Magyar

 

Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság Debreceni Ügyvédi Kamarai Fegyelmi Tanácsa DRFB-1/2020. (P49/2019.) határozata

peres ügyben ügyfél érdekeinek sérelme, iratcsatolás és számlaadás elmulasztása

A Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság Debreceni Ügyvédi Kamarai Fegyelmi Tanácsa (4026 Debrecen, Péterfia u. 46. sz.) Dr. ................ eljárás alá vont ügyvéd ellen ............... bejelentése alapján indult fegyelmi eljárásban - a 2020. március 16. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson, zárt ülésben - meghozta, majd kihirdette az alábbi

fegyelmi határozatot:

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy Dr. ............... (KASZ: ........., székhely: ............... vétkes 5 (öt) rendbeli szándékos fegyelmi vétség elkövetésében, ezért

100.000 Ft (azaz egyszázezer forint)

pénzbírság fegyelmi büntetéssel sújtja, valamint 80.000 Ft (azaz nyolcvanezer forint) eljárási átalányköltség megfizetésére kötelezi.

A pénzbírság megfizetésére a Fegyelmi Tanács 4 havi részletfizetést engedélyez havi 25.000 Ft-os részletekben. A részletfizetés kezdő időpontja 2020. június hó 10., utolsó befizetés napja 2020. szeptember 10. napja azzal, hogy egyetlen részlet megfizetésének elmaradása vagy késedelmes teljesítése esetén a teljes hátralékos összeg végrehajthatóvá válik.

Az eljárási költséget a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell a Debreceni Ügyvédi Kamara pénztárába vagy a 11738008-20011363 számú bankszámlájára befizetni az ügyszámra hivatkozással.

A határozat ellen annak kézhezvételétől számított 15 napon belül az eljárás alá vont személy, jogi képviselője, valamint a Fegyelmi Biztos az Országos Fegyelmi Bizottsághoz (1054 Budapest, Szalay u. 7. szám) címzett, de a Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság eljáró Fegyelmi Tanácsához benyújtott, indoklással ellátott fellebbezéssel élhet. Ha a fellebbezést papír alapon terjesztik elő, azt két eredeti példányban kell benyújtani. A fellebbezésben új tényre, bizonyítékra akkor lehet hivatkozni, ha a fellebbező arra az elsőfokú eljárásban önhibáján kívül nem hivatkozott. A fellebbezésnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya van.

Indokolás

A Fegyelmi Tanács a lefolytatott bizonyítás, valamint a rendelkezésre álló iratok alapján az alábbiakat állapította meg.

I.

Eljárás alá vont ügyvéd személyi körülményeire vonatkozó adatok:

Kamarai tagsággal kapcsolatos adatok: ............, tevékenységének kezdete: ...............

Családi állapotára, jövedelmére vagyoni helyzetére nyilatkozatot nem tett.

Fegyelmi előélettel kapcsolatban a jelen eljárás során figyelembe vett korábbi eljárás adatai:

- - -

II.

2019. augusztus 26. napján érkezett a Kamarához .............. bejelentő beadványa, amelyben az eljárás alá vont ügyvéd mulasztásait (nem tájékoztatta a bíróságra beadott iratok tartalmáról, a bírósági tárgyalás időpontjáról, nem vett részt a bírósági tárgyaláson, nem vette át az ítéletet, azt nem küldte ki a bejelentőnek, nem adott számlát, az iratokat nem teljes körűen adta vissza) kifogásolta.

2019. szeptember 4-én a vezető fegyelmi biztos előzetes vizsgálatot rendelt el, az ügyvédet iratcsatolásra és nyilatkozattételre hívta fel, erről a kamara elnöke értesítette a bejelentőt.

Az eljárás alá vont ügyvéd nem terjesztett elő igazoló nyilatkozatot és nem csatolta az ügyben keletkezett iratokat, ezért a vezető fegyelmi biztos 2019. november 21-én a bejelentőt kérte az összes nála fellelhető irat csatolására.

A bejelentő iratai 2019. december 2-án érkeztek a vezető fegyelmi biztoshoz, aki 2019. december 3-án az előzetes vizsgálat határidejét 3 hónappal meghosszabbította, erről az eljárás alá vont ügyvédet értesítette.

2020. január 20. napján a vezető fegyelmi biztos fegyelmi eljárás kezdeményezéséről szóló határozatot hozott, amelyben ügyvédi mulasztás miatt 6 rb. szándékos fegyelmi vétség - perfelvételi tárgyaláson meg nem jelenés, ítélet átvételének elmulasztása, ítélet bejelentő részére továbbításának elmulasztása, iratvisszaadás elmulasztása, iratcsatolás elmulasztása a vizsgálati eljárásban) megállapítására tett indítványt.

III. Tényállás

A Fegyelmi Tanács a rendelkezésre álló okiratok, a bejelentő írásbeli nyilatkozata és az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi eljárás során tett írásbeli nyilatkozata alapján az alábbi tényállást állapítja meg.

Bejelentő és eljárás alá vont ügyvéd 2017. 05. 08-án ügyvédi megbízási szerződést kötöttek egymással, melynek tárgya a 2017. 05. 08-án felvett tényvázlat alapján jogi tanácsadás és képviselet ellátása volt. A megbízási szerződés szerint eljárás alá vont ügyvéd a megbízást elfogadta, a teljesítésben jogosult volt helyettes közreműködését igénybe venni. A megbízási díj összege: 50.000 Ft volt, melyet bejelentő - állítása szerint 100.000 Ft összegben megfizetett, azonban a fizetésről számlát eljárás alá vont ügyvéd nem adott. A megbízás szerint eljárás alá vont ügyvéd bejelentő, mint alperes képviseletét vállalta el a ............ Járásbíróság előtti ...P....../2018. számú polgári peres eljárásban, mely perben a .............. Zrt. volt a felperes.

Az eljárás a 2016. évi CXXX. tv. (új Pp.) szerinti eljárás szerint folyt. Az első perfelvételi tárgyalás megtartására (amely egyben az ügyvédi mulasztás kezdő időpontja is) 2019. 03. 11-én került sor, melyen eljárás alá vont ügyvéd szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg, helyettesítéséről nem gondoskodott, bejelentőt a kitűzött tárgyalásról nem értesítette. A perfelvételt a bíróság lezárta, majd az érdemi tárgyalási szakot nyomban megkezdte, és a tárgyaláson a bíróság ítéletet hozott. Ebben a bejelentőt a keresetben foglaltakkal egyezően 3.249.656 Ft tőke és járulékai, valamint 401.332 Ft perköltség megfizetésére kötelezte. Az ítéletet a bíróság az eljárás alá vont ügyvéd részére az elektronikus kapcsolattartás szabályai szerint megküldte, azonban azt ő a második értesítést követő 5. munkanapon belül sem vette át, így azt a bejelentőnek sem továbbította. Az ítéletről bejelentő a bíróság 10. számú, 2019. 05. 09-én kelt végzéséből postai úton szerzett tudomást.

Eljárás alá vont ügyvéd az ítélet meghozataláról, és annak tartalmáról a bejelentőtől szerzett tudomást, az ítélettel szemben nem nyújtott be fellebbezést.

A vizsgálati és a fegyelmi eljárás alatt az eljárás alá vont ügyvéd iratot nem csatolt.

IV. Bizonyítékok

Az eljárás alá vont ügyvéd az előzetes vizsgálat során nyilatkozatot nem tett, iratot a teljes eljárásban nem csatolt. A tárgyalás előtt tett írásbeli nyilatkozatában a fegyelmi felelősségét nem ismerte el. A tárgyalás elmulasztásával kapcsolatban előadta, hogy azt a bejelentővel egyeztette. Elismerte, hogy az ítéletet valóban nem vette át, de önhibáján kívül, mivel nem kapott róla értesítést. Előadta, hogy a bejelentővel közösen állapodtak meg abban, hogy nem nyújt be fellebbezést az ítélettel szemben. A bejelentő által előadott azon kifogásra, hogy nem adott át minden iratot, előadta, hogy az iratokat teljes körűen személyesen átadta a bejelentő feleségének 2019. július végén. Kérte a fegyelmi tárgyalás távollétében történő megtartását.

A megbízási szerződés szerint a kikötött megbízási díj 50.000 Ft volt, eljárás alá vont ügyvéd helyettes igénybevételére volt jogosult.

A ..P...../2018/.... sz. bírósági tárgyalási jegyzőkönyv szerint eljárás alá vont ügyvéd a tárgyaláson nem jelent meg, a tárgyalás távollétében történő megtartását nem kérte, helyettesítéséről nem gondoskodott. Eljárás alá vont ügyvéd 2019. 02. 12-én ugyan nyújtott be egy érdemi nyilatkozatot, de abban az esetleges távolléte esetére a tárgyalás megtartását nem kérte. A 9. sz. ítélet szerint a bejelentőt a bíróság a kereset szerint marasztalta. A 10. sz. végzés szerint eljárás alá vont ügyvéd az ítélet átvételi lehetőségéről kétszeri értesítést kapott, azonban a kézbesítés sikertelen maradt, így az ítéletet a bíróság a bejelentőnek továbbította papír alapon, postai úton. Eljárás alá vont ügyvéd a nyilatkozatában a számlázás elmaradására nem nyilatkozott. A fegyelmi eljárás és az előzetes vizsgálat során iratokat nem csatolt.

A fegyelmi eljárásban a megbízási szerződésben külön hivatkozott tényvázlat és a megbízási díjról kiállított számla nem állt rendelkezésre.

A vezető fegyelmi biztos a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként végindítványában a fegyelmi eljárás kezdeményezéséről szóló határozatában írt álláspontját részben módosította és az iratok átadásának elmulasztását már csak az ítélet tekintetében tartotta fenn, ezért 5 rendbeli szándékos fegyelmi vétség elkövetésében indítványozta az ügyvéd fegyelmi felelősségének megállapítását, pénzbírság kiszabására tett indítványt az eljárási átalányköltség megtéríttetése mellett. Kérte az ügyvéd jelenlegi személyes helyzetének enyhítő körülményként történő figyelembe vételét.

V.

A fegyelmi biztos indítványa alapos.

A Fegyelmi Tanács az ügyvédi megbízás tartalmára vonatkozó tényállást a felek nyilatkozatai és a bejelentő által csatolt okiratok alapján állapította meg. A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd állításával szemben a bejelentő előadását fogadta el, mivel eljárás alá vont ügyvéd a nyilatkozatához a bejelentő által kifogásolt tényállításokat okirattal bizonyítani nem tudta.

Eljárás alá vont ügyvéd bár a megbízási szerződés szerint helyettest vehetett volna igénybe a perfelvételi tárgyaláson nem jelent meg, s mivel okirattal még csak valószínűsíteni sem tudta, hogy a tárgyaláson való megjelenés mellőzéséhez a bejelentő hozzájárult, illetve, hogy őt eljárás alá vont ügyvéd tájékoztatta a tárgyalás időpontjáról, és közölte vele, hogy azon megjelenni nem tud, a Fegyelmi tanács megállapította, hogy eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi vétséget követett el azáltal, hogy a tárgyaláson nem jelent meg és a bejelentőt a tárgyalás időpontjáról nem tájékoztatta.

Bár eljárás alá vont ügyvéd vitatta, hogy felelősség terhelné az ítélet átvételének elmulasztása miatt, ezen állítását okirattal, vagy más módon nem tudta igazolni, bizonyítási indítványt e körben nem ajánlott fel. A Fegyelmi Tanács eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségét a bíróság 10. számú végzése (közokirat) alapján állapította meg, a bejelentő előadásával egyezően. Eljárás alá vont ügyvéd a megbízást a bejelentő előadásával egyezően valóban nem látta el teljes körűen, csupán egy érdemi beadványt nyújtott be a bíróságra. Eljárás alá vont ügyvéd a megbízás teljesítésére nem vett igénybe minden lehetséges eszközt, hiszen a perfelvételi tárgyaláson, mely az új eljárási szabályok szerint az egyik legfontosabb eljárási cselekmény, nem jelent meg, helyettesítéséről nem gondoskodott. Eljárás alá vont ügyvéd bár hivatkozott arra, hogy többször nem kapott meg értesítéseket a bíróság 21. sz. tanácsától, ennek ellenére, bár tudta, hogy tárgyalás tartására került sor, és hogy tapasztalta, hogy fennáll annak a lehetősége, hogy nem kap meg minden értesítést a bíróságtól, nem tájékozódott a jegyzőkönyv kézbesítése és esetlegesen további, így az ítélet kézbesítése felől sem közel két hónapon keresztül. Eljárás alá vont ügyvédtől az előbbiek elvárhatóak lettek volna, hiszen tisztában kellett lennie arról, hogy a Pp. 161. § (1) bekezdése alapján a tárgyalási jegyzőkönyvet 8 munkanapon belül kell elkészíteni, melyet további 8 napon belül kell kézbesíteni, így a jelen ügy kapcsán 2019. március 29-től már érdeklődhetett volna a jegyzőkönyvről, amelyből kiderült volna, hogy az ügyben ítélet is született. Mindezeket eljárás alá vont ügyvéd elmulasztotta, és az ítéletről csak a bejelentő értesítése alapján szerzett tudomást.

Bár eljárás alá vont ügyvéd állította, azonban okirattal nem támasztotta alá, hogy bejelentővel közös megállapodás eredményeként nem nyújtott be fellebbezést az első fokú ítélet ellen. Mindezek alapján megállapítható, hogy eljárás alá vont ügyvéd nem tett meg, sőt alig tett meg bármit is a megbízás szakszerű teljesítése érdekében. A Fegyelmi Tanács a bejelentő által kifogásolt azon tényt megalapozottnak találta, hogy eljárás alá vont ügyvéd mulasztott, amikor a tárgyaláson nem jelent meg, bejelentőt a tárgyalás időpontjáról nem tájékoztatta, az ítéletet nem vette át, és azt nem is kézbesítette a megbízója részére.

Bár bejelentő írásban előadta, hogy 100.000 Ft-ot fizetett meg az ügyvéd részére, azonban a megbízási szerződésből az állapítható meg, hogy az ügyvédi munkadíj összege 50.000 Ft volt. Tény azonban, hogy számlát az ügyvéd a fegyelmi eljárásban nem csatolt, a bejelentő pedig állította, hogy nem kapott. Bejelentő kifogásolta, hogy az ügy iratait az ítéleten kívül sem kapta meg teljes körűen. Az ügyvéd ezzel szemben azt állította, hogy a bejelentő felesége részre minden iratot átadott. Ezzel kapcsolatban a Fegyelmi Tanács eljárás alá vont ügyvéd felelősségét nem állapította meg, mivel bejelentő nem jelölte meg, hogy az átadottakan kívül milyen iratokat nem kapott meg.

Bejelentő kérte eljárás alá vont ügyvéd marasztalását, 100.000 Ft kártérítés megfizetésére, továbbá az utóbb felkért új ügyvédje díjának megfizettetésére. E tekintetben a Fegyelmi Tanács döntést nem hozhatott, mivel ilyen hatásköre, jogosultsága nincsen. Ezen igényét bejelentő egyéb úton érvényesítheti.

A vezető fegyelmi biztos indítványozta az eljárás alá vont ügyvéd marasztalását azért is, mert az előzetes vizsgálat során iratokat nem csatolt, illetve a megbízási díjról számlát nem állított ki. Ezen fegyelmi vétségeket a Fegyelmi Tanács szintén megalapozottnak találta, egyrészről, mert azokat eljárás alá vont ügyvéd maga sem kifogásolta a fegyelmi eljárás során benyújtott nyilatkozatában, másrészről, mert ezek cáfolatára eljárás alá vont ügyvéd bizonyítékot nem csatolt, bizonyítási indítványt nem terjesztett elő.

A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd azon védekezését nem tudta elfogadni, miszerint „bejelentő tisztában volt azzal, hogy az ügynek más kimenetele nem várható”, és ennek alapján az ítélet nem feltétlenül lett volna kedvezőbb, ha a tárgyaláson ő is jelen van. Jelen eljárásban az elkövetett fegyelmi vétségek megállapítására nem a bejelentő pervesztése miatt került sor, hanem azért, mert az eljárás alá vont ügyvéd a megbízási szerződést nem teljesítette, a bejelentő érdekeit nem képviselte maradéktalanul, gyakorlatilag az ítélet jogerőre emelkedéséig szinte minden lehetséges módon aláásta az ügy pozitív, a bejelentő számára kedvező, vagy legalább kedvezőbb érdemi döntés meghozatalának lehetőségét.

Az ügyvédségbe vetett közbizalom azon alapul, hogy az ügyfelek alapvetően laikusak, a jogi szaktudást az ügyvédek testesítik meg, így az ügyfelek joggal várják el az általuk megbízott ügyvédtől, hogy az minden lehetséges eszközt megragadjon az ügyfél érdekeinek megfelelően, melyhez képest a jelen ügyben gyakorlatilag egy jogerős (res iudicata, erga omnes hatályú) döntés úgy született, hogy eljárás alá vont ügyvéd az egyetlen két rövid bekezdéses beadványán túl mást nem tett, a bejelentő érdekében nem járt el az Üttv.-ben meghatározott kötelezettségei keretein belül, de még csak a Ptk. megbízási szerződésre vonatkozó szabályai szerint sem. Eljárás alá vont ügyvédnek a fenti magatartása veszélyeztette az ügyvédségbe vetett közbizalmat.

VI.

Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban: Üttv.) 107. §-a alapján: fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha

a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi, vagy

b) ügyvédi tevékenységen kívüli szándékos vagy gondatlan magatartásával az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti.

Eljárás alá vont ügyvéd azzal a magatartásával, hogy nem teljesítette teljes körűen a megbízást, amikor a bírósági tárgyaláson nem vett részt, illetve helyettesről sem gondoskodott, ezáltal nem képviselte megfelelően a bejelentőt a perben, megszegte Üttv. 1. § (3) bekezdését. „az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni” a 39. § (3) bekezdését „a jogi képviselet ellátása során az ügyvéd az ügyfél érdekeinek elsődlegessége alapján jár el. A Ptk. 6:272. §-át, mivel a rábízott feladatot el kellett volna látnia.

Megszegte továbbá az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26) MÜK Szabályzat (a továbbiakban: ÜESZ) 2.1. pontja és 2.2. pontjában írt szabályokat. E rendelkezések szerint:

„2.1. Az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles igénybe venni minden törvényes eszközt ügyfele jogai és jogos érdekei érvényesítéséhez.”

„2.2. Az ügyvédi tevékenység gyakorlója a rábízott ügyet a tényállást ismerve, jogilag felkészülten, elsősorban az ügyfél tényelőadásainak szem előtt tartásával látja el.”

Az Üttv. 28. §(3) bekezdése alapján a felek eltérő rendelkezése hiányában a megbízási szerződés alapján a megbízott jogosult és kötelezett minden olyan cselekmény elvégzésére, amely a rábízott ügy szabályszerű ellátásával jár, továbbá a megbízót megillető pénznek vagy dolognak és az eljárási költségeknek az átvételére is.

Az eljárás alá vont ügyvéd azzal a magatartásával, hogy a 2019. március 11-e napján megtartott perfelvételi tárgyaláson nem jelent meg, majd többszöri értesítés ellenére a perben hozott ítéletet nem vette át, és így értelemszerűen a bejelentőnek sem továbbította, 3 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 159. § (1) bekezdésében foglaltak szerint az adóalany köteles - ha e törvény másként nem rendelkezik - a 2. § a) pontja szerinti termékértékesítéséről, szolgáltatásnyújtásáról a termék beszerzője, szolgáltatás igénybe vevője részére, ha az az adóalanytól eltérő más személy vagy szervezet, számla kibocsátásáról gondoskodni.

A panaszolt ügyvéd azzal a magatartásával, hogy a bejelentő részére az átvett ügyvédi munkadíjról számlát nem adott további 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.

Az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat 12.3. pontja alapján az ügyvédi tevékenység gyakorlója - függetlenül attól, hogy tesz-e nyilatkozatot - az ügyvédi kamara és szervei részére az ellene indult panasz-, illetve fegyelmi ügyben felhívásra az üggyel összefüggő iratokat köteles becsatolni.

Eljárás alá vont ügyvéd azzal a magatartásával, hogy az előzetes eljárást elrendelő határozatban foglaltak ellenére az üggyel kapcsolatos iratokat nem küldte meg a vezető fegyelmi biztos részére további 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.

Az eljárás alá vont ügyvéd a tényállásban írt magatartásával, ha nem is egyenes szándékkal vezérelten, de eshetőleges szándékkal sértett szabályt, mert annak lehetséges következményeit kifejezetten nem kívánta, de azok felismerhetőek voltak és azokba legalábbis belenyugodott.

VII.

A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során az Üttv. 108. § b) pontjában írt pénzbírság fegyelmi büntetést alkalmazta, annak mértékét az alsó értékhatárhoz közeli összegben meghatározva.

A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során súlyosító körülményként értékelte azt, hogy eljárás alá vont ügyvéddel szemben hasonló cselekmény miatt már sor került fegyelmi felelősségre vonásra. Nyomatékos enyhítő körülményként kellett ugyanakkor értékelni az eljárás alá vont ügyvéd jelenlegi személyi körülményeit.

A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése és a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 40.2. a) pontja alapján kötelezte a fegyelmi eljárás átalány költségének megfizetésére.

Felhívja a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét az Üttv. 22. § (1) bekezdés g) pontjában és a 149. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint (6) bekezdésében foglaltakra, különös tekintettel arra, hogy a végrehajtható fegyelmi határozatból fakadó fizetési kötelezettség felszólítás ellenére történő nem teljesítése a kamarai tagság megszüntetését eredményezi.

A fegyelmi tanács határozata elleni fellebbezési jog az Üttv. 135. §-án alapul.

A határozat 2020. május 06. napján jogerős

Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság Debreceni Ügyvédi Kamarai Fegyelmi Tanácsa