A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd nem követett el fegyelmi vétséget, ezért a fegyelmi eljárást
megszünteti.
Az eljárás során felmerült költséget a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.
A bejelentés:
Az eljárás alá vont ügyvéd ellen a nyomozó hatóság átirata alapján indult eljárás.
A bejelentés nyomán sor került az előzetes vizsgálati eljárás elrendelésére, melyben megtörtént az eljárás alá vont ügyvéd felhívása 8 napon belüli észrevételeinek megtételére és a gyanúsítotti jegyzőkönyv megküldésére.
Az eljárás alá vont ügyvéd beadványában bejelentette a gyanúsítás tényét, tagadta a bűncselekmény elkövetését és megküldte a gyanúsítotti kihallgatásáról készült jegyzőkönyvet.
A fegyelmi biztos határozatában kifejtett álláspontja szerint a bejelentés megalapozott az alábbiak szerint:
A nyomozó hatóság átirattal tájékoztatta a Budapesti Ügyvédi Kamarát arról, hogy gyanúsítottként hallgatta ki az eljárás alá vont ügyvédet a Btk. 371. § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés a) pontja szerint minősülő kisebb kárt okozó rongálás vétségének megalapozott gyanúja miatt.
Figyelemmel arra, hogy a gyanúsítás tárgyát képező bűncselekmény - bizonyítottsága esetén - szándékos fegyelmi vétség megállapítására alkalmas, ezért a fegyelmi biztos indítványozta a fegyelmi eljárás elrendelését azzal, hogy azt a Fegyelmi Tanács függessze fel a büntetőügy jogerős befejezéséig.
A Fegyelmi Tanács határozatával a fegyelmi eljárást a büntető eljárás jogerős befejezéséig felfüggesztette.
A nyomozó hatóság tájékoztatta a Budapesti Ügyvédi Kamarát, hogy az eljárás alá vont ügyvéddel szemben indított eljárást a Btk. 398. § (1) bekezdés c) pontja alapján megszüntették. A megszüntető határozat jogerőre emelkedett.
A Fegyelmi Tanács elnöke a felfüggesztett fegyelmi eljárás folytatását és az ügy tárgyaláson kívüli elbírálását rendelte el.
A vezető fegyelmi biztos indítványában a fegyelmi eljárás megszüntetését indítványozta. Az indítványra az eljárás alá vont ügyvéd nem tett észrevételt.
A Fegyelmi Tanács ezt követően tárgyaláson kívül határozatot hozott az ügyben.
A tényállás:
A nyomozást megszüntető határozatban írtak szerint az eljárás alá vont ügyvéd kereszteződésnél található kijelölt gyalogátkelőn akart átkelni. Ennek során a sértett az 1. utca irányából a 2. utcán a 3. utca irányába közlekedett az általa vezetett személygépkocsival. Mikor a fenti gépkocsi a gyalogátkelőhelyhez ért, azon való áthaladása során az eljárás alá vont ügyvéd megrongálta annak szélvédőjét oly módon, hogy a kezében tartott szatyrot a gépkocsi irányába dobta, mely azt el is találta és annak elülső szélvédője betörött. A rongálással okozott kár a beszerzett javítási árajánlat alapján 137.100 Ft.
Az eljárás során beszerzett és rendelkezésre álló adatok alapján, valamint a lefoglalt és kielemzett kamerafelvételek alapján kétséget kizáróan nem lehetett az eljárás alá vont ügyvéd terhére bizonyítani a rongálás vétségét.
Tekintettel a fentiekre, a nyomozó hatóság a Btk. 371. § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés a) pontja szerint minősülő kisebb kárt okozó rongálás vétségének gyanúja miatt az eljárás alá vont ügyvéddel szemben indított nyomozást a Be. 398. § (1) bekezdés c) pontja alapján, - mivel a rendelkezésre álló adatok, illetve bizonyítási eszközök alapján nem állapítható meg a bűncselekmény elkövetése - megszüntette. A megszüntető határozat jogerőre emelkedett.
Az eljárás alá vont ügyvéd védekezése:
Az eljárás alá vont ügyvéd az előzetes vizsgálati szakban előterjesztett észrevételében vitatta a bűncselekmény elkövetését.
A fegyelmi biztos végindítványa:
A fegyelmi biztos a fegyelmi eljárás megszüntetését indítványozta a jogerős nyomozást megszüntető határozatra tekintettel.
A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:
A fegyelmi biztos indítványa alapos.
A fegyelmi vétség fogalmát az Üttv. 107. §-a határozza meg.
Az Üttv. 127. § (1) bekezdése értelmében: Egyszerű megítélésű ügyben a Fegyelmi Tanács a határozatát tárgyalás tartása nélkül hozza meg.
A nyomozó hatóság a Be. 398. § (1) bekezdés c) pontja alapján - mivel a rendelkezésre álló adatok, illetve bizonyítási eszközök alapján nem állapítható meg a bűncselekmény elkövetése - a nyomozást megszüntette.
Az eljárás alá vont ügyvéd észrevételt csak a vizsgálati szakban tett, melyben vitatta a bűncselekmény elkövetését.
A Fegyelmi Tanács a fenti tényeket egybevetve azt állapította meg, hogy a jelen ügy tárgyalás tartása nélkül is elbírálható, mivel az eljárás alá vont ügyvéd terhére szándékos vagy gondatlan szabályszegés nem állapítható meg.
Tekintettel arra, hogy az előzőekben megjelölt büntetőeljárás során az eljárás alá vont ügyvéd vonatkozásában a nyomozó hatóság jogerős határozatával a büntetőeljárást megszüntette, így a Fegyelmi Tanács szerint is megalapozott volt a fegyelmi biztosnak a jelen fegyelmi eljárás megszüntetésére vonatkozó indítványa.
A fentiek alapján a Fegyelmi Tanács az Üttv. 131. § (3) bekezdés b) pontja alapján - figyelemmel a FESZ 22.2. pontjában foglaltakra - a fegyelmi eljárást fegyelmi vétség hiányában megszüntette.
A jelen eljárással felmerült költséget a FESZ 40.6. pontja alapján a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.
A Fegyelmi Tanács határozata 2020. július 15. napján jogerős.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2019. F. 308.)