A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa dr. [...] volt budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2020. év március 2. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson, zárt ülésben meghozta, majd kihirdette az alábbi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont volt ügyvéd 2 (két) rendbeli, ebből 1 (egy) rendbeli folytatólagosan megvalósított szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért
350.000 Ft, azaz háromszázötvenezer forint pénzbírság
fegyelmi büntetéssel sújtja.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont volt ügyvédet arra, hogy kiszabott pénzbírságot, valamint 80.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlájára.
A Fegyelmi Tanács a lefolytatott bizonyítás, valamint a rendelkezésre álló iratok alapján az alábbiakat állapította meg.
[...] bejelentő a bejelentésében sérelmezte, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd az ügyének állásáról nem tájékoztatta. A bejelentés alapján a kamara vezető fegyelmi biztosa az előzetes vizsgálatot elrendelte. Az eljárás alá vont volt ügyvéd közvetítői eljárás lefolytatását kezdeményezte, azonban megállapodás a közvetítői eljárásban nem jött létre. Az eljárás alá vont volt ügyvéd a bejelentésre nem nyilatkozott és ügyiratokat sem csatolt. A fegyelmi biztos határozatot hozott a fegyelmi eljárás kezdeményezéséről.
A Fegyelmi Tanács az alábbi tényállást állapította meg.
A bejelentő az eljárás alá vont volt ügyvéddel 2018. január 16. napján került kapcsolatba a Kormányhivatal Járási Hivatalától kapott pártfogó ügyvédi képviselet igénybevételéről szóló határozat alapján, vételár megfizetése iránt bejelentő ellen indított polgári peres eljárás vonatkozásában.
Az ügyben 2018. január 31. napján tartott tárgyalást a Bíróság, amelyben a bejelentő pervesztes lett, azonban a tárgyalás napján szóban megállapodtak az eljárás alá vont volt ügyvéddel, hogy kártérítési keresetet indítanak a felperes ellen, így tud majd érvényt szerezni a bejelentő a jogos követelésének.
Ezt követően a bejelentő két alkalommal is járt az eljárás alá vont volt ügyvédnél, aki az egyeztetéseket követően 2018. augusztus 14-i keltezéssel a Bíróságnak megküldte a bejelentő által aláírt, jogi képviselő nélküli keresetindításhoz alkalmazott keresetlevél nyomtatványt. A Bíróság végzésében kötelezte felperest, hogy tizenöt napon belül egy új nyomtatvány kitöltésével egységes szerkezetben terjessze elő a keresetét.
A bejelentő az átvett végzést az eljárás alá vont volt ügyvéd részére átadta. A Bíróság további 15 napot engedélyezett a 2. sorszám alatti végzésben foglaltak teljesítésére. Az eljárás alá vont volt ügyvéd 2018. 10. 18. napján kelt beadványában becsatolta az ügyre vonatkozó pártfogó ügyvédi meghatalmazását, valamint hiánypótlást terjesztett elő. A Bíróság a keresetlevelet visszautasította. Ezt követően az eljárás alá vont volt ügyvéd 2019. január 28. napján ismételt keresetet terjesztett elő, melyet a Bíróság ismételten visszautasított.
Az eljárás alá vont volt ügyvéd 2018. 10. 18. napját követően a bejelentőt nem tájékoztatta az ügy állásáról, így arról sem, hogy ismételt keresetet terjesztett elő, erről a bejelentő akkor szerzett tudomást, amikor személyesen érdeklődött az ügyéről. Az ismételt visszautasítást követően a bejelentő a megbízást felmondta és az iratokat visszakapta az eljárás alá vont volt ügyvédtől. Az eljárás alá vont volt ügyvéd a jelen ügyben közvetítői eljárást kezdeményezett, azonban az nem vezetett eredményre.
A fegyelmi biztos felhívta az eljárás alá vont volt ügyvédet, hogy a bejelentésre a részletes észrevételt tartalmazó igazoló nyilatkozatát, továbbá az ügyben keletkezett releváns iratait 8 napon belül bocsássa a Kamara rendelkezésére. Az eljárás alá vont volt ügyvéd a Kamara felhívását átvette, azonban iratcsatolási kötelezettségének nem tett eleget.
Az eljárás alá vont volt ügyvéd a fegyelmi eljárásban nyilatkozatot nem tett, a fegyelmi tárgyaláson szabályszerű idézésre nem jelent meg, távolmaradását nem mentette ki.
A bejelentő a fegyelmi tárgyaláson a beadványában foglaltakat fenntartotta, továbbá előadta, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéddel nem tudott egyeztetni, az irodában mindig csak a kollégáival tudott egyeztetni. A kereset ismételt visszautasítását követően már nem bízott az ügyvédben, ezért szüntette meg a megbízást. Megbízási díjat nem fizetett.
A fegyelmi biztos a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatban foglaltakat pontosítva tartotta fenn. A bejelentő 2018. január 16-án az ellene indított vételár megfizetésre irányuló eljárásban bízta meg az eljárás alá vont volt ügyvédet. Abban az ügyben, amelyben 2018 áprilisában bízta meg, arról nem áll rendelkezésre megbízás.
A kártérítéssel kapcsolatos perben, amiben 2018. augusztus 14-én nyújtotta be az ügyvéd az általa elkészített, de az ügyfél által aláírt keresetlevelet, amelyet követően hiánypótlást kapott a bejelentő, és az eljárás alá vont volt ügyvéd hivatalosan ekkor kapcsolódott be az eljárásba, a hiánypótlást teljesítette, de a bíróság visszautasította a keresetet. A 2019 januárjában benyújtott keresetlevelet is visszautasította a bíróság, és ezen visszautasításokról nem értesítette az ügyfelet az eljárás alá vont volt ügyvéd. Ezen tényállás kiegészítéssel tartotta fenn az eljárást kezdeményező határozatban foglaltakat. A minősítést változatlan formában fenntartotta.
Indítványozta, hogy a Fegyelmi Tanács a középmértékez közelítő pénzbírságot szabjon ki. Az eljárás alá vont volt ügyvéd fegyelmi előéletével kapcsolatban előadta, hogy a korábbi fegyelmi büntetések prevenciós hatása nem tudott érvényesülni. Indítványozta továbbá, hogy a jogszabály szerinti átalányköltségre is kötelezze a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont volt ügyvédet.
A fegyelmi biztos indítványa alapos.
Az általános háttérjogforrásként irányadó 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (Ptk.) 6:272. §-a értelében a megbízási szerződés alapján a megbízott a megbízó által rábízott feladat ellátására, a megbízó a megbízási díj megfizetésére köteles.
Ptk. 6:275. § (1) bekezdése kimondja, hogy a megbízott köteles a megbízót tevékenységéről és a feladat ellátásáról kívánságára, szükség esetén e nélkül is tájékoztatni.
ÜESZ 2.1 pontja értelmében az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles igénybe venni minden törvényes eszközt ügyfele jogai és jogos érdekei érvényesítéséhez, továbbá a 2.2. pont szerint a rábízott ügyet a tényállást ismerve, jogilag felkészülten, elsősorban az ügyfél tényelőadásainak szem előtt tartásával látja el.
ÜESZ 12.3. pontja előríja, hogy az ügyvédi tevékenység gyakorlója - függetlenül attól, hogy tesz-e nyilatkozatot - az ügyvédi kamara és szervei részére az ellene indult panasz-, illetve fegyelmi ügyben felhívásra az üggyel összefüggő iratokat - kamarai jogtanácsos, illetve jogi előadó esetében azon iratokat, amelyek felett rendelkezni jogosult - köteles becsatolni.
Üttv. 1. § (3) bekezdése alapján az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.
Üttv. 107. § a) pontja értelmében fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.
Az eljárás alá vont volt ügyvéd azzal a magatartásával, hogy a bejelentőt az ügy állásáról, így különösen a bírósági eljárásról, valamint a keresetlevél visszautasításáról és a további eljárási lehetőségekről nem tájékoztatta, továbbá a bejelentéssel összefüggő, az előzetes vizsgálat érdemi lefolytatásához szükséges iratcsatolási kötelezettségének nem tett eleget, a fent felsorolt normákat sértette meg és ezekkel a magatartásaival fegyelmi vétséget követett el.
A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont volt ügyvéd terhére, 2 rendbeli, egy esetben folytatólagosan megvalósított szándékos fegyelmi vétség elkövetését rótta, mivel a bejelentő által kifogásolt egy megbízás keretében több cselekményével valósított meg fegyelmi vétséget, így ez egy rendbeli folytatólagos elkövetésnek minősül, míg az iratcsatolási kötelezettségének a megszegése önálló, további egy rendbeli fegyelmi vétségnek minősül.
A fentiekre és az ügy összes körülményeire tekintettel a Fegyelmi Tanács az Üttv. 108. § b) pontja szerinti pénzbírság büntetés kiszabását találta indokoltnak. A Fegyelmi Tanács a pénzbírság mértékét, mely az Üttv. 109. § (2) bekezdés a) pontja alapján akár egymillió forintig terjedhet, az Üttv. 109. § (1) bekezdése alapján mérlegeléssel, a cselekmény tárgyi súlyára, valamint az eljárás alá vont volt ügyvéd fegyelmi előéletére, valamint a cselekmény rendbeliségére is figyelemmel, de a fokozatosság elvét nem szem elől tévesztve a rendelkező rész szerint állapított meg.
A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont volt ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése és a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 40.2. a) pontja alapján kötelezte a fegyelmi eljárás átalány költségének megfizetésére.
A Fegyelmi Tanács határozata elleni fellebbezési jog az Üttv. 135. §-án alapszik.
A Fegyelmi Tanács határozata 2021. február 1. napján jogerős és végrehajtható.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2019. F. 303.)