Fejér Megyei Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 1-2020F-13. határozata

fegyelmi eljárás megszüntetéséről

A Fejér Megyei Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa, az 1-2020-F-13. Szám alatt Dr. XY Ügyvéd ellen, a bejelentő kezdeményezésére indult fegyelmi eljárásban a 2020. nov. 09. napján megtartott, nem nyilvános szóbeli tárgyaláson, zárt ülésen meghozta, és kihirdette az alábbi

határozatot:

Fegyelmi Tanács dr. XY (ügyvédi igazolvány száma: ... kamarai azonosító száma: ..., személyi igazolvány száma: ... an.neve: ... lakcíme: ...) ügyvéd ellen 1-2020F-13 számon indult fegyelmi eljárást, fegyelmi vétség hiányában, megszünteti.

Az eljárás során felmerült költséget a Fejér Megyei Ügyvédi Kamara viseli.

A határozat ellen az ügyvéd, a képviselője és a fegyelmi biztos, a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül, fellebbezéssel élhet az Országos Fegyelmi Bizottsághoz. A fellebbezést az első fokú fegyelmi tanácsnál kell benyújtani és elő kell terjeszteni a fellebbezés indokait is.

Indokolás

A Fegyelmi Tanács a fegyelmi eljárás iratanyagához csatolt, rendelkezésre álló okiratok, továbbá az eljárás alá vont ügyvéd előadása, a lefolytatott eljárás alapján az alábbi tényállást állapítja meg:

A panaszos ellen házastársa házasság felbontása iránt pert indított. A perben a feleséget az eljárás alá vont ügyvéd képviselte, aki élettársi kapcsolatba is került a panaszos házastársával.

A panaszos házastársa T. településre, szüleihez költözött gyermekével együtt, amiről a panaszos is tudott, a gyermek ott járt óvodába. A panaszos a felesége és gyermeke korábbi lakcímét (ez volt a közös otthon) fiktívvé nyilváníttatta.

A panaszos ügyvédje, és az eljárás alá vont ügyvéd között többszöri levelezés volt a kapcsolattartás kérdésében, mert a panaszos felesége csak ellenőrzött láthatáshoz kívánt hozzájárulni, a panaszos azonban több napra is lehetőséget biztosító, elvitel jogával járó kapcsolattartást kívánt. Az eljárás alá vont ügyvéd a levelekben mindvégig ügyfele / egyben élettársa álláspontját közölte.

2020. januárban a panaszos felesége gyermekével együtt az eljárás alá vont ügyvéd Z-i otthonába költözött, oda lakcímként bejelentkeztek, amihez az eljárás alá vont Ügyvéd hozzájárult. A gyermeket az édesanyja az addigi T-i óvodából átíratta az Z-i óvodába. A panaszos ezt megtudta, és az Z-i óvoda vezetőjét személyesen is felkereste.

A panaszos és felesége között különböző jogi eljárások keretei között folyt és folyik eljárás házasságukat és közös gyermeküket érintő kérdésben.

Ennek során a kapcsolattartást szabályozó ideiglenes intézkedésről hozott végzést a járásbíróság.

A kapcsolattartási ügyben az eljárás alá vont ügyvéd nem járt el jogi képviselőként.

2020. június 01-jén az ideiglenes intézkedés által biztosított kapcsolattartás foganatosítása céljából a panaszos megjelent az eljárás alá vont ügyvéd Z-i lakhelyén, hogy gyermekét magával vigye, panaszos magával vitt rendőröket, hogy biztosított legyen a gyermekátadás. A gyermek átadására nem került sor.

A Fegyelmi Tanács elnöke megkereste a rendőrséget, hogy megtudja, mi történt 2020. június 1-jén. A rendőrség megküldte a történtekről felvett jelentést. A jelentésben nem olvasható semmi olyan, ami a panaszlott ügyvédnek felróható, amit a panaszos beadványában állított.

Az eljárás alá vont ügyvéd csatolta a X járásbíróság .... sz. végzését, melyből megállapítható, hogy mivel a járásbíróság nem csak az ideiglenes intézkedést kézbesítette a panaszos feleségének korábbi T-i címére, hanem egyúttal a keresetlevelet is, így az alperes (panaszos házastársa) elmulasztotta az ellenkérelem beadására biztosított határidőt, és kérte a bíróságtól az eljárás szabálytalanságának saját hatáskörben történő megállapítását. A kérelemnek a bíróság helyt adott. Ebben a végzésben megerősítést nyert az a tény, a bíróság megállapítja, hogy a panaszos január óta tudta, hogy a felesége és gyermeke T. településen lakik.

A panaszos azért fordult panasszal a Fejér Megyei Ügyvédi Kamarához, mert az ügyvéd ellátja a válófélben lévő házastársa peres képviseletét a panaszos ellen házasság felbontása és járulékai iránt indított perben. Felpanaszolta, hogy az ügyvéd élettársi kapcsolatra lépett a válófélben lévő házastársával és vele, vagyis a panaszossal szemben a perben és peren kívül, különféle etikátlan magatartást tanúsít.

A panaszos azt sérelmezte, hogy az eljárás alá vont ügyvéd különféle ügyvédi furfangokkal, ugyan az eljárási törvény keretein belül, de olyan cselekményekkel akadályozza öt jogai érvényesítésében, amik nem egyeztethetők össze a tisztességes pervitellel. Állította, hogy az ügyvéd vétséget követett el azzal, hogy akadályozza a gyermekláthatást.

A panaszos sérelmezte, hogy felesége a gyermekkel T-ről (ahová a közös otthonukból költözött a szüleihez) anélkül költözött Z-re, a panaszlott ügyvédhez, hogy ehhez nem kérték a hozzájárulását, nem tájékoztatták öt, és eltitkolták előle a gyermeke lakóhelyét, s mindezt tette a felesége jogi képviselővel eljárva, sőt ezen jogi képviselő aktív közreműködésével.

Másrészt panaszát kiegészítette, hogy a panaszlott ügyvéd a kapcsolattartásra született ideiglenes intézkedés bírósági végzését nem tartja be, 2020. 06. 1-jén panaszos magával vitt rendőröket, hogy biztosított legyen a gyermekátadás és panaszos állítása szerint panaszlott ügyvéd ekkor ingerülten viselkedett, valótlant állított, megtagadta a gyermek átadását.

Az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi felelősségét mindvégig vitatta.

A vizsgálati eljárásban előterjesztett írásbeli nyilatkozatában előadta, hogy valótlan, hogy nem közölték az új címet, panaszos tudta, hogy hová költözött felesége és gyermeke, s örült, hogy van hol lakniuk, sőt az óvodavezetővel is beszélt, panaszos tudta, hogy Z településen, nála laknak, tehát, ha akarta volna, megtudhatta volna a pontos címet a nyilvántartásból.

Előadta, hogy az ideiglenes intézkedésre úgy került sor, hogy az X bíróság a T-i címre küldte meg az iratot, a bíróság megállapította a kézbesítési vélelmet, az eljárás alá vont ügyvéd megtámadta ezt. A panaszos úgy adta be a keresetét, hogy tudta, hogy felesége és a gyermek már nem T-n, hanem Z-n laknak, de ezt nem közölte a bírósággal. Az lett volna a jogszerű, ha közli, hogy nem tudja a pontos lakcímet. A kézbesítési vélelem megdöntésének másodfokon helyt is adtak, és az ideiglenes intézkedésről szóló végzést hatályon kívül helyezték.

Azon a napon panaszlott behívta a rendőröket, nem akadályozta a gyermekláthatást, nem állított valótlanságot, a gyermek édesanyja nem akarta elengedni a gyermeket, csak azt szerette volna megengedni, hogy ellenőrzött körülmények között legyen a láthatás, mert a gyermek már nagyon régen nem találkozott az édesapjával.

A megtartott fegyelmi tárgyaláson az eljárás alá vont ügyvéd fenntartotta, amit írásban előadott, azzal egészítette ki, hogy a kapcsolattartás miatt pszichológushoz kellett vinni a gyermeket, és a szakértői vélemény is alátámasztotta az anya véleményét, hogy az apa jelenleg ne vigye el a gyermeket, mert nincs szoros kapcsolat az apa és gyermeke között, először annak, fokozatosan ki kell alakulnia.

A Fegyelmi Biztos végindítványában lelkiismeret szerinti döntést kért. Előadta, hogy megszüntette volna az eljárást, de nem álltak rendelkezésére az azóta beszerzett iratok, nem volt a rendőrségi válasz a kezében, és a bírósági határozatokat sem ismerhette még a lakcím miatti kézbesítési vélelem ügyében.

A fegyelmi biztos indítványa nem alapos.

A Fegyelmi Tanács, az ügyvédnek a panaszos által kifogásolt és a fegyelmi eljárás kezdeményezéséről szóló határozatban megfogalmazott magatartására vonatkozó tényállást, a bejelentő által csatolt iratok, az eljárás alá vont ügyvéd által csatolt bírósági végzések, és a rendőrségi tájékoztatás alapján állapította meg.

A fenti tényállás alapján a Fegyelmi Tanács megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd magánemberként 2020. elején nem akadályozta a panaszos és kiskorú gyermekének kapcsolattartását, nem titkolta el felróhatóan a panaszos elől a panaszos kiskorú gyermekének tartózkodási helyét.

Megállapította, hogy a panaszlott ügyvéd 2020. június 01-jén a Z település ... szám alatti lakóházában foganatosított rendőri intézkedés alkalmával nem akadályozta meg az X Járásbíróság ... számú ideiglenes intézkedésének végrehajtását, nem működött abban közre, hogy a panaszos a panaszlott ügyvéd háztartásában gondozott kiskorú gyermekét kapcsolattartási célból ne vihesse magával.

A fentiekre tekintettel a Fegyelmi Tanács megállapította, hogy Dr. XY ügyvéd nem követett el fegyelmi vétséget, és a fegyelmi eljárást megszüntette.

Az eljárási költséget, a fegyelmi vétség hiányában, a kamara viseli.

A fegyelmi tanács határozata elleni fellebbezési jog az Üttv. 135. §-án alapszik.

A határozat 2020. december 3. napján jogerős


  Vissza az oldal tetejére