Magyar

 

Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2019.F.307/12. határozata

ügyvédhez méltatlan magatartás, eljárás

A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2020. év július hó 8. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson, zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi

határozatot:

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért

írásbeli megrovás

fegyelmi büntetéssel sújtja.

A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy 80.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlájára.

Indokolás

A bejelentés és előzetes vizsgálat:

A bejelentő az eljárás alá vont ügyvéd ügyvédhez méltatlan magatartását, valamint ügyvédi tevékenységéből eredő kötelességszegését kifogásolta.

A bejelentés nyomán került sor az előzetes vizsgálati eljárás elrendelésére, melyben megtörtént az eljárás alá vont ügyvéd felhívása igazoló nyilatkozat előterjesztésére.

Az eljárás alá vont ügyvéd a felhívásra igazoló jelentést terjesztett elő, melyhez iratot és videófelvételeket is csatolt.

A fegyelmi biztos határozatával fegyelmi eljárást kezdeményező határozatot hozott.

A fegyelmi biztos határozatában kifejtett álláspontja szerint a bejelentés részben megalapozott az alábbiak szerint:

A [...] Társasház közgyűlést tartott, amely társasházi közgyűlésen való részvételre és a közgyűlésen a szavazásra adott meghatalmazást az eljárás alá vont ügyvéd részére XY tulajdonostárs.

A közgyűlést a közös képviselő képviseletében a bejelentő vezette. A közgyűlésen vita alakult ki abban a körben, hogy a közös képviselő érvényes meghatalmazások alapján gyakorol-e szavazati jogot a tulajdonostársak képviseletében, továbbá abban a kérdésben is, hogy a közös képviselő által képviselt tulajdoni hányadok és tulajdonosok valóban a jelenlévő tulajdonosok 50%-át meghaladó többségben vannak-e.

A közgyűlésen az eljárás alá vont ügyvéd követelte a meghatalmazások átadását, valamint emelt hangon fejtette ki álláspontját a közgyűlés megtartásával és az azon gyakorolható jogaival összefüggésben.

A közgyűlés egy pontján az eljárás alá vont ügyvéd megragadta a bejelentő kezében lévő meghatalmazásokat, ám azokat a bejelentőtől nem tudta elvenni, hanem az iratokat azok kölcsönös megragadása közben egy másik tulajdonostárs vette el a közös képviselőtől.

Az eljárás alá vont ügyvéd azzal a magatartásával, hogy a társasházi közgyűlésen emelt hangon fejtette ki álláspontját, valamint a meghatalmazások átadását követelte, megsértette az Üttv. és az Ügyvédi Etikai Szabályzat rendelkezéseit.

Az Ügyvédi Etikai Szabályzat 12.3. pontja értelmében az ügyvédi tevékenység gyakorlója az ügyvédi kamara és szervei részére az ellene indult panasz-, illetve fegyelmi ügyben felhívásra az üggyel összefüggő iratokat köteles becsatolni.

A vezető fegyelmi biztos felhívása ellenére az ügyre vonatkozó iratait, így a megbízási szerződést nem csatolta, ezért az Ügyvédi Etikai Szabályzat rendelkezését is megsértette.

A rendelkezésre álló adatok alapján alapos gyanú merült fel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd megsértette az Üttv. 1. § (1) és (3) bekezdésének, az Üttv. 28. § (3) bekezdésének, az Üttv. 29. § (1) bekezdésének, az Üttv. 39. § (4) és (5) bekezdésének, valamint az Ügyvédi Etikai Szabályzat 11.4., 12.3. és 13.1. pontjának rendelkezését, amellyel az Üttv. 107. § a) pontjában meghatározott, 1 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el.

A Fegyelmi Tanács a vizsgálat kiegészítését rendelte el, majd tárgyalást tűzött.

Az eljárás alá vont ügyvéd beadványában tanúbizonyítási indítványokat tett és csatolta az ügyfelével kötött ügyvédi megbízási szerződést.

A tárgyaláson az eljárás alá vont ügyvéd, a bejelentő képviselője, valamint tanú1 szabályszerű idézésre megjelentek. Szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg a tárgyaláson tanú2. A bejelentő képviselője a tárgyaláson iratot is csatolt. A tárgyaláson a Fegyelmi Tanács határozatot hozott.

A tényállás:

A [...] Társasház leváltotta a közös képviselőt, aki ezt követően már csak ügyvivőként látta el a feladatot.

Az ügyvivő közös képviselő ennek ellenére a Társasház részére közgyűlési meghívóval rendes közgyűlést hívott össze, amely társasházi közgyűlésen való részvételre és a közgyűlésen való szavazásra adott meghatalmazást az eljárás alá vont ügyvéd részére XY tulajdonostárs ügyvédi megbízási szerződéssel.

A megbízás szerződés 1.1. pontja szerint: A megbízó előadja, hogy a Társasházban közgyűlést hívtak össze, kéri a megbízottat, hogy azon jelenjen meg. Előadja, hogy közgyűlések óta a közös képviselő nem hajlandó bemutatni egyetlen meghatalmazást sem, ellenőrizhetetlenek a közgyűlési szavazati arányok, sem az SZB, sem a tulajdonostársak nem tekinthetnek bele az iratokba. A szerződés 1.2. pontja szerint a Megbízó az 1.1. pontban foglaltakra figyelemmel megbízza a Megbízottat, hogy járjon el a közgyűlésen és a megismételt közgyűlésen, teljes jogkörrel képviselje.

A szerződés 2.2. pontja szerint, ha a Megbízó célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítást ad, a Megbízott köteles őt erre e-mail útján vagy szóban figyelmeztetni.

A közgyűlést a közös képviselő képviseletében a bejelentő 18:00 órakor megnyitotta és javaslatot tett a közgyűlés tisztségviselőire (levezető elnök, jegyzőkönyvvezető, és két jegyzőkönyv hitelesítő).

A közgyűlésen való részvételre a közös képviselőnek több tulajdonos is adott meghatalmazást, mivel személyesen nem tudtak azon megjelenni. A közgyűlésen vita alakult ki abban a körben, hogy a közös képviselő érvényes meghatalmazások alapján gyakorol-e szavazati jogot a tulajdonostársak képviseletében, továbbá abban a kérdésben is, hogy a közös képviselő által képviselt tulajdoni hányadok és tulajdonosok valóban a jelenlévő tulajdonosok 50%-át meghaladó többségben vannak-e.

A tulajdonosok egy része a meghatalmazásokat le akarta ellenőrizni. A közös képviselő álláspontja szerint azonban az ellenőrzés a jegyzőkönyv-hitelesítők feladata, nem pedig a tulajdonosoké.

A közgyűlésen az eljárás alá vont ügyvéd követelte a meghatalmazások átadását, valamint emelt hangon fejtette ki álláspontját a közgyűlés megtartásával és az azon gyakorolható jogaival összefüggésben.

A közgyűlés egy pontján az eljárás alá vont ügyvéd megragadta a bejelentő kezében lévő meghatalmazásokat, ám azokat a bejelentőtől nem tudta elvenni.

A közgyűlésen felfokozott hangulat alakult ki, és a meghatalmazásokat végül egy másik tulajdonostárs (tanú2) vette el a közös képviselőtől, továbbá egy másik tulajdonostárs hátulról megfogta és a földre teperte. Ezt követően a közös képviselő elhagyta a termet.

A közgyűlésről jegyzőkönyv nem készült, mivel a 3. napirendi pont megszavazása előtt az félbeszakadt.

K.S. tulajdonostárs 2020. szeptember 30-án postai úton visszajuttatta a közös képviselőnek az elvett iratokat.

A bejelentő feljelentést tett a rendőrkapitányságon a Btk. 339. § alapján garázdaság, rágalmazás és tettleges becsületsértés miatt többek között az eljárás alá vont ügyvéddel szemben is. A feljelentés nyomán eljárás indult, melynek kimeneteléről nincs információ.

Az eljárás alá vont ügyvéd védekezése:

Az eljárás alá vont ügyvéd észrevételében arra hivatkozott, hogy ügyfele kifejezetten azt kérte tőle, hogy ne a bíróságok előtt dőljenek el költséges úton a közgyűlések szavazati eredményei, hanem próbálja helyes jogi útra és mederbe terelve tulajdonosi érdekeinek érvényt szerezni a közgyűlésen. E körben hivatkozott az általa becsatolt videófelvételekre, melyeken pontosan megjelölte, hogy melyik percben mi történt a közgyűlésen.

Álláspontja szerint az ügyvédi hivatáshoz egyáltalán nem méltatlan az az eljárás, ha a jogszerűség megtartását akár harciasan, a jogokat és a megbízó érdekeit védve kéri számon attól, aki pozíciójánál fogva visszaélve gyakorolja azt, folytatja le a közgyűlést és jogával visszaélve jár el.

Elismerte ugyanakkor, hogy egy esetben hozzányúlt a meghatalmazásokhoz, de tagadta, hogy a bejelentőt inzultálta, lökdöste volna.

Az eljárás alá vont ügyvéd bizonyítási indítványa mellékleteként becsatolta a Tényvázlat és Megbízási szerződés elnevezésű iratot.

A tárgyaláson az eljárás alá vont ügyvéd először tagadta a fegyelmi felelősségét, majd nyilatkozatát a tárgyalás végén módosította és az emelt hangnemen történő beszédben, valamint a meghatalmazások megfogásában elismerte a fegyelmi felelősségét.

A tárgyaláson meghallgatásra került a bejelentő, aki a bejelentésében foglaltakat fenntartotta. Álláspontja szerint a jegyzőkönyv-hitelesítő, és a számvizsgáló bizottság jogosult megnézni a meghatalmazásokat, mert, ha minden tulajdonos megnézi, akkor működésképtelen lett volna a közgyűlés, mivel elhúzódott volna az idő. Előadta, hogy amikor kihirdette a tulajdoni hányadokat, akkor kijött az eljárás alá vont ügyvéd, és kérte, hogy mutassa meg a meghatalmazásokat.

Ekkor kezdődött a lincshangulat. Véleménye szerint felbujtó volt az eljárás alá vont ügyvéd. Ő többször felállt, és hátrált, de az eljárás alá vont ügyvéd többször megfogta a kezét, kikelt magából, hangoskodott. Ezután körbeállták a tulajdonostársak. Több ezer közgyűlésen van túl, de ilyet még nem élt át, hogy el akarjanak tőle venni hivatalos iratokat. Álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd fogta és húzta is maga felé az iratokat.

Az ezt követően a Fegyelmi Tanács által az eljárás alá vont ügyvéd és a bejelentő között lefolytatott szembesítés nem vezetett eredményre.

Tanú1 előadta, hogy ő is tulajdonos a társasházban. Elejétől fogva ott volt a közgyűlésen. Zajosan indult a közgyűlés, mert már le lett váltva a közös képviselő, már csak ügyvivőként látta el a feladatot. Könyvvizsgálói véleményt is kellett volna csatolnia, amelyet nem tett meg. Több szabálytalanság is volt az eljárásában. Két tulajdonos is kiült a közös képviselő mellé, hogy átnézzék a meghatalmazásokat. Egyikőjük kérte, hogy mutassa meg a meghatalmazásokat. Az egyikőjük kitett egy diktafont az asztalra. Az eljárás alá vont ügyvéd szólt, hogy tartsák be a napirendet. A bejelentő magát ajánlotta levezető elnöknek, és közölte, hogy neki van többsége. Kérték, hogy ellenőrizhessék a meghatalmazásokat.

Ezután felállt az eljárás alá vont ügyvéd, akivel az első sorban ült, mert a többiek kiabálását kellett túlbeszélnie. A tanú nem látta, hogy megfogta volna a meghatalmazásokat az eljárás alá vont ügyvéd. Nem fogta meg a bejelentő karját sem. Az iratokat magához szorította a közös képviselő és közölte az eljárás alá vont ügyvéddel, hogy ő nem tulajdonos, így nincs joga megnézni a meghatalmazásokat.

A tanú1 előadta továbbá, hogy körülbelül fél óra telt el az ügyvédnő felállása majd leülése, és a közös képviselő földre kerülése között. A három tisztségviselőről már döntött a bejelentő. Megszavazták a jegyzőkönyvvezetőt, és a két hitelesítőt. A költségvetésről, vagyis ennek tervezetéről is szavaztak. A napirendről nem szavaztak. A költségvetés elfogadása volt az utolsó napirendi pont. Alig lehetett hallani valamit.

A közös képviselő kijelentette, hogy úgyis neki van többsége, és egyedül mindent megszavaz. Nem buzdított senkit az ügyvédnő, nem volt ott, amikor leesett a földre a bejelentő.

A fegyelmi biztos végindítványa:

A fegyelmi biztos tárgyaláson előterjesztett végindítványában fenntartotta a határozatában foglaltakat az iratcsatolás elmulasztása körében foglaltakat kivéve - mivel az iratcsatolást az eljárás alá vont ügyvéd később megtette, amely az eljárás elhúzódását nem eredményezte - fenntartotta. A fegyelmi vétség elkövetését álláspontja szerint maga az eljárás alá vont ügyvéd által csatolt videófelvételek igazolják. Ez a hangvétel véleménye szerint nem fér bele az ügyvédi eljárásba, ez egy emeltebb hang volt, továbbá az okiratok elvételének kísérlete sem megengedett.

Álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el. Írásbeli megrovás kiszabását indítványozta, a fegyelmi vétség súlyának figyelembevételével. A beismerést, és a felfokozott hangulatot, mint enyhítő körülményt kérte értékelni.

Indítványozta, hogy a Fegyelmi Tanács a fentiek miatt írásbeli megrovásban részesítse az eljárás alá vont ügyvédet az eljárási költségek viselése mellett.

A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:

A fegyelmi biztos indítványa alapos.

A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat 1.4. pontja szerint a fegyelmi felelősség elbírálására - jogszabály, vagy szabályzat eltérő rendelkezése hiányában - a fegyelmi vétség elkövetése idején hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni.

A cselekmény elkövetése idején alkalmazott jogszabályok: az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban: ÜESZ), az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.), valamint a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban FESZ).

Az Üttv. 107. § szerint fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha

a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi, vagy

b) ügyvédi tevékenységen kívüli szándékos vagy gondatlan magatartásával az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti.

Jelen eljárásban a Fegyelmi Tanácsnak azt kellett elbírálnia, hogy az eljárás alá vont ügyvéd megsértett-e jogszabályi és etikai előírást, és ezzel megvalósított-e az Üttv. 107. § a) pontjában megfogalmazottakat kimerítő magatartást.

Az Üttv. 1. § (1) bekezdése szerint az ügyvédi hivatás - jogi szakértelemmel, törvényes eszközökkel és módon, a közhatalmi szervektől függetlenül - az ügyfél jogai és jogos érdekei érvényesítésének, kötelezettségei teljesítésének elősegítésére, az ellenérdekű felek közötti jogvita - lehetőség szerinti - megegyezéssel történő lezárására irányuló tevékenység, amely tevékenység magában foglalja az igazságszolgáltatásban való közreműködés.

Az Üttv. 1. § (3) bekezdése értelmében az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolnia.

Az Üttv. 28. § (3) bekezdése értelmében a megbízási szerződés alapján a megbízott jogosult és kötelezett minden olyan cselekmény elvégzésére, amely a rábízott ügy szabályszerű ellátásával jár.

Az eljárás alá vont ügyvéd azzal a magatartásával, hogy a társasházi közgyűlésen emelt hangon fejtette ki álláspontját, valamint a meghatalmazások átadását követelte, megsértette a fenti szabályokat.

A közgyűlés érvényessége, vagy érvénytelensége körében a társasházi törvény szabályozza a jogszerű eljárási módot, azaz, ha bármely tulajdonostársnak a meghozott határozat, vagy a közgyűlés megtartásának jogszerűsége körében kifogása van, úgy az érvénytelenség megállapítását a bíróságtól kérheti.

A képviseleti meghatalmazások ellenőrzése körében - a közös képviselő együttműködése hiányában - a jogi képviselő számára a bírósági út áll nyitva.

Tulajdoni arányok és így a szavazati arányok adott esetben a földhivatalnál ingyenesen bárki által megtekinthető tulajdoni lap adatok alapján is ellenőrizhetőek, amelyekkel cáfolni lehet az egy meghatározott tulajdonosi körtől származó meghatalmazások tulajdoni hányad arányát.

Az Üttv. 39. § (4) bekezdése szerint a jogi képviselet ellátása során az ügyvéd köteles megtagadni az ügyfél utasításának végrehajtását, ha az jogszabályba ütközik vagy jogszabály megkerülésére irányul.

Az Üttv. 39. § (5) bekezdése szerint, ha az ügyfél utasítása az ügyfél érdekeire nézve célszerűtlen, annak végrehajtása előtt az ügyvéd az ügyfél figyelmét erre a körülményre köteles felhívni.

A megbízás létrejöttekor az eljárás alá vont ügyvédnek tájékoztatnia kell az ügyfelét, ha olyan utasítást ad, amely célszerűtlen, vagy jogszabályba ütköző. A megbízónak azon utasítása, hogy peren kívül érvényesítse a jogait az eljárás alá vont ügyvéd, csak a jogszerű igényérvényesítés körén belül értelmezhető. Az nem terjed ki az ügyvédi hivatáshoz méltatlan hangnem használatára, vagy más tettleges cselekmény elvégzésére.

Azzal a magatartásával, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a közös képviselőtől a meghatalmazásokat azok megragadásával kívánta elvenni, nem megengedhető igényérvényesítés és így a fenti szakaszba ütköző magatartás.

Az Ügyvédi Etikai Szabályzat 13.1. pontja szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlója tárgyalásai és eljárásai során hivatása hagyományainak megfelelően érintkezik a bíróságok, hatóságok tagjaival, valamint mindenki mással, akivel eljárása során kapcsolatba kerül, részükre a kellő megbecsülést és tiszteletet megadja, valamint azt saját hivatásával szemben is elvárja.

Az eljárás alá vont ügyvéd azzal a magatartásával, hogy jogi álláspontját emelt hangon fejtette ki és közreműködött a megtekinteni kívánt meghatalmazások elvételében, megsértette az Ügyvédi Etikai Szabályzat fenti rendelkezését.

A Fegyelmi Tanács a tényállás megállapítása és a határozat meghozatala során különösen figyelemmel volt az eljárás alá vont ügyvéd által csatolt videófelvételekre, valamint tárgyaláson tett beismerésére.

A Fegyelmi Tanács nem látta bizonyítottnak a bejelentő azon előadását, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a kezét megfogta volna, vagy rántott volna egyet a karján. Ezt sem a becsatolt videófelvételek, sem az eljárás alá vont ügyvéd személyes előadása, sem pedig a meghallgatott tanú vallomása nem támasztotta alá.

A Fegyelmi Tanács a határozat meghozatala során a bizonyítási eljárás alapján megállapított tényállásból indult ki. A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint a tényállásból egyértelműen megállapítható, hogy az eljárás alá vont ügyvéd nem tett eleget jogszabályi előírások alapján fennálló kötelezettségének, amellyel az Üttv. 107. § a) pontjában meghatározott, 1 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el.

A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során a fegyelmi biztos álláspontjával értett egyet és az Üttv. 108. § a) pontjában írt írásbeli megrovás fegyelmi büntetést alkalmazta, mivel álláspontja szerint az elkövetett fegyelmi vétség nem olyan mértékű, hogy az súlyosabb büntetés, azaz pénzbírság kiszabását vonná maga után.

A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint a legenyhébb büntetés alkalmazása összhangban van az elkövetett vétség súlyával és kellő visszatartó erőként szolgálhat a jövőre nézve az eljárás alá vont ügyvéd számára.

A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során súlyosító körülményként értékelte az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi előéletét.

Enyhítő körülményként kellett ugyanakkor értékelni az eljárás alá vont ügyvéd személyi körülményei körében kiskorú gyermekét, a közgyűlésen kialakult felfokozott hangulatot, valamint az eljárás alá vont ügyvéd beismerését.

A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése és a FESZ 40.2. a) pontja alapján kötelezte a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére.

A Fegyelmi Tanács határozata 2020. szeptember 23. napján jogerős és végrehajtható.

(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2019. F. 307.)