Fejér Megyei Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 3-2020F-8. határozata

tájékoztatási kötelezettség elmulasztásáról és vizsgálat lefolytatásának akadályozásáról

A Fejér Megyei Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa tárgyalás tartása nélkül a dr. Xy (KASZ:) ..... szám alatti székhelyű ügyvéd fegyelmi ügyében 2020. június 22. napján meghozta a következő

fegyelmi határozatot:

A fegyelmi tanács megállapítja, hogy

Dr. Xy (szül, .......................... an.: ..........................

lakcíme: ..........................)

eljárás alá vont ügyvéd

2 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért őt az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Üttv.) 108. § b) pontja és a FESZ 26. b) pontja alapján

200.000 Ft, azaz Kettőszázezer Ft pénzbírság

fegyelmi büntetéssel sújtja, továbbá kötelezi 30.000 Ft eljárási költség megfizetésére.

A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet, hogy a kiszabott pénzbírságot, valamint az átalányköltséget 30 napon belül fizesse meg a ..... Megyei Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a ... Ügyvédi Kamara 10300002-10408652-49020014. számú bankszámlaszámára, a fenti ügyszámra való hivatkozással.

A határozat ellen annak kézbesítésétől számított 15 napon belül a fegyelmi biztos az elsőfokú fegyelmi tanácsnál benyújtott, de a másodfokú fegyelmi tanácsnak címzett fellebbezéssel élhet, az eljárás alá vont ügyvéd a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül tárgyalás tartását kérheti. Ha az eljárás alá vont ügyvéd tárgyalás tartását kéri, a tárgyaláson kívül hozott határozat hatályát veszti, és az elsőfokú fegyelmi tanács elnöke tárgyalást tűz ki.

Indokolás

I. Az eljárás alá vont ügyvéd 2001.01.02. napjától a .... Ügyvédi Kamara tagja, ügyvédi iroda tagjaként gyakorolja hivatását. Személyi körülményeit - válaszának hiánya miatt - nem volt lehetősége az eljáró tanácsnak felmérni. Eljárás alá vont ügyvéd ellen az alábbi fegyelmi eljárások voltak folyamatban 2011. évtől kezdődően: F. 10/2011. pb., F. 1/2012. pb., 2/2012. elévülés miatt megszüntetés, 3-2020F-6. megrovás.

II. Panaszos .....i lakos a kamarához intézett 2020. 02. 18. napján kelt beadványában kifogásolta az általa megbízott ügyvéd, dr. Xynak a bejelentő ügye vitelében tanúsított magatartását, munkáját.

A 2020. 03. 31. napján elrendelt és lefolytatott előzetes vizsgálat eredményeként a fegyelmi biztos a 2020. 05. 13. napján kelt határozatával fegyelmi eljárást kezdeményezett, mert az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi biztos felhívására nem küldte meg az előzetes vizsgálat lefolytatásához szükséges iratokat, illetve a bejelentésben foglaltakra nem nyilatkozott, észrevételt nem tett.

III. Panaszos bejelentéséből az alábbi tényállás állapítható meg:

A bejelentő 2015. márciusában kártérítési igénnyel fordult az Európai Emberi Jogi Bírósághoz. A bíróság nem zárta le a kártérítési ügyét, hanem a Magyar Államra bízta az elbírálását.

A bejelentő a szabadulását követően, 2018. 07.17-én meghatalmazta az eljárás alá vont ügyvédet kártérítési ügyében képviselet ellátására, és átadta a részére az üggyel kapcsolatos valamennyi iratot, egyebek mellett a büntetés-végrehajtási intézet határozatát.

A bejelentő szerint az eljárás alá vont ügyvéd arról tájékoztatta, hogy semmivel nem kell foglalkoznia, ő majd intézi a kártérítési ügyét. Azonban az üggyel kapcsolatban ellentmondásos tájékoztatásokat kapott az ügyvédtől, „csak az elutasításokat kapta meg azzal az indokkal, hogy későn lett beadva a papír.” Amikor megkérdezte az ügyvédtől, hogy mindez hogyan történhetett, azt a választ kapta, hogy várjon, utalják a pénzt, amely azonban nem történt meg. A bejelentő közölte azt is, hogy valamennyi szükséges irat az eljáró ügyvédnél volt és van, így a bejelentő a saját ügyében nem tudott eljárni.

IV. Az eljárás alá vont ügyvéddel szemben az előzetes vizsgálati eljárás 2020.03.31. napján elrendelésre került. Ennek keretében a Fegyelmi Biztos a vizsgálat lefolytatásához szükséges iratok megküldését kérte az ügyvédtől, aki ezt többszöri telefonbeszélgetés ellenére, és írásbeli megkeresésre sem teljesítette. Ezen magatartásával megakadályozta, hogy a Fegyelmi Biztos a bejelentő beadványában foglaltakat teljes körűen felderíthesse, kivizsgálhassa.

V. Fegyelmi biztos a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában az eljárás alá vont ügyvéddel szemben az Üttv. 108. § b) pontja szerinti pénzbírság fegyelmi büntetés kiszabását indítványozta, mivel a rendelkezésre álló adatok alapján alapos gyanú merült fel arra, hogy eljárás alá vont megsértve az Üttv. 1. § (1) és (3) bekezdésének rendelkezéseit, az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK Szabályzat 2.2. és 12.3. pontjának rendelkezéseit, amellyel Üttv. 107. § a) pontjában meghatározott 2 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.

VI. A fegyelmi ügy elbírálása az elkövetési időre tekintettel az Üttv. rendelkezésein alapul.

A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (továbbiakban: FESZ) 1.4-1.5. pontja kimondja, hogy a fegyelmi felelősség elbírálására - jogszabály, vagy szabályzat eltérő rendelkezése hiányában - a fegyelmi vétség idején hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni, kivéve, ha az az elbíráláskor hatályban lévő rendelkezések alapján a magatartás már nem minősül fegyelmi vétségnek, vagy az enyhébben bírálandó el.

Az Üttv. 107. §-a értelmében fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi, vagy b) ügyvédi tevékenységen kívüli szándékos vagy gondatlan magatartásával az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti.

Az Üttv. 127. § (1) bekezdése szerint az egyszerű megítélésű ügyben a fegyelmi tanács a határozatát tárgyalás tartása nélkül hozza meg.

A FESZ. 22.1. pontja értelmében a fegyelmi ügy tárgyalás tartása nélküli elbírálása különösen akkor indokolt, ha a fegyelmi vétség egyértelmű, a rendelkezésre álló adatokból további bizonyítás felvétele nélkül megállapítható a fegyelmi felelősség, az eljárás alá vont a fegyelmi vétség elkövetését elismerte, illetve a fegyelmi eljárás tárgyává tett cselekmény tekintetében legalább részben eredményes közvetítői eljárást folytattak.

Az Üttv. 1. § (1) bekezdése szerint az ügyvédi hivatás - jogi szakértelemmel, törvényes eszközökkel és módon, a közhatalmi szervektől függetlenül - az ügyfél jogai és jogos érdekei érvényesítésének, kötelezettségei teljesítésének elősegítésére, az ellenérdekű felek közötti jogvita - lehetőség szerinti - megegyezéssel történő lezárására irányuló tevékenység, amely tevékenység magába foglalja az igazságszolgáltatásban való közreműködést. A (3) bekezdés előírja, hogy az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.

Az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK Szabályzat (továbbiakban: ÜESZ.) 2.2. pontja szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlója a rábízott ügyet a tényállást ismerve, jogilag felkészülten, elsősorban az ügyfél tényelőadásainak szem előtt tartásával látja el. Az ÜESZ. 12.3. pontja szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlója - függetlenül attól, hogy tesz-e nyilatkozatot - az ügyvédi kamara és szervei részére az ellene indult panasz-, illetve fegyelmi ügyben felhívásra az üggyel összefüggő iratokat - kamarai jogtanácsos, illetve jogi előadó esetében azon iratokat, amelyek felett rendelkezni jogosult - köteles becsatolni.

A Fegyelmi Tanács - tekintettel az ügyben tanúsított eljárás alá vont ügyvédi magatartásra-egyetértett a Fegyelmi Biztos fegyelmi eljárást kezdeményező döntésével.

A Fegyelmi Tanács álláspontja az: az eljárás alá vont felelősségét megalapozza, hogy megszegte az általa képviselt személy részére a megbízás alapján teendő minden, az üggyel összefüggő tényről, körülményről, intézkedésről történő maradéktalan és egyértelmű teljeskörű tájékoztatási alapvető kötelességét. Azzal, hogy a fegyelmi biztos többszöri felhívására sem küldte meg az üggyel összefüggő iratokat, a vizsgálat lefolytatását akadályozta.

A Fegyelmi Biztos indítványa alapos.

Mindezekre tekintettel a Fegyelmi Tanács azt állapította meg, hogy az eljárás alá vont ügyvéd megszegte az Üttv. 1. § (1) és (3) bekezdésében, illetve az ÜESZ. 2.2. pontjában és 12.3. pontjában előírt rendelkezéseket, amellyel 2 rendbeli, szándékosan elkövetett fegyelmi vétséget követett el.

A fentiekre és az ügy összes körülményeire tekintettel a Fegyelmi Tanács egyhangú döntésével az Üttv. 108. § b) pontja szerinti pénzbírság fegyelmi büntetés kiszabását találta indokoltnak.

Enyhítő körülményt a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont nyilatkozata hiányában nem vett figyelembe.

Súlyosító körülményként értékelte, hogy az eljárás alá vont ügyvéd ellen korábban már több indult fegyelmi eljárás volt folyamatban.

A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése, a FESZ. 40.2. b) pontja alapján a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére kötelezte.

Felhívja a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét az Üttv. 22. § (1) bekezdés g) pontjában és a 149. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint a (6) bekezdésében foglaltakra, különös tekintettel arra, hogy a végrehajtható fegyelmi határozatból fakadó fizetési kötelezettség felszólítás ellenére történő nem teljesítése a kamarai tagság megszüntetését eredményezi.

A Fegyelmi Tanács határozata elleni jogorvoslatot az Üttv. 127. § (3) bekezdése teszi lehetővé.

A határozat jogerős: 2020. 07. 16.


  Vissza az oldal tetejére