A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a megtartott nem nyilvános tárgyaláson, zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd nem követett el fegyelmi vétséget, ezért a fegyelmi eljárást megszünteti.
Az eljárás során felmerült költséget a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.
A bejelentés:
Az eljárás alá vont ügyvéddel szemben a felszámolóbiztos terjesztett elő bejelentést, kifogásolva az eljárás alá vont ügyvéd okiratszerkesztési tevékenységét és értékaránytalan szerződés megkötésében történő közreműködését.
A bejelentés alapján a vezető fegyelmi biztos elrendelte az előzetes vizsgálatot, egyben felhívta az eljárás alá vont ügyvédet, hogy az ügyre vonatkozó iratokat 8 napon belül küldje meg.
Az eljárás alá vont ügyvéd a felhívást átvette, arra észrevételt tett, amelyben fegyelmi felelősségét vitatta.
Iratokat nem csatolt.
Az eljárás alá vont ügyvéd újabb észrevételt tett, amelyhez csatolta a bejelentővel folytatott levelezést.
A fegyelmi biztos a határozatával fegyelmi eljárást kezdeményezett, amelyről a bejelentőt értesítette.
A tényállás:
III/1.
A Budapest [...] „kivett beépítetlen terület” megnevezésű ingatlan (a továbbiakban: ingatlan) a N Kft. eladó tulajdonát képezte.
2017. augusztus 3-án M.F. és M.Sz.É. ingatlan adásvételi előszerződést kötött az eladóval, amely szerint az eladó az ingatlanon 3 lakóépületből álló társasház építését, és abból 1 darab – a szerződésben részletesen meghatározott – lakás értékesítését vállalta a vevők részére 26.500.000 Ft vételár ellenében. A vevők 2017. június 6-án – utóbb foglalónak minősített – 2.650.000 Ft-ot, szintén 2017. június 6-án 5.303.750 Ft-ot, az előszerződés megkötésével egyidejűleg további 5.300.000 Ft-ot, majd 2017. szeptember 15-én és 2017. november 9-én további 2.650.000–2.650.000 Ft-ot fizettek meg vételárelőleg címén. Az előszerződés megkötése során nem az eljárás alá vont ügyvéd működött közre.
M.F. 2018 januárjában elhunyt. Leánya, M.É. megállapodást kötött édesanyjával, M.Sz.É-vel, amely szerint az adásvételi előszerződés alapján őt, mint örököst illető jogok és kötelezettségek M.Sz.É-t illetik meg.
Az eladó és M.Sz.É. 2018. május 31-én kötöttek végleges adásvételi szerződést, amelyet az eljárás alá vont ügyvéd készített és ellenjegyzett. Ebben pontosították, hogy a társasház bejegyzéséig az ügylet tárgya az ingatlan 3334/10000 tulajdoni hányada. A lakóépület felépítését igazoló hatósági bizonyítvány beszerzésének határidejét 2018. július 31. napjában, a birtok átruházásának határidejét 2018. szeptember 3. napjában határozták meg. Ugyanezen a napon azonos felek között egy külön megállapodás született egyes, a kivitelezés részleteit érintő kérdésekről.
Szintén 2018. május 31. napján az eladó külön íven szövegezett letéti szerződés alapján a tulajdonjog-bejegyzési nyilatkozatot letétbe helyezte az eljárás alá vont ügyvédnél azzal, hogy a tulajdonjog-bejegyzési engedély a teljes vételár megfizetésének hitelt érdemlő igazolását követően nyújtható be az ingatlanügyi hatósághoz.
Miután feltehető volt, hogy az eladó az építkezést saját forrásból nem tudja befejezni, a vevő a kivitelezési munkák elvégzésére kivitelezőt kért fel akként, hogy a kivitelező a továbbiakban az eladó alvállalkozójaként jár el.
A felek az adásvételi szerződést 2018. szeptember 16-án módosították. Ebben a hatósági bizonyítvány beszerzésének véghatáridejét 2018. október 25. napjára módosították, a még hátralékos, összesen 7.946.250 Ft-ot pedig a vevő ügyvédi letétbe helyezte, amelyet az eladó teljesítésként elfogadott. Ebből 3.975.000 Ft a műszaki átadást és a hatósági bizonyítvány bemutatását követő 3 banki napon belül, 3.971.250 Ft pedig 2018. november 28. napján lett volna kifizetendő. A vételár letétbe helyezéséről külön íven szövegezett letéti szerződés készült. Miután az eladó az ügyvédi letétbe helyezést teljesítésként elfogadta, a tulajdonjog-bejegyzési engedély benyújtásra került az ingatlanügyi hatósághoz, amelynek alapján a vevő tulajdonjogát 3334/10000 tulajdoni hányadra a kormányhivatal az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezte.
Ugyanezen a napon egy másik letéti szerződés is készült, amelyben az eladó a vevő által letétbe helyezett összeget letétbe helyezte a kivitelező javára vállalkozói díj követelése fejében. A letét kifizetésének végső időpontja 2019. február 28. napja volt.
Miután a módosításban meghatározott teljesítési határidő is eredménytelenül telt el, a felek 2018. október 24. napján ismételten módosították a szerződést, a hatósági bizonyítvány beszerzésének határidejét 2019. március 31. napjában állapítva meg. Ezen a napon újabb letéti szerződés megkötésére került sor M.Sz.É. letevő, az eladó, mint jogosult, és az eljárás alá vont ügyvéd, mint letéteményes között, amelyben a letét kifizetésének határidejét a szerződésmódosításnak megfelelően módosították.
2018. december 13-án az eladó és a vevő a 2018. május 31-én, az adásvételi szerződéssel egyidejűleg kötött megállapodást megszüntették. Az eljárás alá vont ügyvéd által ezzel kapcsolatban szerkesztett okirat megnevezése: „Megállapodás közös megegyezéssel történő felbontása és megszüntetése”. A megállapodásban a felek kijelentették, hogy a jövőben egymással szemben a megállapodás alapján követelést nem támasztanak. Ugyanezen a napon a letevő, az eljárás alá vont ügyvéd, mint letéteményes és az eladó, mint jogosult között létrejött letéti szerződés is megszüntetésre került, annak tanúsága szerint „a felek a 2018. október 24. napján létrejött letéti szerződést közös megegyezéssel felbontják és megszüntetik”. Végül, ugyancsak 2018. december 13-án megszüntetésre került az eladó, mint letevő, az eljárás alá vont ügyvéd, mint letéteményes és a kivitelező, mint jogosult között létrejött letéti szerződés is, annak tanúsága szerint a felek a letéti szerződés felbontják. Az eljárás alá vont ügyvéd a letéti összeget 2019. február 13-án fizette vissza a letevő részére.
III/2.
2017. augusztus 3-án S.N. és S.M.Cs. ingatlan adásvételi előszerződést kötött az eladóval, amely szerint az eladó az ingatlanon 3 lakóépületből álló társasház építését, és abból 1 darab – a szerződésben részletesen meghatározott – lakás értékesítését vállalta a vevők részére 28.000.000 Ft vételár ellenében.
A vevők 2017. augusztus 4-én 560.000 Ft-ot, az előszerződés megkötésével egyidejűleg pedig 6.440.000 Ft-ot, az előszerződés megkötéséig bezárólag tehát 7.000.000 Ft-ot fizettek meg az eladó részére, ebből 2.800.000 Ft-ot foglaló, 4.200.000 Ft-ot pedig vételárelőleg címén. Az előszerződés megkötése során nem az eljárás alá vont ügyvéd működött közre.
A felek 2018. május 2-án kötöttek végleges adásvételi szerződést, amelyet az eljárás alá vont ügyvéd készített és ellenjegyzett. Ebben pontosították, hogy a társasház bejegyzéséig az ügylet tárgya az ingatlan 1667/10000–1667/10000 tulajdoni hányada. A lakóépület felépítését igazoló hatósági bizonyítvány beszerzésének határidejét 2018. július 31. napjában, a birtok átruházásának határidejét a teljes vételár kiegyenlítésével egyidejűleg 2018. október 30-i véghatáridővel határozták meg. A hátralékos vételárból 600.000 Ft a Családok Otthonteremtési Kedvezményéből, 20.400.000 Ft pedig bankhitelből került volna kiegyenlítésre.
Szintén 2018. május 2. napján az eladó külön íven szövegezett letéti szerződés alapján a tulajdonjog-bejegyzési nyilatkozatot letétbe helyezte az eljárás alá vont ügyvédnél azzal, hogy a tulajdonjog-bejegyzési engedély a teljes vételár megfizetésének hitelt érdemlő igazolását követően nyújtható be az ingatlanügyi hatósághoz.
Miután feltehető volt, hogy az eladó az építkezést saját forrásból nem tudja befejezni, a vevő a kivitelezési munkák elvégzésére kivitelezőt kért fel akként, hogy a kivitelező a továbbiakban az eladó alvállalkozójaként jár el.
A felek az adásvételi szerződést 2018. szeptember 16-án módosították. Ebben a hatósági bizonyítvány beszerzésének véghatáridejét 2018. szeptember 30. napjára módosították. Ugyanezen a napon letéti szerződés is készült a vevők, mint letevők, az eljárás alá vont ügyvéd, mint letéteményes, valamint az eladó, mint jogosult között, amelyben a vevők vállalták, hogy a CSOK, valamint a lakáshitel összegét legkésőbb október 30. napjáig letétbe helyezik az eljárás alá vont ügyvéd letéti számláján.
Miután a módosításban meghatározott teljesítési határidő is eredménytelenül telt el, a felek 2018. október 24. napján ismételten módosították a szerződést, a hatósági bizonyítvány beszerzésének határidejét 2019. március 31. napjában, a teljes vételár kiegyenlítésének határidejét 2019. május 31. napjában állapítva meg. Ezen a napon újabb letéti szerződés megkötésére került sor a vevők, mint letevők, az eladó, mint jogosult, és az eljárás alá vont ügyvéd, mint letéteményes között, amelyben a letét kifizetésének határidejét a szerződésmódosításnak megfelelően módosították. Szintén ezen a napon egy másik letéti szerződés is készült, amelyben az eladó a vevők által letétbe helyezni vállalt összeget letétbe helyezte a kivitelező javára vállalkozói díj követelése fejében. A letét kifizetésének végső időpontja 2019. május 31. napja volt.
2018. november 29-én a felek az adásvételi szerződést közös megegyezéssel felbontották és közösen kérték az ingatlan-nyilvántartási eljárás megszüntetését. Ugyanezen a napon azonos felek újabb adásvételi szerződést kötöttek, amelyben a vevők 7.000.000 Ft vételár ellenében – egymás között egyenlő arányban – megvásárolták az ingatlan 3334/10000 tulajdoni hányadát az addig felépült 30%-os készültségi szinten.
III/1–2.
A törvényszék végzésével elrendelte az eladó felszámolását, a felszámolás megindítását pedig közzétette. A felszámolás kezdő napja 2018. december 15. napja. Az eladó felszámolója a bejelentő.
Az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentő felhívására csatolta az adásvétellel kapcsolatos iratokat, valamint a bejelentő megkeresésére további tájékoztatást adott levelében.
A S.N. és S.M.Cs. által megvásárolt ingatlan vonatkozásában a bejelentő pert indított feltűnő értékaránytalanság megállapítása és jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt, amely a felek megegyezésével zárult.
A tényállás a vonatkozó szerződések, ingatlan-nyilvántartási kérelmek, valamint az eljárás alá vont ügyvéd és a bejelentő levelezése alapján érdemben egyértelműen megállapítható volt.
Az eljárás alá vont ügyvéd előadása szerint az eljárás kezdetekor csak a panaszbeadványt kapta kézhez, az iratcsatolási felhívást nem, erre tekintettel nem csatolta iratait. A tértivevény tanúsága szerint ugyanakkor a küldemény nemcsak panaszbeadványt, hanem a 2. sorszámú iratcsatolási felhívást is tartalmazta, ezzel ellentétes tényállást a Fegyelmi Tanács megállapítani nem tudott. Az iratcsatolás elmaradásából következik a fegyelmi eljárást elrendelő határozat azon – utóbb tévesnek bizonyult – megállapítása, hogy az eljárás alá vont ügyvéd az okiratok, valamint a vételár vonatkozásában nem készített letéti szerződést.
A bejelentés előterjesztésekor a bejelentő abban a meggyőződésben volt, hogy a III/1. alatt jelzett tényállás körében a 2018. december 13-án kelt „Megállapodás közös megegyezéssel történő felbontása és megszüntetése” megnevezésű okirat az adásvételi szerződést szünteti meg. Tisztázódott, hogy ez az okirat az adásvételi szerződéssel egyidejűleg megkötött, egyes kivitelezési kérdéseket rendező megállapodásra vonatkozik.
A fegyelmi biztos végindítványa:
Végindítványában a fegyelmi biztos a fegyelmi eljárást elrendelő határozatban foglaltakat fenntartotta. A III/1. szám alatt jelzett tényállás körében az eljárás alá vont ügyvéd terhére rótta, hogy az előszerződésben részes fél elhalálozása után a hagyatékátadó végzést be nem várva készített végleges adásvételi szerződést.
Ugyancsak az eljárás alá vont ügyvéd terhére rótta, hogy az általa szerkesztett letéti szerződések nem tartalmazzák a Letéti Szabályzat által előírt kötelező tartalmi elemeket, továbbá az eladó, az eljárás alá vont ügyvéd és a kivitelező között létrejött letéti szerződés valótlan tartalmú és jogszabályba ütközik. A letéti szerződések megszüntetése körében szakszerűtlen az okiratszerkesztés, miután ugyanazon jogviszony egyidejűleg nem szüntethető meg felbontással és megszüntetéssel is. A III/2. szám alatt jelzett tényállás körében az eljárás alá vont ügyvéd terhére rótta, hogy az általa szerkesztett letéti szerződések nem tartalmazzák a Letéti Szabályzat által előírt kötelező tartalmi elemeket, továbbá az eladó, az eljárás alá vont ügyvéd és a kivitelező között létrejött letéti szerződés valótlan tartalmú és jogszabályba ütközik. Mindkét tényállás körében az eljárás alá vont ügyvéd terhére rótta, hogy a kamara felhívására az iratait nem csatolta. Ennek alapján 3 rendbeli, ebből két esetben folytatólagos fegyelmi vétség megállapítására tett indítványt. Enyhítő körülményként kérte értékelni az eljárás alá vont ügyvéd makulátlan fegyelmi előéletét, az időmúlást, továbbá, hogy kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik. Pénzbírság kiszabására tett indítványt.
Az eljárás alá vont ügyvéd védekezése:
Az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségét vitatta. Előadta, hogy a vevők által befizetett jelentős vételár-előlegek ellenére a kivitelezés nem haladt, erre kísérelt meg megfelelő jogi megoldást találni. Az általa szerkeszett végleges adásvételi szerződés az előszerződésbe nem ütközik.
Mind az okirati, mind a pénzletét vonatkozásában készült letéti szerződés, amely az eljárás alá vont ügyvéd megítélése szerint tartalmazta az előírt tartalmi elemeket. Fenntartotta, hogy a vizsgálati eljárásban csak a panaszbeadványt kapta kézhez, az iratcsatolásról történő felhívást nem. Az eljárás megszüntetésére tett indítványt.
A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:
A fegyelmi biztos végindítványa nem alapos.
Az Üttv. 107. § a) pontja szerint fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.
Az Üttv. 29. § (3) bekezdése szerint az okiratszerkesztésre és az ahhoz kapcsolódó jogi képviselet ellátására irányuló megbízási szerződés tartalmi elemeit az okiratot szerkesztő ügyvéd által ellenjegyzett szerződés is tartalmazhatja.
Az Üttv. 47. § (3) bekezdése szerint az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott letét kezelésére irányuló szerződés tartalmi elemeit a letétkezelő ügyvéd által ellenjegyzett olyan szerződés is tartalmazhatja, amelyben a letevő és az a személy, akinek a letett dolgot ki kell adni, egyaránt szerződő fél.
A letét- és pénzkezelés, valamint a letétnyilvántartás részletes szabályairól szóló 7/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban: Letéti Szabályzat) 2.1. pontja szerint a letéti szerződésben a letét típusától és tárgyától függetlenül az Üttv ben meghatározottakon kívül rögzíteni kell többek között:
n) a letét kezelésének végső időpontját,
p) az e szabályzat, valamint a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerinti, a letéteményes ügyvédet terhelő kötelezettségekről, valamint a területi ügyvédi kamarai ellenőrzés lehetőségéről szóló tájékoztatását.
A Letéti Szabályzat 3.1. pontja szerint a teljesítési letétre kötött megbízási szerződésben fel kell tüntetni a) a jogosult azonosításához szükséges adatokat, a pénzletét kiadásának a feltételeit, továbbá szükség esetén azoknak a feltételeknek a meghatározását, amelyek bekövetkezte vagy elmaradása esetén a letétet a letevő részére vissza kell adni, valamint b) azt, hogy ügyvédi megbízásnak a letevő vagy a jogosult által gyakorolt egyoldalú felmondása a letéti szerződésből eredő jogokat és kötelezettségeket nem módosíthatja és nem szüntetheti meg, vagy a felek ettől eltérő megállapodását, és teljes körűen a jogosult általi felmondás feltételeit.
1. Előszerződés
Jelen esetben nincs szó arról, hogy az eljárás alá vont ügyvéd által szerkesztett és ellenjegyzett végleges adásvételi szerződés előszerződésbe ütközne. Az előszerződésben szerződő fél elhalálozására tekintettel helyébe örököse lépett. Nincs arra vonatkozó jogszabályi előírás, vagy kamarai szabályzat, hogy az előszerződésben szereplő fél elhalálozásakor csak a jogerős hagyatékátadó végzés birtokában köthető végleges adásvételi szerződés. Az eljárás irataiból megállapíthatóan a szerződő felek – úgy az eladó, mint a vevő – tisztában voltak azzal, hogy a hagyatéki eljárás nem fejeződött be, ennek kockázatát kifejezetten vállalták. E körben az eljárás alá vont ügyvéd terhére fegyelmi felelősség nem állapítható meg.
2. Letéti szerződések
A Fegyelmi Tanács megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd mind az okiratok, mind a pénz letétbe helyezéséről külön íven szövegezett okiratot készített, amelyekből a letét kezelésének végső időpontja [Letéti Szabályzat n) pont], valamint a Pmt. szerinti kötelezettségekről szóló tájékoztatás hiányzik, [Letéti Szabályzat p) pont]. Utóbbi kötelezettségét ugyanakkor az eljárás alá vont ügyvéd az adásvételi szerződésben teljesítette, így – figyelemmel az Üttv. 47. § (3) bekezdésére – e körben terhére hiányosság nem állapítható meg.
Az eljárás alá vont ügyvéd azon magatartása, hogy a vevő által letétbe helyezett összeg vonatkozásában ismételten letéti szerződést kötött, letevőként az eladót jelölve meg, több szempontból is aggályos.
Fogalmilag kizárt olyan pénzösszeg letétbe helyezése, amely felett a letevőnek (még) nincs rendelkezési joga. Ezen túlmenően az eljárás alá vont ügyvéd által választott megoldás olyan hamis látszatot kelt, mintha ugyanazon összeg kétszer kerülne letétbe helyezésre. E körben a Fegyelmi tanács kizárólag arra tekintettel nem állapított meg fegyelmi vétséget, hogy az eljárás alá vont ügyvéd – a felek közreműködése mellett – ezeket a letéti szerződéseket megszüntette még azok hatályosulása előtt, így a jogsérelmet még annak bekövetkezése előtt elhárította.
Már bekövetkezett jogsérelem esetén a fegyelmi felelősség megállapítása rendszerint nem mellőzhető, az annak orvoslására tett intézkedések enyhítő körülményként veendők figyelembe.
Ha azonban az intézkedés a jogsérelem bekövetkezése előtt megtörténik, a fegyelmi felelősség megállapítása mellőzhető. Tényszerűen megállapítható, hogy a panasz előterjesztésekor a fegyelmi biztos által egyébként megalapozottan kifogásolt letéti szerződések már nem voltak hatályban, azok alapján kifizetés nem történt, a megszüntetésükre tekintettel a letett összeget a letevő kapta vissza.
3. Megszüntető okiratok
Egyetértett a Fegyelmi Tanács a fegyelmi biztos azon észrevételével, amely szerint az eljárás alá vont ügyvéd által alkalmazott jogi terminológia nem szabatos. A Ptk. 6:212. §-a szerint az eltérő megszüntetési módok eltérő jogkövetkezményeket vonnak maguk után. A jogos kritika ellenére ugyanakkor az eljárás alá vont ügyvéd által szerkesztett okiratok értelmezési nehézséget nem okoztak, miután a megállapodást megszüntető okirat rögzíti, hogy a felek egymással elszámoltak, és a letéti szerződés megszüntető okiratok alapján is kétséget kizáróan megállapítható, hogy a letétbe helyezett összeg az eladónak jár vissza. Ezzel ellentétes tényelőadást a bejelentő sem tett.
4. Iratcsatolás kötelezettség elmulasztása
Az eljárás alá vont ügyvéd mind a bejelentővel folytatott levelezés során, mind a fegyelmi eljárásban a teljesség igényével csatolta az iratokat, a hozzá intézett kérdésekre válaszolt, aktívan közreműködött a tényállás tisztázásában. Ezen tapasztalatok alapján a Fegyelmi Tanácsban az a meggyőződés alakult ki, hogy – bár az eljárás alá vont ügyvéd formálisan mulasztott – szándéka még eshetőlegesen sem terjed ki a vizsgálat akadályozására. Erre figyelemmel a fegyelmi felelősség megállapítását mellőzte.
5. Összegzés
Az egyes részcselekmények vizsgálatán túl a Fegyelmi Tanács tekintettel volt az eljárás alá vont ügyvéd tevékenységének egészére is. Jelen ügyben arról volt szó, hogy a vevők már 2017-ben jelentős összegű vételárat szolgáltattak előszerződések alapján, és reális veszélye volt annak, hogy ennek ellenére a kivitelezés nem fog megtörténni. Különösebb érdekmérlegelés nélkül megállapítható, hogy ebben az időpontban a vevők voltak érdekpozíciót tekintve rosszabb helyzetben. Az eljárás alá vont ügyvéd közreműködése folytán ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas okirat született, és az eljárás végén a vevők legalább a befizetett összeg arányában tulajdonjogot szereztek. Ha az egyes ügyletek esetlegesen mégsem lettek volna értékarányosak – amely jelen esetben kívül esik a fegyelmi felelősség körén – ez akár bírósági eljárásban, akár megegyezés útján orvosolható volt, amely a bejelentő képviselőjének előadása szerint meg is történt.
Az eljárás alá vont ügyvéd a megbízás kezdetét jelentő adásvételi szerződés megszerkesztésével és ellenjegyzésével, a tulajdonjog-bejegyzési engedély letétbe helyezésével lelkiismeretesen járt el, megfelelően biztosítva a vevők által már megfizetett vételárat. A megbízás teljesítése közben valóban keletkeztek jogszabálynak meg nem felelő, illetve aggályos szerződések, de ezek – megszüntetésükre tekintettel – a megbízás eredményét nem befolyásolták.
Mindezekre figyelemmel a Fegyelmi Tanács – fegyelmi vétség hiányában – a fegyelmi eljárást az Üttv. 131. § (3) bekezdés b) pontja alapján megszüntette.
Tekintettel arra, hogy a Fegyelmi Tanács az eljárást megszüntette, a költségeket az Üttv. 142. § (1) bekezdése alapján a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.
A Fegyelmi Tanács határozata elleni fellebbezési jog az Üttv. 135. §-án alapszik.
A Fegyelmi Tanács határozata 2020. június 25. napján jogerős.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság – 2019. F. 290.)