Magyar

 

Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2019.F.294/14. határozata

ügyvédi mulasztásról, tájékoztatási, továbbá iratcsatolási kötelezettség elmulasztásáról

A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2020. június 29. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi

fegyelmi határozatot:

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd két rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért

100.000 Ft pénzbírság

fegyelmi büntetéssel sújtja.

A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a kiszabott pénzbírságot, valamint 80.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlájára.

Indokolás

A bejelentés és az előzetes vizsgálat:

A bejelentő sérelmezte, hogy a jelenleg tevékenységét szüneteltető eljárás alá vont ügyvéd a részére kártalanítási ügy vitelére adott megbízást nem teljesítette és nem tart vele kapcsolatot, tájékoztatást nem ad. A bejelentő az ügyre vonatkozó konkrétumokat nem közölt, iratot nem mellékelt.

A vezető fegyelmi biztos az előzetes vizsgálati eljárást elrendelte, erről a bejelentés másolatának megküldése mellett az eljárás alá vont ügyvédet értesítette és felhívta, hogy csatolja az ügyre vonatkozó iratokat, valamint tegyen észrevételeket.

Az eljárás alá vont ügyvéd arról tájékoztatta a vezető fegyelmi biztost, hogy a bejelentőt a Magyar Állammal szemben képviselte a nem megfelelő elhelyezési körülmények miatt, azonban 2016 óta a bejelentőtől nem kapott sem érdeklődő levelet, sem telefonhívást. Álláspontja szerint a bejelentő nem sérelmezte az ügyvédi magatartást, hanem segítséget kért az eljárás alá vont ügyvéd eléréséhez. Az eljárás alá vont ügyvéd álláspontja szerint nem terheli őt fegyelmi felelősség, és kérte az eljárás megszüntetését. Beadványához iratok nem érkezetek.

A fegyelmi biztos ismételten felhívta az eljárás alá vont ügyvédet az iratcsatolási kötelezettség teljesítésére és tájékoztatta a mulasztás következményeiről. Az eljárás alá vont ügyvéd ezen felhívásnak sem tett eleget.

A fegyelmi biztos határozatában kezdeményezte a fegyelmi eljárást az eljárás alá vont ügyvéddel szemben. Határozatában előadta, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján alapos gyanú merült fel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd megsértette az Üttv. 1 § (3) bekezdésének, Üttv. 28. § (3) bekezdésének, az Üttv. 29. § (1) bekezdésének, az Üt. 23. § (2) bekezdésének, Ügyvédi Etikai Szabályzat 12/4. és 12.3. pontjának, valamint a Ptk. 6:275. § (1) bekezdésének rendelkezését.

A tényállás:

2016. évben megbízási szerződés jött létre a bejelentő és az eljárás alá vont ügyvéd között. A címében tényvázlatot is viselő okirat szerint a megbízás tárgya „az ügyfél képviselete Strasbourgban az Emberi Jogok Bírósága előtt.”

Az eljárás alá vont ügyvéd megküldte a bejelentőnek a lakcímére a megbízási szerződés másolatát és a költségmentességhez szükséges nyomtatványokat, amelyeket kért visszaküldeni. A levél tájékoztatást tartalmaz arról, hogy a kártérítés iránti eljárást az ügyvéd elindította, egyéb információt a levél nem tartalmazott.

Az eljárás alá vont ügyvéd megkereste a bejelentőt annak lakcímén és feltehetően a [...] büntetés- végrehajtási intézetben - pontosan nem állapítható meg - annak közlése végett, hogy melyik intézményben milyen hátrányok érték. A bejelentő 2016 augusztusában lakcíméről küldött levelében rövid tájékoztatást adott az őt ért hátrányokról.

Az eljárás alá vont ügyvéd keresetlevelet készített a [...] Fegyház és Börtön alperes ellen, amelyben 3.000.000 Ft nem vagyoni kár megfizetésére kérte kötelezni az alperest a törvényszéken.

Ezt követően a kapcsolat a bejelentő és az eljárás alá vont ügyvéd között megszakadt. Az eljárás alá vont ügyvéd 2019. évben a megbízását felmondta.

A fegyelmi biztosnak bizonyítási indítványa nem volt. Az eljárás alá vont ügyvéd az általa előterjesztett és teljesíteni vállalt bizonyításnak csak részben és nem megfelelően tett eleget.

Az eljárás alá vont ügyvéd nem mutatott be bizonyítékot arra, hogy a megbízási szerződés szerint az EJEB előtt eljárt volna. Erre egyetlen iratot sem csatolt. Az eljárás alá vont ügyvéd nem mutatott be sem megbízást, sem meghatalmazást a törvényszék előtti képviseletre, ugyanakkor csatolt egy keresetlevelet, amelynek megküldését a bírósághoz nem igazolta. Állítása szerint az eljárás megszűnt, de erre vonatkozó irat sem került csatolásra. Az eljárás alá vont ügyvéd által csatolt levelek általában nem tartalmaztak címzést, így az ajánlott vényeket nem lehetett egyértelműen a levelekhez rendelni, a dátumokból lehetett következtetni a feladóvények hovatartozásáról, azonban nem mindegyik feladóvényhez tartozott levél.

Az eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozatai ellentmondásosak voltak. Az előzetes vizsgálati eljárásban tett nyilatkozata szerint a bejelentőtől arra kapott megbízást, hogy őt a Magyar Állam ellen képviselje kártérítés iránti ügyben. Ennek igazolására azonban nem csatolt megbízást, meghatalmazást.

Beadványában az eljárás alá vont ügyvéd azt adta elő, hogy azért nem küldte meg az iratokat, mert „azok nem léteznek”. Ebben a beadványban tett előadás szerint az eljárás alá vont ügyvéd az EJEB előtti képviseletre kapott megbízást, amelyet alátámasztott a csatolt megbízási szerződéssel, amelyből konkrétan nem derül ki, hogy pontosan mire szól a megbízás és a meghatalmazás. A megbízás egyebekben nem felel meg egy ügyvédtől elvárható ügyvédi megbízási szerződésnek, tartalmilag rendkívül hiányos. Az eljárás alá vont ügyvéd szerint a későbbiekben előadottak szerint csak tájékoztatás kérésére szólt a megbízás, mert valószínű, hogy a bejelentő maga fordult az EJEB-hez. Ezek az állítások azonban nem kerültek alátámasztásra, így nem voltak elfogadhatóak sem, mivel a bizonyítás az eljárás alá vont ügyvédet terheli.

Az eljárás alá vont ügyvéd előadta, hogy valamennyi bejelentői levélre válaszolt. Ezzel szemben előadása szerint 2016-ban megszakadt közöttük a kapcsolat. A fegyelmi tárgyaláson úgy nyilatkozott, hogy a bejelentő „2016-ban küldött valamit, majd 2019-ben eszébe jut, hogy engem nem tud elérni”.

Egyebekben az eljárás alá vont ügyvéd nem csatolt a bejelentőtől származó megkereső levelet, de megkereső levélre adott válaszlevelet sem.

A fegyelmi tárgyaláson az eljárás alá vont ügyvéd előterjesztette bizonyítási indítványát, miszerint megkeresi az EJEB-et és a törvényszéket is az iratok beszerzése érdekében. A Fegyelmi Tanács a bizonyítási indítványnak helyt adott, azonban az iratok a következő fegyelmi tárgyalásig nem érkeztek meg.

Tekintettel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvédnek kellő idő állt rendelkezésére, hogy bizonyítékait becsatolja, ezt elmulasztotta, a Fegyelmi Tanács a bizonyítási eljárást befejezetté nyilvánította.

A fegyelmi biztos végindítványa:

A fegyelmi biztos végindítványában a tényállást a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatban foglaltaknak megfelelően kérte megállapítani, a határozatban foglaltakat fenntartotta.

A fegyelmi biztos indítványozta, a Fegyelmi Tanács állapítsa meg, hogy az eljárás alá vont szünetelő ügyvéd két rendbeli folytatólagosan megvalósított szándékos fegyelmi vétséget követett el, pénzbírság fegyelmi büntetés kiszabására és az átalányköltség viselésére tett indítványt.

Az eljárás alá vont ügyvéd védekezése:

Az eljárás alá vont ügyvéd védekezését egyrészt arra alapította, hogy a bejelentés valójában nem az ügyvédi tevékenység hiányát tartalmazta, pusztán segítséget kért az ügyvéd elérhetőségéhez. Ezen felül az eljárás alá vont ügyvéd álláspontja szerint ő nem tehető felelőssé azért, mert az ügyfél őt nem keresi, vagy nem találja, az ő elérhetősége nem változott. Előadta továbbá az eljárás alá vont ügyvéd, hogy nem rendelkezik több irattal, sem másolatokkal, ami rendelkezésére állt, azokat csatolta, álláspontja szerint nem terheli fegyelmi felelősség.

A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:

Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) 107. §-a rendelkezése szerint fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.

Az Üttv. 1 § (3) bekezdése:

Az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.

Üttv. 28. § (3)

A felek eltérő rendelkezése hiányában a megbízási szerződés alapján a megbízott jogosult és kötelezett minden olyan cselekmény elvégzésére, amely a rábízott ügy szabályszerű ellátásával jár, továbbá a megbízót megillető pénznek vagy dolognak és az eljárási költségeknek az átvételére is.

(4) A szerződéskötéskor az ügyfelet írásban tájékoztatni kell azokról a megbízás ellátása során, illetve az üggyel kapcsolatban előreláthatóan felmerülő költségekről, amelyeket a megbízási díj nem foglal magában, függetlenül attól, hogy e költségek előlegezésére a felek megállapodása alapján köteles-e.

ÜESZ 3.1.2. pontja:

Az ügyvéd ügyfelének képviseletét és a számára nyújtott tanácsadást késedelem nélkül, lelkiismeretesen és gondosan köteles teljesíteni. Az ügyvéd köteles személyesen felelősséget vállalni a részére adott megbízás teljesítéséért és a rábízott ügy állásáról köteles ügyfelét tájékoztatni.

Üttv. 29. §

(1) A megbízási szerződést írásba kell foglalni, kivéve, ha az csak jogi tanácsadásra irányul.

(2) Az (1) bekezdés szerinti írásba foglalás elmaradása a megbízás érvényességét nem érinti, de ilyen esetben a megbízás tartalmának bizonyítása a megbízottat terheli.

Az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (ÜESZ) 12.3. pontja:

Az ügyvédi tevékenység gyakorlója - függetlenül attól, hogy tesz-e nyilatkozatot - az ügyvédi kamara és szervei részére az ellene indult panasz-, illetve fegyelmi ügyben felhívásra az üggyel összefüggő iratokat - kamarai jogtanácsos, illetve jogi előadó esetében azon iratokat, amelyek felett rendelkezni jogosult - köteles becsatolni.

Jelen eljárásban a Fegyelmi Tanácsnak azt kellett elbírálnia, hogy az eljárás alá vont ügyvéd megsértette-e a fenti törvényi és hivatásrendbeli szabályokat és ezzel megvalósított-e az Üttv. 107. §- ában megfogalmazottakat kimerítő magatartást.

A megállapított és nem vitatott tényállás szerint az eljárás alá vont ügyvéd rendelkezett megbízással és meghatalmazással ügyfelétől az EJEB előtti képviseletre, azonban ennek a megbízásnak nem tett eleget. Az eljárás alá vont ügyvéd nem tudta bizonyítani, hogy ügyfele képviseletében megkereste-e az EJEB-et akár tájékoztatás kérés céljából, vagy beadvánnyal. Nem tudta bizonyítani az eljárás alá vont ügyvéd azt sem, hogy valójában konkrétan mi volt a megbízás tárgya. A megbízással kapcsolatban egyetlen megkeresést, levelet nem bocsátott a Fegyelmi Tanács rendelkezésére, amely alapul szolgálhatott volna arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a megbízás teljesítése során feltárta volna a tényállást, a körülményeket.

Az eljárás alá vont ügyvéd szóbeli megbízás alapján készített keresetlevelet kártérítés iránti ügyben az ügyfél képviseletében a törvényszékhez címezve. Azt azonban az eljárás alá vont ügyvéd nem tudta igazolni, hogy a keresetlevelet a bírósághoz benyújtotta volna, meghatalmazását sem csatolta a fegyelmi eljárásban. Nem tudta igazolni az eljárás alá vont ügyvéd, hogy az ügyekben milyen határozatok születtek.

Az eljárás alá vont ügyvéd - eltekintve néhány 2016-ban készült levélen kívül - semmilyen bizonyítékot nem mutatott fel az ügyféllel történő kapcsolattartásra. Mind a korábbi, 3/1998. (VI. 27.) MÜK szabályzat (Etikai Szabályzat), mind pedig a jelenleg hatályos ÜESZ előírja az ügyféllel való folyamatos kapcsolattartást és az ügyeiről való tájékoztatást. Etikai Szabályzat 12/4. pontja szerint az ügyvéd különösen kerülje el, hogy indokolatlan késedelemmel, tájékoztatás elmulasztásával, személyes kapcsolattartás mellőzésével vagy más hasonló magatartás tanúsításával a megbízónak az ügyvédségbe és az ügyvédi tevékenységbe vetett általános bizalma megrendüljön. Az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentőt nem tájékoztatta, mellőzte a kapcsolattartást. Az ügyvéd feladata ügyfelét tájékoztatni, nem elfogadható az az ügyvédi védekezés, hogy a bejelentő, ha akarta volna, megtalálta volna. A kapcsolattartásra, vagy az ügyféllel való kapcsolatfelvételre az eljárás alá vont ügyvéd nem ajánlott fel bizonyítást, így a Fegyelmi Tanácsnak el kellett fogadnia a kapcsolattartás mellőzését tényként. A kapcsolattartás egyértelműen az ügyvéd feladata, mivel az ügyekről való folyamatos tájékoztatásra az ügyek vivőjének, jelen esetben az ügyvédnek van lehetősége és egyben kötelezettsége. Az eljárás alá vont ügyvéd még abban is bizonytalan volt, hogy ügyfele szabadlábon van, vagy büntetését tölti.

Amennyiben a megbízás írásba foglalása elmarad, úgy a megbízás érvényes, de az eljárás alá vont ügyvédnek kell bizonyítani a megbízás tartalmát. A megbízásnak tartalmaznia kellene az ügy összes körülményét, az ügyvédi tájékoztatást az ügy kimenetelének lehetséges változatairól, az eljárásokról, a bizonyítékokról, amelyeket be kell szerezni. Jelen esetben az egyetlen becsatolt megbízásból még az ügy pontos tárgyát sem lehetett megállapítani, az eljárás alá vont ügyvéd viszont nem tudta bizonyítani meggyőzően a megbízás tartalmát.

Az eljárás alá vont ügyvéd fenti magatartásai alkalmasak arra, hogy az ügyvédségbe vetett bizalom megrendüljön.

Az eljárás alá vont ügyvéd azzal a magatartásával, hogy nem csatolta felhívás ellenére az ügyre vonatkozó iratait, megsértette az ÜESZ 12.3. pontját, amely önálló fegyelmi vétséget képez.

Az eljárás alá vont ügyvéd megsértette a fent hivatkozott törvényi és hivatásrendbeli normákat és ezzel két rendbeli szándékos fegyelmi vétséget valósított meg.

Az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi vétséget szándékosan követte el, ismerte, de mindenképpen ismernie kellett volna az ügyvédi hivatás gyakorlására vonatkozó rendelkezéseket, amelyek közül az ügyfél érdekeinek védelme, a bizalom fenntartása, a korrekt és szakmailag alapos eljárás, a folyamatos tájékoztatás olyan alapelvek, amelyek megsértése kimeríti a fegyelmi vétség fogalmát.

A fegyelmi büntetés kiszabásánál a Fegyelmi Tanács értékelte az ügyvédi hivatás szempontjából a magatartás súlyát. Az eljárás alá vont ügyvéd megsértette azt az etikai alapelvet, hogy az ügyfél bizalmát el kell nyerni, és azt meg is kell tartani, mert az ügyvédi hivatás gyakorlása az ügyfél bizalmán alapul. Az eljárás alá vont ügyvéd nem ellenőrizte, nem követte nyomon az általa állítottan, de nem bizonyítottan elindított eljárásokat, ügyfelével pedig egyáltalán nem tartott kapcsolatot, az ügyek folyamatos vitelét, az ügyfele tájékoztatását mellőzte.

A fegyelmi eljárásban az eljárás alá vont ügyvéd nem teljesítette az általa kért és vállalt bizonyítást, még azt is mellőzte, hogy legalább az EJEB és a törvényszékhez intézett megkeresést csatolja, amely saját érdeke lett volna. Vélelmezhetően nem történt megkeresés.

A Fegyelmi Tanács enyhítő és súlyosító körülményt nem értékelt.

A Fegyelmi Tanács az ügy összes körülményét mérlegelve, a bizonyítékokat értékelve, illetve azok hiányára figyelemmel, az elkövetett fegyelmi vétség súlyát figyelembe véve, az eljárás alá vont ügyvéd eljárás során tanúsított magatartását értékelve a rendelkező részben foglaltak szerint határozott és a kiszabott fegyelmi büntetést tartotta arányosnak a cselekménnyel.

Tekintettel arra, hogy a Fegyelmi Tanács az ügyvéd felelősségét megállapította, a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (IX. 26.) MÜK Szabályzat 40.1. és 40.2. pontja alapján kötelezte a 80.000 Ft átalányköltség megfizetésére. A fegyelmi eljárásban tételes költség nem merült fel.

A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (IX. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 1.4. pontja szerint a fegyelmi felelősséget - jogszabály vagy szabályzat eltérő rendelkezése hiányában - az elkövetés idején hatályban lévő jogszabályok és szabályzatok alapján kell elbírálni, kivéve, ha az elbíráláskor hatályban lévő rendelkezések alapján a magatartás már nem minősül fegyelmi vétségnek vagy az enyhébben bírálandó el.

Miután az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi vétséget 2016-2019 években követte el, a Fegyelmi Tanács úgy döntött, hogy az Üttv.-t és az ÜESZ-t alkalmazza.

A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (IX. 26.) MÜK Szabályzat 42.2. pontja szerint e szabályzat rendelkezéseit - ha jogszabály vagy e szabályzat eltérően nem rendelkezik - a 42.1. pont szerinti időpontot követően megkezdett eljárási cselekményekre kell alkalmazni. Tekintettel arra, hogy a fegyelmi eljárásban 2019. évben történt az első cselekmény, így az eljárásra a 20/2018. (IX. 26.) MÜK Szabályzat rendelkezései az irányadók.

Felhívja a fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét az Üttv. 22. § (1) bekezdés g) pontjában és a 149. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint (6) bekezdésében foglaltakra, különös tekintettel arra, hogy a végrehajtható fegyelmi határozatból fakadó fizetési kötelezettség felszólítás ellenére történő nem teljesítése a kamarai tagság megszüntetését eredményezi.

A Fegyelmi Tanács határozata 2020. október 2. napján jogerős és végrehajtható.

(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2019. F. 294.)