A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2020. július 6. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi
fegyelmi határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd egy rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért
500.000 Ft pénzbírság
fegyelmi büntetéssel sújtja.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a kiszabott pénzbírságot, valamint 80.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlájára.
A bejelentés és előzetes vizsgálat:
Az eljárás alá vont ügyvéddel szemben a [...] kft. f.a. felszámolóbiztosa tett bejelentést.
A bejelentő sérelmezte, hogy a jelenleg tevékenységét szüneteltető eljárás alá vont ügyvéd a kft. tulajdonát képező adásvételi ügylet során megsértette a letétkezelés szabályait, továbbá nem járt el kellő gondossággal az eladó társaság adataiban bekövetkezett változásokkal kapcsolatban. A bejelentő az ügyre vonatkozó dokumentumait csatolta.
A vezető fegyelmi biztos az előzetes vizsgálati eljárást elrendelte, erről a bejelentés másolatának megküldése mellett az eljárás alá vont ügyvédet értesítette és felhívta, hogy csatolja az ügyre vonatkozó iratokat, valamint tegyen észrevételeket.
Az eljárás alá vont ügyvéd beadványában vitatta fegyelmi felelősségét, álláspontja szerint nem követett el fegyelmi vétséget. Részletes érdemi nyilatkozatához az ügyre vonatkozó iratait csak részben csatolta.
A fegyelmi biztos határozatában kezdeményezte a fegyelmi eljárást az eljárás alá vont ügyvéddel szemben. Határozatában előadta, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján alapos gyanú merült fel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a tulajdonjog-bejegyzési engedélyt jogellenesen adta ki az általa kezelt letétből és ezzel megsértette az Üttv. 48. § (1) és (2) bekezdését, az új ÜESZ 2.4., 5.10. valamint 12.1. pontját. Az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi biztos álláspontja szerint egy rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.
A tényállás:
A [...] Kft. tulajdonát képezte a [...] szám alatti beépítetlen terület megnevezésű ingatlan 91020/513600 tulajdoni hányada, amelyen társasház épült. Az eladó társaság 2016 szeptemberében kényszertörlés, majd 2017 júniusában felszámolási eljárás alá került. A kijelölt felszámoló a bejelentő.
Az eljárás alá vont ügyvéd 2016. évben adásvételi szerződést szerkesztett a fent körülírt ingatlanhányadra a [...] Kft. eladó és a vevők között. Az adásvételi szerződés tartalmazza, hogy az illetékes földhivatalnál elfekszik a társasház bejegyzés iránti kérelem. Az ingatlan-nyilvántartás adatai szerint a társasház bejegyzése iránti kérelmet a földhivatal elutasította, majd az újabb ez irányú kérelmek sem vezettek eredményre, az albetétek megnyitására a mai napig nem került sor.
Az adásvételi szerződés 3./ pontja tartalmazza a vételár megfizetésének ütemezését, miszerint a foglalót a vevők a szerződés aláírásával egyidejűleg megfizették, 10.000.000 Ft vételár előleget 2016. május 10-ig fizettek meg az eladó javára az okiratszerkesztő ügyvéd által kezelt letétbe teljesítéssel. A felek eltértek ettől a rendelkezéstől, részben teljesített a vevő letétbe, amely kifizetésre került az eladó ügyvezetője által meghatalmazott személynek. A vevők 13 millió forintot fizetettek meg. A fennmaradó 16.000.000 Ft vételár-hátralékot a vevők 6.000.000 Ft erejéig bankkölcsönből, 10.000.000 Ft erejéig pedig a CSOK igénybevételével kívánták teljesíteni. A teljesítési határidő 2016. június 20. volt.
Felek az adásvételi szerződést módosították, amelyben a vételár-hátralék kifizetésének határidejét úgy határozták meg, hogy azt a vevőknek a társasház bejegyzését követő 3 hónapon belül kell teljesíteni.
Az eljárás alá vont ügyvéd a tulajdonjog-bejegyzési engedélyt letétbe vette. A letét kiadására vonatkozó rendelkezést az adásvételi szerződés tartalmazza, miszerint az eljárás alá vont ügyvéd a tulajdonjog-bejegyzési engedély feleknek történő kiadására és a földhivatalhoz történő benyújtására akkor jogosult, amikor a teljes vételár kiegyenlítést nyert.
Az eljárás alá vont ügyvéd az adásvételi szerződést határidőben a tulajdonjog-bejegyzési kérelem elintézésének függőben tartásával benyújtotta a földhivatalhoz.
Tekintettel arra, hogy a kérelem elintézésének függőben tartására adott hat hónapos határidőn belül a vételár-hátralékot a vevők nem tudták megfizetni önhibájukon kívül, az eljárás alá vont ügyvéd megismételte a kérelem elintézésének függőben tartására irányuló kérelmet. Ezt követően az eljárás alá vont ügyvéd a tulajdonjog-bejegyzési kérelmet anélkül, hogy a vételár hátralék kifizetéséről meggyőződött volna, benyújtotta földhivatalhoz. A földhivatal határozatával a vevők tulajdonjogát bejegyezte.
Az eladót képviselő felszámoló a tulajdonjogot bejegyző határozatot megfellebbezte, amelynek eredményeként új eljárás indult. A földhivatal felhívta az eljárás alá vont ügyvédet, hogy csatolja az elővásárlási jogra vonatkozó nyilatkozatokat, amelyre eddig nem került sor. Az eljárásban végül a fellebbezés alapján az eladó tulajdonjogának visszaállítását rendelte el a földhivatal. A határozatot a vevők megfellebbezték, amely eljárásban az elővásárlási nyilatkozatokat csatolták. A kerületi hivatal saját hatáskörben elbírálta a fellebbezést és a vevők tulajdonjogát bejegyezte az ingatlan- nyilvántartásba.
A határozatot az eladót képviselő felszámoló megfellebbezte. A fellebbezést a felszámoló arra alapította, hogy az adásvételi szerződés módosításának aláírására az ügyvezető már nem volt jogosult, mivel képviseleti jogosultsága megszűnt, jognyilatkozatot csak a felszámoló tehetett az eladó társaság vagyonával kapcsolatban, így a felszámoló álláspontja szerint a tulajdonjog-bejegyzési engedélyt az eljárás alá vont ügyvéd jogszerűen nem nyújthatta be, ezen a felül a vételár-hátralékot a vevők nem fizették meg.
A földhivatal a vevők tulajdonjogát törölte az ingatlan-nyilvántartásból és az eladó társaság tulajdonjogát helyreállította. A földhivatal határozatának indokolásában foglaltak szerint kizárólag eljárási szabálysértésekre alapította határozatát.
Az eljárás alá vont ügyvéd úgy nyilatkozott, hogy a felek nyilatkoztak a vételár-hátralék megfizetéséről, ezt azonban nem dokumentálta, így erre bizonyítékot nem tudott felmutatni, erre bizonyítást sem ajánlott fel, így a Fegyelmi Tanács a bizonyítási eljárást befejezetté nyilvánította.
A fegyelmi biztos végindítványa:
A fegyelmi biztos végindítványában a tényállást a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatban foglaltaknak megfelelően kérte megállapítani, a határozatban foglaltakat fenntartotta.
A fegyelmi biztos indítványozta, a Fegyelmi Tanács állapítsa meg, hogy az eljárás alá vont szünetelő ügyvéd egy rendbeli folytatólagosan megvalósított szándékos fegyelmi vétséget követett el, pénzbírság fegyelmi büntetés kiszabására és az átalányköltség viselésére tett indítványt.
Az eljárás alá vont ügyvéd védekezése:
Az eljárás alá vont ügyvéd a tárgyaláson úgy nyilatkozott, fegyelmi felelősségét abban ismeri el, nem dokumentálta, hogy a vevők a vételár-hátralékot megfizették.
Az eljárás alá vont ügyvéd egyebekben védekezését arra alapította, hogy az eladó társaság felszámolójával más ügyben folytatott tárgyaláson a felszámoló nem említette, hogy a vevők nem fizették ki még a vételár-hátralékot, ez szóba sem került.
Az eljárás alá vont ügyvéd egyebet előadni nem kívánt.
A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) 107. §-a rendelkezése szerint fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.
Üttv. 48. § (1) Az ügyvéd a letétet a letéti szerződés feltételei szerint, biztonságosan, a jogosulatlan hozzáférést megakadályozó módon köteles őrizni.
Az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (ÜESZ) 5.10. pontja:
Az ügyvédnek eljárása során a megbízás keretein belül kell eljárnia, ettől csak kivételes esetben és csak akkor térhet el, ha a megbízóval való előzetes megbeszélésre nem volt lehetősége, és a túllépés az ügyfél érdekében történik. Erről az ügyfelet írásban haladéktalanul tájékoztatni kell.
ÜESZ 2.4. pontja:
2.4. Az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem tanúsíthat olyan magatartást, mely ellentétes az ügyfél jogos érdekével.
Jelen eljárásban a Fegyelmi Tanácsnak azt kellett elbírálnia, hogy az eljárás alá vont ügyvéd megsértette-e a fenti törvényi és hivatásrendbeli szabályokat, a letétkezelés szabályait és ezzel megvalósított-e az Üttv. 107. §-ában megfogalmazottakat kimerítő magatartást.
A megállapított és nem vitatott tényállás szerint az eljárás alá vont ügyvéd az általa szerkesztett és ellenjegyzett adásvételi szerződésbe foglalta a tulajdonjog-bejegyzési engedély letétbe vételét azzal, hogy annak kiadása a letétből a vételár-hátralék vevők általi megfizetését követően történhet.
Ugyancsak nem vitatottan és okirattal dokumentáltan megállapítható volt, hogy az eljárás alá vont ügyvéd megszegve a fenti szerződéses feltételt, benyújtotta a tulajdonjog-bejegyzési nyilatkozatot a földhivatalba, erről az eladót nem értesítette és nem nyilatkoztatta meg a vételár-hátralék kifizetéséről.
Az eljárás alá vont ügyvéd nem járt el kellő gondossággal, körültekintéssel, amikor nem szabályozta a letét kiadásának részletes feltételeit, különös tekintettel a vételár-hátralék megfizetésének igazolására szolgáló dokumentumok bemutatását. Függetlenül attól, hogy az adásvételi szerződésben erre az eljárás alá vont ügyvéd nem tért ki, az ügyvédnek a letét őrzése, kezelése és kiadása során különös gondosságot kell tanúsítania. Ennek keretében a teljesítés feltételeiről arra alkalmas módon meg kell győződnie, a kiadást igazoló okiratokat, elismervényeket át kell vennie, és azok vizsgálatát is fokozott körültekintéssel kell végeznie. Jelen ügyben az eljárás alá vont ügyvéd ezt elmulasztotta. Nem fogadható el az a védekezés, hogy nyilatkoztak a felek a vételár-hátralék kifizetéséről, a szóbeliség a letétkezelés során nem fogadható el, figyelemmel az ügyfelek biztonságára és a bizalmi jogviszonyra is. Az eljárás alávont ügyvéd tisztában volt azzal, hogy a vevők a vételár-hátralékot banki kölcsönből és a CSOK igénybevételével fizetik ki.
Amennyiben az eljárás alá vont ügyvéd a megbízást az etikai normáknak megfelelően látja el - a tényállást ismerve, jogilag felkészülten, lelkiismeretesen -, akkor tudnia kellett, hogy a bankkölcsönt, de különösen a CSOK-ot addig a bank nem folyósítja, ameddig a társasházat nem jegyzi be a földhivatal. Ezért is született a szerződés-módosítás. Az eljárás alá vont ügyvéd nem győződött meg arról, hogy megtörtént-e a társasház bejegyzése, a vevők megkapták-e kölcsönt, nem kereste meg az eladót képviselő felszámolót annak igazolására, hogy a vételár-hátralékot megkapta-e. Mindaddig, amíg a letét kiadásának feltételei nem következnek be, az ügyvéd - a másik fél hozzájárulásának hiányában - nem jogosult kiszolgáltatni a letétet.
Nem fogadható el az eljárás alá vont ügyvéd érvelése, miszerint az eladó társaság tulajdonában lévő másik lakás adásvétele tárgyában egyeztetett a felszámolóval és ennek során nem került szóba, hogy a vevő nem fizette ki a vételár-hátralékot. Az eljárás alá vont ügyvédnek a letét kiadhatósága körében konkrétan az adott ingatlanra és írásban kell az eladótól egy igazolást beszerezni a vételár teljes megfizetéséről, vagy ennek hiányában a vevőktől erre vonatkozó hitelt érdemlő banki igazolást kell kérni.
Az eljárás alá vont ügyvéd a letéti szerződés elemeit ugyan nagyon hiányosan az adásvételi szerződésbe foglalta, amely szerződéses pont így tartalmát tekintve letéti szerződésnek tekintendő. Amennyiben a letétkezelő ügyvéd nem a letéti szerződés tartalma alapján jár el, úgy szerződésszegést követ el.
Az eljárás alá vont ügyvéd megbízása így a letét kezelésére is kiterjedt. Az ingatlan adásvételi szerződés elkészítésénél, amennyiben mindkét fél javára fejt ki ügyvédi tevékenységet, az ügyvéd mindkét szerződő fél érdekeit egyformán tartozik képviselni. Amikor az ügyvéd letétet kezel, akkor a letéteményes jogait gyakorolja és teljesíti a kötelezettségeit. Teljesítési letét esetén mindkét fél biztonságát kell szolgálni a korrekt és pontos feltételek meghatározásával is, továbbá a letét kiadásakor a fokozottan gondos eljárással. A szerződéses jogviszonyokban az elsődleges szabály a felek mellérendeltsége. Ha az ügyvéd a letéti szerződés feltételeitől eltérő módon, csak az egyik szerződő fél érdekeit szem előtt tartva a letétet ennek a félnek, illetve érdekében kiadja, ezzel vétkesen megszegi a letéti szerződést.
Az eljárás alá vont ügyvéd megsértette a fent hivatkozott törvényi és hivatásrendbeli normákat és ezzel egy rendbeli szándékos fegyelmi vétséget valósított meg.
A fegyelmi büntetés kiszabásánál a Fegyelmi Tanács értékelte az ügyvédi hivatás szempontjából a magatartás súlyát. A letétkezelés az ügyvédségnek egy olyan jogosítványa, amelynek működése addig biztosított, amíg az ügyvédség a letétkezeléssel kapcsolatban is élvezi az ügyfelek teljes bizalmát.
Az eljárás alá vont ügyvéd nagyrészt formai hibákat vétett a letéti szerződéseknél, azonban a letét kiadása feltételeinek pontos és körültekintő szabályozása elengedhetetlen mind az ügyfelek biztonsága, jogaik megóvása érdekében, mind pedig az ügyfelek bizalmának megtartása érdekében.
Az eljárás alá vont ügyvéd magatartása - különös tekintettel a letétkezelés körében elkövetett súlyos szerződésszegésre - messzemenően alkalmas arra, hogy az ügyvédségbe vetett bizalom megrendüljön.
Az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi vétséget szándékosan követte el, egyenes szándékkal, miután tudatában volt, hogy a vételár-hátralék nem került megfizetésre. Amennyiben ennek nem lett volna tudatában, azt saját maga okozta azzal, hogy nem járt el a letétkezeléshez szükséges fokozott gondossággal, ugyanis elmulasztotta az eladó megkeresését, a tulajdoni lap megtekintését, amiből megállapítható lett volna, hogy a társasház bejegyzése nem történt meg, az albetétet nem nyitotta meg a földhivatal, tehát a bank sem folyósította a kölcsönt és a CSOK-ot. A letétkezelésnél az ügyfelek érdekeinek védelme, a bizalom fenntartása, a korrekt és szakmailag alapos eljárás olyan alapelvek, amelyek megsértése kimeríti a fegyelmi vétség fogalmát.
A fegyelmi büntetés kiszabásánál a Fegyelmi Tanács súlyosító körülményként értékelte az ügyvédi hivatás szempontjából a magatartás súlyát.
Az eljárás alá vont ügyvéd megsértette azt az etikai alapelvet, hogy az ügyfél bizalmát el kell nyerni, és azt meg is kell tartani, mert az ügyvédi hivatás gyakorlása az ügyfél bizalmán alapul. A letétkezelés olyan jogosítványa az ügyvédségnek, amely kiemelt körültekintést és szerződésszerű eljárást igényel, mivel messzemenően érvényesülnie kell a bizalmi elvnek. Ezen alapelvek megsértése a büntetés kiszabásánál kiemelten értékelendők, mivel az egész ügyvédi kart érintik a kar megítélésében.
A Fegyelmi Tanács enyhítő körülményt nem értékelt. Nem osztotta a Fegyelmi Tanács a fegyelmi biztos indítványát, hogy a részleges beismerést értékelje enyhítő körülményként. Az eljárás alá vont ügyvéd pusztán azt ismerte el fegyelmi felelőssége szempontjából, hogy nem dokumentálta a vételár hátralék kifizetését. Amennyiben az eljárás alá vont ügyvéd nem rendelkezett a vételár kifizetését igazoló dokumentummal, úgy a letétet nem adhatta volna ki. A fegyelmi felelősséget nem a dokumentálás hiánya alapozta meg, hanem a letéti szerződés megszegése.
A Fegyelmi Tanács az ügy összes körülményét mérlegelve, a bizonyítékokat értékelve, illetve azok hiányára figyelemmel, az elkövetett fegyelmi vétség súlyát figyelembe véve, a rendelkező részben foglaltak szerint határozott és a kiszabott fegyelmi büntetést tartotta arányosnak a cselekménnyel.
A bejelentő által kifogásolt magatartás, miszerint a kiállított tulajdonjog-bejegyzést nyújtotta be az eljárás alá vont ügyvéd a földhivatalba, nem ütközik sem jogszabályba, sem etikai normába.
Ugyancsak nem értékelte a Fegyelmi Tanács az írásbeli megbízási szerződés, a letéti szerződés hiányát, valamint a letéti rendelkezések hiányosságát, tekintettel arra, hogy ezen mulasztások tekintetében az elévülés bekövetkezett.
Kétségtelen tény, hogy az eljárás alá vont ügyvéd 2016. augusztusában nem győződött meg az eladó társaság adataiban bekövetkezett változásról, így a már képviseleti joggal nem rendelkező ügyvezető írta alá a szerződés módosítást, azonban e cselekmény fegyelmi elbírálása elévülés okán nem lehetséges, a szerződés-módosítás egyebekben kizárólag a vételár hátralék megfizetésének határidejét módosította indokoltan, mert az eredeti szerződésben foglaltak teljesíthetetlenek voltak.
Tekintettel arra, hogy a Fegyelmi Tanács az ügyvéd felelősségét megállapította, a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (IX. 26.) MÜK Szabályzat 40.1. és 40.2. pontja alapján kötelezte a 80.000 Ft átalányköltség megfizetésére. A fegyelmi eljárásban tételes költség nem merült fel.
A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (IX. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 1.4. pontja szerint a fegyelmi felelősséget - jogszabály vagy szabályzat eltérő rendelkezése hiányában - az elkövetés idején hatályban lévő jogszabályok és szabályzatok alapján kell elbírálni, kivéve, ha az elbíráláskor hatályban lévő rendelkezések alapján a magatartás már nem minősül fegyelmi vétségnek vagy az enyhébben bírálandó el.
Miután az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi vétséget 2018-ban követte el, az Üttv. és az ÜESZ rendelkezéseit alkalmazta a Fegyelmi Tanács.
Az eljárásra a 20/2018. (IX. 26.) MÜK Szabályzat rendelkezései az irányadók.
Felhívja a fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét az Üttv. 22. § (1) bekezdés g) pontjában és a 149. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint (6) bekezdésében foglaltakra, különös tekintettel arra, hogy a végrehajtható fegyelmi határozatból fakadó fizetési kötelezettség felszólítás ellenére történő nem teljesítése a kamarai tagság megszüntetését eredményezi.
A Fegyelmi Tanács határozata 2020. október 8. napján jogerős és végrehajtható.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2019. F. 311.)