Magyar

 

Szegedi Ügyvédi Kamara Szegedi Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának RFSZ-7/2020/18. határozata

adásvételi szerződés készítésével kapcsolatos kifogásról

Típus: Elsőfokú megállapító

Jogkövetkezmény: Megrovás

Jogerős és végrehajtható: 2022. március 22.

A Szegedi Ügyvédi Kamara Szegedi Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa a dr. .............. ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2021. év június hó 4. napján megtartott nyilvános tárgyaláson, zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi

határozatot:

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy

dr. ................

eljárás alá vont ügyvéd 1 rendbeli gondatlan fegyelmi vétséget követett el, ezért

írásbeli megrovás

fegyelmi büntetéssel sújtja.

A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy 80.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Szegedi Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Szegedi Ügyvédi Kamara 11100403-19082040-36000001 számú bankszámlájára, az ügyszámra való hivatkozással.

A határozat ellen annak kézbesítésétől számított 15 napon belül az eljárás alá vont ügyvéd, jogi képviselője, illetve a fegyelmi biztos az elsőfokú fegyelmi tanácsnál benyújtott, de a másodfokú fegyelmi tanácsnak címzett fellebbezéssel élhet. A fellebbezés a határozat végrehajtására halasztó hatályú. A fellebbezésben elő kell terjeszteni annak indokait is. A fellebbezésben akkor lehet új tényre vagy bizonyítékra hivatkozni, ha a fellebbező az elsőfokú eljárásban arra önhibáján kívül nem hivatkozott.

A területi kamara elnöke a fegyelmi biztost a fellebbezési határidő lejártát megelőző harmadik munkanapig utasíthatja fellebbezés előterjesztésére.

A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban: FESZ) 42.7. pontja alapján 2021. január 1-től az Üttv. 144. § (4) bekezdése és a FESZ 6.1. pontja értelmében az aktív kamarai tagok és nyilvántartottak számára valamennyi fegyelmi ügyben kötelező az elektronikus kapcsolattartás. Ennek megfelelően az aktív kamarai tagok és nyilvántartottak kizárólag elektronikus úton nyújthatják be fellebbezésüket. A postai úton vagy elektronikus levélben megküldött irat nem minősül joghatályos előterjesztésnek.

A fellebbezését az elsőfokú fegyelmi bizottság útján kell előterjeszteni a https://epapir.gov.hu/ szolgáltatáson keresztül úgy, hogy a „CÍMZETT” mezőben ahhoz a regionális fegyelmi bizottsághoz tartozó területi ügyvédi kamarát kell kiválasztani, ahol a fegyelmi eljárást lefolytatták. A benyújtáshoz részletes segítséget talál a https://www.mük.hu/fegyelmi-ugyseged oldalon.

Amennyiben a fellebbező nem aktív kamarai tag vagy nyilvántartott (pl. korábban már törölt személy), úgy fellebbezését két eredeti példányban postai úton is megküldheti.

Indokolás

A Fegyelmi Tanács a lefolytatott bizonyítás, valamint a rendelkezésre álló iratok alapján az alábbiakat állapította meg.

I.

Kamarai tagsággal kapcsolatos adatok:

Bejegyzés: ...........

Tevékenység gyakorlásának formája: egyéni ügyvéd Családi állapota: .............

Eltartottak: .......................

Előző évi nettó átlagjövedelmének egyhavi összege: ................

............................................................................................

II.

- bejelentés érkezése: 2020. június 29.

- előzetes vizsgálat elrendelése: 2020. július 1.

- fegyelmi eljárást kezdeményező határozat meghozatala: 2020. július 22.

2020. június 29. napján érkezett a Szegedi Ügyvédi Kamarához ............. bejelentő 2020. június 18. napján kelt beadványa, amelyben az eljárás alá vont ügyvédnek az általa vevőként az ..........., külterület ........ hrsz. alatt felvett ingatlanra vonatkozóan 2019. május 20. napján megkötött, az eljárás alá vont ügyvéd által szerkesztett és ellenjegyzett adásvételi szerződéssel kapcsolatos eljárását kifogásolta, az alábbiak szerint.

A bejelentő előadta, hogy eljárás alá vont ügyvéddel 2019. május 13. napján, mint vevő kötött megbízási szerződést az Üllés, külterület 0110/20 hrsz. alatt felvett ingatlanra vonatkozó adásvétel ügyében. Az adásvételi szerződés aláírására 2019. május 20. napján került sor az eljárás alá vont ügyvéd ......................... szám alatti irodájában, ahol jelen volt a panaszos, mint vevő, az adásvétel tárgyát képező ingatlan négy tulajdonosa, mint eladók, valamint az eljárás alá vont ügyvéd, mint okiratszerkesztő ügyvéd. A panaszos előadása szerint az eljárás alá vont ügyvéd ellenőrizte a felek személyes okmányait, az adásvételi szerződést a felek előtt felolvasta, és a jelenlétében azt a felek aláírták. Mindegyik jelenlévő fél kapott a szerződésből egy példányt. Ezt követően az eljárás alá vont ügyvéd az adásvételi szerződéssel kapcsolatos kifüggesztési és jóváhagyási eljárást folyamatba tette.

2020. év tavaszán a panaszos már nagyon hosszúnak ítélte meg az eltelt időszakot a 2019. május 20-i szerződéskötési időponthoz képest, ezért érdeklődni kezdett az eljárás alá vont ügyvédnél az eljárás állásáról. 2020. májusában, miután a bejelentő már több alkalommal érdeklődött az üggyel kapcsolatban, azt a tájékoztatást kapta az eljárás alá vont ügyvédtől, hogy az illetékes Kormányhivatalban az ügyintézőt elbocsájtották, és az adásvételi szerződés elkavarodott. Két hét elteltével a panaszos ismételten megkereste az eljárás alá vont ügyvédet telefonon, melynek során azt a tájékoztatást kapta tőle, hogy az egyik eladó aláírása lemaradt az adásvételi szerződés egyik példányáról. A panaszos azon kérdésére, hogy emiatt újraindule az eljárás, az eljárás alá vont ügyvéd nemleges választ adott és azt a tájékoztatást adta, hogy csak újra alá kell írni a szerződést, beadni, és a szerződés a benyújtást követően megkapja a jóváhagyó pecsétet.

A bejelentő előadása szerint, az eljárás alá vont ügyvéd arról tájékoztatta, hogy a felek bármikor bemehetnek az ...... irodájába aláírni az újonnan elkészített szerződést, az ott lesz a titkárnőjénél. A négy eladó és a panaszos, mint vevő különböző időpontban mentek be aláírni a szerződést. A bejelentő az adásvételi szerződést az eljárás alá vont ügyvéd ....... irodájában, az ügyvéd titkárnőjének jelenlétében, 5 példányban írta alá, melyek közül az egyik zöld hologramos volt. Az aláíráskor az eljárás alá vont ügyvéd nem volt jelen. Mivel a bejelentő aláírt egy zöld hologramos adásvételi szerződés-példányt is, ami információi szerint a kifüggesztéshez szokott kelleni, ezért megnézte a Magyarorszag.hu internetes oldalon található hirdetményeket, ahol meg is találta az ingatlanra vonatkozóan 2020. június 10. napján közzétett adásvételi szerződést.

Ilyen előzmények után vette fel a panaszos a kapcsolatot az illetékes Kormányhivatallal, ahol azt a tájékoztatást kapta, hogy a jóváhagyási eljárás során 2019. július 30. napján formai okok, egy hiányzó aláírás miatt elutasító határozat született, melyet az eljárás alá vont ügyvéd meghatalmazottja, az átvételt igazoló tértivevényből megállapíthatóan 2019. augusztus 05. napján átvett. A panaszos előadása szerint erről őt az eljárás alá vont ügyvéd panaszbeadványának előterjesztése napjáig nem tájékoztatta.

Ezt követően a bejelentő 2020. június 12-én telefonon megkereste az eljárás alá vont ügyvédet időpont egyeztetése végett, és 2020. június 17. napjának 16 órájára kapott időpontot. A panaszos az egyeztetett időpontban megjelent az eljárás alá vont ügyvéd üllési irodájában, ahol azonban az eljárás alá vont ügyvéd nem volt jelen, és a bejelentő telefonon sem tudta elérni. Végül a helyszínen egy fiatalember arról tájékoztatta a panaszost, hogy az eljárás alá vont ügyvédnek egy kihallgatáson kellett maradnia, erről őt is csak SMS-ben értesítette. A bejelentő jelezte a fiatalembernek, hogy szeretné, ha az eljárás alá vont ügyvéd felvenné vele telefonon a kapcsolatot, erre azonban nem került sor.

A bejelentő véleménye szerint az eljárás alá vont ügyvéd a munkáját hanyagul végezte, mivel kötelessége lett volna a beadás előtt ellenőrizni, hogy minden adásvételi szerződés-példány hibátlan és hiánytalan. Mindemellett, 2019. augusztusa óta elmulasztotta a panaszost az elutasító határozatról tájékoztatni, minden alkalommal a bejelentő vette fel vele a kapcsolatot, amikor pedig az eljárás alá vont ügyvéd visszahívást ígért azzal, hogy utána kérdez az ügynek, ezt nem tette meg. A bejelentő sérelmezte továbbá, hogy az újonnan aláírt adásvételi szerződés nem lett a felek jelenlétében felolvasva, az eljárás alá vont ügyvéd nem volt jelen az aláírásnál és nem ellenőrizte le a felek adatait abban a tekintetben, hogy azokban a szerződés első aláírásának időpontjához képest történt-e bármilyen változás. Sérelmezte továbbá azt is, hogy az újonnan aláírt szerződésből a felek egyike sem kapott példányt.

A bejelentő beadványához csatolta az eljárás alá vont ügyvéddel általa kötött megbízási szerződés, valamint az ügyvédi munkadíjról kiállított számla másolatát.

2020. július 1. napján Bp.124/2020 számon meghozott határozatával a Szegedi Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosa az eljárás alá vont ügyvéddel szemben az előzetes vizsgálatot elrendelte. A vezető fegyelmi biztosnak az előzetes vizsgálat elrendelése tárgyában meghozott határozat indokolásában kifejtett álláspontja szerint a panaszlott (eljárás alá vont) ügyvéd az Üttv. 107. § a) pontjában megjelölt fegyelmi vétség elkövetésével alappal gyanúsítható. Az előzetes vizsgálat elrendeléséről a Szegedi Ügyvédi Kamara elnöke a panaszost a 2020. július 07. napján kelt levelével tájékoztatta.

Az eljárás alá vont ügyvéd a vezető fegyelmi biztosnak az előzetes vizsgálatot elrendelő határozatában foglalt felhívására 2020. július 17. napján előterjesztette igazoló jelentését, melyben a panaszos által előadott tényeket, körülményeket, nagyrészt elismerte és az üggyel összefüggésben az alábbiakat adta elő, illetve a panaszos panaszbeadványában foglaltakra az alábbi észrevételeket tette:

Előadta, hogy az adásvételi szerződés megkötését követően az megküldésre került a hirdetményi kézbesítés érdekében Üllés Nagyközség Jegyzőjének. Irodájában nagy számban kerül sor a Termőföld törvény hatálya alá tartozó ingatlanokat érintő szerződések megkötésére, és tapasztalata szerint nem ritka, hogy a szerződések a jóváhagyást követően, 6-7 hónap elteltével érkeznek vissza.

Előadta, hogy a bejelentő telefonos megkeresésére elérhető volt, bár nyilvánvalóan előfordulhatott olyan, hogy adott esetben nem tudta fogadni a telefonhívását, azonban a panaszos őt írásban nem kereste meg.

A bejelentő telefonos megkeresése után tájékozódott az adásvétellel kapcsolatosan, melynek során kiderült, hogy a hirdetményi kézbesítésre megküldött négy példány adásvételi szerződés egy, nem biztonsági példányának első oldaláról egy eladó kézjegye hiányzott.

Ezt követően egyeztetett a szerződő felekkel a problémáról, és tekintve, hogy a felek a korábbi okirattal teljes egészében egyező tartalommal kívántak szerződést kötni, a személyes adatokban pedig nem volt változás, így ennek megfelelően készítette elő az új szerződést. Nem vitatta a panaszos azon előadását, miszerint a szerződés aláírására a felek részéről, - elfoglaltságukra tekintettel - nem egy időben került sor, előadása szerint ugyanakkor a felek a szerződést előtte írták alá. Hozzátette, úgy ítélte meg, hogy a szerződés tartalmát nem érintő elutasítási ok és a felek szerződéskötési akaratának változatlan fennállása mellett, nem szükséges valamennyi szerződő fél egy időben való megjelenése.

Előadása szerint, megfelel a valóságnak, hogy a panaszos által hivatkozott elutasító határozatot 2019. augusztus 05. napján kézbesítették a részére, de azt nem ő, hanem meghatalmazottja vette át, aki pedig adminisztrációs hiba folytán elmulasztotta azt a részére továbbítani, így arról maga is csak később, a panaszos megkeresése után szerzett tudomást.

Előadása szerint, a bejelentőt írásban is megkereste, a késedelem okán felmerült összes költségének és kárának tisztázása érdekében történő egyeztetést kezdeményezve.

Igazoló jelentéséhez, az abban előadottak alátámasztására mellékelten csatolta az Üllés külterület 0110/20 hrsz. alatt felvett ingatlanra vonatkozóan a panaszos megbízásából általa 2020. május 20. napján készített és ellenjegyzett adásvételi szerződés, az annak hirdetményi úton történő közlésére irányuló közzétételi kérelem, a szerződés tárgyát képező ingatlanra vonatkozóan 2020. május 20. napján elektronikus úton lekért nem hiteles tulajdoni lap, a panaszossal az adásvétel ügyében megkötött megbízási szerződés, a felek által 2020. június 4. napján - a korábbival megegyező tartalommal - újrakötött adásvételi szerződés valamint az annak hirdetményi úton történő közlésére irányuló közzétételi kérelem másolati példányát.

2020. július 22. napján meghozott határozatával a Szegedi Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosa a panaszos panasza tárgyában a fegyelmi eljárást elrendelte, arra figyelemmel, hogy álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd a panaszlott magatartásával elkövette az Üttv. 107. § a) pontjában megjelölt fegyelmi vétséget, amely szándékos elkövetésű és 1 rb.

A Szegedi Kamarához 2020. október 07. napján érkezett beadványában a panaszos előadta, hogy a fegyelmi eljárás elrendelését követően az eljárás alá vont ügyvédtől kapott egy levelet, melyben arra kérte a bejelentőt, jelölje meg az őt ért kár összegét, mert hajlandó azt részére megtéríteni. Beadványához mellékelten másolatban csatolta az eljárás alá vont ügyvéd szóban forgó levelét, valamint a panaszos arra megküldött, 2020. augusztus 08. illetve 2020. szeptember 25. napján kelt válaszleveleit.

A Fegyelmi Tanács az ügyben 2020. november 20. napjának 11 órájára fegyelmi tárgyalást tűzött ki, melyre az eljárás alá vont ügyvédet, valamint Kiss István bejelentőt tanúként 2020. október 08. napján postára adott levélben megidézte, a megidézettek azonban a tárgyalás határnapját megelőzően, 2020. november 13. napján postára adott, illetve elektronikus úton megküldött levélben értesítésre kerültek arról, hogy a fegyelmi tárgyalás - a vírushelyzetre figyelemmel - elmarad.

A Fegyelmi Tanács ezt követően az ügyben 2021. március 12. napjának 11 órájára tűzött ki fegyelmi tárgyalást, melyre az eljárás alá vont ügyvédet 2021. február 08. napján elektronikus úton, az eljárás alá vont ügyvéd cégkapujára megküldött idézéssel megidézte, az eljárás alá vont ügyvéd azonban a tárgyalás határnapját megelőzően, 2021. március 10. napján, elektronikus úton, a cégkapujára megküldött levélben értesítésre került arról, hogy a kitűzött fegyelmi tárgyalás - a kialakult veszélyhelyzetre és szigorításra figyelemmel - elmarad.

A Fegyelmi Tanács a 2021. március 09. napján kelt és az eljárás alá vont ügyvéd részére a 2021. március 12. napjára kitűzött fegyelmi tárgyalás elmaradásáról szóló értesítéssel egyidejűleg megküldött tájékoztatásában a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendelet által elrendelt veszélyhelyzetre tekintettel megállapította, hogy a fegyelmi eljárásban a veszélyhelyzet ideje alatt a további eljárási cselekmény lefolytatása olyan személyes közreműködést igényel, amely az 502/2020. (XI. 16.) Korm. rendelet 17. § (1) bekezdésében írtak szerint nem foganatosítható., így tárgyalás megtartásának, határozat hozatalának feltételei nem állnak fenn. Erre tekintettel a Fegyelmi Tanács az 502/2020. (XI. 16.) Korm. rendelet 17. § (2) bekezdése alapján a fegyelmi tárgyalás kitűzését és annak megtartását a veszélyhelyzet megszűnéséig elhalasztotta.

Ezt követően a Fegyelmi Tanács az ügyben 2021. június 4. napjának 10 órájára tűzött ki fegyelmi tárgyalást, melyre az eljárás alá vont ügyvédet a cégkapujára 2021. április 13. napján megküldött idézéssel megidézte. Az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi tárgyaláson szabályszerű idézésre megjelent és az üggyel kapcsolatos álláspontját személyes meghallgatásán előterjesztette.

Eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi tárgyaláson történt személyes meghallgatásán az igazoló jelentésében előadottakkal megegyezően nyilatkozott, illetve azt ott előadottakhoz képest tett néhány kiegészítést, észrevételt. Megerősítette, hogy a felek által 2020. május 20. napján aláírt első adásvételi szerződés formai hiányossága (aláírás hiánya) miatti elutasító határozatot nem ő, hanem a titkárnője meghatalmazottként vette át, aki azt tévedésből leirattározta, így arról ő maga csak később értesült, a késedelem pedig ebből adódott. Észrevételezte, hogy bár a késedelem valóban az ő hibájára vezethető vissza, a hiba hamarabb kiderült volna, ha az ügyfél csak egyszer is bement volna az üllési alirodába és rákérdezett volna, mert nyilván ebben az esetben alaposabban utánanézett volna az ügynek. Továbbra is vitatta, hogy a 2020. június 4. napján megkötött, illetve újrakötött szerződés felek általi aláírására - bár különböző időpontban, de - ne a jelenlétében került volna sor. Előadta továbbá, hogy miután ő hibázott, novemberben kötött a bejelentővel egy megállapodást, a bejelentőnek az időmúlásra tekintettel nyújtott, egymillió forintos összegű kártérítésről, mivel a bejelentő felé úgy nyilatkozott, hogy ő ebben az üllési tanyás ingatlanban tanyasi turizmusos tevékenységet szeretne folytatni és írt neki egy levelet, hogy ebből az egy éves késedelemből másfél millió forintos kára keletkezett. Előadta, hogy a megállapodott összeget a bejelentő részére meg is fizette, az egyéves késedelem miatt nyújtott kártérítésként.

III.

A Fegyelmi Tanács az alábbi tényállást állapította meg:

A bejelentő az eljárás alá vont ügyvédet a 2019. május 20. napján, általa vevőként adott megbízással azzal bízta meg, hogy az általa megvásárolni kívánt, .... külterület... hrsz. alatt felvett ingatlanra vonatkozó adásvételi szerződést elkészítse, és a földhivatali eljárásban a képviseletét ellássa.

Eljárás alá vont ügyvéd az adásvételi szerződést elkészítette, a felek azt 2019. május 20. napján .... alirodájában, a jelenlétében aláírták, majd a szerződés megküldésre került .......................... Jegyzőjének, a jogszabály által előírt kötelező kifüggesztés érdekében.

2020. tavaszán a bejelentő már nagyon hosszúnak ítélte meg az eltelt időszakot a 2019. május 20-i szerződéskötési időponthoz képest, ezért telefonon érdeklődni kezdett az eljárás alá vont ügyvédnél az eljárás állásáról, és ennek során az eljárás alá vont ügyvédtől azt a tájékoztatást kapta, hogy az egyik eladó aláírása lemaradt az adásvételi szerződés egyik példányának egyik oldaláról, ezért a szerződést a feleknek újra alá kell írniuk.

A korábbi, formai hibában szenvedő adásvételi szerződéssel teljes egészében megegyező tartalmú, az eljárás alá vont ügyvéd által újonnan elkészített szerződést a felek 2020. június 4. napján, különböző időpontokban írták alá az eljárás alá vont ügyvéd ....... alirodájában.

Mivel a bejelentő észlelte, hogy az általa aláírt adásvételi szerződés-példányok között egy biztonsági példányon elkészített példány is volt, ami információi szerint a kifüggesztéshez szokott kelleni, ezért az aláírást követően megnézte a Magyarorszag.hu internetes oldalon található hirdetményeket, ahol meg is találta az ingatlanra vonatkozóan 2020. június 10. napján közzétett adásvételi szerződést.

Ilyen előzmények után vette fel a bejelentő a kapcsolatot az illetékes Kormányhivatallal, ahol azt a tájékoztatást kapta, hogy a jóváhagyási eljárás során 2019. július 30. napján formai okok, egy hiányzó aláírás miatt elutasító határozat született, melyet az eljárás alá vont ügyvéd meghatalmazottja, az átvételt igazoló tértivevényből megállapíthatóan 2019. augusztus 05. napján átvett. A bejelentőt az elutasító határozatról az eljárás alá vont ügyvéd panaszbeadványának előterjesztése napjáig nem tájékoztatta.

Eljárás alá vont ügyvéd a bejelentőnek az előzőekben írt mulasztására visszavezethető késedelmes tulajdonszerzéssel összefüggésben a panaszost ért kár megtérítéseként, 2020. novemberében egymillió forint összegű kártérítést fizetett.

IV.

A Fegyemi Tanács a rendelkezésre álló bizonyítékokat az alábbiak szerint értékelte, és döntésének indokait az alábbiakban jelöli meg.

Az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentő által kifogásolt magatartással kapcsolatos fegyelmi felelősségét a fegyelmi eljárás során elismerte, a bejelentő előadását csupán néhány, a felelősség megállapítását nem érintő körülmény tekintetében vitatta. 2020. július 17. napján előterjesztett igazoló jelentésében, valamint a 2021. június 4. napján tartott fegyelmi tárgyaláson történt személyes meghallgatása során egyező tartalmú nyilatkozatokat tett, melyeket az általa, valamint a bejelentő által csatolt okirati bizonyítékok is alátámasztottak.

Eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi eljárásban a felek által 2020. június 4. napján kötött, a korábbi, formai hibában szenvedő adásvételi szerződéssel egyező tartalmú új szerződéshez kapcsolódóan megbízási szerződést/tényvázlatot nem csatolt, amiből meg lehetett volna állapítani, hogy a feleket, így a bejelentőt a korábbi szerződés hiányosságát és ennek következményeit illetően pontosan miről tájékoztatta. Erre tekintettel, a Fegyelmi Tanácsnak a bejelentő előadását kellett elfogadnia arra vonatkozóan, hogy az eljárás alá vont ügyvéd őt csak arról tájékoztatta, hogy a korábbi szerződés egyik példányának egyik oldaláról lemaradt az egyik eladó aláírása, ezért a feleknek a szerződést újra alá kell írniuk, azonban a formai hiba miatti elutasító határozatról eljáró ügyvéd a bejelentőt nem tájékoztatta, annak tényéről a bejelentő csak a Kormányhivataltól értesült. A bejelentő ezen előadását látszik alátámasztani az általa 9. sorszám alatt csatolt, az eljárás alá vont ügyvéd által a bejelentőnek 2020. július 24. napján, azaz az adásvételi szerződés 2020. június 4. napján történt újrakötését követően küldött levél tartalma is, melyből megállapítható, hogy az eljárás alá vont ügyvéd ezen levelében ismerte el a bejelentő felé azt, hogy a bejelentő által hivatkozott elutasító határozatot részére 2019. augusztus 05. napján kézbesítették, bár azt nem ő személyesen, hanem meghatalmazottja vette át.

A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd - meg nem cáfolható - előadása alapján megállapította, hogy eljárás alá vont ügyvéd a bejelentőnek, a közöttük 2020. novemberében kötött megállapodás alapján, az eljárás alá vont ügyvéd hibájára visszavezethető késedelem miatt, annak kompenzálására egymillió forint összegű kártérítést fizetett.

Bár erre vonatkozóan az eljárás alá vont ügyvéd okirati bizonyítékot nem csatolt, a bejelentőnek megküldött, előbbiekben hivatkozott leveléből megállapítható, hogy abban kérte, a bejelentő jelölje meg azon igényét, amely őt a késedelmes tulajdonszerzéssel összefüggésben érte, mert kész azt részére megtéríteni. És bár a bejelentő az eljárás alá vont ügyvédnek 2020. szeptember 25. napján megküldött levelében azt jelezte, hogy bár igényét korábbi levelében megjelölte, amelyet eljárás alá vont ügyvéd át is vett, azonban az annak átvétele óta eltelt másfél hónap alatt sem jelentkezett, ez azonban nem cáfolja az eljárás alá vont ügyvéd azon előadását, hogy ezt követően, 2020. novemberében az eljárás alá vont ügyvéd az általa állított összegű kártérítést a bejelentő részére megfizette.

V.

A fegyelmi biztos fegyelmi eljárást elrendelő határozatában kifejtett álláspontja az alábbiak szerint - részben - alapos.

A bejelentő által a panaszbeadványában előadottakat részben az eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozata, valamint a rendelkezésre álló okirati bizonyítékok is alátámasztották. Erre tekintettel a tényállás, a bejelentő személyes meghallgatása nélkül is aggálytalanul megállapítható volt.

A 6/2018 (III. 26.) MÜK Szabályzat az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól 13.10. pontja szerint:

„Az ügyvédi tevékenység gyakorlója a tájékoztatás, a megbízás teljesítésének elmulasztásával, a személyes kapcsolattartás mellőzésével vagy más magatartásával nem veszélyeztetheti az ügyfélnek az ügyvédségbe és az ügyvédi tevékenységbe vetett általános bizalmát.”

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a tényállásban részletezett magatartásával, azaz azzal, hogy a 2020. május 20. napján általa készített és ellenjegyzett adásvételi szerződés tekintetében elmulasztott meggyőződni arról, hogy a felek a szerződés valamennyi példányának valamennyi oldalát aláírták-e illetve ellátták-e kézjegyükkel, továbbá azzal, hogy az egyik eladó aláírásának hiánya miatti elutasító határozat kézhezvételét követően, arról a bejelentőt nem tájékoztatta és nem intézkedett haladéktalanul a hiba következményének elhárítása, a szerződés felek általi újrakötése iránt, és ezzel összefüggésben a bejelentő tulajdonjogának ingatlannyilvántartási bejegyzése jelentős késedelmet szenvedett, megsértette az Etikai Szabályzat hivatkozott pontját.

Az Üttv. 107. §-a szerint fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha

a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.

Fent leírt magatartásával az eljárás alá vont ügyvéd 1 rb., az Üttv. 107. § a) pontjában meghatározott, - a fegyelmi biztos álláspontjával szemben a Fegyelmi Tanács álláspontja szerint gondatlanul elkövetett - fegyelmi vétséget valósított meg.

VI.

A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során, az eljárás alá vont ügyvéddel szemben az Üttv. 108. § a) pontjában írt írásbeli megrovás fegyelmi büntetést alkalmazta.

A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során enyhítő körülményként értékelte a fegyelmi vétség elkövetése óta bekövetkezett időmúlást, azt, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi felelősségét elismerte, és nyomatékkal azt a körülményt, hogy a bejelentőnek a fegyelmi vétségre visszavezethető késedelmes tulajdonszerzéssel összefüggésben őt ért kár megtérítéseként egymillió forint összegű kártérítést fizetett.

A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során súlyosító körülményként értékelte azt, hogy az eljárás alá vont ügyvéddel szemben korábban két alkalommal is volt - mindkét esetben pénzbírság kiszabásával lezárult - fegyelmi eljárás folyamatban, bár ezt kisebb súllyal, mivel a szóban forgó fegyelmi eljárások lefolytatására 2006 illetve 2008 években került sor.

A Fegyelmi Tanács az elkövetett fegyelmi vétség tárgyi súlyát figyelembe véve, az enyhítő körülmények túlsúlyára és az eljárás alá vont ügyvéd által a bejelentőnek nyújtott nagy összegű kártérítésre is figyelemmel úgy ítélte meg, hogy az eljárás alá vont ügyvéddel szemben a legenyhébb fegyelmi büntetés, írásbeli megrovás kiszabása is megfelelően szolgálja az azzal elérni kívánt célokat.

A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése és a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 40.2. a) pontja alapján kötelezte a fegyelmi eljárás átalány költségének megfizetésére.

Felhívja a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét az Üttv. 22. § (1) bekezdés g) pontjában és a 149. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint (6) bekezdésében foglaltakra, különös tekintettel arra, hogy a végrehajtható fegyelmi határozatból fakadó fizetési kötelezettség felszólítás ellenére történő nem teljesítése a kamarai tagság megszüntetését eredményezi.

A Fegyelmi Tanács határozata elleni jogorvoslati jog az Üttv. 135. §-án alapszik.