Év: 2020
Típus: Elsőfokú, megállapító
Jogkövetkezmény: pénzbüntetés
Jogerős és végrehajtható: 2022.03.01.
A Szegedi Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa .... szegedi ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2022. év január hó 7. napján tárgyalás megtartása nélkül, zárt ülésben meghozta az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy Dr. .... eljárás alá vont ügyvéd az Üttv. 107. § a) pontja szerint egy rendbeli fegyelmi vétséget követett el, ezért az Üttv. 108. § b) pontja szerint 50.000 Ft pénzbírság fegyelmi büntetéssel sújtja.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a kiszabott pénzbírságot, valamint 80.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül utalással teljesítse a Szegedi Ügyvédi Kamara 11100403-19082040-36000001 számú bankszámlaszámára, az ügyszámra való hivatkozással.
A határozat ellen annak kézbesítésétől számított 15 napon belül a fegyelmi biztos az elsőfokú fegyelmi tanácsnál benyújtott, de a másodfokú fegyelmi tanácsnak címzett fellebbezéssel élhet, az eljárás alá vont ügyvéd a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül tárgyalás tartását kérheti. Ha az eljárás alá vont ügyvéd tárgyalás tartását kéri, a tárgyaláson kívül hozott határozat hatályát veszti, és az elsőfokú fegyelmi tanács elnöke tárgyalást tűz ki.
Az eljárás alá vont személyi körülményeire vonatkozó adatok: kamarai tagság, korábbi munkahely, családi állapot, jövedelem stb., a korábbi fegyelmi eljárások.
Dr. .......... közti ügyvédjelölti időt követően ................... napján ... lajstromszám alatt nyert bejegyzést a Szegedi Ügyvédi Kamara tagjai sorába.
Megelőzően nem indult ellene fegyelmi eljárás.
Személyes meghallgatása hiányában családi állapota, ill. jövedelmi viszonyai nem ismertek.
A Szegedi Fegyház és Börtönben fogvatartott ........ 2020. március 30. napján kelt levelében kérelmet nyújtott be a ..... Ügyvédi Iroda ellen, miután a 2019. április 2-i megbízása szerinti ügyintézésükről többszöri írásbeli kérés ellenére sem kapott tájékoztatást.
Felhívásra beadványát pontosította a jogi képviselet ellátására szolgáló meghatalmazás és ügyvédi megbízási szerződés egyidejű megküldésével.
Dr. ........... vezető fegyelmi biztos a kérelem alapján 2020. június 17. napján kelt határozatával Dr. ............... ügyvéd ellen előzetes vizsgálatot rendelt el.
Az észrevételt iratcsatolással, mely az aláírt megbízási szerződést és meghatalmazást, továbbá kártalanítási kérelmet tartalmazott, a ........... Ügyvédi Iroda képviseletében Dr. ............t ügyvéd teljesítette.
Az ügyben 2020. július 15. napján, Bp.82/2020. számon fegyelmi eljárás elrendelésre került sor, miután a vezető fegyelmi biztos meglátása szerint a kérelmező nem kapott tájékoztatást arról, hogy a büntetésvégrehajtási intézet felé megtörtént-e kártalanítási igényének beadása, így ő azt önállóan is megtette. Egyben a kérelmező azt a következtetést is levonta, hogy a kártalanítási igényének elő nem terjesztése miatt őt jelentős kár érte az időközi, számára kedvezőtlen jogszabályváltozások miatt.
Szegedi Ügyvédi Kamara Regionális fegyelmi Bizottságának Elnökhelyettese 2020. július 17. napján kijelölte az ügyben eljáró fegyelmi tanácsot.
Az ügyben 2020. szeptember 23. napjára a kitűzött tárgyalás a vírushelyzetre történő hivatkozással hivatalból elhalasztásra, majd a 2020. november 27. napján tartandó újbóli tárgyalás a kérelmező által kért video chat lehetősége elvetésre került.
Az eljáró fegyelmi tanács felhívásra a kérelmező 2020. november 1. és 12-i beadványaiban nyilatkozva a panaszát változatlanul fenntartotta jelezve, hogy az időközben született Szegedi Törvényszék Büntetésvégrehajtási Csoportjának mellékelt végzése szerint az eljárás alá vont ügyvéd a 2019. április 3. dátumú kérelmet 2020. július 3. napján nyújtotta be ténylegesen e papíron, így a 6 hónapos törvényi határidő túllépésével a kérelme a 2015. 06. 04-től - 2018.10. 30-ig tartó időszak tekintetében elutasításra került.
A Fegyelmi Tanács a rendelkezésre álló iratokból az alábbi tényállást állapította meg:
2019. április 2. napján ügyvédi megbízási szerződés és ehhez kötődő meghatalmazás jött létre ............... megbízó és dr. ......... ügyvéd által képviselt ....... Ügyvédi Iroda megbízott között, a Magyar Állammal szemben alapvető jogokat sértő elhelyezési körülményekből eredő sérelmek kártalanítási igénye kérelmének az illetékes büntetővégrehajtási intézethez, és a kérelem elbírálásra jogosult büntetésvégrehajtási bíróhoz való panasz előterjesztése, és a sérelem tárgyában folyó bírósági eljárásban történő képviselet ellátására.
.............. képviseletében a Szegedi Törvényszék Büntetésvégrehajtási bírójának címzett panaszt és kártalanítási igényt 2019. április 3. napjával a ........Ügyvédi Iroda elkészítette, azonban a Szegedi Törvényszék Büntetésvégrehajtási Csoportja 24.Bv.1508/2020/12. számú végzésében foglaltak szerint ezen kártalanítási igény benyújtása a BV. Intézetnél csak 2020. július 3. napján történt meg.
Tekintve, hogy a kérelmező nem tudott ügyének állásáról, 2020 márciusában a BV. Intézetnél saját maga is az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatt kártalanítási igényt terjesztett elő.
A kártalanítási ügy állásáról tájékoztatást a Szegedi Fegyház és Börtöntől 2020. július 3. napján kért a eljárás alá vont ügyvéd, állítva, hogy a 2019. április 3. napján kelt kártalanítási igényt akkor be is nyújtotta hozzájuk.
A kérelmező ...............fogvatartott vonatkozásában indult büntetés végrehajtási ügyben jogerős végzés 5.Bpkf.1883/2020/2. számon 2020. december 8. napján született.
A kérelmező részére az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatt kártalanítási összeget állapított meg a bíróság - a benyújtott kérelemtől eltérően - kivéve azokra a napokra, amikor megfelelő élettérrel rendelkezett.
Az eljárás alá vont ügyvéd az előzetes vizsgálatban, ill. további észrevételiben előadta, hogy megbízás a kérelmezővel ................... közvetítésével jött létre, az ügyének állásáról is őt tájékoztatta.
Az e-mail útján történt ezen üzenetváltások üzemzavar és iroda címváltás miatt nem dokumentálhatók.
Magának a kártalanítási kérelemnek a beadása 2019. április 4. napján megtörtént, de a kártalanítási ügyekből kifolyólag több mint 82 ügyfél képviseletét látják el, és hosszú éveket tesz ki az egyes ügyek lezárása.
Lényeges, tájékoztatást igénylő események nem történnek, de az ügy állásáról 2020. július 3. napján megkeresést küldtek.
A eljárás alá vont ügyvéd 2020. szeptember 14-i és 2021. december 9-i beadványaiban továbbra is vitatta a kérelmező által hiányolt tájékoztatást, továbbá, hogy későn benyújtott kérelem ügyellátásával a kérelmezőnek kárt okozott.
A fegyelmi biztos fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában megállapította, hogy a megbízási szerződésben vállat kötelezettségét az eljárás alá vont ügyvéd nem teljesítette, nem adott megfelelő tájékoztatást ügyfelének, így mulasztásával megszegte az Üttv. 107. § a) pontjában megjelölt fegyelmi vétséget.
A fegyelmi biztos indítványa alapos.
Az Üttv. 107. § értelmében: „Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha
a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.”
Az Üttv. 1. § (3) bekezdése szerint:
(3) Az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.
Az Üttv. 127. § (1) bekezdése értelmében: Egyszerű megítélésű ügyben a fegyelmi tanács a határozatát tárgyalás tartása nélkül hozza meg.
A FESZ 22.1. pontja értelmében: A fegyelmi ügy tárgyalás tartása nélküli elbírálása indokolt, ha a fegyelmi vétség egyértelmű, a rendelkezésre álló adatokból további bizonyítás felvétele nélkül megállapítható a fegyelmi felelősség.
Mindezekre tekintettel a Fegyelmi Tanács azt állapította meg, hogy az eljárás alá vont ügyvéd megszegte Üttv. 1. § (3) bekezdésében foglaltakat mely szerint: Az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.
Az eljárás alá vont ügyvéd az által, hogy a 2019. április 3. napjával elvállalt megbízás ügyiratát csak közel 1 évvel később nyújtotta be elbírálásra, és az ügy állásáról nem adva tájékoztatást a kérelmező önmaga is kérelmezni kényszerült, a megbízó tájékoztatásának elmulasztását valósította meg, mely 1 rendbeli, szándékosan elkövetett fegyelmi vétség.
Nem szolgálhat mentségül a eljárás alá vont ügyvéd túlzott számú ügyvállalása és ezen típusú ügyek megítélésnek elhúzódó folyamata.
A fentiekre és az ügy összes körülményeire tekintettel a Fegyelmi Tanács az Üttv. 108. § b) pontja szerinti pénzbírság büntetés kiszabását találta indokoltnak, melynek mértékét mérlegeléssel a rendelkező rész szerint állapította meg.
Enyhítő körülményként értékelte a Fegyelmi Tanács, hogy az eljárás alá vont ügyvéd ellen nem indult fegyelmi eljárás. Súlyosító körülmény nem merült fel.
A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése, a FESZ 40.2. b) pontja alapján a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére kötelezte.
Felhívja a fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét az Üttv. 22. § (1) bekezdés g) pontjában és a 149. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint (6) bekezdésében foglaltakra, különös tekintettel arra, hogy a végrehajtható fegyelmi határozatból fakadó fizetési kötelezettség felszólítás ellenére történő nem teljesítése a kamarai tagság megszüntetését eredményezi.
A Fegyelmi Tanács határozata elleni jogorvoslatot az Üttv. 127. § (3) bekezdése teszi lehetővé.