Magyar

 

Győri Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának P.6./2020. határozata

ellenjegyzés szabályairól

A Győri Regionális Fegyelmi Bizottság által kijelölt fegyelmi tanács (...) ügyvéd ellen az (...) számú fegyelmi eljárásban (..) napján megtartott zárt fegyelmi tárgyaláson meghozta az alábbi határozatát.

Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Üttv.) 131. § (3) bekezdés a) pontja értelmében (...) a.: (...) (...) alatti lakos eljárás alá vont ügyvéd felelősségét megállapítja, és az Üttv. 108. § b) pontja értelmében

„pénzbírság”

büntetést szab ki.

A pénzbírság mértékét a fegyelmi tanács 100.000 Ft, azaz Egyszázezer forint összegben állapítja meg.

Az eljárás alá vont ügyvéd a 2 rendbeli fegyelmi vétséget szándékosan követte el.

A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (továbbiakban FESZ) 40.2 a) pontja értelmében a felmerült kamarai átalányköltség 80.000, azaz Nyolcvanezer forint.

Az átalányköltséget eljárás alá vont ügyvéd a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül köteles megfizetni a (...) Megyei Ügyvédi Kamarába pénztári készpénzbefizetéssel, vagy utalással az (...) banknál vezetett (...) számú számlára.

Ezen határozattal szemben az eljárás alá vont ügyvéd, valamint a fegyelmi biztos a másodfokú fegyelmi tanácshoz fellebbezhet. A fellebbezést az elsőfokú határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül az elsőfokú fegyelmi tanácsnál kell benyújtani és elő kell terjeszteni a fellebbezés indokait is.

A területi kamara elnöke a fegyelmi biztost a fellebbezési határidő lejártát megelőző harmadik munkanapig utasíthatja fellebbezés előterjesztésére.

A fellebbezés a határozat végrehajtására halasztó hatályú.

Indokolás

Előzmények:

(...) bejelentő (...) napján kelt panaszában előadta, hogy a (...) Egészségügyi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság tagja és ügyvezetője (...) plasztikai sebész beavatkozást végzett nála (...) napján. A nem megfelelő ellátás miatt a panaszos kártérítési pert indított a kft ellen, amelyet meg is nyert. A kártérítési felelősséget közbenső ítélet megállapította, majd a (...) napján kelt bíróság ítélet (...)-Ft kár és járulékai megtérítésére kötelezte. A panaszos tényállítást tett a vonatkozásában, hogy a (...) a vagyontárgyait értékesítette, majd (...) napján eladta a (...) Kft-t (...) Ft-ért (...) szerb-magyar állampolgárnak. Kifogásolta, hogy a kft (...)-én (...) órakor a kft budapesti székhelyén taggyűlést tartott, a taggyűlési jegyzőkönyvet azonban (...) szerkesztette és ellenjegyezte az eljárás alá vont ügyvéd. Állította, hogy az ügyvéd tudomással bírt arról, hogy a kft nem per-, teher- és igénymentes, „ergo fedezetelvonásban (bűncselekmény) vesz részt.” Tényként állította, hogy az ügyvéd bűncselekményt követett el, továbbá az Üttv. meghivatkozott szabályait megszegte.

A Kamara vezető fegyelmi biztosa az előzetes vizsgálatot (...)-án elrendelte.

Az eljárás alá vont ügyvéd részletes nyilatkozatot terjesztett elő az előzetes vizsgálat során. Kijelentette, hogy nem volt tudomása a peres eljárásról, és az ítélet tartalmát a beadványa készítésekor sem ismerte, mert a panaszos a beadványhoz nem csatolta. Kijelentette, hogy a panaszos hamisan vádolja. Hivatkozott a panasz beadvány 2. oldalán olvasható szövegrészre, amely éppen azt tartalmazza, hogy „(...) ezzel a cselekményével anyagi haszonszerzés végett a vevőt és az okiratot szerkesztő ügyvédet tévedésbe ejtette és abban tartotta .... „ Előadta, hogy a felek nyilatkoztak előtte, hogy a taggyűlést (...) órakor már Budapesten megtartották. Nem tartotta furcsának, hogy ezt követően (...) utaztak és késői órán írták alá az okiratokat. Azok alapján a Cégbíróság a változást rendben bejegyezte. Kijelentett, hogy ügyvédi tevékenységét lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint végezte. Becsatolta az iratokat és az asszisztens nyilatkozatát, aki a jogügyletet előkészítette és az aláírásnál is jelen volt.

A fegyelmi megbízott (...)-én kelt levelében tájékoztatta a panaszost arról, hogy nyomozati tevékenységet nem folytat, a sértettnek magának kell az esetleges feljelentést megtennie, vagy polgári pert indítania.

A panaszos (...)-i levelében arról tájékoztatta a Kamara elnökét, hogy megbízottja az új ügyvezetőt lakóhelyén felkereste, aki Szerbiában (...) a (...) utcában egy nyomorúságos házban él és aki írásban nyilatkozott, hogy nem vette meg a kft-t, nem vett át iratokat, nem járt (...)-en, az eljárás alá vont ügyvédet nem ismeri, és nemhogy e-mail címe, még számítógépe sincs. Csatolta a ház fényképét és a nyilatkozatot.

A fegyelmi megbízott (...)-i levelében kérte a panaszost, hogy a hivatkozott ítéletet csatolja be, illetve ha bármilyen eljárást indít az ügyben, azt jelentse be.

A panaszos (...). napján kelt leveléhez mellékelte az ítéletet. Bejelentette, hogy feljelentést tett (...) ellen. Jelezte, hogy a biztosító a kártérítés összegéből (...) Ft-ot megtérített. A fennmaradó összeggel is több mint (...) forinttal tartozik neki a kft ügyvezető igazgatója, aki a cégét az eljárás alá vont ügyvéd segítségével „passzolta (...)-nak, egy lakcím nélküli, mélyszegénységben élő nőnek.

Az eljárás alá vont ügyvéd (...). napján kelt leveléhez mellékelte (...) személyi azonosító igazolványa és útlevele fénymásolatát.

A fegyelmi biztos (...)-i határozatával a fegyelmi eljárást elrendelte. Az iratok alapján megállapítható volt, hogy az összes irat (...)-én kelt, jóllehet a (...) Kft taggyűlése (...)-én (...) órakor volt, amelyen az ügyvéd nem vett részt, azt utólag (...)-en írta alá. A tények alapján a jogi képviselő jóhiszeműségét feltétezte. Indítványozta az eljárás felfüggesztését, a folyamatban lévő büntető eljárásra figyelemmel.

A Győri Regionális Fegyelmi Bizottság Elnöke az eljáró tanácsot (...)-én kelt határozatával rendelte ki.

A fegyelmi tanács elnöke (...)-én kelt idézésével a tárgyalást (...) napjára (...) órára a (...) hivatalos helyiségébe kitűzte, a tárgyalásról a panaszost tájékoztatta azzal, hogy a tárgyaláson nem kell megjelennie.

A tárgyalást megelőzően az eljárás alá vont ügyvéd írásban indítványozta (...) megnyilatkoztatását, másodlagosan (...) megnyilatkoztatását.

(...)-i beadványához csatolta (...) nyilatkozatát, amelynek lényege az, hogy (...)-ban Magyarországon jár, mert céget kívánt vásárolni, az okiratokat ő írta alá, a kft-t megvásárolta.

A tárgyaláson az eljárás alá vont ügyvéd megjelent. A fenti iratokat eredetben is becsatolta. A fegyelmi vétség elkövetését nem ismerte el. Úgy nyilatkozott, hogy az ügyben jóhiszeműen járt el. Az iratokat a felek előtte írták alá. Nem tartotta furcsának a szerződéskötés körülményeit, a szerződést kötő feleket és az ellenértéket sem. Úgy nyilatkozott, hogy elfogadta, amit a felek nyilatkoztak. A vevő személyi okmányait a jelenlévő asszisztens lefénymásolta. Azt elismerte, hogy a taggyűlési jegyzőkönyvet ő készítette, és (...)-en ellenjegyezte, holott a taggyűlés, azon a napon (...) órakor Budapesten került megtartásra. Megismételte, hogy a taggyűlés után jöttek a felek (...)-re, az alirodájában írták alá az okiratokat. Arra a kérdésre, hogy miért tartotta fontosnak az okiratokba foglalni, hogy a vevő nyilatkozik arról, hogy a szerződés nem fiktív, és a szándéka a kft működtetésére irányul, úgy nyilatkozott, hogy az iratmintákat korábbi munkáltatójától, néhai (...) ügyvédtől vette át. Kijelentette, hogy nem volt arról tudomása, hogy a kft-vel szemben peres igény áll fenn. Arra a kérdésre, hogy hányszor és hol találkozott (...), előbb úgy nyilatkozott, hogy párszor, majd úgy, hogy egyszer, amikor az aláírás történt. Arra a kérdésre, hogy hogyan jutottak hozzá (...) most csatolt nyilatkozataihoz, előadta, hogy a (...) kft-t, a székhelyszolgáltatót kereste meg, hogy vegyék fel a kapcsolatot (...), mert védekezni kíván az ügyben a felhozott vádak ellen. A (...) Kft szerezte be az iratokat, ő nem tudja, mikor és mi módon, ő ebben nem vett részt. A nyilatkozatokat (...)-én e-mailben kapta meg, ma reggel pedig az asszisztense adta át neki az eredeti példányokat, hogy az iratokhoz csatolni tudja. Nem gondolja, hogy eljáró ügyvédként vizsgálnia kellene az ügyfelek intelligencia szintjét, helyesírását. Nem tartja furcsának, hogy a vevő nyomtatott betűkkel ír. Elmondta, hogy számos roma származású ügyfele van, a Cégbíróság soha nem kifogásolta a nyomtatott aláírást. Az egész ügyletet az asszisztense, (...) szervezte le, ezért indítványozta tanúkénti meghallgatását. Arra a kérdésre, hogy a felek esetében elvégezte- a JÜB-lást, nemmel válaszolt. Elmondta, hogy a panaszos a Facebook nyilvánossága előtt rágalmazta őt, ezért közjegyzői tanúsítványt csatolt, amelynek mellékletét képezik a kommentek. Fontolgatja, hogy sérelemdíj megállapítása iránt pert indít a panaszos ellen. Nincs hivatalos tudomása arról, hogy (...) ellen folyik-e büntetőeljárás, őt nem hallgatták meg, nem idézték, semmilyen minőségben sem.

A fegyelmi biztos is kérte a bejelentett tanúk meghallgatását. A korábbi indítványát fenntartotta, elsődlegesen az eljárás felfüggesztését indítványozta, a folyamatban lévő büntető eljárásra figyelemmel, másodlagosan két rendbeli szándékos fegyelmi vétség elkövetése miatt pénzbírság kiszabását indítványozta.

Tényállás és határozathozatal:

A fegyelmi tanács a tényállást a rendelkezésre álló adatok alapján állapította meg. Eszerint tény, hogy (...). napján az eljárás alá vont ügyvéd az alirodájában az eladó eladta a vevőnek a (...) Kft-t, amelyet a vevő megvásárolt az eladótól (...)-Ft vételárért. A taggyűlési jegyzőkönyv fejrészében az szerepel, hogy a taggyűlésre (...)-én (...) órakor a társaság székhelyén, tehát Budapesten került sor. A jegyzőkönyvet ugyanezen dátummal az eljárás alá vont ügyvéd szerkesztette és ellenjegyezte, (...)-en. Az eljárás alá vont ügyvéd a felek azonosítását a JÜB rendszeren keresztül nem ellenőrizte, de a vevő személyazonosító igazolványát és útlevelét lefénymásolta, az igazolványok számát helyesen tartalmazza az egyidejűleg elkészített ügyvéd által ellenjegyzett aláírásminta is. Nem nyert bizonyítást az, hogy az eljárás alá vont ügyvéd tudta volna, hogy a kft ellen kártérítési igény iránti eljárás van folyamatban. A Fővárosi Törvényszék (...) napján hozta meg a kártérítésre kötelező ítéletét, jóval a kft eladása után.

Nem vitás, hogy hosszabb tapasztalatokkal rendelkező ügyvéd furcsállhatta volna, hogy miért ad el valaki egy (...) telephelyet jegyző egészségügyi vállalkozást (...)-Ft vételárért, illetve miért vásárol meg egy szerb-magyar állampolgárságú, láthatóan írni is alig tudó személy egy ilyen céget. A fegyelmi tanács azonban el kellett, hogy fogadja, hogy az eljáró ügyvéd jóhiszeműen járt, el, rögzítette is a felek felelősséget kizáró nyilatkozatát, kizárólag a megbízásban foglaltakat teljesítette. Rendelkezésre állt ugyan a panaszos által becsatolt azon nyilatkozat, miszerint, mint (...), (...) sem járt Magyarországon, és nem vett céget, de ezen nyilatkozatot ugyancsak egy (...) által nyilatkozat teljesen ellentétes előjellel megcáfolta. Ezen utóbbi nyilatkozatot alátámasztotta az eljárás alá volt ügyvéd által csatolt személyazonosító igazolvány és útlevél másolat, amelynek számadatai megegyeznek a (...)-én készült aláírásmintán szereplő adatokkal, amely tehát inkább azt látszik alátámasztani, hogy (...) valóban (...)-en járt és aláírta az iratokat.

Ezt meghaladó felderítésre a fegyelmi tanácsnak nincs hatásköre, és nem is feladata. A feladat annak megállapítása volt, hogy a jogügylet során ügyvédi szakmai szabálytalanság fordult-e elő. Az ezt meghaladó tényfeltárás más hatóság hatáskörébe tartozik.

Éppen ezért mellőztük a tanúk meghallgatását is. A rendelkezésre álló adatok alapján a fegyelmi tanács meg tudta hozni a döntését. Mellőztük a büntető eljárás befejezéséig az eljárás felfüggesztését, mert a büntető eljárás - a panaszos szerint - (...) ellen folyik. Az ügy jelen állása szerint ez az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségét nem érinti.

Megjegyzi a fegyelmi tanács, hogy a panaszos azon kérelmeit, amelyek bűncselekmény elkövetése, fedezetelvonásban részvétel, büntető eljárás megindítása, nem vizsgálhatta, mert ezen vizsgálatok nem tartoznak a hatáskörébe, a különböző eljárások megindítására pedig a panaszos más hatóságok előtt jogosult.

A fenti tényállás alapján a Fegyelmi Tanács azt állapította meg, hogy az eljárás alá vont ügyvéd megszegte a MÜK 1./2017. (VII. 10.) szabályzat 17.2. pontjában és a 18. pontjában foglaltakat, továbbá az Üttv. 44. § (1) bek.) a) pontjában foglaltakat, ezzel kétrendbeli, szándékos fegyelmi vétséget követett el.

Joghátrány alkalmazása:

A Fegyelmi Tanács a fegyelmi vétségek elkövetéséhez igazodóan állapította meg a joghátrányt. Az ellenjegyzés szabályának megsértését nem értékelte kirívónak, mert hiszen tény, hogy a kft taggyűlésén az ügyvéd nem vett részt, de a felek elismerték előtte, hogy Budapesten megtartották a taggyűlést, az összes többi irat pedig (...) készült el. A JÜB-lés elmaradása sem tekinthető kirívóan súlyosnak, hiszen az okmányok rendelkezésre állnak, megállapítható, hogy érvényesek.

Ezen körülményekre figyelemmel pénzbírság kiszabását láttuk indokoltnak.

A joghátrány alkalmazása során enyhítő körülményként értékeltük, hogy az eljárás alá vont ügyvéd ellen fegyelmi eljárás még folyt, négy kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik, súlyosbító körülményt nem észleltünk.

A FESZ 40.2. pontja szerint az első fokú eljárásban tárgyalás tartása esetén 80.000 Ft az átalányköltség, az Üttv. 142. § (2) bek.-e szerint, ha az eljárás alá vont személy felelősségét megállapították a fegyelmi tanács kötelezi a költségek megfizetésére.

Záró rész:

A határozat elleni fellebbezési jogot az Üttv. 135. § (1), (3) bek.-e biztosítja.

Jogerős: 2020.10.30.