Magyar

 

Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2019.F.312. határozata

ügyvédi mulasztásról, megbízó tájékoztatásának elmulasztásáról

A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a megtartott nem nyilvános tárgyaláson, zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi

határozatot:

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd 2 rendbeli szándékos, ebből 1 esetben folytatólagosan megvalósított fegyelmi vétséget követett el, ezért

600.000 Ft, azaz Hatszázezer forint pénzbírság

fegyelmi büntetéssel sújtja.

A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet, hogy a kiszabott pénzbírságot, valamint 80.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlaszámára.

Indokolás

A bejelentés:

A bejelentő az eljárás alá vont ügyvéd mulasztását, a kapcsolattartás, valamint az elszámolás mellőzését kifogásolta.

A bejelentés alapján a vezető fegyelmi biztos elrendelte az előzetes vizsgálatot, amelyről a vezető fegyelmi biztos az eljárás alá vont ügyvédet ugyanezen a napon kelt levelében értesítette, egyben felhívta észrevételének megtételére, továbbá, hogy az ügyben keletkezett iratait 8 napon belül küldje meg.

Az eljárás alá vont ügyvéd a felhívást átvette, igazoló jelentést nem terjesztett elő, az ügy iratait nem csatolta.

A fegyelmi biztos előterjesztette a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatát, amelyről értesítette a bejelentőt. Az eljárás alá vont ügyvéd részére kézbesíteni megkísérelt fegyelmi eljárást elrendelő határozat „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza a kamarához.

A tényállás:

A bejelentő megbízást adott eljárás alá vont ügyvédnek a kormányhivatal előtt indult eljárásban a jogi képviseletének ellátására.

A bejelentő számla ellenében négy részletben összesen 205.000 Ft ügyvédi munkadíjat fizetett meg az eljárás alá vont ügyvédnek.

Az eljárás alá vont ügyvéd egyetlen meghallgatáson jelent meg. A megbízásban foglaltak ellenére beadványt a hatóság előtt nem terjesztett elő, az ellenérdekű felet levélben nem kereste meg.

A bejelentő a megbízás megkötését követően több alkalommal próbálta elérni az eljárás alá vont ügyvédet, azonban a kapcsolattartás egy idő után lehetetlenné vált. Ezért a bejelentő kénytelen volt személyesen felkeresni a hatóságot, ahol arról tájékoztatták, hogy már két idézést is kiküldtek az eljárás alá vont ügyvédnek, aki azokat átvette, azonban a meghallgatásokon nem jelent meg.

A bejelentő a megbízást levélben felmondta és kérte az elszámolást. A felmondást az eljárás alá vont ügyvéd nem vette át, az „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza a bejelentőhöz.

A Budapesti Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosának felhívása ellenére - bár annak kézbesítése megtörtént - az eljárás alá vont ügyvéd az ügyben keletkezett iratait nem csatolta. Az eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozatot sem a vizsgálati, sem a fegyelmi eljárás során nem tett.

A Fegyelmi Tanács a fenti tényállást a panaszbeadvány és mellékletei alapján állapította meg. Az eljárás alá vont ügyvéd részére küldött valamennyi idézés „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza a kamarához, a Fegyelmi Tanács ennek alapján további idézésnek nem látta indokát. A Fegyelmi Tanács tanúként idézte a bejelentőt, aki az első tárgyaláson gyermekének betegsége okán, a második tárgyaláson a koronavírus okozta veszélyhelyzet miatt nem tudott megjelenni. A Fegyelmi Tanács megítélése szerint a tényállás a rendelkezésre álló okiratok alapján is megállapítható, így a bejelentő további idézését mellőzte, azt a bejelentő maga sem kérte.

A fentiek alapján a tényállást a Fegyelmi Tanács a bejelentő nyilatkozatával egyezően állapította meg, miután azt az általa csatolt okiratok egyértelműen alátámasztották. Az eljárás alá vont ügyvédnek mind a vizsgálati, mind a fegyelmi eljárás során lehetősége volt arra, hogy a bejelentő tényállásait vitassa, ezzel azonban nem élt.

A fegyelmi biztos végindítványa:

Végindítványában a fegyelmi biztos a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában foglaltakat részben tartotta fenn. Változatlanul az eljárás alá vont ügyvéd terhére rótta, hogy megbízása ellenére beadványt nem szerkesztett, a jogi képviseletet nem látta el, az idézéseknek nem tett eleget, a bejelentőt az ügy állásáról nem tájékoztatta. Ugyancsak az eljárás alá vont ügyvéd terhére rótta, hogy a vezető fegyelmi biztos felhívására iratait nem csatolta. Ennek alapján 2 rendbeli, egy esetben folytatólagos fegyelmi vétség megállapítására tett indítványt. Súlyosító körülményként indítványozta figyelembe venni a folytatólagosságot, továbbá, hogy az eljárás alá vont ügyvédet érdemben hasonló magatartás miatt korábban már pénzbírság fegyelmi büntetéssel sújtották. Mindezek alapján pénzbírság kiszabását, és az eljárás alá vont ügyvéd eljárási költségben történő marasztalását indítványozta.

A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:

A fegyelmi biztos indítványa alapos.

Az Üttv. 107 § a) pontja szerint fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló kamarai tag, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában, vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelezettségét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.

Az Üttv. 1. § (3) bekezdése szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolnia.

Az ÜESZ 2.1. pontja szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles igénybe venni minden törvényes eszközt ügyfele jogai és jogos érdekei érvényesítéséhez.

Az ÜESZ. 2.2. pontja szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlója a rábízott ügyet a tényállást ismerve, jogilag felkészülten, elsősorban az ügyfél tényelőadásainak szem előtt tartásával látja el.

Az ÜESZ. 6.10. pontja szerint, ha a megbízás a teljesítése előtt szűnik meg, a megbízott köteles a már átvett megbízási díjjal írásban elszámolni, a megbízás megszűnéséig végzett munkával arányos felvett megbízási díjat azonban visszatarthatja. Az elszámolási kötelezettség teljesítését nem érinti, ha annak tartalmát a megbízó vitatja. Vita esetén a megbízottnak az elszámolás tényét kell igazolnia.

Az ÜESZ. 12.3. pontja alapján az ügyvédi tevékenység gyakorlója - függetlenül attól, hogy tesz-e nyilatkozatot - az ügyvédi kamara és szervei részére az ellene indult panasz-, illetve fegyelmi ügyben felhívásra az üggyel összefüggő iratokat - kamarai jogtanácsos, illetve jogi előadó esetében azon iratokat, amelyek felett rendelkezni jogosult - köteles becsatolni.

Azzal, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a megbízás elvállalását követően beadványt nem szerkesztett, egy kivétellel az eljárási cselekményeken nem vett részt, az átvett iratokról megbízóját nem tájékoztatta, a vele való kapcsolattartást teljes egészében mellőzte, megsértette az Üttv. 1. § (3) bekezdését, továbbá az ÜESZ 2.1 és 2.2. pontját. Azzal, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentő felmondólevelét nem vette át, így vele az ügyvédi munkadíjjal sem számolt el, megszegte az ÜESZ 6.10. pontját. A Fegyelmi Bizottság állandó gyakorlata szerint folytatólagos elkövetést kell megállapítani akkor, ha az eljárás alá vont ügyvéd egy megbízás keretein belül azonos megbízó sérelmére követ el több fegyelmi vétségét. Ennek alapján a fenti két magatartás 1 rendbeli folytatólagos fegyelmi vétség elkövetésének minősül.

Azzal, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a vezető fegyelmi biztos felhívására az ügy iratait nem csatolta, megsértette az ÜESZ 12.3. pontját, ezzel további 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el. Mindezek alapján a Fegyelmi Tanács 2 rendbeli szándékos, 1 esetben folytatólagos fegyelmi vétség elkövetését állapította meg.

A Fegyelmi Bizottság gyakorlatában a hanyag ügyintézés jelentős tárgyi súlyú fegyelmi vétség, jelen esetben ennek kirívó példájával szembesült a Fegyelmi Tanács: az eljárás alá vont ügyvéd nemcsak az ügy ellátását mellőzte, de a megbízójával való kapcsolattartást is. Ez a magatartás különösen alkalmas arra, hogy az ügyvédségbe vetett közbizalmat csorbítsa.

Súlyosító körülményként értékelte a Fegyelmi Tanács a folytatólagosságot, továbbá azt, hogy az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségét hasonló tényállás mellett korábban már jogerősen megállapították, és a fegyelmi vétség elkövetése a fegyelmi határozat jogerőre emelkedése után történt. Enyhítő körülményt a Fegyelmi Tanács nem észlelt, miután az eljárás alá vont ügyvéd teljes egészében negligálta a fegyelmi eljárást. Ezt ugyanakkor súlyosító körülményként sem vette figyelembe.

Tekintettel arra, hogy a Fegyelmi Tanács az ügyvéd felelősségét megállapította, az Üttv. 142. § (2) bekezdése és a FESZ 40.2. a) pontja alapján kötelezte 80.000 Ft elsőfokú átalányköltség megfizetésére.

A Fegyelmi Tanács határozata elleni fellebbezési jog az Üttv. 135. §-án alapszik.

A Fegyelmi Tanács határozata 2020. június 19. napján jogerős és végrehajtható.

(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2020. F. 312.)