A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy eljárás alá vont ügyvéd 2 rendbeli - folytatólagosan megvalósított - szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért írásbeli megrovás fegyelmi büntetéssel sújtja.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy 30.000 (harmincezer) Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg.
I. Jelen eljárás a [...] Kft. képviseletében eljáró [...] bejelentése alapján indult, melyben az eljárás alá vont ügyvéd nem megfelelő képviseleti tevékenységét kifogásolta.
A vezető fegyelmi biztos az előzetes vizsgálatot elrendelte, és erről tájékoztatta az eljárás alá vont ügyvédet. Egyúttal felhívta eljárás alá vont ügyvédet, hogy a vizsgálat lefolytatásához szükséges iratokat 8 napon belül köteles, az ügyre vonatkozó észrevételeit pedig jogosult a kamarának megküldeni.
Mivel az eljárás alá vont ügyvéd részére küldött kamarai küldemény „címzett ismeretlen” jelzéssel érkezett vissza a Kamarához, a Budapesti Ügyvédi Kamara kamarai ellenőre a bejelentett címen irodaellenőrzést tartott, a helyszínen azonban az eljárás alá vont ügyvédet nem találta. Az eljárás alá vont ügyvéd arról tájékoztatta a kamarai ellenőrt, hogy ennek oka, hogy a költözése folyamatban van és időközben a részére küldött kamarai felhívást is átvette.
Eljárás alá vont ügyvéd a nyilatkozattételi határidő meghosszabbítását kérte, melyet a fegyelmi biztos engedélyezett és az előzetes vizsgálatot további 3 hónappal meghosszabbította.
Eljárás alá vont ügyvéd csatolta az ügyre vonatkozó iratait, egyúttal észrevételei előterjesztésére további határidő biztosítását kérte, melynek határidejét a fegyelmi biztos meghosszabbította.
Eljárás alá vont ügyvéd előterjesztett igazoló jelentésében előadta, hogy ügyvédi felelősségével és azzal, hogy gondatlanul járt el, tisztában van, ezért a bejelentővel egyezséget kötött, melyben vállalta a bejelentő kárának megtérítését, bejelentő pedig azt, hogy a benyújtott panaszt visszavonja.
A fegyelmi biztos határozatában 3 rb., - ebből 2 esetben folytatólagosan megvalósított - fegyelmi vétség elkövetésének gyanúja alapján kezdeményezett az eljárás alá vont ügyvéd ellen fegyelmi eljárást.
Határozata szerint az eljárás alá vont ügyvéd a részére adott megbízás teljesítése során a határidők és a tájékoztatás elmulasztásával megsértette az Üttv. 1. § (3) bekezdését és a 39. § (3) bekezdését, valamint az ÜESZ 2.1., 2.2., 2.4. pontját, ezen túlmenően megsértette az Iroda-megfelelőségi szabályzat 1.3. és 1.6. pontját, és megalapozott gyanú merült fel arra is, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a megbízási díját olyan harmadik személlyel osztotta meg, aki jogi tevékenység gyakorlására nem volt jogosult.
A fegyelmi tanács az ügy tárgyaláson kívüli elbírálását kezdeményezte, és tájékoztatta a fegyelmi biztost, hogy határozatát tárgyalás tartás nélkül kívánja meghozni, erre tekintettel felhívta a Budapesti Ügyvédi Kamara fegyelmi biztosát az indítványa megtételére.
[...] napján érkezett a Budapesti Ügyvédi Kamarához a bejelentő nyilatkozata, mellyel panaszát visszavonta.
A fegyelmi biztos a korábbi nyilatkozatait fenntartva azt indítványozta, hogy a Fegyelmi Tanács a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatban foglalt tényállás és jogi minősítés elfogadásával állapítsa meg, hogy az eljárás alá vont ügyvéd az Üttv. 107. § a) pontjában foglalt, 3 rb - ebből kettő esetben folytatólagosan elkövetett - fegyelmi vétséget követett el.
Enyhítő körülményként kérte figyelembe venni az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi előéletét, valamint azt, hogy kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik, ugyanakkor súlyosító körülményként kérte értékelni az egy eljáráson belüli halmazatot.
Az Üttv. 108. § b) pontja szerinti, a fokozatosság elve alapján az alsó határhoz közeli mértékű pénzbírság kiszabását indítványozta. Indítványozta továbbá eljárás alá vont ügyvéd kötelezését a fegyelmi eljárás FESZ 40.1 és 40.2 b) pontja szerinti költségeinek megtérítésére.
[...] napján érkezett meg eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozata, melyben elismerte, hogy a megbízás ellátása során gondatlanul járt el, a fellebbezési határidő, illetve a tájékoztatási kötelezettség elmulasztásával megsértette az Üttv. és az ÜESZ vonatkozó rendelkezéseit, e körben azonban vitatta a szándékosságot.
Az Iroda-megfelelőségi szabályzat megsértésével kapcsolatban arra hivatkozott, hogy a székhelyellenőrzés idején ügyet nem vállalt, az iratok őrzésének helye a bejelentett irodája, a postai iratok átvételéről a lakóhelyére történő átirányítással gondoskodik. A „címzett ismeretlen” jelzéssel visszaküldésre kerülő iratok feltehetőleg postai hibára vezethetőek vissza. Erre is tekintettel az Iroda- megfelelőségi szabályzat 1.5. és 1.6. pontjait nem sértette meg, és az 1.3. pont tekintetében is csak gondatlanság terheli.
Az ÜESZ 6.12. pontjának megsértése tekintetében előadta, hogy a megbízási díjat nem osztotta meg harmadik személlyel, a törlési eljárásban a bejelentő jogi képviseletét megbízási díj nélkül végezte.
II. A fegyelmi tanács a tényállást a fegyelmi biztos fegyelmi eljárást elrendelő határozatában - az ott írtakkal egyezően - foglaltak szerint állapította meg:
A bejelentő és a Kft megbízási szerződést kötöttek arra, hogy a Kft. megbízottként törlési kérelmet nyújt be a [...] Hivatalához a [...] színes ábrás magyar nemzeti védjegy ellen, melyre vonatkozóan a megbízási díjat 300.000 Ft + ÁFA összegben határozták meg.
A megbízási szerződés 1. pontja rögzíti, hogy a Megbízott a tevékenységéhez alvállalkozót vehet igénybe, a 4. pontjában pedig az szerepel, hogy a bejelentő hozzájárul ahhoz, hogy adatait a megbízott alvállalkozói kezeljék.
Ezt követően azonos céllal a bejelentő és az eljárás alá vont ügyvéd is megbízási szerződést kötöttek, melyben az eljárás alá vont ügyvéd arra vállalt kötelezettséget, hogy ellátja a bejelentő jogi képviseletét a védjegytörlési eljárásban. Bejelentő ezzel egyidejűleg ügyvédi meghatalmazást is adott erre az eljárás alá vont ügyvédnek.
A megbízási szerződés szerint az ügyvédi munkadíj külön megállapodás tárgya. Külön megállapodás a bejelentő és az eljárás alá vont ügyvéd között nem jött létre.
Az eljárás alá vont ügyvéd a megbízásnak megfelelően a törlési kérelmet benyújtotta a [...] Hivatalához, amely hiánypótlási felhívást bocsátott ki, és amelyre vonatkozóan az eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozatot tett.
A [...] Hivatala a pótolt hiányokat követően megküldte az eljárás alá vont ügyvéd törlési kérelmét a védjegytulajdonosnak, aki arra észrevételt nem tett.
A [...] Hivatala újabb hiánypótlási felhívást bocsátott ki, melyre vonatkozóan eljárás alá vont ügyvédtől beadvány nem érkezett, ezért végzésével a törlési kérelmet visszavontnak tekintette. A végzés az eljárás alá vont ügyvéd irodájához [...] napján érkezett meg.
Az eljárás alá vont a határozat ellen megváltoztatási és igazolási kérelmet terjesztett elő a Törvényszéknél. A kérelmeket a Törvényszék határozatával érdemi vizsgálat nélkül elutasította, mely ellen az eljárás alá vont ügyvéd fellebbezést nem terjesztett elő.
Az eljárás alá vont ügyvéd a határozat átvételéről a Bejelentőt nem tájékoztatta, és az ellen fellebbezést sem terjesztett elő.
Mulasztását az eljárás alá vont ügyvéd elismerte, az eljárás alá vont ügyvéd és a bejelentő peren kívüli megállapodással rendezték a bejelentőt ért károkat. Minderre tekintettel a Bejelentő a jelen eljárást megindító panaszát visszavonta.
Az előzetes vizsgálat elrendelésére vonatkozóan az eljárás alá vont ügyvéd kamarai nyilvántartásban szereplő bejelentett címére küldött kamarai küldemény „címzett ismeretlen” jelzéssel érkezett vissza a Kamarához. A Budapesti Ügyvédi Kamara kamarai ellenőre a bejelentett címen irodaellenőrzést tartott, a helyszínen azonban az eljárás alá vont ügyvédet nem találta, a névtáblán a neve nem volt feltüntetve, az ingatlanban tartózkodó személy úgy nyilatkozott, hogy eljárás alá vont ügyvédet nem ismeri.
Az eljárás alá vont ügyvéd utóbb arról tájékoztatta a kamarai ellenőrt, hogy ennek oka, hogy a költözése folyamatban volt, időközben a részére küldött kamarai felhívást is átvette, illetve a küldemények átvétele a jövőben is biztosított.
III. A fegyelmi biztos indítványa az alábbiak szerint részben megalapozott.
A fegyelmi tanács álláspontja szerint azonban a megbízás ellátásával összefüggő eljárás tekintetében a 2016. évi elkövetésre tekintettel anyagi jogi szempontból az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (Üt.), illetőleg az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 8/1999. (III. 22.) szabályzat rendelkezései az irányadók.
Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (Üt.) 37. § értelmében fegyelmi vétséget követ el az az ügyvéd, aki az ügyvédi tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, illetve az etikai szabályzatban meghatározott kötelességét vétkesen megszegi, vagy akinek az ügyvédi tevékenységen kívüli vétkes magatartása az ügyvédi kar tekintélyét csorbítja.
Az Üt. 3. § (2) bekezdése értelmében az ügyvédnek hivatását a legjobb tudása szerint, lelkiismeretesen, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolnia, tevékenységében köteles mindenkor az ügyvédi hivatáshoz méltó magatartást tanúsítani.
A jelen eljárás tárgyát képező cselekmény elkövetésekor hatályos, az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 8/1999. (III. 22.) MÜK szabályzat (ÜESZ) szerint:
3/1. Az ügyvéd a hivatásának gyakorlásával - törvényes eszközökkel és módon - elősegíti megbízója jogainak érvényesítését és kötelezettségeinek teljesítését. ...
12/2. Az ügyvédnek a megbízójával való kapcsolat során fokozott figyelemmel kell lennie a megbízás alapvetően bizalmi jellegére.
A megbízás alkalmával fel kell tárnia az ügy összes lényeges körülményeit, tájékoztatnia kell az ügyfelet az ügy kimenetelének lehetséges változatairól, az alkalmazandó eljárásokról és a bizonyítékok beszerzésének szükségességéről.
12/3. Az ügyvéd különösen kerülje el, hogy indokolatlan késedelemmel, tájékoztatás elmulasztásával, személyes kapcsolattartás mellőzésével vagy más hasonló magatartás tanúsításával a megbízónak az ügyvédségbe és az ügyvédi tevékenységbe vetett általános bizalma megrendüljön.
Ezek a rendelkezések tartalmukban megfelelnek az elbíráláskor irányadó Üttv. alábbi és a 2018. május 1. napjától hatályos 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban: ÜESZ) rendelkezéseinek.
Üttv. 1. § (3) bekezdése szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.
Az Üttv. 39. § (3) bekezdése szerint a jogi képviselet ellátása során az ügyvéd az ügyfél érdekeinek elsődlegessége alapján jár el.
ÜESZ 2.1. Az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles igénybe venni minden törvényes eszközt ügyfele jogai és jogos érdekei érvényesítéséhez, ennek keretében jogi képviselet ellátása esetén az ellenérdekű fél jogi képviselőjével, annak hozzájárulása esetén vagy jogi képviselő hiányában közvetlenül az ellenérdekű féllel, továbbá - jogellenes befolyásolásuk nélkül - a tanúval, a szakértővel és az eljárás más résztvevőivel értekezhet és információkat cserélhet.
2.2. Az ügyvédi tevékenység gyakorlója a rábízott ügyet a tényállást ismerve, jogilag felkészülten, elsősorban az ügyfél tényelőadásainak szem előtt tartásával látja el.
2.4. Az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem tanúsíthat olyan magatartást, mely ellentétes az ügyfél jogos érdekével.
A rendelkezésre álló iratok, az eljárás alá vont ügyvéd elismerése, a peren kívüli megállapodás tartalma alapján a Fegyelmi Tanács a fegyelmi biztos indítványával egyezően azt állapította meg, hogy eljárás alá vont ügyvéd a mulasztásaival megsértette az Üt. 3. § (2) bekezdését, valamint az elkövetéskor hatályos Etikai szabályzat 3/1. 12/2. és 12/3. pontjait, mellyel 1 rendbeli - folytatólagosan megvalósított - szándékos fegyelmi vétséget követett el. Tekintve, hogy a mulasztással megsértett rendelkezések az ügyvédi hivatás gyakorlásának kötelező szabályai, ezek megsértése nem tekinthető gondatlan cselekménynek.
Az irodaellenőrzésre a kézbesítés meghiúsulása okán 2019. 06. hónapban került sor.
Az ellenőrzéskor hatályos, az irodahelyiség megfelelőségéről és az egy címre bejelentett irodahelyiséggel rendelkezőkre vonatkozó szabályokról szóló 6/2017. (XI. 20.) MÜK szabályzat szerint
1.3. Az irodát, az alirodát és a fiókirodát olyan, az épületbe, vagy az ahhoz tartozó bekerített és zárt helyre való belépés nélkül is látható olyan módon kell névtáblával megjelölni, hogy az alapján az irodát, az alirodát, illetve a fiókirodát az ügyfél, a postai kézbesítő, valamint az ügyvédi tevékenység gyakorlása szabályszerűségének ellenőrzésére jogosult kamarai szerv és tisztségviselő egyértelműen azonosítani tudja és meg tudja találni.
1.5. Az ügyvéd és az ügyvédi iroda a részére címzett postai küldemények átvételét, valamint az ügyfelek, az ügyvédi tevékenység ellenőrzésére és az ügyvéddel kapcsolatos eljárást folytató kamarai szervek és tisztségviselők általi elérhetőségét folyamatosan és úgy biztosítja, hogy annak során az ügyvédi titok ne sérüljön.
1.6. Az ügyvéd és az ügyvédi iroda nem vállalhat olyan megbízást, amelynek ellátásához szükséges infrastrukturális vagy technikai feltételekkel nem rendelkezik.
E körben - egyezően a fegyelmi biztos indítványával - a Fegyelmi Tanács azt állapította meg, hogy az irodaellenőrzés időpontjában a Szabályzat fenti rendelkezései sérültek. Az eljárás alá vont ügyvéd által a védekezéséhez csatolt, az utánküldés tényét igazoló kézbesített levélküldemények csak akkor lennének alkalmasak a fegyelmi biztos állításának cáfolására, ha azokból kétséget kizáróan az lenne megállapítható, hogy az átirányítás a vizsgálat időpontjában is aktív volt.
A fentiekre tekintettel a fegyelmi tanács a székhelyellenőrzéshez kapcsolódóan készült teljes bizonyító erejű iratokból és fényképfelvételekből azt állapította meg, hogy az eljárás alá vont ügyvéd az egy hónappal korábban bejelentett székhelyét névtáblával nem jelölte meg, ott nem volt található és nem biztosította a hivatalos küldemények átvételét sem. Az a tény, hogy ezen körülményeket utóbb az eljárás alá vont ügyvéd java részben rendezte, nem változtat azon a tényen, hogy a vizsgálat időpontjában a hivatkozott mulasztásokkal megsértette az Iroda-megfelelőségi szabályzat 1.3. és 1.6. pontjait, mellyel szintén 1 rendbeli - folytatólagosan megvalósított - szándékos fegyelmi vétséget követett el.
A fegyelmi biztos által felhívott ÜESZ 6.12. pont tartalmában megfelel a vizsgált ügylet megkötésének időpontjában hatályos ÜESZ 9/6. szabályának: Az ügyvéd nem oszthatja meg a megbízási díját olyan személlyel, aki nem az ügyvédi tevékenység megbízás elfogadására jogosult gyakorlója, kivéve, ha az Európai Gazdasági Térség azon tagállamának szabályai, melyhez az ügyvéd tartozik, megengedik ügyvéd és egyéb személyek társulását.
E körben a fegyelmi tanács nem osztotta a fegyelmi biztos álláspontját, és figyelemmel arra, hogy az ügyvédi munkadíjra vonatkozó külön megállapodást a bejelentő nem csatolt, továbbá a bejelentőt ért kár mértékét a Bejelentő és a Kft. között létrejött megbízási szerződés 3. pontja szerint - a Kft. részére fizetett 300.000 Ft+ Áfa megbízási díjban rögzítették - a megbízási szerződés egyéb rendelkezéseire figyelemmel [alvállalkozó igénybevétele (1. pont) és a kártérítési felelősség mértéke és kizárása (7. és 9. pont)], elfogadta azt a védekezést, hogy ügyvédi megbízási díjat a Bejelentő nem fizetett, eljárás alá vont ügyvéd kötelező jogi képviseletet nem igénylő eljárásban a Kft. alvállalkozójaként (megbízottjaként) járt el, az ügyvédi megbízás és hozzákapcsolt meghatalmazás az eljárás elősegítése érdekében technikai okból készült, eljárás alá vont ügyvéd pedig a bejelentő irányában - mint mulasztó fél - közvetlenül volt köteles a helytállásra.
Ezért a Fegyelmi Tanács az ÜESZ. felhívott rendelkezésének megsértését nem találta megállapíthatónak.
A büntetés kiszabása körében enyhítő körülményként értékelte a fegyelmi tanács a ténybeli elismerést, azt a tényt, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a mulasztásával a Bejelentőnek okozott kárt megtérítette, Bejelentő a panaszát visszavonta. További enyhítő körülményként értékelte eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi előéletét, a jelentős időmúlást és azt a tényt, hogy eljárás alá vont ügyvéd a határozathozatalt megelőzően a terhére rótt valamennyi hiányosságot elhárította, minden tekintetben együttműködő volt. Súlyosító körülményt a Fegyelmi Tanács nem észlelt.
A fenti körülmények együttes mérlegelésével a Fegyelmi Tanács - a fegyelmi biztos indítványától eltérően - úgy ítélte meg, hogy nincs indoka szigorúbb fegyelmi büntetés kiszabásának, az Üttv. 108. § a) pontja szerinti írásbeli megrovás a cselekmény tárgyi súlyához igazodó büntetés.
A fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése, a FESZ 40.2. b) pontja alapján kötelezte a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére.
A fegyelmi tanács határozata elleni jogorvoslatot az Üttv. 127. § (3) bekezdése teszi lehetővé.
A Fegyelmi Tanács határozata 2020. május 13. napján jogerős és végrehajtható.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2019. F. 295.)