Magyar

 

Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2019.F.296/7. határozata

ügyvédi mulasztásról, tájékoztatás elmulasztásáról, iratcsatolás elmulasztásáról

A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban megtartott nem nyilvános tárgyaláson, zárt ülésen meghozta és kihirdette az alábbi fegyelmi

határozatot:

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy eljárás alá vont ügyvéd 3 rendbeli szándékos (ebből 2 esetben folytatólagosan elkövetett) fegyelmi vétséget követett el, ezért 400.000 Ft, azaz Négyszázezer forint pénzbírság fegyelmi büntetéssel sújtja.

A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a kiszabott pénzbírságot, valamint 80.000 Ft, azaz Nyolcvanezer forint átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg.

Indokolás

I. A bejelentés szerint a [...] Ügyvédi Iroda két tagja (az utóbb fegyelmi eljárás alá vont [...] és az eljárás alá nem vont [...] több megbízást is elvállaltak, melyeket nem teljesítettek. A felmondás közlését követően a bejelentőknek a részükre átadott iratokat nem adták vissza.

A bejelentők a bejelentésükhöz csatolták a felmondást tartalmazó levelet, továbbá mindkét bejelentő részéről egy-egy ügyvédi meghatalmazást, mely a [...] Bankkal való perre vonatkozó ügyvédi meghatalmazásukat tartalmazta (kölcsön/opciós szerződés megtámadása tárgyában).

A BÜK vezető fegyelmi biztosa mindkét ügyvéddel szemben előzetes vizsgálatot rendelt el, majd fegyelmi eljárást kezdeményezett [...] eljárás alá vont személlyel szemben [...] ügyvéddel szemben viszont nem).

A fegyelmi eljárást kezdeményező határozat szerint az eljárás alá vont ügyvéd azzal a magatartásával, hogy az elfogadott megbízást nem teljesítette, továbbá a Kamara felhívására iratokat nem csatolta, az Üttv. 107. a) pontjában meghatározott, mindösszesen 2 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, konkrétan az Üttv. 1. § (3) bekezdés, 52. § (2) bekezdés, ÜESZ 2.1., 2.4., 12.2 a), 12.3. pontjainak rendelkezéseit sértette meg.

II. A Fegyelmi Tanács a tényállást az eljárás alá vont ügyvéd sommás nyilatkozata, azonban - főként mérlegeléssel - a bejelentők vallomása és a bejelentők által csatolt okiratok tartalma alapján állapította meg az alábbiak szerint:

[...] és [...] több ügyben is megbízást adott az eljárás alá vont ügyvédnek.

A. A bejelentők megbízást adtak az eljárás alá vont ügyvédnek devizahitelükkel összefüggésben a Bank elleni perben, mely ügyben az eljárás alá vont ügyvéd képviseletet látott el a peres eljárásban, több tárgyaláson is eljárt a bíróságon, majd a bejelentők hiteltartozását az [...] Bank vette át.

A bejelentők ingatlana (melynek már a tulajdoni lap szerint nem voltak tulajdonosai, csak haszonélvezői, illetve tartási jog jogosultjai) végrehajtás alá került és a bejelentők nyugdíjából vonták le a hiteltartozás összegét. A bejelentők a Magyar Állam javára „zárlat” elnevezésű terhet bejegyző földhivatali határozatot megküldték az eljárás alá vont ügyvéd részére és kérték annak megfellebbezését. Az eljárás alá vont ügyvéd a fellebbezést nem nyújtotta be.

B. A bejelentők megbízást adtak az eljárás alá vont ügyvédnek a [...] ingatlanjuk ügyében és tulajdonjoguk érvényesítését kérték, azonban az eljárás alá vont ügyvéd megbízása ellenére nem teljesítette a megbízást.

A megbízásokkal összefüggésben (tényállás A. és B. pontja) az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentők részére az ügyük állásával kapcsolatosan tájékoztatást nem nyújtott, amikor a bejelentők a megbízást felmondták és kérték, hogy az iratokat az ügyeikre vonatkozóan küldje meg [...] ügyvéd részére. Az eljárás alá vont ügyvéd a megbízás megszűnésekor az iratokat sem a bejelentők részére, sem az új jogi képviselő részére nem küldte meg.

A vezető fegyelmi biztos felhívására a vizsgálat lefolytatásához szükséges iratokat nem küldte meg, annak ellenére, hogy a felhívást bizonyosan megkapta, hiszen a felhívásban foglaltakra érdemben nyilatkozott.

A fegyelmi biztos felhívására sem küldte meg az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentők iratainak [...] ügyvéd részére történő megküldését igazoló feladóvevény másolatát, holott a felhívást az eljárás alá vont ügyvéd meghatalmazottja átvette.

C. Az eljárás során nem lehetett határozati bizonyossággal megállapítani, hogy a megbízók megbízást adtak volna az eljárás alá vont ügyvédnek a [...] által használt ingatlanaik ügyében, ahol tulajdonjoguk érvényesítését kérték tőle.

III. A Fegyelmi Tanács bizonyítékként az eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozatán túlmenően, az okirati bizonyítékokat és a bejelentők bejelentését és vallomásaikat vette figyelembe.

Az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi eljárás vizsgálati szakaszában felhívásra írásban nyilatkozott. Fegyelmi felelősségére nézve nem nyilatkozott, azonban a fegyelmi eljárás megszüntetését kérte, egyúttal 5. alszámon becsatolt előkészítő iratában a határozati tényállás A. pontjával összefüggésben egy néhány soros összefoglalót készített a kereseti kérelemről, annak kiterjesztéséről, a vonatkozó polgári jogegységi határozatról, a per felfüggesztés tényéről, majd a per Kúria előtti eredményét, továbbá a per kimenetele kapcsán a semmisségi okok megszüntetésének hivatkozásait adta meg, míg a megbízás keletkezésével, megszűnésével kapcsolatban semmilyen adatot nem közölt, okiratot nem csatolt,

B. pontjával összefüggésben állította, hogy az ügyet konkrét tényállás hiányában is elindították, a [...] Önkormányzat már ismerte korábbi kérelmeiből az ügyfelet és az ügyet, és a kérelmet határozottan visszautasította, így az ügyben jogi lehetőségek és tényállás hiányában további lépéseket nem tettek, a megbízás keletkezésével, megszűnésével kapcsolatban semmilyen további adatot nem közölt, okiratot nem csatolt,

C. pontjával összefüggésben állította, hogy az ügyféltől ügyvédi megbízást nem kapott, ezért erről az ügyről nem tud tájékoztatást adni.

Az iratkiadással összefüggésben állította, hogy az ügyek iratait postai úton továbbították [...] ügyvédnek.

Az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi eljárás tárgyalási szakaszában sem a fegyelmi eljárást kezdeményező határozattal összefüggésben további nyilatkozatot, sem egyébként nyilatkozatot nem tett, mivel a tárgyaláson (szabályszerű idézés ellenére) nem jelent meg, fegyelmi felelősségével összefüggésben, így - a korábban részletezett írásbeli beadványán kívül - semmilyen nyilatkozatot nem tett.

Nem válaszolt a Fegyelmi Tanács jegyzőkönyv másolatának megküldésével közölt felhívásra sem, miszerint csatolja az állításának megfelelően a tértivevény másolatát, mely igazolja, hogy az iratokat [...] ügyvédnek időközben postai úton megküldte.

A bejelentők bejelentésükben állították, hogy az eljárás alá vont ügyvéd elvállalta

a) az egyik ügyüket a [...] Banknál lévő deviza alapú hitelüket, majd értesítették őket, hogy a házukat államosították és háromféle összeget követelnek rajtuk a [...] hrsz. alatti ház tulajdoni lapja szerint, és

b) másik ügyüket, pontosabban [...] apai örökségének ügyét, a [...] városrészben fekvő ingatlan kártérítésével összefüggésben, melyre az Önkormányzat ráépített,

c) illetve harmadik ügyüket, mely a [...] közbirtokossági területből rájuk eső erdő és legelő részek kártalanítási ügyét.

Bejelentésükben állították továbbá, hogy minden eredeti irat a [...] Ügyvédi Irodánál van, évek óta semmi nem történt az ügyekben. Kérték vissza az iratokat és kértek elszámolást az ügyek állásáról, azonban a telefonhívásaikat nem fogadják, leveleikre nem válaszoltak az ügyvédi irodából.

IV. A fegyelmi biztos végindítványában fenntartotta a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatban foglaltakat.

Álláspontja szerint a Kamara felszólítása ellenére a kolléga az iratokat nem csatolta.

Korábban a fegyelmi biztos, majd a Fegyelmi Tanács is felhívta az eljárás alá vont ügyvédet, hogy igazolja azon védekezését, hogy megküldte [...] ügyvédnek a Bejelentők által az ügyükben részére átadott iratokat. Ezt nem tette meg.

Véleménye szerint fegyelmi vétség elkövetését a meghallgatott tanúk igazolják.

Álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd 4 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, amelyből 3 rendbeli folytatólagosan megvalósított.

Ez abból adódik, hogy 3 ügyről van szó, ezek a folytatólagos elkövetésűek, és 1 rendbeli fegyelmi vétség pedig az, hogy nem csatolta a Kamara részére a kolléga az iratokat.

Pénzbírság kiszabását indítványozta, amelynek összegét az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi előéletének, és a fegyelmi vétség súlyának figyelembevételével a középmérték közelében kérte megállapítani.

Az eljárási átalányköltség viselésére is kérte kötelezni az eljárás alá vont ügyvédet.

V. A fegyelmi biztos indítványa részben alapos.

Az 87/96*6+- eljárás alá vont ügyvéd védekezésének azon részét a Fegyelmi Tanács a bejelentők állításával szemben - mérlegeléssel - elfogadta, amely szerint a tényállás C. pontjában szereplő ügyben megbízást nem vállalt.

Ennek indoka nem az, hogy a személyesen megjelenő bejelentők nem lettek volna meggyőzőek, vagy a vallomásuk valóságtartalmához a Fegyelmi Tanács kétséget fűzött volna. Az egyetlen oka, hogy e körben a Fegyelmi Tanács határozati bizonyossággal nem tudta megállapítani, hogy a tényállás C. pontjában foglalt ügyben megbízást vállalt volna, tekintettel arra, hogy a megbízás keletkezésének tényét a bejelentő, míg a megbízás tartalmát (a megbízási szerződéssel és az egyéb ügyben keletkezett iratokkal) a megbízott ügyvéd köteles bizonyítani.

Ezen tényállás C. pontja szerinti ügyben a bejelentők semmilyen okiratot bemutatni nem tudtak, mellyel igazolták volna, hogy az eljárás alá vont ügyvédet megbízták volna. Puszta állításuk elfogadása az ügyvédeket általában (és így az eljárás alá vont ügyvédet is) olyan helyzetbe hozná, hogy például egy ügyfél tényleges irodai megjelenése esetén - olyan ügyben, ahol mindössze ügyvédi tanácsadásra kerül sor - önmagában az ügyfél állítása alapján ügyvédi (képviseleti) megbízás keletkezését kellene megállapítani, függetlenül attól, hogy ténylegesen az ügyre vonatkozó (képviseleti) megbízás nem jött létre.

A fegyelmi eljárás iratanyaga igencsak okirathiányos volt, arra tekintettel, hogy az eljárás alá vont ügyvéd az eljárás során semmilyen okiratot nem csatolt, míg a bejelentők bejelentésének célja - többször kimondottan - éppen az átadott iratok visszaszerzése volt.

Az okirathiányos iratanyagból következik, hogy a Fegyelmi Tanács a meglévő okiratokból és az eljárási szereplők meg nem cáfolt nyilatkozataira volt kénytelen a tényállást alapítani.

A tényállás A. és B. pontjában foglalt megbízások létével vagy hiányával összefüggésben a fegyelmi tanács a bejelentők vallomását és bejelentését fogadta el, főleg azért, mert az eljárás alá vont ügyvéd mindkét tényállás kapcsán írásbeli védekezésében sommásan előadta, hogy milyen ügyvédi tevékenységet végzett a két ügyben, így nem is vitatta, hogy ezekben az ügyekben megbízása volt.

A megbízás tartalmával összefüggésben viszont a Fegyelmi Tanács a bejelentők vallomása, bejelentése és az általuk csatolt okiratok alapján állapította meg a tényállást.

A bejelentők ehhez képest csatoltak egy-egy meghatalmazást az A. pontban szereplő tényállás kapcsán keletkezett megbízással összefüggésben, vallomásuk szerint ezen ügyből kifolyólag írásban küldték meg az eljárás alá vont ügyvédnek azt a földhivatali határozatot, amely a Magyar Állam javára bejegyzett „zárlat” elleni fellebbezés alapja lett volna. Az irat postai feladását a fegyelmi eljárás során megfelelően igazolták.

A Fegyelmi Tanács szerint a meg nem kérdőjelezett szavahihetőségű bejelentők vallomása mérlegeléssel elfogadható, szemben a tárgyaláson meg nem jelenő, érdemi védekezést részben előterjesztő és okiratot nem csatoló ügyvéddel szemben.

A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint a megbízás a devizahitellel összefüggő „zárlat”-ot bejegyző földhivatali határozat elleni fellebbezésre is kiterjedt, mint a devizahiteles üggyel szervesen összefüggő eljárási cselekményre.

A bejelentők elfogadott állítása szerint a határozatot fellebbezés céljából megküldték az eljárás alá vont ügyvédnek, aki azonban fellebbezést nem jelentett be, tájékoztatást nem adott, a megbízás megszűnését követően az ügy iratait (az ügyfél kérésére) nem adta ki, és az iratokat nem is adta át [...] ügyvédnek (illetve az átadás tényét nem igazolta).

A tényállás B. pontjában szereplő megbízással összefüggésben a megbízók állítása sem vitatásra, sem cáfolatra nem került, így a Fegyelmi Tanács az állításaikat elfogadta, miszerint a megbízás felvételét követően érdemi ügyvédi tevékenységet az eljárás alá vont ügyvéd nem fejtett ki, az ügyről tájékoztatást nem adott, a megbízás megszűnését követően az ügy iratait (az ügyfél kérésére) nem adta ki.

Az eljárás alá vont ügyvédet igazolt módon a vezető fegyelmi biztos a megbízás körében keletkezett iratok megküldésére hívta fel, e kötelezettségének nem tett eleget, mert semmilyen iratot nem küldött, de legalább sommás előkészítő iratot csatolt.

Az eljárás alá vont ügyvédnek nincs megjelenési kötelezettsége a fegyelmi tárgyaláson, sőt érdemi védekezés előterjesztésére sem köteles. Köteles azonban iratokat csatolni a megbízással összefüggésben.

Ezen iratcsatolási kötelezettség megsértése önálló fegyelmi vétség, mely attól függetlenül megállapítható, hogy azon cselekmény, ami miatt a fegyelmi eljárás elindult, végül megállapíthatóvá válik-e az eljárás alá vont terhére.

A konkrét esetben teljesen egyértelmű az iratcsatolási kötelezettség megsértése, hiszen legalább kettő ügyben (tényállás A. és B. pontja) volt megbízása az eljárás alá vont ügyvédnek.

Az eljárás alá vont ügyvéd nem is hivatkozott arra, hogy nem álltak rendelkezésére iratok, mindössze arra tett utalást, hogy az iratokat [...] ügyvédnek - az ügyfél kérése szerint - megküldte.

Ezt azonban kettő kamarai felhívás ellenére sem igazolta semmilyen módon, annak ellenére, hogy egy ügyvédtől elvárható magatartás lenne, hogy állítását a fegyelmi eljárásban legalább felhívásra igazolja. Mivel ennek igazolása nem történt meg, így a Fegyelmi Tanács ezen állítását az eljárás alá vont ügyvédnek elfogadni nem tudta. Ebből pedig az iratcsatolási kötelezettség megsértése következik, mint megállapítás.

Az eljárás alá vont ügyvéd esetében a vétkesség foka körében nem lehetett más megállapítása a Fegyelmi Tanácsnak a tényállás alapján, mint az, hogy a fegyelmi vétségek elkövetése szándékos.

A fentiek alapján a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd magatartását 3 rendbeli szándékos fegyelmi vétségnek minősítette a fegyelmi biztos indítványától - részben - eltérően, tekintettel arra, hogy a tényállás C. pontjában foglalt megbízás létrejöttét nem állapította meg; mivel egy olyan megbízással összefüggésben, amelynek létrejötte nem igazolható, semmiféle fegyelmi felelősség megállapítására nem kerülhetett sor.

A tényállás A. és B. pontjában foglalt megbízásokkal összefüggésben a megbízás nem teljesítését, a tájékoztatási kötelezettség megsértését, illetve az iratkiadás meg nem történtét állapította meg a Fegyelmi Tanács; ez 1-1 rendbeli fegyelmi vétséget jelent (megbízásonként), függetlenül attól, hogy egy megbízáson belül hány szabályszegés került megállapításra.

Önálló fegyelmi vétségként került megállapításra az iratcsatolási kötelezettség megsértése, függetlenül attól, hogy hány megbízással összefüggésben nem csatolta a Kamara felhívására az iratokat az eljárás alá vont ügyvéd. Egy fegyelmi eljárásban hívta fel a Kamara az iratcsatolásra az ügyvédet, e kötelezettségének egy eljárásban nem tett eleget, így a tiszta mulasztással elkövetett fegyelmi vétség is további 1 rendbelinek minősül.

VI. Az Üttv. 1. § (3) bekezdése szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.

Az ÜESZ 2.1. pontja értelmében az ügyvédi tevékenység gyakorlója „köteles igénybe venni minden törvényes eszközt ügyfele jogai és jogos érdekei érvényesítéséhez...”.

Az ÜESZ 2.4. pontja értelmében az ügyvédi tevékenység gyakorlója „nem tanúsíthat olyan magatartást, mely ellentétes az ügyfél jogos érdekeivel”.

Az ÜESZ 12.2.a pontja értelmében az ügyvédi tevékenység gyakorlója „köteles eleget tenni az ügyvédi kamara bármely - jogszabályon vagy kamarai belső szabályzaton alapuló - eseti felhívásnak ...”.

Az ÜESZ 12.3. pontja értelmében az „ügyvédi tevékenység gyakorlója - függetlenül attól, hogy tesz-e nyilatkozatot - az ügyvédi kamara és szervei részére az ellene indult panasz-, illetve fegyelmi ügyben felhívásra az üggyel összefüggő iratokat (...) köteles becsatolni.”

VII. A Fegyelmi Tanács a rendelkező részben írt fegyelmi büntetés kiszabását tartotta arányban állónak az elkövetett cselekmények tárgyi súlyával.

A Fegyelmi Tanács más fegyelmi büntetés kiszabására nem látott lehetőséget, mint a fegyelmi biztos által indítványozott pénzbírság.

Tekintettel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd terhére több szándékos szabályszegés állapítható meg, ezért a Fegyelmi Tanács az Üttv. rendelkezései szerint kiszabható (max. 1.000.000 Ft) pénzbírság összegének középső régiójába tartozó összeget találta megfelelőnek, különös figyelemmel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi előélete erősen kifogásolható.

Enyhítő körülményt a Fegyelmi Tanács nem észlelt, különös figyelemmel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd sem hivatkozott ilyenre (a fegyelmi tárgyaláson nem jelent meg, így a személyi körülményei sem ismertek a Fegyelmi Tanács előtt).

A Fegyelmi Tanács a fegyelmi büntetés kiszabásakor súlyosító körülményt észlelt és értékelt, így nyomatékosan súlyosít az a körülmény, hogy a neki (mulasztásként) felrótt valamennyi magatartást a vele szemben korábban legalább 6 jogerős fegyelmi büntetés kiszabását követően valósította meg. Súlyosít továbbá a halmazat, és a részbeni folytatólagosság, miszerint egy megbízáson belül több mulasztás is a terhére volt róható.

A fentiek szerint a büntetés meghatározásakor figyelemmel volt a Fegyelmi Tanács az elkövetés körülményeire és eredményére, és a fegyelmi büntetések egymást követő sorának fokozatosságára, így megállapította, hogy a bekövetkezett eredményre is tekintettel a meghatározott és kiszabott büntetés van arányban.

A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése és a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 40.2. a) pontja alapján kötelezte a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére.

Felhívja a fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét az Üttv. 22. § (1) bekezdés g) pontjában és a 149. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint (6) bekezdésében foglaltakra, különös tekintettel arra, hogy a végrehajtható fegyelmi határozatból fakadó fizetési kötelezettség felszólítás ellenére történő nem teljesítése a kamarai tagság megszüntetését eredményezi.

A fellebbezési jogot az Üttv. 135. § (1) bekezdés biztosítja.

A Fegyelmi Tanács határozata 2020. május 28. napján jogerős és végrehajtható.

(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2019. F. 296.)