A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa dr. [...] volt budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2020. év március 2. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson, zárt ülésben meghozta, majd kihirdette az alábbi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont volt ügyvéd 1 (egy) rendbeli folytatólagosan megvalósított szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért
800.000 Ft, azaz nyolcszázezer forint pénzbírság
fegyelmi büntetéssel sújtja.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont volt ügyvédet arra, hogy kiszabott pénzbírságot, valamint 80.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlájára.
A Fegyelmi Tanács a lefolytatott bizonyítás, valamint a rendelkezésre álló iratok alapján az alábbiakat állapította meg.
[...] bejelentő a bejelentésében sérelmezte, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd a megbízást nem teljesítette és az ügyének állásáról nem tájékoztatta. A bejelentés alapján a kamara vezető fegyelmi biztosa az előzetes vizsgálatot elrendelte. Az eljárás alá vont volt ügyvéd a bejelentésre nem nyilatkozott és ügyiratokat sem csatolt. A fegyelmi biztos határozatot hozott a fegyelmi eljárás kezdeményezéséről.
A Fegyelmi Tanács az alábbi tényállást állapította meg.
Az eljárás alá vont volt ügyvédet a bejelentő a Kormányhivatala Kerületi Hivatala jogi szolgáltatás igénybevételének engedélyezéséről szóló határozata alapján kereste fel. Az eljárás alá vont volt ügyvéd pártfogó ügyvédként szerkesztette meg a bejelentő által saját nevében benyújtott tulajdonjog megállapítása iránti keresetet. A bejelentő ezt követően 2018. június 11. napján adott megbízást az eljárás alá vont volt ügyvédnek a Bíróságon folyamatban lévő eljárásban történő képviseletre. Az eljárás alá vont volt ügyvéd munkadíjként 150.000 Ft-ot átvett.
Ezt követően az eljárás alá vont volt ügyvéd a meghatalmazását a bíróság részére nem küldte meg, a bíróság hiánypótlásra kötelező felhívásának nem tett eleget, a bejelentőt az eljárással kapcsolatban sem, valamint azzal kapcsolatban sem tájékoztatta, hogy időközben az ügyvédi tevékenységéről lemondott, azonban az átvett megbízási díjjal nem számolt el. A kereseti kérelem hiányaira tekintettel a Bíróság a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasította, mely végzést a Törvényszék helybenhagyott.
Az eljárás alá vont volt ügyvéd a fegyelmi eljárásban nyilatkozatot nem tett, a fegyelmi tárgyaláson szabályszerű idézésre nem jelent meg, távolmaradását nem mentette ki.
A bejelentő a fegyelmi tárgyaláson a beadványában foglaltakat fenntartotta, továbbá előadta, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd arról tájékoztatta, hogy a per vitelére nem vonatkozik a kormányhivatal kirendelése, ezért kellett megbízást adnia. Minden iratot, amit a bíróságról postán kapott, bevitt az eljárás alá vont volt ügyvédnek, aki arról tájékoztatta, hogy minden rendben van, intézik a hiánypótlást.
A fegyelmi biztos a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatban foglalt tényállást annyival egészítette ki, hogy a Bíróság előtt tulajdonjog megállapítása iránt folyamatban lévő eljárásban a keresetlevelet az eljárás alá vont volt ügyvéd szerkesztette, tekintettel arra, hogy a kormányhivatal a bejelentő számára a jogi szolgáltatás igénybevételét a kereset megírására engedélyezte. A keresetlevél benyújtását követően megbízás jött létre a bejelentővel az ügy elsőfokú vitelére, annak ellenére, hogy a jogi segítségnyújtás feltételei a bejelentő számára fennálltak. Ilyen előzmények után vett át 150 ezer forint megbízási díjat az eljárás alá vont volt ügyvéd a bejelentőtől.
Az eljárás során csatolt iratokból megállapítható továbbá, hogy a megbízási díj átvétele és a megbízás létrejötte ellenére az eljárás alá vont volt ügyvéd még a meghatalmazását sem csatolta be a peres eljárásban, valamint, bár a bejelentő a részére megküldött hiánypótlási végzést, illetve az arra vonatkozó új felszólításokat rendre átadta, a hiánypótlási kötelezettségének az eljárás alá vont volt ügyvéd nem tett eleget. A kereseti kérelem hiányaira tekintettel a Bíróság a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasította, mely végzést a Törvényszék helybenhagyott.
Mindezek alapján az eljárás alá vont volt ügyvéd megsértette az Üttv. 1. § (3) bekezdése, 28. § (3) bekezdése és az ÜESZ 6.10 pontja rendelkezéseit, amellyel egy rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el. Tekintettel arra, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd a bejelentés beérkezéskor már nem volt a kamara tagja, így iratcsatolási kötelezettsége nem volt. Bizonyítékként a bejelentésben és a tárgyaláson csatolt iratokat, bírósági végzéseket kérte figyelembe venni. Indítványozta, hogy a büntetés kiszabása során súlyosító körülményként vegye figyelembe a Fegyelmi Tanács, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd rendszeresen és hasonló módon sérti meg az Üttv.-ből fakadó kötelezettségeit, különösen a jogi segítségnyújtásra jogosultakkal szemben jár el oly módon, hogy megbízási díjat kér el úgy, hogy jogi segítségnyújtásra lennének jogosultak, a megbízást pedig nem teljesíti.
Tekintettel arra, hogy a megbízás létrejöttekor több marasztalással záruló fegyelmi eljárás volt vele szemben, melyek az enyhébbtől a pénzbírság kiszabásáig terjedtek, álláspontja szerint megállapítható, hogy ezen fegyelmi büntetések nincsenek hatással a tevékenységére. Mindezek alapján kizárás fegyelmi büntetés kiszabását indítványozta.
A fegyelmi biztos indítványa - a büntetés mértékére tett indítvány kivételével - alapos.
Az általános háttérjogforrásként irányadó 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (Ptk.) 6:272. §-a értelében a megbízási szerződés alapján a megbízott a megbízó által rábízott feladat ellátására, a megbízó a megbízási díj megfizetésére köteles.
Ptk. 6:275. § (1) bekezdése kimondja, hogy a megbízott köteles a megbízót tevékenységéről és a feladat ellátásáról kívánságára, szükség esetén e nélkül is tájékoztatni.
ÜESZ 2.1 pontja értelmében az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles igénybe venni minden törvényes eszközt ügyfele jogai és jogos érdekei érvényesítéséhez, továbbá a 2.2. pont szerint a rábízott ügyet a tényállást ismerve, jogilag felkészülten, elsősorban az ügyfél tényelőadásainak szem előtt tartásával látja el.
ÜESZ 6.10. pontja alapján, ha a megbízás a teljesítése előtt szűnik meg, megbízott köteles a már átvett megbízási díjjal írásban elszámolni, a megbízás megszűnéséig végzett munkával arányos felvett megbízási díjat azonban visszatarthatja.
Üttv. 1. § (3) bekezdése alapján az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.
Üttv. 107. § a) pontja értelmében fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.
Az eljárás alá vont volt ügyvéd azzal a magatartásával, hogy a bejelentőt az ügy állásáról, így különösen a bírósági eljárásról, valamint a keresetlevél visszautasításáról és a további eljárási lehetőségekről nem tájékoztatta, továbbá az átvett ügyvédi munkadíjjal történő elszámolási kötelezettségének nem tett eleget, a fent felsorolt normákat sértette meg és ezzel a magatartásával fegyelmi vétséget követett el.
A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd terhére 1 rendbeli szándékos és folytatólagos fegyelmi vétség elkövetését rótta, mivel a bejelentő által kifogásolt egy megbízás keretében valósított meg több fegyelmi vétséget.
A fentiekre és az ügy összes körülményeire tekintettel a Fegyelmi Tanács az Üttv. 108. § b) pontja szerinti pénzbírság büntetés kiszabását találta indokoltnak. A Fegyelmi Tanács a pénzbírság mértékét, mely az Üttv. 109. § (2) bekezdés a) pontja alapján akár egymillió forintig terjedhet, az Üttv. 109. § (1) bekezdése alapján mérlegeléssel, a cselekmény tárgyi súlyára, valamint eljárás alá vont volt ügyvéd kirívó fegyelmi előéletére figyelemmel, a fokozatosság elvét nem szem elől tévesztve a rendelkező rész szerint állapított meg.
A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont volt ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése és a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 40.2. a) pontja alapján kötelezte a fegyelmi eljárás átalány költségének megfizetésére.
A Fegyelmi Tanács határozata elleni fellebbezési jog az Üttv. 135. §-án alapszik.
A Fegyelmi Tanács határozata 2021. február 1. napján jogerős és végrehajtható.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2019. F. 304.)