A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság fegyelmi tanácsa [...] budapesti ügyvédjelölt ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi
határozatot:
A fegyelmi tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvédjelölt
1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért
írásbeli megrovás fegyelmi büntetéssel sújtja.
A fegyelmi tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédjelöltet arra, hogy 30.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlaszámára, az ügyszámra való hivatkozással.
A bejelentés:
A jelen ügyben az eljárás alá vont ügyvédjelölt bejelentette a Budapesti Ügyvédi Kamarának, hogy járművezetés ittas állapotban vétségének elkövetése miatt gyanúsítottként hallgatta ki a nyomozó hatóság, amelyhez csatolta a gyanúsítotti kihallgatásáról készült jegyzőkönyvet.
A bejelentés alapján a vezető fegyelmi biztos az előzetes vizsgálatot hivatalból elrendelte.
Az eljárás alá vont ügyvédjelölt csatolta a bíróság ítéletét.
A vezető fegyelmi biztos határozatával fegyelmi eljárást kezdeményezett.
A tényállás:
A fegyelmi eljárásban a rendelkezésre álló iratok, elsősorban a büntetőbíróság határozata alapján megállapított tényállás szerint az eljárás alá vont ügyvédjelölt 2019. [...] napján éjjel érvényes vezetői engedély nélkül, ittas állapotban vezette a forgalomból kivont motorkerékpárt, amikor rendőri intézkedés alá vonták. Az eljárás alá vont ügyvédjelölt vezetői engedéllyel nem rendelkezik.
Az eljárás alá vont ügyvédjelölt a gyanúsítotti kihallgatásán a bűncselekmény elkövetését elismerte, azt megbánta. A nyomozás befejezését követően az eljárás alá vont ügyvédjelöltet az ügyészség bíróság elé állította. Az ügyben eljárt bíróság ítéletet hozott, amelyben megállapította az eljárás alá vont ügyvédjelölt bűnösségét a Btk. 236. § (1) bekezdésébe ütköző ittas állapotban elkövetett járművezetés vétségében, és ezért összesen 168.000 Ft pénzbüntetésre és 10 hónap közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte. Az ítélet a meghozatala napján jogerős és végrehajtható lett.
A fegyelmi biztos végindítványa:
A vezető fegyelmi biztos az ügy tárgyaláson kívüli elbírálását elrendelő intézkedést követően előterjesztett indítványában 1 rb., az Üttv. 107. § b) pontjában írt szándékos fegyelmi vétség elkövetésének megállapítását és pénzbírság kiszabását, valamint az eljárás alá vont ügyvédjelölt átalányköltség megtérítésére kötelezését kérte.
Az eljárás alá vont védekezése:
Az eljárás alá vont ügyvédjelölt a vezető fegyelmi biztos végindítványában foglaltakra előterjesztett észrevételében a fegyelmi vétség elkövetését nem vitatta, azt elismerte és megbánta. Hivatkozott arra, hogy szakmáját, hivatását igyekszik a legjobb tudása szerint ellátni, doktori hallgató, ennek keretében a joghallgatók részére büntetőjogi szemináriumot tart. Hivatkozott továbbá arra, hogy a büntetőbíróság pénzbüntetést szabott ki vele szemben, tehát ugyanezen cselekményéért más hatóság már jogkövetkezményt alkalmazott vele szemben, amelyet kért a büntetés kiszabása során figyelembe venni és írásbeli megrovás kiszabását indítványozta.
A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:
A fegyelmi tanács a vezető fegyelmi biztos által előterjesztett indítványnak részben helyt adott.
Miután a büntetőbíróság bűnösséget megállapító ítélete köti a fegyelmi tanácsot, azt tényszerűen kellett megállapítani, hogy az eljárás alá vont ügyvéd az általa tanúsított magatartásával bűncselekményt, az ittas állapotban elkövetett járművezetés vétségét valósította meg.
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) 107. § b) pontja értelmében fegyelmi vétséget követ az ügyvédi tevékenység gyakorlója, ha az ügyvédi tevékenységen kívüli szándékos vagy gondatlan magatartásával az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti. Önmagában a büntetőbírósági marasztalás alkalmas arra, hogy az eljárás alá vont cselekménye az ügyvédi kar, a hivatás tekintélyét súlyosan veszélyeztesse, amely megalapozza a fegyelmi felelősség és az 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétség elkövetésének megállapítását. Miután az eljárás alá vont ügyvédjelölt által elkövetett bűncselekmény szándékos cselekmény, így a fegyelmi vétség is szándékosan elkövetettnek minősül.
A joghátrány alkalmazása körében a fegyelmi tanács enyhítő körülményként vette figyelembe az eljárás alá vont ügyvédjelölt felelősségére is kiterjedő elismerését, a büntetőeljárásban tanúsított, majd a fegyelmi eljárásban is megerősített megbánását, valamint azt, hogy a cselekménye miatt már büntetőjogi jogkövetkezményt alkalmazott vele szemben a bíróság. A fegyelmi tanács súlyosító körülményt nem észlelt.
Ezen büntetéskiszabási körülmények alapján a fegyelmi tanács - a vezető fegyelmi biztos pénzbírság kiszabására irányuló indítványától eltérően - az Üttv. 108. § a) pontja alapján az írásbeli megrovás fegyelmi büntetést látta megfelelőnek, és az elkövetett fegyelmi vétség tárgyi súlyával arányban állónak.
Miután az eljárás alá vont ügyvédjelölt felelőssége megállapításra került, a fegyelmi tanács az Üttv. 142. § (2) bekezdése alapján kötelezte az eddigi eljárással felmerült átalányköltség viselésére, amelynek mértékét a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 40.2. b) pontja szerint állapította meg.
Az Üttv. 127. § (1) bekezdése egyszerű megítélésű ügyben lehetőséget ad a fegyelmi határozat tárgyalás tartása nélküli meghozatalára, a FESZ 22.1. pontja értelmében pedig a fegyelmi ügy tárgyalás tartása nélküli elbírálása akkor indokolt, ha a fegyelmi vétség egyértelmű, a rendelkezésre álló adatokból további bizonyítás felvétele nélkül megállapítható a fegyelmi felelősség. Ezen rendelkezésekre figyelemmel a fegyelmi tanács a határozatát tárgyalás tartása nélkül meg tudta hozni.
A Fegyelmi Tanács határozata 2020. február 19. napján jogerős.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2019.F.298.)