Fejér Megyei Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 3-2020F-6. határozata

tájékoztatási kötelezettség elmulasztásáról

A Fejér Megyei Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa dr. Xy ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2020. május 25. napján tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi fegyelmi

határozatot:

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy

Dr. Xy

Kamarai száma:

iroda:

lakcíme:

eljárás alá vont ügyvéd

2 rendbeli gondatlan fegyelmi vétséget követett el.

Emiatt az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Üttv.) 108. § a) pontja alapján

írásbeli megrovásról

fegyelmi büntetésben részesíti.

A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a 30.000 Ft, azaz Harmincezer forint átalányköltséget 15 napon belül fizesse meg a ... Megyei Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a ... Megyei Ügyvédi Kamara 10300002-10408652-49020014. számú bankszámlaszámára a fenti ügyszámra való hivatkozással.

A határozat ellen annak kézbesítésétől számított 15 napon belül a fegyelmi biztos az elsőfokú fegyelmi tanácsnál benyújtott, de a másodfokú fegyelmi tanácsnak címzett fellebbezéssel élhet, az eljárás alá vont ügyvéd a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül tárgyalás tartását kérheti. Ha az eljárás alá vont ügyvéd tárgyalás tartását kéri, a tárgyaláson kívül hozott határozat hatályát veszti, és az elsőfokú fegyelmi tanács elnöke tárgyalást tűz ki.

Indokolás

I. Az eljárás alá vont ügyvéd 2001.01.02. napjától a ... Megyei Ügyvédi Kamara tagja. Személyi körülményeit - válaszának hiánya miatt - nem volt lehetősége az eljáró tanácsnak felmérni.

II. Panaszos a .... Ügyvédi Kamarához intézett 2019. 10. 22. napján kelt beadványában kifogásolta az általa megbízott ügyvéd, dr. Xy-nak a bejelentő ügyei vitelében tanúsított magatartását, munkáját.

A 2020. 01. 30. napján elrendelt és lefolytatott előzetes vizsgálat eredményeként a Fegyelmi Biztos a 2020. 03. 31. napján kelt határozatával fegyelmi eljárást kezdeményezett, mert az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentő kártalanítási ügyében nem tudta bizonyítani, hogy a bejelentőt a keresetlevél kiegészítésére, pontosítására vonatkozó bírósági felhívásról, és a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításáról tájékoztatta, valamint a bejelentő végrehajtási ügyében bármilyen cselekményt végzett volna.

III. Panaszos bejelentéséből, az általa bemutatott iratokból, valamint az előzetes vizsgálat adataiból az alábbi tényállás állapítható meg:

A bejelentő büntető ügyében a ....i Városi Bíróság 5.Bk. szám alatt, a ... Megyei Bíróság 2.Bfk. szám alatt, perújítás keretében a ...i Járásbíróság 38.B. szám alatt, védelmi fellebbezés alapján a ...i Törvényszék 3.Bf. szám alatt határozott.

A bejelentő képviseletében eljáró más ügyvéd keresetet nyújtott be 2017.04.13-án a ...i Járásbírósághoz kártalanítás megfizetése iránt a Magyar Állam ellen, arra alapozva a kártérítési igényt, hogy a bejelentő jóval több időt töltött büntetés-végrehajtási intézetben, mint amennyi törvényes lett volna.

A kártalanítási ügy a ...i Járásbíróság előtt 10.P. szám alatt volt folyamatban. A polgári pert a ...i Járásbíróság felfüggesztette az igény alapjául szolgáló Bfv.II.774/2017. számú felülvizsgálati eljárás befejezéséig. A Kúria a 2018. 01. 18. napján kelt Bfv.II.774/2017. számú végzésével hatályában fenntartotta a ...i Járásbíróság 38.B. számú ítéletet és a ....i Törvényszék 3.Bf. számú végzését. Ezt követően a ....i Járásbíróság a 2018. 03. 26-án kelt 10.P. szám alatti végzésével elrendelte az eljárás folytatását.

A bejelentő a 2018. 06. 04. napján kelt „tényállás” szerint megbízta a ...i Járásbíróság előtt folyamatban lévő kártalanítási ügyének ellátására az eljárás alá vont ügyvédet, s meghatalmazta a P. . szám alatt folyamatban lévő kártérítési ügyében a képviselet ellátására.

A ...i Járásbíróság a keresetlevelet áttette a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező ....i Törvényszékhez. A törvényszék a 13.P. számú, 2018.11.27. napján kelt végzésével felhívta a felperest (bejelentő), hogy a keresetlevelet a Pp. 121. §-ban foglaltaknak megfelelő tartalommal nyújtsa be.

A felperes a felhívásnak nem tett eleget, s ezért a ...i Törvényszék a /4. számú, 2019. 02. 08-án kelt végzésével a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasította, egyúttal a felperest 150.000 Ft mérsékelt illeték megfizetésére kötelezte.

A bejelentő a 2020.01.29.-én történt meghallgatásán előadta, hogy többször érdeklődött az eljárás alá vontnál az ügye állása felől, az ügyvéd mindig azt nyilatkozta, hogy minden rendben van, várható az eredmény. Előadta, hogy a .....i Törvényszék 13.P. számú, keresetlevelet elutasító végzéséről nem tájékoztatta az eljárás alá vont ügyvéd, és miután az iratokat a közelmúltban vette át az ügyvédtől, a fegyelmi biztos meghallgatásakor látta azt először. A 13.P. számú végzésről sem volt tudomása, az nem is volt fellelhető az iratanyagban, annak tartalmáról csak a /8. számú végzésből lehetett következtetni. Nem tájékoztatta arról, hogy bármivel is ki kellene egészítenie a keresetlevelet, hogy bizonyítékokat kellene csatolnia, az eljárás alá vont ügyvéd az üggyel kapcsolatban soha nem kereste, soha nem tájékoztatta, ő maga érdeklődött, de érdemi tájékoztatást nem kapott.

A bejelentő megbízta 2018. 06.04 napján kelt „tényállás” szerint az eljárás alá vont ügyvédet XY végrehajtónál folyamatban lévő ügyének ellátására, illetve meghatalmazta a képviseletének ellátására is. A megbízás kezdetétől nem járt el az eljárás alá vont ügyvéd.

IV. Az eljárás alá vont az előzetes vizsgálati eljárásban a 2020.02.21. napján tartott személyes meghallgatásakor elismerte, hogy ügyvédi megbízási szerződést kötött a bejelentővel 2018.06.04. napján a bejelentő kártalanítás iránti folyamatban lévő perében, valamint a végrehajtási ügyében a képviselet ellátására.

Nyilatkozata szerint a kártalanítási ügyben a hiánypótlást elrendelő végzést, a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasító végzést átvette. Elmondása szerint a hiánypótlás teljesítése érdekében telefonon egyeztetett a bejelentővel, kérte, hogy csatolja a bizonyítékokat, azonban a bejelentő azt állította, hogy minden irat nála, vagyis az eljárás alá vont ügyvédnél van. Az eljárás alá vont állítása szerint azonban nála csak a büntető eljárás iratai és a más által benyújtott keresetlevél volt, a vagyoni károkat igazoló bizonyítékok nem, azokat bejelentő nem adta át. Emlékezete szerint a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításáról telefonon tájékoztatta a bejelentőt.

A kártalanítási ügyben elismerte felelősségét abban, hogy nem írásban tájékoztatta a bejelentőt mind a hiánypótlás teljesítéséhez szükséges bizonyítékok köréről, mind a keresetlevél idézés nélküli elutasításáról.

A végrehajtásra vonatkozó megbízással kapcsolatban az eljárás alá vont előadta, hogy a végrehajtás alapjául szolgáló ügyek és a végrehajtási eljárások a megbízás előtt keletkeztek, a végrehajtási ügyek 2013.,2016.,2018. évben indultak s így azokban érdemben már semmit nem lehetett tenni, kizárólag az árverési vételár felemelésében tudott közreműködni.

A végrehajtási ügyben a mulasztás elkövetését nem ismerte el.

A bejelentő által a bejelentéshez csatolt, az eljárás alá vont ügyvéd által 2019.10.10-én kelt igazolások szerint az eljárás alá vont elismerte, hogy a kártalanítási ügyben 2018.07.31-től, a végrehajtási ügyben a megbízás kezdetétől nem járt el.

V. A Fegyelmi Biztos a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában az eljárás alá vont ügyvéddel szemben az Üttv. 108. § a) pontja szerinti írásbeli megrovás fegyelmi büntetés kiszabását indítványozta, mivel a rendelkezésre álló adatok alapján alapos gyanú merült fel arra, hogy az eljárás alá vont megsértve az Üttv. 1. § (3) bekezdésének rendelkezéseit, az Üttv. 107. § a) pontjában meghatározott 2 rendbeli gondatlan fegyelmi vétséget követett el.

VI. A fegyelmi ügy elbírálása az elkövetési időre tekintettel az Üttv. rendelkezésein alapul.

A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (továbbiakban: FESZ) 1.4-1.5. pontja kimondja, hogy a fegyelmi felelősség elbírálására - jogszabály, vagy szabályzat eltérő rendelkezése hiányában - a fegyelmi vétség idején hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni, kivéve, ha az az elbíráláskor hatályban lévő rendelkezések alapján a magatartás már nem minősül fegyelmi vétségnek, vagy az enyhébben bírálandó el.

Az Üttv. 107. §-a értelmében fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag, vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan, vagy gondatlanságból megszegi, vagy b) ügyvédi tevékenységen kívüli szándékos vagy gondatlan magatartásával az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti.

Az Üttv. 127. § (1) bekezdése szerint az egyszerű megítélésű ügyben a fegyelmi tanács a határozatát tárgyalás tartása nélkül hozza meg.

A FESZ. 22.1. pontja értelmében a fegyelmi ügy tárgyalás tartása nélküli elbírálása különösen akkor indokolt, ha a fegyelmi vétség egyértelmű, a rendelkezésre álló adatokból további bizonyítás felvétele nélkül megállapítható a fegyelmi felelősség, az eljárás alá vont a fegyelmi vétség elkövetését elismerte, illetve a fegyelmi eljárás tárgyává tett cselekmény tekintetében legalább részben eredményes közvetítői eljárást folytattak.

Az Üttv. 1. § (1) bekezdése szerint az ügyvédi hivatás - jogi szakértelemmel, törvényes eszközökkel és módon, a közhatalmi szervektől függetlenül - az ügyfél jogai és jogos érdekei érvényesítésének, kötelezettségei teljesítésének elősegítésére, az ellenérdekű felek közötti jogvita - lehetőség szerinti - megegyezéssel történő lezárására irányuló tevékenység, amely tevékenység magába foglalja az igazságszolgáltatásban való közreműködést. A (3) bekezdés előírja, hogy az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.

Az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK Szabályzat (továbbiakban: ÜESZ.) 2.4. pontja szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem tanúsíthat olyan magatartást, mely ellentétes az ügyfél jogos érdekeivel.

A Fegyelmi Tanács egyetértett a Fegyelmi Biztos megállapításával, mely szerint:

az eljárás alá vont nem tájékoztatta a bejelentőt a keresetlevél kiegészítésére, pontosítására vonatkozó bírósági felhívásról, a végzésben foglaltaknak nem tett eleget, és nem tájékoztatta a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításáról sem, illetve ezeket bizonyítani nem tudta,

a kártalanítási ügyben történő képviseletre és a végrehajtási ügyre vonatkozó ügyvédi megbízás tényállást (tényvázlatot) ténylegesen nem tartalmaznak, így nem állapítható meg, hogy az eljárás alá vont ténylegesen milyen tények alapján vállalta el a megbízásokat.

A Fegyelmi Tanács álláspontja az, hogy az eljárás alá vont ügyvéd nem tudta igazolni, illetve bizonyítani, hogy tájékoztatási, értesítési kötelezettségének eleget tett, s nem tudta bizonyítani, hogy telefonon értesítette a bejelentőt a bírósági végzésekről, a bizonyítás körében pedig a bejelentő teendőiről. Nem tudta bizonyítani azt sem, hogy a végrehajtási eljárásban bármilyen cselekmény történt volna a részéről.

Felelősségét az alapozza meg, hogy megszegte az általa képviselt személy részére teendő minden, az üggyel összefüggő tényről, körülményről történő haladéktalan értesítési és tájékoztatási alapvető kötelességét.

A Fegyelmi Biztos indítványa alapos.

Mindezekre tekintettel a Fegyelmi Tanács azt állapította meg, hogy az eljárás alá vont ügyvéd megszegte az Üttv. 1. § (3) bekezdésében, illetve az ÜESZ. 2.4. pontjában előírt rendelkezéseket, amellyel 2 rendbeli, gondatlanul elkövetett fegyelmi vétséget követett el.

A fentiekre és az ügy összes körülményeire tekintettel a Fegyelmi Tanács egyhangú döntésével az Üttv. 108. § a) pontja szerinti írásbeli megrovás fegyelmi büntetés kiszabását találta indokoltnak.

Enyhítő körülményként vette figyelembe a Fegyelmi Tanács, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a 2019.10.10-én kelt igazolásokban elismerte, hogy a kártalanítási ügyben 2018.07.31-től, a végrehajtási ügyben a megbízás kezdetétől nem járt el.

Súlyosító körülményként értékelte, hogy az eljárás alá vont ügyvéd ellen már indult fegyelmi eljárás: F.10/2011. szám alatt és F. 1/2012. szám alatt fegyelmi vétségben marasztalták, F. 2/2012. szám alatti eljárás pedig elévülés miatt megszűntetésre került.

A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése, a FESZ. 40.2. b) pontja alapján a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére kötelezte.

Felhívja a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét az Üttv. 22. § (1) bekezdés g) pontjában és a 149. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint a (6) bekezdésében foglaltakra, különös tekintettel arra, hogy a végrehajtható fegyelmi határozatból fakadó fizetési kötelezettség felszólítás ellenére történő nem teljesítése a kamarai tagság megszüntetését eredményezi.

A Fegyelmi Tanács határozata elleni jogorvoslatot az Üttv. 127. § (3) bekezdése teszi lehetővé.

A Fegyelmi Tanács az Üttv. 131. § (1) és (4) bekezdése előírására tekintettel a veszélyhelyzet során a személy- és vagyonegyesítő szervezetek működésére vonatkozó eltérő rendelkezésekről szóló 102/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet 18. § (1) és (2) bekezdését alkalmazta.

A határozat jogerős: 2020. 06. 12.


  Vissza az oldal tetejére