Magyar

 

Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Ügyvédi Kamarai Fegyelmi Tanácsa DRFB-8/2020. (8/2020) határozata

eljárás megszüntetéséről

A Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Ügyvédi Kamarai Fegyelmi Tanácsa (500 Szolnok, Arany János utca 16., a továbbiakban: Fegyelmi Tanács) Dr. ....... (....... Ügyvédi Iroda) irodai tag ügyvéd ellen Dr. ....... bejelentése alapján indult fegyelmi eljárásban a 2020. október 15. napján megtartott tárgyaláson meghozta, majd kihirdette az alábbi

fegyelmi határozatot:

A Fegyelmi Tanács Dr. ....... (KASZ száma: ......., székhelye: .......) eljárás alá vont irodai tag ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárást (mivel az eljárás alá vont ügyvéd nem követett el fegyelmi vétséget) megszünteti

Az eljárás során felmerült költséget, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Ügyvédi Kamara viseli.

A határozat ellen annak kézhezvételétől számított 15 napon belül az eljárás alá vont személy, jogi képviselője, valamint a Fegyelmi Biztos az Országos Fegyelmi Bizottsághoz (1054 Budapest, Szalay u. 7. sz.) címzett, de a fegyelmi tanácsához benyújtott, indoklással ellátott fellebbezéssel élhet. Ha a fellebbezést papír alapon terjesztik elő, azt 2 eredeti példányban kell benyújtani. A fellebbezésben új tényre, bizonyítékra akkor lehet hivatkozni, ha a fellebbező arra az elsőfokú eljárásban önhibáján kívül nem hivatkozott. A fellebbezésnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya van.

Indokolás

A Fegyelmi Tanács a lefolytatott bizonyítás, valamint a rendelkezésre álló iratok alapján az alábbiakat állapította meg.

I.

Eljárás alá vont ügyvéd személyi körülményeire vonatkozó adatok:

Kamarai tagsággal kapcsolatos adatok: Kamarai tagságának kezdete: ....... az ....... Ügyvédi Iroda tagjaként

Korábban indult fegyelmi eljárások:

1. .../..... számon Dr. ....... ügyvédjelöltje ként a fegyelmi tanács a fegyelmi eljárást vele szemben megszüntette.

Egyéb személyi körülményeire vagyoni helyzetére eljárás alá vont ügyvéd nem nyilatkozott.

II.

....... napján érkezett a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Ügyvédi Kamarához Dr. ....... bejelentő beadványa, amelyben az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentő volt férje nevén lévő üzletrész átruházására vonatkozó okiratszerkesztését kifogásolta, figyelemmel arra, hogy az álláspontja szerint az a bejelentő és a volt férje közös vagyona volt, azonban az átruházásra a bejelentő hozzájárulása nélkül került sor, így fedezetelvonó szerződést készített az eljárás alá vont ügyvéd.

2020. 05. 04. napján a fegyelmi biztos előzetes vizsgálatot rendelt el.

2020. 05. 14. napján érkezett beadványban eljárás alá vont ügyvéd előterjesztette igazoló nyilatkozatát és csatolta az ügyben keletkezett iratokat. Az igazoló jelentésben eljárás alá vont ügyvéd a terhére rótt cselekmény elkövetését tagadta, védekezésének lényege, hogy a különvagyoni jellegről, illetőleg a panaszos hozzájárulásának megadásáról meggyőződött egyrészt az alapján, hogy a Kft1-t érintő vagyonjogi szerződést ő maga készítette és ellenjegyezte (melynek érvényessége vagy hatálya eredményesen nem lett megtámadva), illetőleg a Kft2. tekintetében a volt házas felek közötti egyeztetésekben tevékenyen részt vett, így tudomása volt arról, hogy a panaszos hozzájárult az adás-vételhez, hiszen a felek még a megváltási árban is megállapodtak.

2020. 07. 09-én a fegyelmi biztos az eljárást megszüntette, és az eljárás alá vont ügyvédet figyelmeztetésben részesítette, az indokolás a bejelentő sérelmeivel egyetértve megállapította, hogy jogszabály megkerülésére, illetve ilyen jogügyletben való közreműködésével az eljárás alá vont ügyvéd egy rendbeli gondatlan fegyelmi vétséget követett el, megsértve az Üttv. 1. § (5) bekezdését.

2020. 07. 19. a Kamara elnöke a fegyelmi biztost utasította, hogy a határozatot vonja vissza, és kezdeményezzen fegyelmi eljárást, figyelemmel arra, hogy a tényállás nem volt teljes körűen feltárva, hiszen az érintettek meghallgatására nem került sor.

2020. 07. 22. napján a fegyelmi biztos fegyelmi eljárás kezdeményezéséről szóló határozatot hozott, amelyben az eljárás alá vont ügyvéd felelősségének a megállapítását kérte, mivel álláspontja szerint az ügyvéd az Üttv. 1. § (5) bekezdését megsértette azáltal, hogy a bejelentő volt férje nevén lévő üzletrész átruházására vonatkozó szerződés készítése és ellenjegyzése során nem győződött meg arról, hogy a bejelentő volt férje jogosult-e az üzletrészről egymaga rendelkezni, azaz hogy az nem tartozik-e a házastársi közös vagyonba, melynek megosztására még akkor nem került sor.

III.

A Fegyelmi Tanács a rendelkezésre álló okiratok, alapján az alábbi tényállást állapítja meg.

Bejelentő és volt férje 2017. 06. 26-án egymással házassági különvagyon elismeréséről szóló szerződést kötöttek, melyben rögzítették, hogy bejelentő volt férje, ....... különvagyonát képezi a Kft1-ben nyilvántartott 1.500.000 Ft. névértékű üzletrész 100%-ban, valamint bejelentő, dr. ....... (akkor még .......) különvagyonát képezi a Kft3-ban nyilvántartott 3.000.000 Ft. névértékű üzletrész 100%-ban. A szerződés tartalmazza, hogy az elismerések a különvagyoni jellegről visszavonhatatlan, továbbá azt, is hogy a szerződést a köztük esetlegesen felmerülő házassági közös vagyon megosztása során kialakuló jogvitában történő felhasználás céljából kötötték meg, s bár házasságuk kiegyensúlyozott, kijelentik, hogy a házasság megromlása esetén is, a szerződésben foglaltakat kötelező érvényűnek ismerik el magukra nézve. Az okiratot eljárás alá vont ügyvéd készítette és ellenjegyezte.

Bejelentő és ....... házasságát 2019. november 28-án jogerősen a ....... Járásbíróság felbontotta.

A bejelentő jogi képviselője, dr. ....... 2019. 06. 11-én kelt levelében jelezte, hogy a 2017. 06. 26-i megállapodás érvényességét és hatályosságát több szempontból vitatja, ugyanakkor ezen okokat nem jelölte meg. Az okirat megtámadására irányuló peres eljárást nem kezdeményezett.

2020. 02. 12-én eljárás alá vont ügyvédet bejelentő volt férje megbízta a Kft1. és a Kft2-ben fennálló üzletrészeinek átruházási szerződésének az elkészítésével és ellenjegyzésével, továbbá a cégek változásbejegyzési eljárásával. A megbízási szerződés rögzíti, hogy a Kft1. tekintetében bejelentő más korábban elismerte a különvagyon jelleget, míg a Kft2. tekintetében a felek közötti egyeztetésen során bejelentő és bejelentő volt férje megállapodtak, hogy a vagyonmegosztás körében, mely szerint többek között a Kft2. is bejelentő volt férje tulajdonába került, bejelentő volt férje 100.000.000 Ft. összegű megváltási árat fog fizetni. A megbízási szerződés szerint bejelentő volt férje a bejelentőt előzetesen tájékoztatta az üzletrész átruházásokról.

Felek az előbbiekben részletezett megállapodásukat 2020. április 22. napján írásba is foglalták.

2020. március hónapban közelebbről meg nem határozható időpontban bejelentő a 2017-es megállapodást keresettel megtámadta, azonban abban idézés kibocsátására nem került sor, végül bejelentő a keresettől elállt.

IV.

Az eljárás alá vont ügyvéd az előzetes vizsgálat során nyilatkozatot teljes körűen tett, melyben a terhére rótt fegyelmi vétség elkövetését tagadta, álláspontja szerint eljárás teljes mértékben megfelelt az ügyvédi tevékenységre vonatkozó szabályoknak.

A Fegyelmi Tanács meghallgatta tanúként bejelentőt aki előadta, hogy a 2017-es megállapodás megkötésében kényszer fenyegetés hatása alatt nem állt, azt önszántából kötötte meg, tévedésben nem volt, megtévesztésére nem került sor, annak értékét érintően sem. A megállapodást valójában azért nem tartotta érvényesnek mert a Kft3. akkoriban nem került a nevére. Bejelentő volt férje a tanúvallomásában megerősítette, hogy a 2017-es megállapodás megtámadásával kapcsolatos perben idézést, keresetlevelet nem vett kézhez.

A Fegyelmi Tanács a tényállás megállapítás körében a bejelentő és bejelentő volt férje között létrejött megállapodásokat, bejelentő volt férje és az eljárás alá vont ügyvéd között létrejött tényvázlatot, illetve bejelentő jogi képviselőjének, dr. ....... 2019. 06. 11-i levelét találta az ügy szempontjából releváns adatot tartalmazó bizonyítéknak.

A 2017. 06. 26-i megállapodás, mint ügyvéd által ellenjegyzett okirat teljes bizonyító erejű magánokirat egyértelműen bizonyítja, hogy a Kft1. bejelentő volt férje külön vagyona volt, mely megállapodás érvénytelenségi jellegét bejelentő jogi képviselője, dr. ....... ugyan előre vetítette, azonban annak okait egyáltalán nem jelölte meg, s a megállapodás tekintetében a bejelentő sem jelölt meg a meghallgatása során olyan okot, mely a 2013. évi V. törvényben szereplő akár megtámadási, akár semmisségi okként lenne értékelhető. A megállapodás megtámadására az átruházásig nem került sor, így a Fegyelmi Tanács azt állapította meg, hogy eljárás alá vont ügyvéd teljes bizonyító erejű magánokirat alapján állapíthatta meg, hogy a Kft1. bejelentő volt férje külön vagyona.

A Kft2. tekintetében az előbbihez hasonló előzetes megállapodás nem született, ugyanakkor eljárás alá vont ügyvéd e körben is nyilatkoztatta bejelentő volt férjét (s itt jegyzi meg a Fegyelmi Tanács, hogy nem vitásan a vagyonközösség rendezésében eljárás alá vont ügyvéd tevékenyen részt vett, azaz a bejelentő és bejelentő volt férje közötti egyeztetések tartalmáról tudomással bírt), aki előadta, hogy bejelentőt az átruházásról tájékoztatta, akivel megállapodtak a megváltási árban is.

V.

A fegyelmi biztos indítványa alaptalan.

A Fegyelmi Tanács számára nem merült fel aggály bejelentő volt férje teljesítőképessége felől. A Fegyelmi Tanács a 2020. április 22-i megállapodás alapján azt állapította meg, hogy a bejelentő volt férje által szóbeli megállapodásként, a tényvázlatban hivatkozottak a valóságnak megfeleltek, hiszen a végleges vagyonmegosztási okirat azzal egyező tartalmú volt, azaz a Kft2. bejelentő volt férje tulajdonába került, a megváltási ár pedig 100.000.000 Ft. volt, ahogyan az a tényvázlatban szerepel. E körben utal vissza a Fegyelmi Tanács arra (melyet a bejelentő tanúvallomásában is megerősített), hogy a vagyonmegosztás rendezésében eljárás alá vont ügyvéd tevékenyen részt vett, melyből a Fegyelmi Tanács azt a következtetést vonta le, hogy a tényvázlatban rögzített szóbeli megállapodásról tudomása kellett legyen. Eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozatai, bejelentő tanúvallomása és a végleges vagyonmegállapodás együttes értékelése alapján a Fegyelmi Tanács azt a végső konklúziót állapította meg, hogy bejelentő volt férje helyesen tájékoztatta eljárás alá vont ügyvédet arról, hogy bejelentő hozzájárult az átruházásokhoz, oly módon is hogy az eljárással érintett cégek bejelentő volt férje tulajdonát képezték a közte és bejelentő között létrejött megállapodás alapján. Figyelemmel tehát arra, hogy a tényvázlatban foglaltakkal teljesen egybevág a végső vagyonmegállapodás írásba foglalt változata, a Fegyelmi Tanács megállapította, hogy eljárás alá vont ügyvéd meggyőződött arról, hogy bejelentő volt férje jogosult az üzletrészeket átruházni, nem működött közre jogszabályba ütköző, vagy annak megkerülésre irányuló szerződés megkötésében, és arról is kellő tudomása volt, hogy bejelentő volt férjének a teljesítőképessége is fenn áll, azaz fedezetelvonásról sem lehetett szó.

VI.

Mindezek alapján a Fegyelmi Tanács azt állapította meg, hogy eljárás alá vont ügyvéd az Üttv. 1. § (5) bekezdését nem sértette meg.

Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban: Üttv.) 1. § (5) Az ügyvédi tevékenység gyakorlása nem irányulhat jogszabály megkerülésére, jogszabályba ütköző célra, vagy ilyen jogügyletben való közreműködésre.

A fent megállapítottak szerint tehát az eljárás alá vont ügyvéd felelőssége akkor lett volna megállapítható, amennyiben az eljárásban bizonyításra került volna, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a tevékenységével jogszabály megkerülésére, vagy abba ütköző okiratot szerkesztett 2020. február 12-én az érintett cégek átruházása kapcsán. A fent rögzített bizonyítékok és azok alapján megállapított tényállásból az következik, hogy eljárás alá vont ügyvéd az átruházás kapcsán az Üttv. 1. § (5) bekezdését nem sértette meg, azt megelőzően teljes körűen tájékozódott, és az információkról meg is győződött, egyrészről a 2017. 06. 26-i megállapodás, másrészről a vagyonmegosztás körüli egyeztetésekben való közreműködés által, mely utóbbira egyébként maga bejelentő jogi képviselője, dr. ....... kérte meg eljárás alá vont ügyvédet a bejelentő, ellenérdekű fél képviseletében.

A Fegyelmi Tanács mindezek alapján azt állapította meg, hogy eljárás alá vont ügyvéd az Üttv. 1. § (5) bekezdését nem sértette meg, ezért az eljárást megszüntette.

Az eljárás során felmerült költségről az Üttv. 142. § (2) bekezdése és a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 40.6. pontja alapján rendelkezett a Fegyelmi Tanács akképpen, hogy azt a Jász-Nagykunk-Szolnok Megyei Ügyvédi Kamara viseli, figyelemmel arra, hogy a Fegyelmi Tanács fegyelmi felelősséget egyáltalán nem állapított meg.

A Fegyelmi Tanács határozata elleni fellebbezési jog az Üttv. 135. §-án alapszik.

A határozat 2020. december 01. napján jogerős