Magyar

 

Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottság Másodfokú Fegyelmi Tanácsának FF/002/2020. határozata

ügyvédi titoksértésről

A Magyar Ügyvédi Kamara országos fegyelmi bizottságának másodfokú fegyelmi tanácsa, dr. M B ügyvéd (KASZ: .................) fegyelmi ügyében a Pécsi Regionális Fegyelmi Bizottság fegyelmi tanácsának 2019.11.28. napján 24/11/2019/PRFB. sz. alatt hozott határozata ellen az eljárás alá vont ügyvéd részéről bejelentett fellebbezés folytán 2020.03.04. napján tartott tárgyalásán meghozta a következő

határozatot:

A Magyar Ügyvédi Kamara országos fegyelmi bizottságának másodfokú fegyelmi tanács a Pécsi Regionális Fegyelmi Bizottság fegyelmi tanácsának 24/11/2019/PRFB sz. határozatát

helybenhagyja.

Kötelezi eljárás alá vont ügyvédet, hogy a másodfokú határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessen meg a Pécsi Ügyvédi Kamara pénztárába 50.000 Ft, azaz Ötvenezer forint másodfokú eljárási költséget.

A másodfokú fegyelmi eljárás átalányköltségét a Pécsi Ügyvédi Kamara a jogerős és végrehajtható fegyelmi határozatban a költségek megfizetésére előírt határidő leteltét követő tizenöt napon belül átutalja a Magyar Ügyvédi Kamara részére.

A határozat jogerős.

A másodfokú határozatot az eljárás alá vont ügyvéd, és az országos fegyelmi főbiztos közigazgatási perben támadhatja meg. A keresetlevelet a másodfokú határozat kézbesítéstől számított 30 napon belül a közigazgatási perekre irányadó szabályok szerint kell az országos fegyelmi bizottság ellen - az elektronikus kapcsolattartás szabályai szerint - előterjeszteni. A perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes.

Indokolás

A Pécsi Regionális Fegyelmi Tanács a 2019. április 4. napján hozott elsőfokú határozatában ................................. eljárás alá vont ügyvéddel szemben II. rendbeli szándékos fegyelmi vétség miatt 150.000 Ft, azaz Egyszáz-ötvenezer forint pénzbírságot szabott ki.

Az I. fokú határozat megállapítása szerint Dr. M L előzetes egyeztetést követően 2017. december hó 13. napján leánya, dr. M B ügyvédi irodájában, a ........ szám alatt fogadta a bejelentőt, Sz T ausztriai lakost. A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy dr. M B ezen a megbeszélésen nem volt jelen, mert Budapesten vett részt bírósági tárgyaláson. Ennek ellenére dr. M L-nak - akit a Pécsi Ügyvédi Kamara 2015. évben törölt az ügyvédi névjegyzékből, így ügyvédi tevékenység folytatására ezen időpont óta nem volt jogosult - szabad bejárása volt ügyvédi irodájába. Ott ügyfelet fogadott, nevében ügyvédi megbízást vett fel és iratokat, továbbá pénzt vett át az ügyvédi megbízással összefüggésben. Mindez úgy valósult meg, hogy Sz T a dr. M L-val folytatott megbeszélést követően dr. M L segítségével megbízást adott dr. M B részére házasság felbontása iránt ügyben. Dr. M L az irodában szabadon hozzáfért a dr. M B fiókjában tárolt tényvázlat-tényállás iratmintához. A 691/2017. számú tényvázlat-tényállás tartalmát a Sz T által előadottak alapján dr. M L kézírással kitöltötte, majd az iratra rábélyegezte a „M Ügyvédi Iroda Dr. M B , Dr. M L ügyvédek” felirattal ellátott bélyegzőt, végül az iratot dr. M L aláírta. Sz T a tényvázlat alapján felkérte és megbízta dr. M B ügyvédet, hogy a személyes előadása és átadott iratok alapján lássa el a jogi képviseletet és készítsen közös megegyezéses megállapodást. A tényvázlat szerint a munkadíj 100.000 Ft és a tényleges költség (illeték) Ft, mely utóbbi összeget Sz T készpénzben átadta a jelen lévő dr. M L részére. Megállapítható, hogy Sz T ténylegesen soha nem találkozott az általa megbízott dr. M B ügyvéddel.

A megbízás felvételét követően dr. M L 2017. december hó 14. napján a ......................hu e-mail címről levelet intézett Sz T részére, akinek megadta dr. M B bankszámlaszámát (................................. Bank .................................) és e-mail címét (..................................com). Sz T 2017. 12. 15-én az ................................. Bank ................................. fiókjában befizetett dr. M B ügyvéd .................................. számú bankszámlájára 60.000 Ft-ot, ügyvédi munkadíj címen. A bejelentő ezt követően dr. M B fenti email címére küldte meg az üggyel kapcsolatos elektronikus leveleit.

Dr. M B a részére megfizetett 60.000 Ft összegű ügyvédi munkadíjat 2017. december hó 21. napján a 075075. számú kiadási pénztárbizonylat útján kifizette dr. M L részére, ügyvédi munkadíj címen.

Az I. fokon eljárt Fegyelmi Tanács szerint az eljárás alá vont ügyvéd azzal a magtartásával, hogy dr. M L korlátlanul hozzáférhetett a dr. M B ügyvédi irodájában található iratokhoz, tényvázlat-tényállás mintához - megszegte az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 8. § (1) bekezdésébe írtakat, mely szerint az ügyvédet - ha törvény másként nem rendelkezik - titoktartási kötelezettség terheli minden olyan adatot, tényt illetően, amelyről a hivatásának gyakorlása során szerzett tudomást. E kötelezettség független az ügyvédi megbízási jogviszony fennállásától, és az ügyvédi működés megszűnése után is fennmarad. Ezzel a magatartásával az eljárás alá vont ügyvéd 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.

Az I. fokú fegyelmi tanács megállapítása szerint az eljárás alá vont ügyvéd, mivel tudomással bírt dr. M L fent már részletezett tevékenységéről és a panaszos személyéről, akkor járt volna el helyesen, ha a részére megfizetett 60.000 Ft-ot visszafizeti Sz T részére, nem pedig kifizeti az általa is tudottan ügyvédi tevékenységet nem folytató dr. M L részére, ügyvédi munkadíj jogcímen. Dr. M B ezzel a magatartásával megsértette a Magyar Ügyvédi Kamara 5/2008. (X. 27.) MÜK Szabályzattal módosított, az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 8/1999. (III. 22.) MÜK Szabályzat 3/2. pontját, mely szerint az ügyvédnek a hivatását a legjobb tudása szerint, lelkiismeretesen, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolnia, tevékenységében köteles mindenkor az ügyvédi hivatáshoz méltó magatartást tanúsítani. Ezzel a magatartásával az eljárás alá vont ügyvéd további 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget valósított meg.

A határozat ellen a panaszolt ügyvéd elsődlegesen az eljárás megszüntetése iránt (fegyelmi vétség hiányában), másodlagosan enyhébb fegyelmi intézkedés alkalmazása (megrovás), harmadlagosan a kiszabott pénzbírság részletekben történő megfizetése iránt jelentett be fellebbezést. A II. fokú eljárás során fellebbezését azzal egészítette ki, hogy az Országos Fegyelmi Főbiztossal együttértve az I. fokú határozat hatályon kívül helyezését kérte.

A Pécsi Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosa is fellebbezést jelentett be az I. fokú határozat ellen a kiszabott pénzbírság magasabb összegben történő megállapítása iránt. A Magyar Ügyvédi Kamara másodfokú fegyelmi tanácsa az FF033/2019. számú határozatával az elsőfokú határozatot hatályon kívül helyezte és az elsőfokú fegyelmi tanácsot új eljárás lefolytatására utasította.

A hatályon kívül helyező határozatban megállapítást nyert, hogy az elsőfokú eljárás során olyan súlyos eljárási szabálysértés történt, amely az elsőfokú határozat érdemi elbírálásának akadályát képezte.

A megismételt eljárás során az elsőfokú fegyelmi tanács a 2019. november 28. napján megtartott tárgyaláson az eljárás alá vont ügyvéddel szemben 2 rendbeli szándékos fegyelmi vétség elkövetése miatt 150.000 Ft pénzbírság fegyelmi büntetést szabott ki, továbbá az eljárás alá vont ügyvédet 80.000 Ft átalányköltség megfizetésére kötelezte.

A megismételt eljárás során tartott tárgyaláson az eljárás alá vont ügyvéd szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg, bizonyítási indítvány nem került előterjesztésre.

A megismételt eljárás során hozott újabb határozat ellen az eljárás alá vont ügyvéd élt fellebbezéssel.

Fellebbezésében arra hivatkozott, hogy a panaszossal semmiféle kapcsolata nem volt, és hivatása gyakorlása közben nem szerzett semmiféle olyan adatról, tényről információt, amelyre vonatkozóan titoktartási kötelezettség terhelte volna. Erre a tényre alapítottan az ügyvédi hivatáshoz méltatlan magatartást sem tanúsíthatott.

A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Főbiztosa átiratában nem látta alaposnak a fellebbezést és az Üttv. 138. § (1) bekezdés c) pontjára hivatkozva az I. fokú határozat helybenhagyását kérte.

A jogorvoslattal támadott határozatot a Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottság II. fokú Fegyelmi Tanácsa a panaszolt fellebbezésre figyelemmel annak keretei között felülbírálta és megállapította, hogy a fellebbezés nem alapos.

Az eljárás alá vont ügyvéd fellebbezésében hivatkozottakkal kapcsolatban a másodfokú fegyelmi tanács álláspontja az, hogy dr. M L, aki a 2017. évben már nem folytatott ügyvédi tevékenységet, és aki egyébként az eljárás alá vont ügyvéd hozzátartozója, dr. M B tudta és hozzájárulása nélkül nem tartózkodhatott volna az ügyvédi irodában, az ezzel kapcsolatos hivatkozás, amely szerint tudta és hozzájárulása nélkül került felhasználásra a tényállás dr. M L által, amellyel kapcsolatosan annak jogellenességére is hivatkozik, életszerűtlen, különös tekintettel arra, hogy a megbízó ügyfél által átutalt ügyvédi munkadíjat az eljárás alá vont ügyvéd az összefoglaló vizsgálati jelentésben foglaltak szerint kiadási pénztárbizonylat alapján kifizette dr. M L részére.

Ilyen körülmények között az elsőfokú fegyelmi tanács helyesen állapította meg ezzel kapcsolatban a fegyelmi vétség elkövetését.

Ugyancsak megalapozatlan az eljárás alá vont ügyvéd fellebbezése a titoktartási kötelezettséggel kapcsolatos szabályok megsértése vonatkozásában. Az ügyvéd köteles gondoskodni a hivatása gyakorlása során tudomására jutott minden adattal és ténnyel kapcsolatosan a titoktartásról. Ez dr. M L-nak az ügyvédi irodában folytatott tevékenységének engedélyezésével a másodfokú fegyelmi bizottság álláspontja szerint nem volt biztosított.

Az I. fokon eljárt Fegyelmi Tanács az eljárása során az eljárási szabályokat betartotta. Az ügy megítélése szempontjából releváns valamennyi bizonyítékot beszerzett, azokat megfelelően értékelte, melyek eredményeképpen megalapozott tényállást állapított meg.

Az I. fokú határozat indokolása helyesen állapította meg, hogy a panaszolt ügyvéd azzal, hogy édesapja részére lehetővé tette az irodájában történő tényállás felvételét, kiutalta részére a panaszos által neki utalt ügyvédi munkadíjat valamint azzal, hogy levelezésben ált a passzossal és részére pénzt utalt vissza a panasz benyújtását követően, elkövette a terhére rótt fegyelmi vétségeket és azok tárgyi súlyánál fogva megfelelő fegyelmi büntetést szabott ki.

Erre figyelemmel a Magyar Ügyvédi kamara Országos Fegyelmi Bizottságának II. fokú Fegyelmi Tanácsa az Üttv. 138. § (1) bekezdésnek c) pontjának figyelembevételével az I. fokú határozatot helybenhagyta.

Az eljárás alá vont ügyvéd fellebbezése nem vezetett eredményre, ezért az Üttv. 142. § (2) bekezdése, valamint a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat 35.7. pontja és 40.2. C) pontja alapján a másodfokú eljárás során felmerült 60.000 Ft kamarai átalány költség megfizetésre kötelezet a II. fokú Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet.

A II. fokú határozat jogerőre emelkedéséről a II. fokú Fegyelmi Tanács a Fe. 35.5. pontja alapján rendelkezett.

A II. fokú határozat ellen a közigazgatási perekre vonatkozó szabályoknak megfelelő perindítás lehetőségét az Üttv. 139. § (1) bekezdése biztosítja.

A másodfokú határozat ellen a közigazgatási perekre vonatkozó szabályoknak megfelelő perindítás lehetőségét az Üttv. 139. § (1) bekezdése biztosítja azzal, hogy a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 608. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy az elektronikus ügyintézésről szóló 2015. évi CCXXII. törvény (E-ügyintézési törvény) alapján elektronikus úton történő kapcsolattartásra kötelezett minden beadványt kizárólag elektronikusan - az E-ügyintézési törvényben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon - nyújthat be a bírósághoz, és a bíróság is elektronikusan kézbesít a részére. Az E-ügyintézési törvény 9. § (2) bekezdés b) pontja szerint elektronikus ügyintézésre köteles az ügyfél jogi képviselője. A 2017. évi I. törvény (Kp.) 27. § (4) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 75. § (2) bekezdés b) pontja szerint a kötelező jogi képviselet esetén a jogi szakvizsgával rendelkező fél a saját személyében tesz eleget a kötelező jogi képviselet szabályának.

A Kp. 12. § (3) bekezdés d) pontja, valamint a Kp. 13. § (11) bekezdése alapján „köztestületi jogvita esetében a perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes”. A keresetlevél előterjesztéséhez szükséges űrlap a https://www.mük.hu/nvomtatvanyok oldalról tölthető le.

A határozat jogerős és 2020. június 23. napján végrehajtható.