A Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság Debreceni Ügyvédi Kamarai Fegyelmi Tanácsa (4026 Debrecen, Péterfia u. 46. sz.) Dr. [...] ügyvéd ellen [...] bejelentésére indult folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2020. szeptember 07. napján megtartott nyilvános tárgyaláson, zárt ülésen meghozta, majd kihirdette az alábbi
fegyelmi határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy dr. [...] eljárás alá vont ügyvéd 1 (egy) rendbeli gondatlan fegyelmi vétséget követett el, ezért
írásbeli megrovás
fegyelmi büntetéssel sújtja, valamint 80.000 Ft (azaz nyolcvanezer forint) eljárási költség megfizetésére kötelezi.
[...]
[...]
A Fegyelmi Tanács a lefolytatott bizonyítás, valamint a rendelkezésre álló iratok alapján az alábbiakat állapította meg.
I. Eljárás alá vont ügyvéd személyi körülményeire vonatkozó adatok:
[...]
Korábban fegyelmi eljárás nem folyt ellene.
[...]
II. A fegyelmi eljárás adatai
A fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában a fegyelmi biztos 1 rendbeli gondatlan fegyelmi vétség elkövetésének megállapítását indítványozta, az Üttv. 1. § (5); Üttv. 107. § a) pontja alapján.
[...]
III. Tényállás
A Fegyelmi Tanács a lefolytatott bizonyítási eljárás során - a bejelentő beadványai, annak mellékletei, bejelentő tanúkénti nyilatkozata, eljárás alá vont ügyvéd beadványai, annak mellékletei, továbbá a fegyelmi eljárást kezdeményező határozat alapján - az alábbi tényállást állapítja meg:
A Debreceni Ügyvédi Kamarához [...] bejelentést tett, amelyben Dr. [...] ügyvéd ügyvédi tevékenységéből eredő kötelezettségszegését kifogásolta.
Eljárás alá vont ügyvéd 2017. március 22. napján felesbérleti szerződést készített és ellenjegyzett [...] felesbérlő és [...] tulajdonos között a [...]/26. hrsz-re vonatkozóan 20 éves időtartamra, 2017. március 23. napjától 2037. március 23. napjáig. A felesbérleti szerződés alapján a használati jogviszony bejegyzésre került az illetékes Földhivatal Földhasználati Csoportjánál.
Eljárás alá vont ügyvéd 2017. szeptember 28-án adásvételi szerződést készített és ellenjegyzett [...] eladó és [...] vevő között a [...]/26. hrsz-re vonatkozóan.
Az adásvételi szerződés 4./ pontja tartalmazza, hogy az adásvétel tárgyát képező ingatlan 2037. március 23. napjáig felesbérleti szerződéssel terhelt, a felesbérlő a szerződés szerinti vevő.
Az adásvételi szerződés 6./ pontja szerint az ingatlan birtokába a vevő az adásvételi szerződés jóváhagyását követő 30. napon lép.
Az adásvételi szerződés kifüggesztése ideje alatt [...] bejelentő, mint elővásárlásra jogosult a fenti ingatlan adásvételére vonatkozóan elfogadó jognyilatkozatot tett, amely elfogadó jognyilatkozata alapján az adásvételi szerződést a [...] Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Földhivatali Főosztálya 2018. április 17. napján kelt [...]/2018. számú határozatával [...] elővásárlásra jogosulttal hagyta jóvá.
Ezt követően [...] a vételár kifizetése és egyéb nyilatkozatok megtétele végett felkereste az eljárás alá vont ügyvédet.
Az eljárás alá vont ügyvéd 2018. május 8. napján tulajdonjog bejegyzéshez hozzájáruló nyilatkozatot készített és ellenjegyzett [...] eladó és [...] elfogadó jognyilatkozatot tevő között.
Az eljárás alá vont ügyvéd az okiratokat az illetékes földhivatalhoz benyújtotta, amely alapján bejelentő tulajdonjoga bejegyzésre került.
Bejelentő és az eljárás alá vont ügyvéd személyes egyeztetést folytatott az ingatlant terhelő felesbérleti jogviszonnyal és a B400-as adatlap kitöltésével kapcsolatosan.
Mindkét fél tisztában volt azzal, hogy az ingatlant terheli a felesbérleti jogviszony.
Bejelentő kérte, hogy a B400-as adatlapot az eljárás alá vont ügyvéd úgy töltse ki, hogy illetékmentesség megadását kérje részére.
Az eljárás alá vont ügyvéd a B400-as adatlap 5/B. rovatában a birtokbaadás időpontjaként 2018. május 8. napját jelölte meg.
Bejelentő az ingatlan birtokába ténylegesen 2020. januárjában lépett.
A NAV [...] ügyszámú fizetési meghagyásával bejelentőt 594.000 Ft összegű illeték megfizetésére kötelezte, mivel bejelentő a csatolt B400-as adatlap szerint nem jogosult illetékmentességre.
IV. Bizonyítékok
A bejelentő beadványaiban sérelmezte, egyrészt, hogy az eljárás alá vont ügyvéd kárt okozott azzal, hogy a B400-as adatlapon nem helyesen jelölte meg az ingatlan birtokbaadásának időpontját és ezzel illetékfizetésre kötelezték, mivel nem felelt meg a B400-as kérelem az illetékmentesség megadásának; másrészt, hogy álláspontja szerint az ügyvéd közreműködött abban, hogy a vevők az adásvételi szerződés megkötését megelőzően az adásvétel tárgyát képező ingatlant felesbérleti használati joggal terhelték meg és ezzel elővásárlásra jogosultakat tartottak vissza. Becsatolta a hivatkozott szerződéseket, levelezéseket, NAV fizetési meghagyását.
Az előzetes vizsgálati eljárás során az ügyvéddel szemben az eljárás megszüntetésre került avonatkozásban, hogy az ügyvéd közreműködött-e abban, hogy a vevők az adásvételi szerződés megkötését megelőzően az adásvétel tárgyát képező ingatlant felesbérleti használati joggal terhelték meg és ezzel elővásárlásra jogosultakat tartottak-e vissza, és a fegyelmi eljárás tárgyát a B400-as adatlap kitöltése és az ehhez kapcsolódó tényállás képezte.
Az eljárás alá vont ügyvéd beadványaiban vitatta a felelősségét, részletesen előadta a tényállást, valamint becsatolta az ügyre vonatkozó iratokat. (szerződések, tulajdonjog bejegyzést engedélyező nyilatkozat, hatósági jóváhagyó határozat, B400-as adatlap, levelezések)
Eljárás alá vont ügyvéd beadványaiban előadta, hogy bejelentő tudott arról, hogy az ingatlan felesbérlettel terhelt. Előadta továbbá, hogy „felmerült a B400-as adatlap kitöltésének kérdése is és abban maradtunk, hogy készítsem el, kérjek illetékmentességet, bár ha nem lesz birtokbavétel a törvényes határidőn belül, akkor nyilván nem fogja megkapni [...] úr a mentességet.”
Álláspontja szerint a B400-as adatlap kitöltésekor a felesbérleti jogviszony közös megszüntetésére szinte semmi esély nem volt.
Az eljárás alá vont ügyvéd bizonyítási indítványként tanúk meghallgatását kérte, míg a bejelentő az okirati bizonyítékokon kívül egy hangfelvételt csatolt be.
A tárgyalásokon az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségét nem ismerte el, beadványaiban foglaltakat változatlanul fenntartotta.
A tárgyaláson bejelentő előadta beadványainak fenntartása mellett, hogy az ingatlan birtokába 2020. januárjában lépett és nem a B400-as adatlapon megjelölt 2018. május 8. napján. A felesbérleti szerződést közös megegyezéssel 2019. őszén szüntették meg. Nyilatkozott, hogy amennyiben elolvassa a B400-as adatlap kitöltött részét, akkor sem tudta volna megítélni, hogy jól van-e kitöltve, vagy nem.
A fegyelmi biztos a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként végindítványában az előterjesztett fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában foglaltakat teljes egészében fenntartotta és 1 rendbeli gondatlan fegyelmi vétség elkövetésében kérte az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségét megállapítani.
V. A fegyelmi biztos indítványa megalapozott.
A Fegyelmi Tanács a bizonyítási eljárás során a fegyelmi biztos által előadottakat megalapozottnak találta.
Fegyelmi Tanács megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd gondatlanságból 1 rendbeli fegyelmi vétséget követett el, amikor B400-as adatlapot nem megfelelően töltötte ki.
Maga az eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozta a fent említett beadványában, hogy bejelentő kérte tőle, hogy a B400-as adatlapot úgy töltse ki az ügyvéd, hogy az illetékmentesség feltételeinek megfeleljen.
Mind a két fél tisztában volt azzal, hogy az ingatlant felesbérleti használati jogviszony terheli.
Az eljárás alá vont ügyvéd tudta, hogy bejelentő még nem léphet birtokba, hiszen a felesbérlő használja, ennek ellenére a B400-as adatlap birtokbaadás időpontjaként 2018. május 8. napját jelölte meg, holott bejelentő csak 2020. januárjában lépett birtokba.
Tehát a B400-as adatlapon nem a tényleges birtokbaadás időpontját jelölte meg az eljárás alá vont ügyvéd.
A törvényi előírás szerint bejelentő akkor lett volna jogosult illetékmentességre, ha 5 éven belül megszünteti az ingatlanon fennálló felesbérleti jogviszonyt és a birtokbaadástól számított 5 évig az ingatlant maga használja és ennek megfelelően kerül kitöltésre az adatlap.
Ezen bizonyítékok alapján a Fegyelmi Tanács megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd 1 rendbeli gondatlan fegyelmi vétséget követett el.
A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd által előterjesztett tanúk meghallgatására tett bizonyítási indítványt mellőzte azért, mert maga az eljárás alá vont ügyvéd elismerte a beadványában, hogy bejelentő kérte az illetékmentesség megadását tőle és ennek megfelelően a B400-as adatlap kitöltését, tehát a B400-as adatlapot az eljárás alá vont ügyvéd töltötte ki nem vitatottan.
Mellőzte a Fegyelmi Tanács a bejelentő által becsatolt CD lemezen található hangfelvétel felhasználását az eljárásban, mivel annak rögzítése az eljárás alá vont ügyvéd előzetes hozzájárulása nélkül történt, aki ellenezte a tárgyaláson annak bizonyítékként történő felhasználását is.
VI. Jogszabályi rendelkezések
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban: Üttv.) 107. § Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha
a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi, vagy
b) ügyvédi tevékenységen kívüli szándékos vagy gondatlan magatartásával az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti.
Üttv. 1. § (3) Az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.
Eljárás alá vont ügyvéd azzal a magtartásával, hogy az adásvételi szerződéshez kapcsolódó B400-as adatlapot nem megfelelően töltötte ki, megszegte az Üttv. 1. § (3) bekezdésében írtakat.
Ezzel a mulasztással az eljárás alá vont ügyvéd 1 rendbeli gondatlan fegyelmi vétséget követett el.
VII. A fegyelmi eljárás lefolytatására a Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság 2019. január hó 3. napján történt megalakulásától az Üttv. 208. § (22) bekezdése értelmében. az Üttv. rendelkezései szerint került sor. A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzata (a továbbiakban: FESZ) 1.4. rendelkezése alapján: a fegyelmi felelősség elbírálására - jogszabály, vagy szabályzat eltérő rendelkezése hiányában - a fegyelmi vétség elkövetése idején hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni.
A FESZ 42.3. alapján a fegyelmi eljárásról szóló 3/1998. (VI. 27.) MÜK szabályzat rendelkezéseit - ha jogszabály vagy e szabályzat eltérően nem rendelkezik - a 42.1. pont szerinti időpontot megelőzően megkezdett eljárási cselekményekre a hatályvesztését követően is alkalmazni kell.
A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során az Üttv. 108. § a) pontjában írt írásbeli megrovás fegyelmi büntetést alkalmazta.
A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása, mértékének meghatározása során enyhítő körülményként vette figyelembe (FESZ 26.4. alapján), hogy az eljárás alá vont ügyvéd ellen korábban nem folyt fegyelmi eljárás.
A fegyelmi eljárás költségeinek megfizetésére FESZ 40.2. a) pontjában meghatározott 80.000 Ft kamarai átalányköltség viselésére kötelezte az eljárás alá vont személyt a Fegyelmi Tanács.
A határozat az Üttv. 131. §-án és a FESZ 27. pontján alapul, a jogorvoslati jog lehetőségét, benyújtásának módját, határidejét, halasztó hatályát az Üttv. 135. § (1), (3), (4) és (5) bekezdése és a FESZ 31. pontja határozza meg.
Felhívja a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét az Üttv. 22. § (1) bekezdés g) pontjában és a 149. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint (6) bekezdésében foglaltakra, különös tekintettel arra, hogy a végrehajtható fegyelmi határozatból fakadó fizetési kötelezettség felszólítás ellenére történő nem teljesítése a kamarai tagság megszüntetését eredményezi.
A Fegyelmi Tanács határozata 2020. október 21. napján jogerős 2020. november 20. napján végrehajtható.
(Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság Debreceni Ügyvédi Kamarai Fegyelmi Tanácsa)