagos elkövetést (szakszerűtlen tartalommal előterjesztett fellebbezés és a hiánypótlás elkésetten történő benyújtása) és a halmazatot.
A jelen eljárással felmerült átalányköltséget a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (FESZ) 40.2. a) pont alapján állapította meg.
A határozat elleni jogorvoslati jog az Üttv. 135. §-án alapul.
A Fegyelmi Tanács határozata 2020. március 1. napján jogerős és végrehajtható.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2019. F. 288.)