Magyar

 

Győri Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának P.3/2020. határozata

letétkezelésről

Győri Regionális Fegyelmi Bizottság Regionális Fegyelmi Tanácsa ... ügyvéd ellen ... panaszos által ... ügyvéd képviseletében indított, .... szám alatt elrendelt fegyelmi eljárásban meghozta a következő

határozatot:

... (anyja neve: ..., született: ... lakcíme: ...) ügyvéddel szemben a 2017. évi LXXVIII. törvény 131. § (3) bekezdés b) pontja alapján az eljárást megszűnteti.

2017. évi LXXVIII. törvény a 142. § (2) bekezdése alapján mellőzi a költségátalány megfizetését.

A másodfokú eljárással felmerülő 50.000 Ft költségét a ... Megyei Ügyvédi Kamara viseli.

A határozat ellen az 2017. évi LXXVIII. törvény 135. § (1) és (3) bekezdése alapján a határozat kézbesítéstől számított 15 napon belül az eljárás alá vont ügyvéd és a fegyelmi biztos a másodfokú fegyelmi tanácshoz fellebbezést jelenthet be.

Indokolás

Győri Regionális Fegyelmi Bizottság Regionális Fegyelmi Tanácsa ... számú, eljárást megszüntető határozatát a Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottsága Másodfokú Fegyelmi Tanácsa ... sz. határozatával hatályon kívül helyezte és az elsőfokú fegyelmi tanácsot új eljárás lefolytatásra utasította. A másodfokú eljárást költségét 50.000 Ft-ban állapította meg azzal, hogy annak viseléséről az első fokon eljár fegyelmi tanács köteles rendelkezni.

A Másodfokú Fegyelmi Tanács indoklásban kifejtette, nem osztja a Vezető Fegyelmi Biztos fellebbezésében foglalt érvelést, ugyanakkor egyetértette az Országos Fegyelmi Főbiztos II fokú eljárásban előterjesztett érvelésével, mely szerint súlyos eljárási szabálysértés történt.

Másodfokú Fegyelmi Tanács megállapította, hogy az eljárás során megsértették az Üttv. 114. § (3) bek., mert ... ügyvéd ellen, aki a ... Megyei Ügyvédi Kamara Elnökségének a tagja, csak az Országos Fegyelmi Bizottság Elnöke által kijelölt Regionális Fegyelmi Bizottságból alakított fegyelmi tanács járhat el. Ennek elmulasztása olyan lényeges eljárási szabálysértésnek minősül, mely megállapításakor fellebbezés hiányában is van lehetőség a határozat hatályon kívül helyezésére.

Fenti eljárásjogi szabálysértésen túlmenően további súlyos szabályszegésként megállapította, hogy az I. fokú határozat külön íven szövegezett kishatározata nem volt fellelhető és a 2019. július 10. napján felt határozatból nem derül ki, hogy annak meghozatalában pontosan mely fegyelmi tanácstagok vettek részt.

Megismételt eljárásban 2020.01.09. napján kelt iratában a Vezető Fegyelmi Biztos az iratokkal együtt megküldte a Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottsága Elnökéhez összefoglaló jelentést, Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottság Elnöke ... határozatában a fegyelmi eljárás lefolytatásra a Győri Regionális Fegyelmi Bizottság fegyelmi tanácsát jelölte ki, a Győri Regionális Fegyelmi Bizottság 2020. január 24-én kelt ... sz. határozatában a fegyelmi eljárás lefolytatásra a Regionális Fegyelmi Tanács elnökének ...., míg fegyelmi biztossági tagnak ... és ... jelölte ki.

Kijelölés alapján eljáró Győri Regionális Fegyelmi Bizottság Regionális Fegyelmi Tanácsa

- panaszos beadványai,

- ... ügyvéd eljárás során tett nyilatkozatai,

- ... ügyvéd által szerkesztett, ... ingatlanra vonatkozó, ...-án kelt adásvételi szerződése,

- ...-án kelt, ... és ... Ügyvédi Iroda közt létrejött letéti szerződés,

- ... ...- én kelt, ... részére írt e-mai üzenete,

- ...-án .... által ...-nek írt e-mail üzenete,

- ...-án kelt, ... által ...-nek írt e-mail üzenet és annak csatolmánya,

- ...-én kelt, ... aláírást tartalmazó nyilatkozata alapján az alábbi tényállást állapította meg:

...-án ... és ..., min eladók továbbá ..., mint vevők között adásvételi szerződés jött létre a ... hrsz.-ú ingatlanra vonatkozóan. Az okiratot ... ügyvéd szerkesztett és jegyezte ellen. A szerződés 2. pontjában a felek akként rendelkeztek, hogy a vevő a vételár hátralékos részét képező ... Ft összeget letétbe helyezi ... ügyvéd adásvételi szerződésben rögzített számlájára, aki azt az Eladók részére, a köztük folyamatban lévő elszámolás lezárását követően, annak eredménye szerint fizeti ki.

...-án az adásvételi szerződés vevője, ..., mint letevő a ... Ügyvédi Irodával, mint letéteményessel letéti szerződést kötött. Az Ügyvédi Irodát ... (anyja neve: ..., született: ... lakcíme: ...) eljárás alá vont ügyvéd képviselte.

A letéti szerződésben a letevő arra utasította letéteményest, hogy az adásvételi szerződésben írtaknak megfelelően a letétbe helyezésre kerülő ... Ft-ot az eladók részére fizesse ki, amennyiben eladók egymás között megállapodnak a vételár megosztásában.

A letéti szerződés tartalmazza továbbá, hogy a letevő tudomásul veszi, a letett összeget csak akkor veheti ki, ha az adásvételi szerződés igazoltan meghiúsul.

A letéti szerződés megkötésről és arról, hogy az adásvételi szerződés vételára ... számlájára megérkezett, eljárás alá vont ügyvéd szóban tájékoztatta egyrészt ..., másrészt ...-én írt e-mail levélben ... keresztül ... panaszost. ... a tájékoztatás megadásakor az elszámolási vitában a panaszos jogi képviselője volt.

... és ... közt ... és ... panaszos közti elszámolási vita rendezése érdekében az utolsó levélváltásra ...-án került sor. Ekkor még a felek közt az elszámolásban a megállapodás nem jött létre.

...-án kelt levélben a panaszos ... ügyvéd képviseletében felszólító levelet küldött ..., melyben kérte, hogy az eljárás alá vont ügyvéd szólítsa fel ... arra, nyilatkozzon, a letétbe vett összegből mi az, amit nem vitat, s a nem vitatott összeget a letétből utalja ki a panaszosnak.

... felszólítására ... ...-i levelében arról tájékoztatta az eljárás alá vont ügyvédet, hogy a fele -fele arányú osztozást nem fogadja el, neki ... forinttal több jár, s ha ezt ... vitatja, akkor indítson ő pert.

... ... levelét a panaszos ügyvédjének ...-i e-mail üzenetben megküldte.

Megegyezés hiányában a letétbe vett összeg letétben maradt.

... és ... közti elszámolási vita ...-én fejeződött be. Ezt követően a letétbe vett összeg kifizetésére került a jogosultaknak.

Vezető fegyelmi biztos végindítványában az eljárás alá vont ügyvéddel szemben az 1/2014. (XI. 3.) MÜK szabályzat 11. § g) és i) pontját, valamint a 19. § (2) bekezdésének megsértése miatt 3 rendbeli szándékos szabálysértés megállapításra és fegyelmi büntetésként a közép mértéknek nagyjából megfelelő összegű pénzbírság kiszabására, valamint költségátalány megfizetésére tett indítványt.

Fegyelmi Tanács megállapította, hogy ... által készített letéti szerződés az 1/2014. (XI. 3.) MÜK szabályzat 6. § (1) bek. alapján teljesítési letéti szerződés, így vizsgálni kell, hogy a teljesítési letétre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelt-e a letéti szerződés.

Az 1/2014. (XI. 3.) MÜK szabályzat 13. § (1) bek. kimondja, teljesítési letétnél a letéti szerződés tartalmazza a jogosult megjelölését, a pénzletét kifizetésének, illetve a vagyontárgy kiadásának feltételeit is, továbbá szükség esetén azoknak a feltételeknek a meghatározását, amelyek bekövetkezte vagy elmaradása esetén a letétet a letevő részére vissza kell fizetni, illetve vissza kell adni.

Eljárás alá vont ügyvéd letéti szerződésében jogosultként a ... ingatlanra ... napján kötött szerződés eladói megjelölésre kerültek.

A letéti szerződés rendelkezett a pénzkiadás feltételeiről is, amikor meghatározta, hogy az akkor fizethető ki az eladók részére, ha ők egymás közt megállapodnak a vételár megosztásában.

A letéti szerződés kitért arra is, ha kifizetés feltételei elmaradnak, akkor a letevő az adásvételi szerződés igazolt meghiúsulása esetén a letétbe összeget visszakapja.

Mindezek alapján a letéti szerződés megfelel az 1/2014. (XI.) MÜK szabályzat 13. § (1) bek.-ben a teljesítési letétre vonatkozó előírásoknak.

1/2014. (XI.) MÜK szabályzat 11. § akként rendelkezik, hogy a letét típusától és tárgyától függetlenül valamennyi letéti szerződésben a letéteményes ügyvédnek mit kell rögzítenie.

Fegyelmi Tanácsnak ezek alapján vizsgálnia kellett, hogy a letéti szerződésre vonatkozó általános szabályokat ... ügyvéd betartotta-e.

1/2014. (XI.) MÜK szabályzat 11. § g) pontja szerint a letéti szerződésnek tartalmaznia kell a felek jogait és kötelezettségeit.

A konkrét ügyben megállapítható, hogy a letéti szerződés ... és a ... Ügyvédi Iroda között jött létre, így ezen szerzősében félnek egyedül ők minősülnek. Az ő jogaik és kötelezettségeik hiánya az eljárásban fel sem merül, arra senki nem hivatkozott. Egyértelműen megállapítható továbbá a letéti szerződésből, hogy az ő jogaikat és kötelezettségeiket a szerződés tartalmazza.

A szerződésben jogosultként megjelölt ... hrsz-ú ingatlan eladói, ... és ... nem minősülnek a letéti szerződés feleinek, így az ő jogaikat és kötelezettségeiket nem kell a letéti szerződésnek tartalmaznia.

Azon tény tehát, hogy ... és ... jogait és kötelezettségeit a letéti szerződés nem rögzíti, nem ütközik az 1/2014. (XI.) MÜK szabályzat 11. § g/ pontjába.

1/2014. (XI.) MÜK szabályzat 11. § i) pontja a letét kezelés végső időpontjának megjelölést írja elő.

Az, hogy a végső időpontot dátummal kellene megjelölni, a jogszabály nem mondja ki.

Fegyelmi Tanács álláspontja szerint a letéti szerződés azon rendelkezése, hogy a letétből az összeg akkor fizethető ki az eladók részére, ha ők egymás közt megállapodnak a vételár megosztásában, egy végső időpontot jelöl meg. A letét kezelésének a végső időpontja tehát a jogosultak elszámolás megtörténte. Letéti szerződés tehát nem ütközik az 1/2014. (XI.) MÜK szabályzat 11. § i) pontja, abban a letét kezelés végső időpontja megjelölésre került.

Fegyelmi Tanács megjegyzi, ha jelen körülmények között a letéti szerződésben a letét kezelésének végső időpontja dátummal került volna meghatározásra és addig az időpontig a jogosultak közti elszámolási vita nem rendeződött volna el, úgy a letétben lévő összeg az alábbi okok miatt nem is lett volna kinek kifizethető. Az adásvételi szerződést aláíró jogosultak részére amiatt nem, mert nekik az adásvételi szerződésben kifejezett akaratuk az volt, hogy a letétbe kerülő vételárrészlet csak akkor fizethető ki részükre, ha egymás közt megállapodnak a vételár megosztásában.

A letétben lévő összeget a letevő részére sem fizethette volna ki ..., egyrészt amiatt, mert a letevő a letéti szerződés szerint a letétbe helyezett összeget csak akkor veheti ki, ha az adásvételi szerződés igazoltan meghiúsul, egyéb esetben pedig ha az részére mégis visszafizetésre került volna, úgy a letevő az adásvételi szerződésben vállat vételár-fizetési kötelezettségét nem teljesítette volna, ráadásul az összeg úgy került volna részére visszaadásra, hogy közben az ingatlan tulajdonjogát is megszerezte már. Ez egyértelműen a jogosultak érdekeit sértette volna.

... éppen azzal járt el helyesen, hogy a letét kezelésének végső időpontját nem dátummal jelölte meg, hanem egy esemény megjelölésével határozta meg.

Fegyelmi Tanács megjegyzi továbbá, hogy az ügyvédi tevékenység talán legfontosabb ismérve és fegyelmi szempontja a „közbizalmi elv” sérthetetlensége. A Fegyelmi Tanács e körben megjegyzi, hogy a „közbizalmi elv” álláspontja szerint pont akkor sérült volna, ha a panaszolt ügyvéd a letéti szerződés egyik jogosultjának egyoldalú nyilatkozata alapján - a korábbi szerződésben tett nyilatkozatától eltérő - rendelkezést tesz, amelyben egyébként mint a panaszolt ügyvéddel jogviszonyban álló letevőnek, mint a jogosultak jelen ügyben nem érintett egyikének hátrányt okozhat. A „közbizalmi elv” tehát ebben az esetben a letevő és a szerződésben bízó, a jognyilatkozat mellett kitartó személy szempontjából sérülhetett volna, ha a panaszolt ügyvéd a panaszos kívánsága szerint jár el. A panaszolt ügyvéd eljárásával védte a „közbizalmi elv”-et, vállalva az esetleges fegyelmi eljárást is annak érdekében, hogy a szerződésben érintett személyek, letevő, jogosult érdeke ne sérüljön.”

Végindítványban megjelölt 1/2014. (XI.) MÜK szabályzat 19. § (2) bek. rendelkezése előírja, hogy a letéteményes köteles a letevőt - teljesítési letét esetén a jogosultat is - a letétre vonatkozó minden lényeges körülményről értesíteni, az ennek elmulasztásából eredő károkért felelős.

Fegyelmi Tanács álláspontja szerint ... ezen szabályokat sem szegte meg. Magának a letéti szerződésnek a létrejöttéről és a vételár-részlet letétbe helyezéséről ... szóban, míg ... panaszost ügyvédjén, ... keresztül írásban is igazoltan értesítette.

Azon lényegese körülmény tekintetében, hogy ... és ... között létrejött egyezségről a letevő és a jogosultak értesítése megtörtént-e, nem volt vita, így a Fegyelmi Tanács ezen értesítés megtörtént tényként maga is elfogadta.

Győri Regionális Fegyelmi Bizottság Regionális Fegyelmi Tanácsa a fentieket figyelembe vételével a ... napján kelt letéti szerződésről azt állította meg, hogy az megfelelt a jogszabálynak, az eljáró ügyvéd értesítési kötelezettségének megfelelő módion eleget tett, ezért a 2017. évi LXXVIII. törvény 131. § (3) bekezdés b) pontja alapján rendelkezett az eljárás megszűntetéséről.

2017. évi LXXVIII. törvény 142. § (2) bekezdése szerint csak ha a fegyelmi eljárás során az eljárás alá vont személy felelősségét megállapították, akkor kötelezhető az eljárás költségének megtérítésére.

Miután ... felelőssége nem került megállapításra, így az eljárási költség megfizetésről való rendelkezésre sem került sor.

A másodfokú eljárásban felmerült 50.000 Ft költséget az panaszlott ügyvéddel szembeni eljárás megszűntetése folytán a ... Megyei Ügyvédi kamara viseli.

A határozat ellen az 2017. évi LXXVIII. törvény 135. § (1) és (3) bekezdése alapján a határozat kézbesítéstől számított 15 napon belül az eljárás alá vont ügyvéd és a fegyelmi biztos a másodfokú fegyelmi tanácshoz fellebbezést jelenthet be.

Jogerős: 2020.11.10.