A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban tárgyaláson kívül meghozta az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy eljárás alá vont ügyvéd nem követett el fegyelmi vétségét, ezért a vele szemben indított fegyelmi eljárást
megszünteti.
Az eljárással felmerült költséget a kamara viseli.
A vádlott magánvádas ügyben 2019. május 8-án védelme ellátására kötött megbízási szerződést az eljárás alá vont ügyvéddel. Az eljárás alá vont ügyvéd 2019. május 21-én a bíróságnak feladott iratában az előző tárgyaláson felvett 3. alszámú jegyzőkönyv kijavítását kérte, amennyiben magánvádló az előző tárgyalásra a kitűző végzésben meghatározott 10 óra helyett 10.30 órakor érkezett. Ebből következően kifogásolta, hogy ezt a tényt a jegyzőkönyv nem rögzítette és a bíróság az eljárást nem szüntette meg. Hivatkozott a Be. megfelelő jogszabályhelyére, miszerint tekintettel arra, hogy a magánvádló előzetesen és haladéktalanul nem mentette ki magát, az eljárás megszüntetendő. Tájékoztatta a bíróságot, hogy „Amennyiben a kijavításra vonatkozó indítvány és a megszüntetés iránti indítványnak nem adna helyt a bíróság, ügyfelem fontolóra veszi feljelentés megtételét ismeretlen tettes ellen közokirat-hamisítás és hivatali visszaélés bűncselekményének gyanúja okán.” A halasztás folytán kitűzött következő tárgyaláson az eljárás alá vont ügyvéd védőként megjelent. A kijavítás iránti kérelem elbírálása, a magánvádló tárgyalásról történt késedelmének jogkövetkezményei, a késedelmesen tárgyaláson védő elé tárt bizonyítékok, az ezzel kapcsolatos eljárásjogi szabályok értelmezése körében a bíró és az eljárás alá vont ügyvéd között jogértelmezési vita alakult. Ennek során és ennek tisztázása érdekében szükségesnek tartotta az eljárás alá vont ügyvéd a törvény szövegének egyeztetését annak megállapítása mellett, hogy „Sejtettem, hogy érdekes tárgyalás lesz, még jó hogy én hoztam Be-t.”
A bíróság elnöke - mint bejelentő - a Budapesti Ügyvédi Kamara Elnökéhez intézett bejelentésében kifogásolta az eljárás alá vont ügyvéd tárgyaláson tett „Sejtettem, hogy érdekes tárgyalás lesz, még jó hogy én hoztam Be-t.” kijelentését, valamint a jegyzőkönyv kijavítása iránti beadványában tett „Amennyiben a kijavításra vonatkozó indítvány és a megszüntetés iránti indítványnak nem adna helyt a bíróság, ügyfelem fontolóra veszi feljelentés megtételét ismeretlen tettes ellen közokirat-hamisítás és hivatali visszaélés bűncselekményének gyanúja okán.” kijelentést. Álláspontját alátámasztotta a Kúria Kf.II.37.811/2012/6. számú határozata, mely szerint az ügyvédi függetlenséggel kapcsolatos garanciális szabály nem jelenti azt, hogy az ügyvéd szabadon becsmérelheti a bírót, irányában bármikor személyeskedhet, és különféle hivatkozásaival megkérdőjelezheti a bírói függetlenséget.
Az eljárás alá vont ügyvéd védekezésében tagadta, hogy eljárása fegyelmi vétség megállapításának alapjául szolgálna. Tekintettel arra, hogy a tárgyaláson készült jegyzőkönyvben a tárgyalás kezdetét feltüntető idő nem a valóságnak megfelelő volt és ennek kijavítását kérte, ez fegyelmi vétség megállapításának alapját álláspontja szerint nem képezheti, hiszen a kijavítás iránti indítvány maximálisan az ügyfél érdekeit szolgáló, jogszerű, szakszerű és célszerű eljárás volt.
Az „Amennyiben a kijavításra vonatkozó indítvány és a megszüntetés iránti indítványnak nem adna helyt a bíróság, ügyfelem fontolóra vesz feljelentés megtételét ismeretlen tettes ellen közokirat- hamisítás és hivatali visszaélés bűncselekményének gyanúja okán.” kijelentésével ügyfele esetleges jövőbeli szándékát hozta a bíróság tudomására. A tárgyaláson elhangzottakkal kapcsolatosan kifejtette, hogy az eljárásjog kérdésében sem az eljárás megszüntetése, sem a késedelmesen elé tárt bizonyítékok kérdésében a bíróval nem voltak azonos állásponton és ezt vitatták meg, melyhez elengedhetetlenül szükség lett volna a törvény pontos szövegének egyeztetésére. Azon kijelentésével, hogy „sejtette érdekes tárgyalás lesz, nála van Be.”, nem jelentette azt, hogy a bíró személyével szemben kívánt tiszteletlen hangon szólni, akár őt minősíteni - ahogy nem is tette - , csakis a rögzített tényeket adta elő. Egyébként arra hivatkozott, hogy a bíróság irányában elvárt tiszteletet maradéktalanul megadta.
A fegyelmi biztos az eljárás alá vont ügyvéddel szemben fegyelmi eljárást kezdeményezett és az Üttv. 107. § a) pontjában meghatározott 1 rendbeli folytatólagosan megvalósított szándékos fegyelmi vétség okán a fegyelmi eljárás kezdeményezése érdekében. Álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd eljárása az Üttv. 1. § (1) és (3) bekezdésébe, illetve az ÜESZ. 2.1., 2.5., 13.1., 13.13. a) pontjaiban foglalt rendelkezéseit sértette meg. Indítványozta fegyelmi tárgyalás tartását, az eljárás alá vont ügyvéd és a tárgyalásokat vezető bíró tanúkénti idézését.
A Fegyelmi Tanács tárgyalás tartását nem tartotta indokoltnak, tekintettel arra, hogy az ügyben releváns bizonyítékok közokirat formájában rendelkezésre álltak, csupán az okiratokban rögzítettek vártak elbírálásra. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján az ügy megítélhető, tanú idézésére - különös tekintettel a közokiratra, és minthogy annak tartalmát sem a bejelentő, sem az eljárás alá vont ügyvéd nem vonta kétségbe - irányuló indítványnak nem tett eleget a Fegyelmi Tanács.
Az Üttv. 1. § (3) bekezdése szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok betartásával kell gyakorolnia. Ennek keretében irányadó az Üttv. 1. § (2) bekezdése, amennyiben az ügyvédi tevékenység az ügyfél és az ügyvédi tevékenységet gyakorló közötti bizalmon alapul, melyet mindenki köteles tiszteletben tartani.
Az eljárás alá vont ügyvéd bízva a megbízója előadásában, kérte a közokiratnak minősülő jegyzőkönyv kijavítását, ugyanis az abban írottak nem a valóságnak megfelelő tényeket rögzítették. Ezt az állítását az eljárás alá vont ügyvéd kérelmében jelezte a bíróság felé, és azt az előzetes vizsgálat során benyújtott iratokkal bizonyította. A csatolt okiratok alapján a Fegyelmi Tanács megállapította, hogy a jegyzőkönyv kijavítása iránti kérelmet alappal nyújtotta be az eljárás alá vont ügyvéd a bírósághoz, bár jelen eljárásnak nem tárgya az alapjául szolgáló okirat tartalmának minősítése. Tekintettel arra, hogy úgy tűnik, közokiratban meghatározott adat vár pontosításra, olyannyira, hogy ahhoz a Büntető eljárásról szóló törvény az eljárás alá vont ügyvéd által megfogalmazott jogkövetkezményét fűzi, és amennyiben alaposnak minősülnek, kifejezetten megbízója érdekét szolgálja az eljárás alá vont ügyvéd eljárása, az indítvány nem lehet sértő. Az a megjegyzés pedig, hogy „Amennyiben a kijavításra vonatkozó indítvány és a megszüntetés iránti indítványnak nem adna helyt a bíróság, ügyfelem fontolóra vesz feljelentés megtételét ismeretlen tettes ellen közokirat-hamisítás és hivatali visszaélés bűncselekményének gyanúja okán.” nem szolgálhat jogsértés alapjául sem a bíróság, sem a tárgyaló bíró személyével szemben, hiszen tény, hogy a közokirat nem a már megtörténteket tartalmazza, csupán az ügyfél szándékát közölte az eljárás alá vont ügyvéd, és tiszteletlen kijelentés abban nem olvasható.
Az elhangzott nyilatkozatokat magában foglalja a bíróság 7. alszámú jegyzőkönyve. Az eljárás alá vont ügyvéd az abban foglalt kijelentéseit nem tagadta és azt sem állította, hogy a jegyzőkönyv azt nem olyan formában tartalmazná, ahogyan történt. Az a tény, hogy a büntető eljárásban a tárgyalóban vita alakulhat ki a bíró és a védő között, aki egyebekben tiszteletlen kijelentést nem tett ennek alkalmával sem a bíróságra, sem a bíróra, fegyelmi eljárás megállapítására nem ad okot. Az Üttv. 1. § (1) bekezdése szerint az ügyvédi hivatás - „jogi szakértelemmel, törvényes eszközökkel és módon, a közhatalmi szervektől függetlenül - az ügyfél jogai és jogos érdekei érvényesítésének elősegítésére...” tevékenység magában foglalja az igazságszolgáltatásban való közreműködést.
Jelen esetben az eljárás alá vont ügyvédet ez a kötelezően előírt közreműködés indította a törvény pontos szövegének egyeztetésére, az ezzel kapcsolatos garanciális elvárásra, így eljárása jogszerű és helyénvalónak minősíthető. Az a kijelentés pedig, hogy „Sejtettem, hogy érdekes tárgyalás lesz, még jó, hogy én hoztam Be-t.”, nem róható az eljárás alá vont ügyvéd terhére, miután a fegyelmi eljárásban rendelkezésre álló bírósági jegyzőkönyvből kiolvashatóan valóban érdekes tárgyalás lehetett, az pedig tényközlés, hogy „...még jó, hogy én hoztam Be-t”. Az eljárás alá vont ügyvéd birtokában a tárgyaláson volt büntető eljárásról szóló törvény. A tárgyalás vezetése, a bíróság jogi álláspontjának kifejtése egyebekben határozatokhoz kötött jogi aktus. Ebben az eljárásban ezt hiányolta és kifogásolta az eljárás alá vont ügyvéd, aki eljárásával kifejezetten a számtalan garanciával bíró eljárásjogi törvény rendelkezéseinek betartását és betartatását kívánta. Az eljárás alá vont ügyvéd ebből következően nem sértette meg az ÜESZ 2.1. és 2.5. pontjában foglaltakat, ahogyan az ÜESZ 13.1. pontját sem, mely szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlója tárgyalásai és eljárásai során hivatása hagyományainak megfelelően érintkezik a bíróságok és más hatóságok tagjaival, részükre a kellő megbecsülést és tiszteletet megadja, valamint saját hivatásával szemben is elvárja. A jegyzőkönyv szerint „Tisztelt Bíróság” megjelöléssel szólt a bírósághoz, arra nincs adat a jegyzőkönyvben, hogy bármi tiszteletlen megjegyzést tett volna. A határozatban megjelölt ÜESZ 13.13. pont nincs a jogszabályban, ezzel kapcsolatosan a Fegyelmi Tanács nem fejtette ki jogi álláspontját.
Összegezve a fentieket, a Fegyelmi Tanács megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd eljárása nem valósított meg fegyelmi vétséget, ezért az eljárást az Üttv. 131. § (3) bek. b) pontja alapján megszüntette.
A Fegyelmi Tanács határozata 2020. március 8. napján jogerős.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2019. F. 315.)