A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa dr. [...] budapesti ügyvéd és dr. [...] volt budapesti ügyvédjelölt ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2020. év október hó 12. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson, zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy dr. [...] eljárás alá vont ügyvéd nem követett el fegyelmi vétséget, ezért
a fegyelmi eljárást megszünteti.
A Fegyelmi Tanács megállapítja továbbá, hogy dr. [...] eljárás alá vont volt ügyvédjelölt 1 rendbeli szándékos, folytatólagosan megvalósított fegyelmi vétséget követett el, ezért
200.000 Ft pénzbírság
fegyelmi büntetéssel sújtja.
A Fegyelmi Tanács kötelezi dr. [...] eljárás alá vont volt ügyvédjelöltet arra, hogy a kiszabott pénzbírságot, valamint 80.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse.
[...] bejelentő 2019.09.03. napján érkezett beadvánnyal fordult a Budapesti Ügyvédi Kamarához, amelyben eljárás alá vont ügyvéd tekintetében ügyvédjelölti tevékenység ellenőrzésének elmulasztását, míg az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt tekintetében önálló ügyvállalást, ügyféllel történt szerződéskötést, nem megfelelő képviseletet, valamint számlaadás elmulasztását kifogásolta.
A vezető fegyelmi biztos 2019.09.16-én az előzetes vizsgálatot elrendelte, és erről az eljárás alá vontakat tájékoztatta, továbbá felhívta a figyelmüket arra, hogy a vizsgálat lefolytatásához szükséges iratokat 8 napon belül kötelesek, az ügyre vonatkozó észrevételeiket pedig jogosultak a Kamarának megküldeni.
Az eljárás alá vont ügyvéd 2019.10.11. napján benyújtott nyilatkozatában fegyelmi felelősségét vitatta, nyilatkozatához iratokat is csatolt.
Eljárás alá vont volt ügyvédjelölt igazoló nyilatkozata az eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozatának mellékleteként került 2019.10.11. napján benyújtásra. Eljárás alá vont volt ügyvédjelölt is vitatta a fegyelmi felelősségét.
A Magyar Ügyvédi Kamara 2019.12.02. napján megküldte a Budapesti Ügyvédi Kamara részére a bejelentő 2019.11.07-én érkezett beadványát, valamint annak előzményeit, így a bejelentő „panaszlevelét”, mely tartalmában a 2019.09.03-ai bejelentéssel egyező, a BRFK tájékoztatását, melyben a Nyomozóhatóság arról tájékoztatta a Magyar Ügyvédi Kamarát, hogy a bejelentő panaszában foglaltak kivizsgálása során megállapítást nyert, hogy abban sem bűncselekményre, sem szabálysértésre utaló körülmény nem merült fel, a Magyar Ügyvédi Kamara bejelentőnek írt 2019.10.10-ei tájékoztatását, valamint a bejelentő 2019.11.05-ei keltű beadványát.
A fegyelmi biztos 2019.12.13. napján kelt határozatával az eljárás alá vontakkal szemben fegyelmi eljárást kezdeményezett. A fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában rögzítette, hogy alapos gyanú merült fel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd azzal, hogy elmulasztotta a kellő felügyeletet gyakorolni, mely által az alkalmazásában álló eljárás alá von volt ügyvédjelölt önállóan vállalt és intézett ügyet a tudta nélkül, megsértette az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) 62. § (1) bekezdésében írt kötelezettségét; azzal pedig, hogy a megállapodás elkészítésére és ellenjegyzésére kapott megbízáshoz kapcsolódó megbízási díjról valótlan tartalmú számlát állított ki, megsértette a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 165. § (2) bekezdésében és 166. § (2) bekezdésében írt valódiság elvének követelményét.
A fegyelmi biztos álláspontja szerint eljárás alá vont volt ügyvédjelölt azzal, hogy önállóan, a munkaadója tudta nélkül, az ügyfél előtt magát ügyvédnek feltüntetve adott jogi tanácsot és járt el képviselőként, és ezért pénzt vett át, megsértette az Üttv. 62. § (1) bekezdését; azzal, hogy a megbízás díjkövetelése biztosítékaként valótlan tartalmú tartozáselismerő nyilatkozatot íratott alá a bejelentővel, az Üttv. 1. § (3) bekezdésében és az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK Szabályzat (ÜESZ) 2.4. pontjaiban írt kötelezettségét sértette meg; míg azzal, hogy a bejelentőt perrel fenyegette meg, az ügyvédi hivatáshoz méltatlan magatartást tanúsított, mely az ÜESZ 1.1. b) pontjára is figyelemmel az ÜESZ 13.1. pontja szerinti kötelezettségszegés.
Rögzítette, hogy mindezek alapján az eljárás alá vont ügyvéd és az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt az Üttv. 107. § a) pontjában foglaltakat megvalósító, 1-1 rb. szándékos fegyelmi vétséget követtek el.
Határozatában rögzítette továbbá, hogy az okiratszerkesztéssel összefüggő bejelentői panasz kapcsán fegyelmi vétség gyanúja nem merült fel.
A Fegyelmi Tanács a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján az alábbi tényállást állapította meg:
[...] eljárás alá vont volt ügyvédjelölt [...] eljárás alá vont ügyvéd alkalmazásában állt a tárgybani időszakban.
A bejelentő 1988-ban kötött házasságot feleségével, akinek ez a második házassága volt. Néhai feleségének előző házasságából egy fia született. A bejelentő felesége tragikus hirtelenséggel elhunyt. Érvényes végrendelet hiányában törvényes örökösei a fia és a bejelentő lettek. A hagyatékában szereplő ingatlanok különleges jogi helyzetére és a mostoha fiával való megromlott kapcsolatára tekintettel a bejelentő a hagyatéki ügyintézésben ügyvédi segítséget kívánt igénybe venni. Egyik barátja ajánlotta neki eljárás alá vont volt ügyvédjelöltet, mint a feladatra alkalmas ügyvédet, akit ezt követően a lakásán összeismertetett bejelentővel. A találkozó alkalmával a bejelentő ismertette a tényállást és elképzeléseit az örökléssel, valamint a hagyatéki eljárással kapcsolatban, mely szerint a mostoha fiával nem kíván személyesen tárgyalni, valamint szeretné az egykor saját tulajdonát képező n...i ingatlant 1/1 arányban örökölni, a házasságkötés alatt vásárolt r...i ingatlan tulajdonjogát megszerezni, továbbá a Budapest [...] számú házban található 6. és 7. ajtószám alatti ingatlanok közül a feleségével utolsó közös lakóhelyükül szolgáló 7. ajtószám alatt lévő lakást örökölni.
Az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt - nem tájékoztatva a bejelentőt arról, hogy ügyvédjelölt és önálló ügyvállalása nem jogosult - úgy nyilatkozott, hogy a megbízást 15%-os sikerdíjért elvállalja. Részletesen tájékoztatta bejelentőt az öröklési szabályokról, és a bejelentő által elmondottak alapján - az érintett ingatlanok értékére tekintettel - 8 millió forintban jelölte meg a megbízási díj végső összegét, melyet a bejelentő elfogadott. Abban állapodtak meg, hogy a díjazás utólag esedékes, amikor a bejelentő megszerzi a kívánt ingatlanok tulajdonjogát, és azok értékesítéséből a vételár befolyik hozzá.
Az ügyvédi megbízási díj biztosítékaként az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt kérésére a bejelentő nyolcmillió forintos tartozáselismerő nyilatkozatot tett, mely szerint ennyi pénzt adott neki kölcsön az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt.
A megállapodásnak megfelelően az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt felvette a kapcsolatot a fiúval, majd személyesen tárgyaltak, melynek során az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt a bejelentő érdekében és képviseletében járt el. A tárgyalás eredményéről tájékoztatta a bejelentőt. Tekintettel arra, hogy a bejelentő által megfogalmazott egyezségi ajánlatot a fiúgyermek a tárgyalások során szóban elfogadta, a bejelentő felkérte az eljárás alá vont volt ügyvédjelöltet az írásos megállapodás-tervezet elkészítésére. Az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt a tervezetet mind a bejelentővel, mind a fiúval ismertette, s miután azt mindketten elfogadhatónak tartották, aláírás végett mindketten behívásra kerültek eljárás alá vont ügyvéd irodájába.
A bejelentő és az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt közti találkozókra jellemzően a bejelentő barátjának lakásán, illetve nyilvános helyeken került sor. Az írásba foglalt megállapodás 2. pontja rögzíti, hogy az örökhagyó hagyatékában szerepel - többek közt - a Budapest [...] alatti, valamint a Budapest [...] alatti társasházi lakóingatlan. A megállapodás 3. pontja értelmében osztályos egyezség útján a bejelentő tulajdonába a Budapest .../6 hrsz. alatt felvett, természetben a ... I/7. alatti ingatlan kerül.
A bejelentő a megadott időpontnál korábban jelent meg az ügyvédi irodában azért, hogy ne kelljen a fiúgyermekkel találkoznia. Az irodában ekkor az eljárás alá vont ügyvéd még nem volt jelen, csak az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt, akinek jelenlétében a bejelentő átolvasás után aláírta a megállapodást. A bejelentő aláírt egy ügyvédi meghatalmazást, továbbá egy ügyvédi megbízási szerződést is, amely a szóban forgó megállapodás elkészítésére, ellenjegyzésére és a hagyatéki ügyben eljáró közjegyző részére történő megküldésére szólt, 50.000 Ft megbízási díj ellenében. A megbízási díjról aznapi teljesítésű készpénzfizetési számla került kiállításra, a bejelentő mindezt a megbízási díjat meg is fizette. A bejelentő aláírt továbbá a felesége hagyatéki eljárásában való jogi képviseletre szóló ügyvédi meghatalmazást is, mely alapján az eljárás alá vont ügyvéd jogi képviselőként járt el a hagyatéki eljárásban.
A közjegyző a hagyaték átadó végzésével a hagyatéki vagyonból a bejelentőnek adta át a Budapest .../6 hrsz. alatt felvett, természetben a ... I/6. alatti lakóingatlant és a n...i ingatlant. A r...i ingatlant a fiúgyermeknek adta át a bejelentő holtig tartó haszonélvezeti jogával terhelten. A végzés ellen sem a bejelentő, sem a fiúgyermek nem kívánt fellebbezni, így az jogerőssé vált.
Az így tulajdonába került n...i ingatlant a bejelentő adásvételi szerződéssel 24 millió forintért eladta, melyből 13 millió Ft-ot a szerződéskötéskor készpénzben vett át. A szerződéskötésre elkísérte az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt, aki ezt követően onnan haza is vitte gépkocsiján a bejelentőt.
A szerződéskötést követően a bejelentő a gépkocsiban négymillió forintot adott át munkadíjként az eljárás alá vont volt ügyvédjelöltnek, amelyről bizonylatot nem kapott.
A bejelentő a megörökölt Budapest .../6 hrsz. alatt felvett, természetben a ... I/6. alatti lakóingatlanát is eladta, melyet követően 25 millió forintért megvásárolta a .... szám alatti lakást. Az adásvételi szerződés megszerkesztésére és ellenjegyzésére ügyvédi megbízást adott az eljárás alá vont ügyvédnek. A megbízási szerződés szerint a megbízási díj 70.000 Ft, melyről aznapi teljesítéssel készpénzfizetési számla került kiállításra, melyet bejelentő teljesített is.
A bejelentő és az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt között a kialkudott megbízási díj, valamint az osztályos egyezséget tartalmazó megállapodás szövegezése kapcsán vita alakult ki. Ebben a vitában a bejelentőt [...] budapesti ügyvéd képviselte, akinek irodájában a bejelentő és az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt egyeztetés végett személyesen is találkoztak.
A fegyelmi eljárás alatt bejelentő, jogi képviselőjeként [...] ügyvéd, valamint eljárás alá vont volt ügyvédjelölt személyes egyeztetést tartottak [...] ügyvédi irodájában, melynek során bejelentő és eljárás alá vont volt ügyvédjelölt is aláírta, hogy egymással szemben semmilyen jogcímen nem áll fenn követelésük, bejelentő önállóan aláírt továbbá egy másik nyilatkozatot is, mely rögzítette azt is, hogy eljárás alá vont volt ügyvédjelölt megismerkedésük alkalmával tájékoztatta arról, hogy eljárás alá vont ügyvédnél áll alkalmazásban, továbbá, hogy bejelentő visszavonja az adott tartozáselismerő nyilatkozat tartalmának valótlansága kapcsán a tárgyi fegyelmi eljárásban tett nyilatkozatait.
Bejelentő a Budapesti Ügyvédi Kamarához 2020.05.27-én érkezett nyilatkozatában rögzítette, hogy a 2020.05.22-én tett önálló nyilatkozatait - eljárás alá vont volt ügyvédjelölt mindazon tájékoztatását követően, hogyha nem fogadják el a 2020.05.22-ei, már előzőleg előkészített nyilatkozatokban foglalt feltételeket, akkor a 8 millió forint összegű igényét eladja egy „pénz behajtást végző” cégnek, akivel majd pereskedhetnek - ijedtségében, presszió hatása alatt írta alá, továbbá részletesen cáfolta az önállóan aláírt, 2020.05.22-én kelt nyilatkozatban foglaltakat.
Bejelentő panaszában nyilatkozott arról is, hogy eljárás alá vont volt ügyvédjelölt magát ügyvédnek kiadva a bejelentő néhai feleségének hagyatéki ügyében való képviseletét elvállalta azzal, hogy a megbízási díj kizárólag 15%-os mértékű sikerdíj, melynek összege a bejelentő által a hagyatéki eljárásban megszerezni kívánt ingatlanok értékére tekintettel mintegy 8 millió forint. Mivel a díj csak sikerdíj, ezért eljárás alá vont volt ügyvédjelölt tartozáselismerő nyilatkozat tételét kérte bejelentőtől. A megbízás adására nem ügyvédi irodában került sor, hanem a bejelentő és az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt közös ismerősének lakásán, aki a tartozáselismerő nyilatkozatot házastársával tanúként aláírta, majd azt a megbízás lezárultáig otthonában őrizni vállalta.
A megállapodás szerint a nyilatkozat a munkadíj kifizetését követően megsemmisítésre kerül. Bejelentő a hagyatéki eljárásban néhai felesége gyermekével kötendő megállapodással 3 ingatlan tulajdonjogát kívánta megszerezni.
Az eljárás során bejelentő megszerezte, majd adásvétel útján értékesítette a N..i ingatlant, az ingatlan vételárából a sikerdíj felét, 4 millió forintot átadott eljárás alá vont volt ügyvédjelölt részére, aki azonban az összeg átvételéről semmilyen átvételi elismervényt, számlát nem adott bejelentő részére.
A bejelentő előadása szerint a Budapest, ... szám alatt az örökhagyó 2 ingatlantulajdonnal rendelkezett, melyből bejelentő a nagyobb értékű, 7. sz. lakást kívánta megszerezni, azonban a megállapodás elírása folytán a közjegyző a 6. sz. lakást adta át a bejelentő részére, miáltal a bejelentő álláspontja szerint mintegy 6 millió forint kárt szenvedett. A harmadik megszerezni kívánt ingatlan, egy R...i külterületi ingatlan a hagyatéki eljárás során nem került a bejelentő tulajdonába, arra haszonélvezetet jegyeztetett be az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt, holott a bejelentőt addig is illette holtig tartó haszonélvezeti jog, melyet eljárás alá vont volt ügyvédjelölt ugyanazon a napon letöröltetett, majd bejegyeztetett.
Ezt követően bejelentő másik jogi képviselőt, [...] ügyvédet bízott meg képviseletével, akinek az irodájában folytatott egyeztetés során eljárás alá vont volt ügyvédjelölt a 4 millió forint sikerdíj átvételét tagadta, ellenben állította, hogy 8 millió forint kölcsönt nyújtott a bejelentőnek. Bejelentő dr. [...] eljárás alá vont ügyvéd eljárásbeli szerepével kapcsolatban előadta, hogy annak szükségességét nem értette, vele személyesen csak jóval később, 2019.05.20-án találkozott.
Eljárás alá vont ügyvéd bejelentéssel összefüggésben tett, 2019.10.11-én érkezett igazoló nyilatkozatában előadta, hogy a bejelentő 2 ügyben adott megbízást irodája részére, 2019.04.08. napján adott megbízást az elhunyt házastársa hagyatéki ügyében, és 2019.05.20. napján lakásingatlan adásvétele tárgyában. Előadta továbbá, hogy [...] ügyvéd megkereséseire válaszolt, a levélváltást csatolta. Rögzítette, hogy az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt tájékoztatása, ügyismertetése alapján került előkészítésre a hagyatéki megállapodás, melyet ő látott el ellenjegyzéssel, az aláírásra 2019.04.08. napján került sor. Az okirat felek általi aláírására nem egyidejűleg került sor, a bejelentő azt korábban írta alá, mivel nem kívánt találkozni a másik örökössel, nyilatkozata szerint ekkor írta alá a megbízási szerződést és az ügyvédi meghatalmazást is. Eljárás alá vont ügyvéd több okiratot is csatolt nyilatkozatához.
Eljárás alá vont volt ügyvédjelölt igazoló nyilatkozatában előadta, hogy a bejelentővel első alkalommal közös jó ismerős lakásán találkozott, mivel a bejelentő elhunyt felesége hagyatéki eljárása kapcsán kívánt jogi segítséget kérni. Ez alkalommal beszélgetés keretében privát jogi álláspontot közölt a bejelentővel, majd a bejelentő kérésére találkozott a másik örökössel is, és átbeszélték a törvényes öröklés szabályait, így tájékoztatta az osztályos egyezség megkötésének lehetőségéről és a törvényes öröklés szabályairól is. Állította, hogy konkrét ügyvédi megbízás csak a másik örökös álláspontjának megismerését követően merült fel, miután eljárás alá vont volt ügyvédjelölt tájékoztatta a bejelentőt a másik örökös álláspontjáról. Vitatta, hogy ügyvédként lépett volna fel a bejelentő előtt, állítása szerint tájékoztatta a bejelentőt, hogy [...] ügyvéd alkalmazásában áll. A személyesen egyeztetett tervezetet a bejelentő elfogadta, így 2019.04.08. napján sor került a megállapodás aláírására.
Elismerte, hogy a megállapodásban nem került feltüntetésre, hogy azt a felek nem egyszerre írták alá, továbbá az sem, hogy annak bejelentő általi aláírására előtte, és nem munkáltatója előtt került sor.
Az osztályos egyezség alapján a hagyaték átadására jogerősen sor került, bejelentő az abban foglaltakat nem vitatta, és haladéktalanul megkezdte az ingatlanok értékesítését, majd megbízást adott az általa megvásárolni kívánt új ingatlan adásvételi szerződésének elkészítésére, illetve az értékesítés során készült okiratok véleményezésére.
Vitatta a bejelentő azon állítását, hogy a hagyatékkal kapcsolatos megállapodás elkészítésére, az osztályos egyezség aláírására tekintettel 8.000.000 Ft összegű követelésre tart igényt, kijelentette, hogy a hagyatékból eredően elvégzett jogi munka vonatkozásában semmilyen jogcímen nem áll fenn követelése a bejelentővel szemben. Vitatta, hogy a bejelentő a részére 4.000.000 Ft összeget megfizetett volna.
Előadta azt is, hogy a bejelentővel összesen három alkalommal találkozott közös ismerősük lakásán, két alkalommal azt megelőzően, hogy a bejelentő az eljárás alá vont ügyvéd részére ügyvédi megbízást adott volna a hagyatéki eljárásban való képviseletre, egy alkalommal pedig utóbb. Emellett egy alkalommal találkozott vendéglátó egységben a bejelentővel. Bejelentő az osztályos egyezségre vonatkozó megállapodást, valamint az adásvételi szerződést és a kapcsolódó okiratokat az ügyvédi irodában személyesen írta alá.
A 2020.02.24. napján szabályszerűen megtartott fegyelmi tárgyaláson eljárás alá vont volt ügyvédjelölt fegyelmi felelősségét továbbra is vitatta. Állította, hogy nem kért 8.000.000 Ft sikerdíjat és nem ügyvédként lépett fel, továbbá nem fenyegette perrel a bejelentőt. A bejelentő jogi képviselőjének irodájában tartott egyeztetésen a bejelentő állította azt, hogy ha lemond a kölcsön-követeléséről, úgy nem generál magával szemben semmilyen ügyet. Egyebekben az igazoló nyilatkozatában foglaltakat tartotta fenn. Előadta, hogy 8.000.000 Ft kölcsön nyújtott a bejelentőnek 2019.03.31-én 2019.06.30-ai lejárattal, az első találkozót követően, utalt arra is, hogy a bejelentő lakásán történt a pénz átadása, és a tartozáselismerő nyilatkozatot ő ott írta alá, a tanúk pedig a saját lakásukon írták alá aznap az iratot. Előadása szerint a pénz miatt történt ez így, a bejelentő nem akarta a pénzt mozgatni. Kölcsönszerződést írásban nem kötöttek, bejelentő tartozáselismerő nyilatkozatot tett a kölcsönösszeg vonatkozásában. A kölcsön tényét a Kamara felé nem jelentette, mivel álláspontja szerint a kölcsön nem kapcsolódott ügyvédi tevékenységhez. A kölcsön összege nem került visszafizetésre, azzal kapcsolatban eddig igényt nem érvényesített a bejelentővel szemben, előadása szerint [...] úrék jelentik számára a biztosítékot, akik írásban készfizető kezességet vállaltak. A kölcsön fedezetével kapcsolatban eljárás alá vont volt ügyvédjelölt mindössze annyit közölt, hogy a pénz hozzáférhető volt számára, ezzel kapcsolatban további kérdésekre megtagadta a nyilatkozattételt. Eljárás alá vont nyilatkozata szerint a bejelentő a hagyatéki eljárás, és az ingatlanügyletek lezárulta után állította először, hogy őt kár érte az eljárás során.
A fegyelmi tárgyaláson a tanúként meghallgatott bejelentő a bejelentésében foglaltakat fenntartotta, az abban írtakat megismételte. Hivatkozott arra is, hogy úgy érezte, hogy az adott ügyben ügyvédre van szüksége, jó ügyvédet keresett, erre ajánlotta ... úr eljárás alá vont volt ügyvédjelöltet, aki ügyvédként, sztárügyvédként került neki bemutatásra. Nyilatkozata szerint eljárás alá vont volt ügyvédjelölt azt a látszatot keltette, hogy ügyvédként jár el, ügyét 8.000.000 Ft sikerdíj ellenében vállalta, erre tekintettel került aláírásra tartozáselismerő nyilatkozat. Eljárás alá vont volt ügyvédjelölttől kölcsönt nem kért és nem is kapott, arra nem is volt szüksége, ellenben 4.000.000 Ft-ot a kialkudott sikerdíjból átvételi elismervény nélkül megfizetett.
A bejelentő csatolta az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt által a bejelentő új jogi képviselője részére írt e-mail üzenetét.
[...] tanú elmondta, hogy a bejelentő 2019. kora nyarán kereste meg azzal, hogy csalás áldozata lett. Utalt arra is, hogy eljárás alá vont volt ügyvédjelöltet ... úr ajánlotta a bejelentőnek azzal, hogy sztárügyvéd. Előadta, hogy bejelentő és néhai házastársa gyermeke között jogvita alakult ki a hagyaték tárgyában, és bejelentő elmondása szerint eljárás alá vont volt ügyvédjelölt és a bejelentő közös ismerősén keresztül került kapcsolatba bejelentő az eljárás alá vont volt ügyvédjelölttel, akiről azt hitte, hogy ügyvéd. Eljárás alá vont volt ügyvédjelölt azt közölte bejelentővel, hogy sikerdíjért dolgozik.
Bejelentő arról tájékoztatta, hogy ekkor rögtön írtak egy kölcsönszerződést, amit két tanú is aláírt. A bejelentő hol kölcsönszerződést, hol tartozáselismerő nyilatkozatot említett, abból sem eredeti, sem másolati példányt nem adtak át neki. A bejelentő az eljárás alá vont ügyvéddel kötött megbízások szerinti megbízási díjakat elmondása szerint kifizette.
Előadta, hogy a bejelentő arról tájékoztatta, hogy 4.000.000 Ft összeget adott át az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt részére ingatlan adásvételi szerződés megkötését követően, az autóban, mivel eljárás alá vont volt ügyvédjelölt felajánlotta a bejelentőnek, hogy a nagy összegű készpénzt ne vigye magával gyalog, ő autóval elviszi a bejelentőt, így az adásvételi szerződés megkötésénél eljárás alá vont volt ügyvédjelölt is ott volt.
Eljárás alá vont volt ügyvédjelölttel a tanú irodájában 2020.05. hóban lefolytatott egyeztetéssel kapcsolatban a tanú elmondta azt is, hogy eljárás alá vont volt ügyvédjelölt a 2020.05.22-ei nyilatkozatok körében azt mondta, hogy a két okirat egy csomag, amennyiben a bejelentő nem írja alá a jogviszonyukat lezáró megállapodást, mely szerint nincs egymással szemben követelésük, valamint azt a nyilatkozatot is, mellyel a bejelentő a kamarai bejelentését visszavonja, akkor eljárás alá vont volt ügyvédjelölt a bejelentővel szemben fennálló követelését engedményezi egy követelésbehajtó cégre, illetve beperli őt.
[...] tanúkénti meghallgatása során elmondta, hogy a bejelentő azzal kereste meg őt, hogy elment egy ügyvédhez, és a tanút „[...] ügyvéd úr” azért kereste meg, hogy megállapodást kössenek. Tanúvallomása szerint az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt ügyvédként mutatkozott be a kapcsolatfelvétel során, nem került szóba, hogy ügyvédjelölt lenne.
A bejelentő és az eljárás alá vont ügyvédjelölt közös ismerőse, [...] tanú az eljárás alá vont volt ügyvédjelöltet „jogász barátjának” nevezte, akivel 20 éve baráti kapcsolatban van, bizonyos feltett kérdésekre nem is válaszolt, jogilag minősítette eljárás alá vont volt ügyvédjelölt tevékenységét, az ahhoz kapcsolódó viszonyt, nevezetesen, hogy előadása szerint ez nem megbízás volt, hanem egy baráti segítség nyújtás.
Arra a kérdésre, hogy a kölcsönügyletnél jelen volt-e, az volt a válasza, hogy pénzátadást nem látott, és hangsúlyozta azt is, hogy a pénzátadás nem a tartozáselismerő nyilatkozat aláírásának napján történt, továbbá messzebbi helyen. Amikor a fenti - eljárás alá vont ügyvédjelölt nyilatkozatával, védekezésével is ellentétes előadással összefüggésben szembesítést rendelt el a Fegyelmi Tanács - bár mindaz eredménytelen maradt - a tanú arra a kérdésre, hogy mikor történt a kölcsön átadása úgy nyilatkozott, hogy „lehet, de nem tudom”.
A Fegyelmi Tanács határozott álláspontja szerint [...] tanúvallomása, továbbá közjegyző előtt aláírt nyilatkozatai a tényállás megállapítása során bizonyítékként nem voltak figyelembe vehetők, mivel az előzőekben összefoglalt körülmények, így különösen a fegyelmi eljárás során tanúsított magatartása, nyilatkozatai és a bejelentővel megromlott kapcsolata alapján is a saját elmondása szerint 20 éve „jogász barátja”, vagyis eljárás alá vont volt ügyvédjelölt fegyelmi ügyében elfogulatlannak nem volt tekinthető.
Eljárás alá vont volt ügyvédjelölt 2020.09.06-ai nyilatkozatában a fegyelmi biztos által vizsgálni kért fegyelmi vétség alapjául szolgáló egyes tényállási elemekkel kapcsolatban további részletes nyilatkozatot tett, így nyilatkozott az önálló ügyvállalással, a kölcsönszerződéssel, tartozáselismerő nyilatkozattal, az etikai elvárások megsértésével, valamint a fegyelmi biztos jegyzőkönyvbe foglalt egyes megállapításaival kapcsolatban is, fegyelmi felelősségét továbbra is vitatta.
A Fegyelmi biztos a lefolytatott bizonyítás alapján nem látta kétséget kizáróan bizonyítottnak azt, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi vétséget követett volna el, így az ő vonatkozásában az eljárás megszüntetésére tett indítványt.
A Fegyelmi biztos végindítványában eljárás alá vont volt ügyvédjelölt vonatkozásában a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában foglaltakat nagyobbrészt fenntartotta, ugyanakkor utalt arra, hogy mindazzal kapcsolatban, hogy eljárás alá vont volt ügyvédjelölt [...] ügyvéd irodájában folytatott egyeztetés során fenyegetően lépett volna fel, nem állapítható meg, hogy ügyvédhez méltatlan magatartást tanúsított volna, e körben nem tartotta fenn a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatban foglaltakat.
A fegyelmi eljárást kezdeményező határozatban foglalt egyéb megállapításait azonban fenntartotta, a lefolytatott bizonyítási eljárás álláspontja szerint nem támasztotta alá az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt védekezését. A fegyelmi biztos utalt arra, hogy az ügyintézés körében szakmai hibát nem lehet az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt terhére róni, azonban az, hogy önállóan járt el, felróható. Az irodán belüli munkamegosztást az ügyfél nem látja, az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt a bejelentővel maga tárgyalt, öröklési jogi vitában jogi tanácsadás történt, majd a bejelentő képviseletében a fiúgyermekkel úgy tárgyalt, hogy ügyvédként mutatkozott be, sem a bejelentőt, sem az örököstársat nem világosította fel, hogy ügyvédjelölt.
A fegyelmi biztos álláspontja szerint [...] tanú nem tudta, hogy mi a kezesség, a pénzátadásnál sem volt ott, pedig eljárás alá vont volt ügyvédjelölt nyilatkozata szerint a pénzátadás és az aláírás egy időpontban történt, emellett megpróbálta a bejelentőt rossz színben feltüntetni. A fegyelmi biztos utalt arra is, hogy a kölcsön - a bejelentő számára akár lesz az örökségből pénz, akár nem - teljesen felesleges is volt, ráadásul - szemben az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt által előkészített többi, magas színvonalú okirattal, csak egy hevenyészett tartozáselismerő nyilatkozat készült.
Mindezek alapján a fegyelmi biztos álláspontja szerint eljárás alá vont volt ügyvédjelölt a fentiekben részletezett 2 hivatásrendi szabályszegést elkövette, e körben tehát fenntartotta a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatban foglaltakat, mellyel álláspontja szerint eljárás alá vont 1 rendbeli szándékos, folytatólagosan megvalósított fegyelmi vétséget követett el, eljárás alá vont volt ügyvédjelölt vonatkozásában súlyosító körülményt nem észlelt, ugyanakkor enyhítő körülményként kérte figyelembe venni, hogy eljárás alá vont kiskorú eltartásáról gondoskodik, mindezek alapján a középmérték alatti összegű pénzbírság kiszabására tett indítványt, és eljárás alá vont volt ügyvédjelöltet kérte kötelezni az eljárási költségek viselésére.
Eljárás alá vont volt ügyvédjelölt végfelszólalásában továbbra is vitatta a fegyelmi felelősségét, álláspontja szerint a fegyelmi biztos által megfogalmazott állítások nem fedik a tényállást.
A fiúgyermek mindazon nyilatkozatára történt hivatkozással összefüggésben, hogy ügyvédként mutatkozott be, eljárás alá vont előadta azt is, hogy ő viszont visszakérdezett, hogy nem tájékoztatta, hogy alkalmazottként járt el, ekkor azt mondta, hogy nem emlékszik, nem tudja. A kezességgel kapcsolatban eljárás alá vont utalt arra is, hogy álláspontja szerint régi jó ismerőse [...] azt tudta, hogy helyt kell állnia, csak mindezt nem tartotta realitásnak, ő egyébként is arra hivatkozik, hogy a pénzátadás és a tartozáselismerő nyilatkozat egy napon történt, nem arra, hogy egy időben, a tartozáselismerő nyilatkozattal kapcsolatban pedig előadta, hogy a megállapodás leegyszerűsíthető volt, az észszerűség az egyik oldal, és a baráti, érzelmi viszony a másik, hogy megtesz-e valamit több évtized után a barátjának.
Eljárás alá vont volt ügyvédjelölt kérte az eljárás megszüntetését.
A fegyelmi biztos indítványa alapos.
A Fegyelmi Tanács a III. pontban foglalt tényállást a bejelentő nyilatkozata, tanúvallomása, a rendelkezésre álló okiratok, a tanúvallomások alapján állapította meg, eljárás alá vont ügyvéd és eljárás alá vont volt ügyvédjelölt nyilatkozatait annyiban vette figyelembe, amennyiben mindazok nem voltak ellentétesek a fenti, az adott tények, körülmények tekintetében egymást kölcsönösen is megerősítő bizonyítékokkal.
Mindaz, hogy eljárás alá vont ügyvéd elmulasztotta volna a megfelelő felügyeletet és ellenőrzést az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt vonatkozásában, és eljárás alá vont volt ügyvédjelölt ezért vállalt és intézett volna ügyet önállóan a tudta nélkül, a rendelkezésre álló adatok alapján nem volt megállapítható. Eljárás alá vont ügyvéd a 2019.04.08-án kelt, valamint a 2019.05.20-án kelt megbízási szerződés és tényvázlat alapján járt el az adott 2 ügyben, az előkészített megállapodást, adásvételi szerződést áttekintette. Azzal összefüggésben pedig, hogy a 2 adott megbízással összefüggésben általa kiállításra került 50.000 Ft, továbbá 70.000 Ft összegű számlát a bejelentő kifizette, vagyis mindazok valós tartalmúak voltak, eljárás alá vont ügyvéd védekezését megerősítette a bejelentő, továbbá [...] ügyvéd is. Eljárás alá vont ügyvéd 2019.10.11-én érkezett igazoló nyilatkozatában utalt arra is, hogy a bejelentő 2019.04.08-án a hagyatéki megállapodással egyidőben, eljárás alá vont volt ügyvédjelölt előtt írta alá a megbízási szerződést és az ügyvédi meghatalmazást is. Ezt a nyilatkozatát alátámasztotta bejelentőnek a panaszlevélben tett mindazon nyilatkozata is, hogy eljárás alá vont ügyvéddel ekkor nem, vele csak 2020.05.20-án találkozott - így tehát a fentieket elfogadta a Fegyelmi Tanács a tárgyban a tényállás megállapítása során.
A Fegyelmi Tanács határozott álláspontja szerint mindazt, hogy eljárás alá vont volt ügyvédjelölt önállóan, az ügyfél előtt magát ügyvédnek feltüntetve adott jogi tanácsot és járt el képviselőként, továbbá mindezen tevékenységével összefüggésben pénzt vett át, egyrészről a bejelentő nyilatkozatai, a fegyelmi tárgyaláson megtett tanúvallomása is alátámasztja. A 2020.05.22-én kelt önálló nyilatkozatától eltekintve nyilatkozata következetes is volt, a 2020.05.22-ei önálló nyilatkozata keletkezésének körülményeire pedig meggyőző magyarázatot adott, mindazt [...] ügyvéd tanúvallomása is alátámasztotta. A 2020.05.22-én kelt önálló nyilatkozatot egyébként a bejelentő a Kamaránál 2020.05.27-én előterjesztett nyilatkozatához csatolta is.
A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint eljárás alá vont volt ügyvédjelölt magát ügyvédként feltüntető, önálló eljárását támasztja alá a fiúgyermek tanúnak mindazon nyilatkozata is, mely szerint a bejelentő azzal hívta fel, hogy elment egy ügyvédhez, továbbá hogy eljárás alá vont volt ügyvédjelölt neki ügyvédként mutatkozott be. A tanú fenti, teljesen egyértelmű és biztos nyilatkozata tehát kettős vonatkozásban is cáfolja eljárás alá vont védekezését. A tanú vallomása szerint egyrészről eljárás alá vont volt ügyvédjelölt neki is ügyvédként mutatkozott be, másrészről talán még hangsúlyosabb az a nyilatkozata, hogy a bejelentő is azt jelezte neki, hogy elment egy ügyvédhez. Nyilvánvalóan a tárgyi időben, - ha a bejelentő úgy tudta volna -, akkor arról tájékoztatta volna a tanút, hogy felvette a kapcsolatot egy ügyvédjelölttel, ezzel szemben a tanú egyértelműen a bejelentő nyilatkozatát erősítette meg.
A rendelkezésre álló adott okirati bizonyítékok is a fentieket támasztják alá. Így az eljárás alá vont ügyvéd által az igazoló nyilatkozatához csatolt ügyvédi meghatalmazás azt rögzíti, hogy a bejelentő képviseletére jogosult eljárás alá vont ügyvéd mellett [...], ugyanakkor akkori ügyvédjelölti státuszára még a meghatalmazás sem utal, a tárgyi megbízási szerződések sem utalnak eljárás alá vont volt ügyvédjelöltre, továbbá pozíciójára. Eljárás alá vont ügyvéd által csatolt adott ügyvédi levelezés, vagyis [...] ügyvéd levelei ugyancsak [...] ügyvédről szólnak, és nem ügyvédjelöltről.
A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint a bejelentő nyilatkozata meggyőző volt a tárgyi - jogi tanácsadásra, az osztályos egyezség létrehozására, a hagyatéki eljárásban történő képviseletre vonatkozó - megbízással kapcsolatos megbízási díj tekintetében is. Már önmagában kétséges, hogy az osztályos egyezséggel a bejelentő által megszerezhető és megszerzett ingatlanok, továbbá haszonélvezeti jog értéke alapján az adott megbízás mindösszesen 50.000 Ft összegért került volna elvállalásra úgy, hogy eljárás alá vont volt ügyvédjelölt még a bejelentő részére megszerzett n...i ingatlan későbbi értékesítése során ingyen, költségtérítés nélkül szállította el az adásvétel megkötésének váci helyszínére a bejelentőt, mint eladót, úgy, hogy emellett még az általa nemrég megismert bejelentő részére 8 millió forint összegű kölcsönt is nyújtott 2019.03.31-én.
A bejelentő e körben tett nyilatkozatát alátámasztotta az is, hogy a kérdéses időpontban, mint eladó a 4 millió forint összeget lényegesen meghaladó összegű vételárrészletet vett át készpénzben, [...] ügyvéd tanúvallomása, valamint a tárgyi okirati bizonyítékok, így az előzőekben hivatkozott ügyvédi levelek is. Közvetve ugyancsak mindezt erősíti az is, hogy eljárás alá vont volt ügyvédjelölt is aláírta a 2020.05.22-én kelt közös nyilatkozatot, mely szerint egymással szemben semmilyen jogcímen nem áll fenn követelésük a bejelentőnek és eljárás alá vont volt ügyvédjelöltnek sem. Az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt szerint is megfelelően, védekezése szerint 50.000 Ft összegért ellátott megbízás, a szállítási szívesség mellett tehát még a nemrég megismert bejelentőnek lényegében 8 millió forint összeget ajándékozott is volna azzal, hogy az előadása szerinti kölcsön összegét sem kéri visszafizetni, éppen ellenkezőleg, joglemondó nyilatkozatot tesz. Eljárás alá vont volt ügyvédjelöltnek ez a védekezése tehát amellett, hogy az előzőekben hivatkozott bizonyítékok mindazt cáfolták is, hiteltelen és életszerűtlen is volt, mindezek alapján tehát a Fegyelmi Tanács mindazt nem tudta elfogadni.
A fentiek alapján a Fegyelmi Tanács álláspontja szerint a rendelkezésre álló 2019.03.31-én kelt tartozáselismerő nyilatkozat éppen a bejelentő és eljárás alá vont volt ügyvédjelölt közötti „megbízás” összegszerűségére, a sikerdíj összegére utal, tartozáselismerő nyilatkozat formájában és kölcsön jogcímével - vagyis ez utóbbi körben valótlan tartalommal.
Végül a Fegyelmi Tanács sem tartotta megállapíthatónak, hogy eljárás alá vont volt ügyvédjelölt részéről olyan tartalmú, stílusú fenyegetés történt volna, amely megsértette volna az ÜESZ 1.1. b) pontjára figyelemmel az ÜESZ 13.1. pontjának rendelkezéseit.
Figyelemmel arra, hogy a III. pontban rögzített tényállás szerint az adott cselekmények elkövetési ideje az adott tartozás elismerő nyilatkozat vonatkozásában 2019.03.31-e, illetve 2019. év, így a fegyelmi felelősség elbírálására a 2018.01.01. napjától hatályos, az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) rendelkezései, valamint a 2018.05.01. napjától hatályos, az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK Szabályzat (a továbbiakban: ÜESZ) rendelkezései irányadóak.
Az eljárás 2019.01.01. napja után indult, így a jelen eljárásra a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) rendelkezéseit kell alkalmazni.
Az Üttv. 107. § a) pontja kimondja, hogy fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.
Az Üttv. 62. § (1) bekezdése rögzíti, hogy az ügyvédjelölt az ügyvédi tevékenységet a jogi szakvizsga letételéhez szükséges joggyakorlat megszerzése érdekében ügyvéddel, európai közösségi jogásszal vagy ügyvédi irodával fennálló munkaviszony alapján munkáltatója, valamint - ha a munkaszerződés így rendelkezik - munkáltatójával egy ügyvédi társulásba vagy ügyvédi irodaközösségbe tartozó ügyvéd, európai közösségi jogász vagy ügyvédi iroda helyetteseként, utasításai szerint, azok ügyfelei számára gyakorolja.
Az Üttv. 1. § (3) bekezdése kimondja, hogy az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.
Az ÜESZ 2.4. értelmében az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem tanúsíthat olyan magatartást, mely ellentétes az ügyfél jogos érdekével.
Végül, az ÜESZ 1.1. b) pontja rögzíti, hogy ez a szabályzat - az ügyvédi tevékenységről szóló törvényben meghatározott magatartási szabályokon túl - meghatározza a 13. pontban azokat az elvárásokat, amelyek súlyos megsértése akkor képez fegyelmi vétséget, ha az az ügyvédségbe vetett közbizalom megingatására, vagy az ügyvédi hivatás méltóságának megsértésére alkalmas.
Míg az ÜESZ 13.1. pontja úgy rendelkezik, hogy az ügyvédi tevékenység gyakorlója tárgyalásai és eljárásai során hivatása hagyományainak megfelelően érintkezik a bíróságok, hatóságok tagjaival, valamint mindenki mással, akivel eljárása során kapcsolatba kerül, részükre a kellő megbecsülést és tiszteletet megadja, valamint azt saját hivatásával szemben is elvárja.
A Fegyelmi Tanács az előzőek, így a lefolytatott bizonyítás alapján is rögzíti, hogy eljárás alá vont ügyvéd nem valósította meg az Üttv. 107. § a) pontjában foglaltakat, és nem állapítható meg az sem, hogy az Üttv. 62. § (1) bekezdésének rendelkezéseit megsértette volna. Mivel az általa kiállított számlák valós tartalmúak voltak, így nem sértette meg a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 165. § (2) bekezdésében és 166. § (2) bekezdésében foglaltakat sem.
A Fegyelmi Tanács az előzőek, így a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján is kénytelen rögzíteni azt is, hogy eljárás alá vont volt ügyvédjelölt - megvalósítva az Üttv. 107. § a) pontjában foglaltakat - megsértette az Üttv. 62. § (1) bekezdésének a rendelkezéseit, a valótlan tartalmú tartozáselismerő nyilatkozat aláíratásával pedig megsértette az Üttv. 1. § (3) bekezdésének és az ÜESZ 2.4. pontjának rendelkezéseit is. Ugyanakkor a Fegyelmi Tanács mindazt nem állapította meg, hogy eljárás alá vont volt ügyvédjelölt az ÜESZ 1.1. b) pontja szerint figyelembe veendő ÜESZ 13.1. pontjának rendelkezését is megsértette volna.
Eljárás alá vont volt ügyvédjelölt azzal a magatartásával, hogy önállóan, magát ügyvédnek feltüntetve adott jogi tanácsot, járt el a bejelentő képviseletében az örököstárssal lefolytatott egyeztetéseken, tárgyalásokon, valamint ezért pénzt is vett át, megsértette az Üttv. 62. § (1) bekezdésének rendelkezéseit. Megjegyzi a Fegyelmi Tanács, hogy az adott szabályszegés értelemszerűen már azzal megvalósult, hogy eljárás alá vont volt ügyvédjelölt önállóan - anélkül, hogy arról, hogy ő [...] ügyvéd irodájában tevékenykedő ügyvédjelölt, tájékoztatást adott volna - ügyet vállalt, a fentiek szerint jogi tanácsot adott és jogi képviseletet is ellátott.
Eljárás alá vont volt ügyvédjelölt már az igazoló nyilatkozatában részletezte, hogy milyen sokrétű jogi tanácsadást fejtett ki a bejelentővel történt első találkozó alkalmával is, így bejelentőt az osztályos egyezség, a végintézkedés hiányában alkalmazandó törvényes öröklés szabályairól is részletesen tájékoztatta. Eljárás alá vont volt ügyvédjelölt önálló „ügyvállalása” tehát már a fentiekkel kapcsolatban - jogi tanácsadás kifejtése vonatkozásában - ezen első egyeztetéssel összefüggésben megállapítható, mint ahogy az örököstárssal lefolytatott egyeztetések, a megállapodás, osztályos egyezség előkészítése pedig értelemszerűen bejelentő jogi képviseletét jelentette.
A Fegyelmi Tanács kénytelen volt megállapítani továbbá, hogy eljárás alá vont volt ügyvédjelölt azzal, hogy az előzőek szerint valótlan tartalmú tartozáselismerő nyilatkozatot íratott alá a bejelentővel, megsértette az Üttv. 1. § (3) bekezdésének és az ÜESZ 2.4. pontjának rendelkezéseit is. Mindezen eljárás értelemszerűen nem felelt meg a lelkiismeretes, jogszabályok megtartásával történő ügyvédi tevékenységgyakorlás követelményének, mint ahogy ez az eljárás a bejelentő érdekeinek sem felelt meg, mindazzal kifejezetten ellentétes is volt, általa át nem vett „kölcsön” visszafizetésének vele szembeni igényérvényesítés alapját teremthette meg - más kérdés, hogy a bejelentő és eljárás alá vont volt ügyvédjelölt végül is le tudták úgy zárni az ügyet - kölcsönös joglemondó nyilatkozattal -, hogy eljárás alá vont az előzőek szerinti „igényt” nem érvényesítette a bejelentővel szemben.
A Fegyelmi Tanács ugyanakkor nem állapította meg, hogy eljárás alá vont volt ügyvédjelölt tárgyalásai és eljárásai során hivatása hagyományainak nem megfelelően érintkezett volna a bejelentővel, valamint a bejelentő képviseletében eljáró [...] ügyvéddel, illetve egyebekben is megsértette volna mindezen ügyvédi etikai szabályi rendelkezést. Önmagában az, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlója - megfelelő, nem udvariatlan, akár határozottabb stílussal - felhívja arra a figyelmet, hogy adott esetben a becsületét, az általa kifejtett ügyvédi tevékenység színvonalát is esetlegesen érinthető kijelentéseknek jogi következménye lehet - nem jelenti az ÜESZ 13.1. pontjának sérelmét, már csak azért sem, mivel az ügyvédi tevékenység gyakorlója a kellő megbecsülést, tiszteletet saját hivatásával szemben is joggal várja el.
A Fegyelmi Tanács jelen határozatával kénytelen volt megállapítani, hogy eljárás alá vont volt ügyvédjelölt - megvalósítva az Üttv. 107. § a) pontjában foglaltakat - a III. pontban rögzített magatartásával megszegte az Üttv. 62. § (1) bekezdésének, az Üttv. 1. § (3) bekezdésének és az ÜESZ 2.4. pontjának rendelkezéseit, mellyel - tekintettel arra, hogy mindezen szabályszegéseket eljárás alá vont volt ügyvédjelölt tudata is átfogta, és egyazon ügylet, megbízás során követett el több szabályszegést - 1 rendbeli szándékos, folytatólagosan megvalósított fegyelmi vétséget követett el.
Eljárás alá vont volt ügyvédjelölt vonatkozásában a büntetési nem meghatározásánál a Fegyelmi Tanács értékelte az elkövetett fegyelmi vétség tárgyi súlyát, ezzel összefüggésben a Fegyelmi Tanács rámutat arra, hogy az adott fegyelmi vétség kifejezetten nagyobb tárgyi súlyúnak minősül, ideértve az ügyvédjelölt általi önálló ügyvállalást és ügyintézést, és a nem valós tartalmú okirat, tartozáselismerő nyilatkozat készítését, bejelentővel történt aláíratását is.
A Fegyelmi Tanács súlyosító körülményként értékelte a folytatólagos elkövetést.
Ugyanakkor figyelemmel arra, hogy eljárás alá vont volt ügyvédjelölt eljárása - az adott fegyelmi vétségtől eltekintve -megfelelő színvonalú volt, valamint arra is, hogy eljárás alá vont volt ügyvédjelölt és a bejelentő végül is le tudták úgy zárni az ügyet, hogy egymással szemben semmilyen jogcímen nem maradt fenn követelésük, és arra is, hogy eljárás alá vont volt ügyvédjelölt 1 kiskorú gyermeke eltartásáról gondoskodik, így a Fegyelmi Tanács úgy értékelte, hogy bár jelen esetben mindenképpen pénzbírság kiszabása indokolt, annak összegét mérlegeléssel a rendelkező rész szerint, a középmérték alatti összegben határozta meg, mivel a Fegyelmi Tanács úgy ítélte meg, hogy jelen esetben mindaz is kellő visszatartó erővel rendelkezik.
A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont volt ügyvédjelöltet az Üttv. 142. § (2) bekezdése és a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 40.2. a) pontja alapján, figyelemmel a FESZ 40.9/B. pontjának rendelkezéseire is, kötelezte a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére.
A Fegyelmi Tanács külön is felhívja eljárás alá vont volt ügyvédjelölt figyelmét arra, hogy az Üttv. 22. § (1) bekezdés g) pontja szerint nem folytathat ügyvédi tevékenységet az, akinek ügyvédi kamarával szemben legalább a kamarai szabályzatban meghatározott mértékű lejárt tagdíjtartozása vagy végrehajtható kamarai határozaton alapuló más tartozása van, és azt az ügyvédi kamara írásbeli felhívásra sem egyenlítette ki, míg az Üttv. 149. § (1) bekezdés b) pontja alapján a területi kamarai tagságot a kamara megszünteti, ha a kamarai tag az ügyvédi kamarai tagdíjfizetési vagy végrehajtható fegyelmi határozatból fakadó fizetési kötelezettségét felszólítás ellenére nem teljesítette.
A Fegyelmi Tanács határozata elleni fellebbezési jog az Üttv. 135. §-án alapszik.
A Fegyelmi Tanács határozata 2021. február 10. napján jogerős és végrehajtható.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2019. F. 310.)