Magyar

 

Győri Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának P.8/2020. határozata

ügyféllel történő kapcsolattartásról, iratok kiadásáról

A Győri Regionális Fegyelmi Bizottság Elnöke által kijelölt (...) tanácsa, (...) ügyvéd ellen a (...) számú fegyelmi eljárásban (...) napján megtartott zárt fegyelmi tárgyaláson meghozta az alábbi határozatát:

Az ügyvédekről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (továbbiakban: ügyvédi tevékenységről szóló törvény) 131. § (3) bekezdés a) pontja értelmében (...) iroda székhelye: (...) KASZ: (...) eljárás alá vont ügyvéd felelősségét 2 rb. szándékos fegyelmi vétség elkövetésében megállapítja, ezért vele szemben

pénzbírságot

szab ki. A pénzbírság összegét, 120.000 Ft összegben, azaz egyszázhúszezer forintban állapítja meg.

A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (továbbiakban FESZ) 40.2 a) pontja értelmében a felmerült kamarai átalányköltség 80.000 Ft, azaz nyolcvanezer forint.

A kiszabott pénzbírságot és az átalányköltséget az eljárás alá vont ügyvéd, a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül köteles megfizetni, a (...) Megyei Ügyvédi Kamara (...) számú bankszámlájára

Ezen határozattal szemben az eljárás alá vont ügyvéd, valamint a fegyelmi biztos a másodfokú fegyelmi tanácshoz fellebbezhet. A fellebbezést az elsőfokú határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül az elsőfokú fegyelmi tanácsnál kell benyújtani és elő kell terjeszteni a fellebbezés indokait is.

A területi kamara elnöke a fegyelmi biztost a fellebbezési határidő lejártát megelőző harmadik munkanapig utasíthatja fellebbezés előterjesztésére.

A fellebbezés a határozat végrehajtására halasztó hatályú.

Indokolás

A Győri Regionális Fegyelmi Bizottság fegyelmi eljárás lefolytatására kijelölt regionális fegyelmi tanácsa,

- a panaszos (...) napján kelt panaszbeadványa, és az ahhoz csatolt mellékletek,így a korábbi panasz releváns dokumentációja, (...) ügyvédi iroda által (...)-án megküldött megbízás során keletkezett dokumentumok, köztük a végrehajtási megbízás, kísérőlevelek, és a panaszos által csatolt boríték, a (...) részére feladott panaszos által küldött levél-a korábbi eljárások ügyiratok pontosítása körében, a panaszlott ügyvéd email címére (...) napján kelt email, információ kérés tárgyában,

- vezető fegyelmi biztos (...) napján kelt levele, a Panaszosnak

- vezető fegyelmi biztos (...) napján kelt átirata a (...) Megyei Ügyvédi Kamara elnökének

- (...) Megyei Ügyvédi Kamara elnökének (...) napján kelt átirata a fegyelmi biztos részére

- (...) napján kelt határozat az előzetes vizsgálat elrendeléséről

- a panaszolt ügyvéd (...) napján kelt levele a vezető fegyelmi biztos felé, (a kért ügyszámok, iratok másolatainak beszerzése időszükségletére tekintettel, annak megküldésére (...) napjáig vállalt kötelezettséget panaszolt ügyvéd)

- (...) napján kelt határozat a fegyelmi eljárás kezdeményezéséről

- (...) számú fegyelmi Határozat

valamint, az egyéb rendelkezésre álló iratok alapján a fegyelmi tanács az alábbiakat állapította meg:

Panaszos, (...) év elején megbízást adott a panaszolt ügyvédnek, amelyet (...)-án kelt levelében felmondott, és kérte az eljárás során felmerült okiratok, és általa átadott dokumentumainak kiadását. A (...) számú fegyelmi ügyben kitűzött tárgyalás időpontja (....) előtt, (...) napján feladott levélben, az ügyvédi irodától panaszos egy levélcsomagot kapott, fénymásolt iratokkal, és egy (...)-i keltezésű aláíratlan, és egy (...)-ei aláírt fénymásolt kísérőlevéllel. (...)-én panaszos értesítésre került, hogy a fegyelmi eljárás (korábbi) panaszolt ügyvéddel szemben megszűntetésre került.

Panaszos (...) hónapban, a kapott iratokkal felkeresett egy új ügyvédet, akinek jogi segítségét kérte az ügyben, és közösen értelmezték a panaszos részére átadott iratanyagot, ami eredményre nem vezetett. Több dokumentum tartalma utalt arra, hogy végrehajtási eljárás folyt, azonosításra alkalmas ügyszámot, vagy információt azonban egyik dokumentum sem tartalmazott, így a MOKK-nál sem tudtak a panaszosnak segíteni. Az átadott iratokon feltűntetett személyek, és email elérhetőségek nem voltak leinformálhatók, maga az eljárás folyamata pedig lekövethetetlen volt. Mivel pedig a panaszos igény érvényesítése körében, az elévülés kérdése is vizsgálandó volt, így a panaszos, az új ügyvéd javaslatára, (...)-én feladott levélben, határidő tűzése mellett kérte a panaszolt ügyvédtől, hogy a panaszolt ügyvéd által is hivatkozott végrehajtási eljárásról, (azonosító szám, határozatszám) adjon panaszos részére információt. Panaszos elküldött „információ kérés” tárgyú levelét, a panaszolt ügyvéd részére, a postai úton kívül, annak (.....) email címére is megküldte. A panaszos postai úton - panaszlott ügyvéd irodájának címére megküldött levele, „nem kereste” jelzéssel (...)-i visszaküldési időponttal került visszaküldésre a feladó panaszoshoz.

Panaszos, miután, a postai, és e-mailben is eljuttatott „információ kérés” tárgyú levelére, a panaszolt ügyvédtől semmilyen formában választ nem kapott, így panaszos a (...) megyei ügyvédi kamarához fordult, és a (...) napján kelt panaszlevelében kérte annak kivizsgálását, hogy mi történt az ügyében, és miért nem ad ki információt a megkeresésre a panaszolt Ügyvéd.

A vezető fegyelmi Biztos (...) napján kelt, előzetes vizsgálatot elrendelő határozatára, a panaszolt ügyvéd, (...) napján kelt válaszlevelével, válaszolt, amelyben tájékoztatta a vezető fegyelmi biztost arról, hogy a kért ügyszámok, és iratmásolatok beszerzése több időt vesz igénybe, ezért azt (...) napjáig vállalta a vezető fegyelmi biztos részére megküldeni.

Panaszolt ügyvéd, a megküldeni vállalt iratmásolatokat, az általa vállalt (...)-i időpontig, továbbá, a fegyelmi tárgyalás időpontjáig a fegyelmi eljárásban nem csatolta be, azokat a fegyelmi eljárásban rendelkezésre nem bocsátotta.

A fegyelmi eljárás keretében panaszolt ügyvéd, fenn hivatkozott (...) napján kelt levelén túl, nyilatkozatot a fegyelmi ügyben nem tett, és iratot sem csatolt.

A fegyelmi tanács, a panaszos panaszbeadványához csatolt, panaszolt ügyvéd irodája által (...) napján postára adott, panaszoshoz postai úton (...)-én érkezett dokumentumokat áttekintve megállapította, hogy azok egy része, a panaszos, és a panaszolt ügyvéd közötti- részben postai, részben elektronikus - levelezésre vonatkozó dokumentumokat tartalmaznak, melyek egyikében a panaszolt ügyvéd a folyamatban lévő végrehajtási eljárásra is utal (...). A fegyelmi eljárásban vizsgált, panaszos által rendelkezésre bocsátott, és csatolt dokumentumok további köre, így pl. a (...) Ügyvédi Iroda által kiállított (...) keltű Átvételi elismervény tartalma, fizetési meghagyásos eljáráshoz kapcsolódó eljárási költség teljesítésére vonatkozik. A panaszos által csatolt iratok között fellelhető „Átutalási Végzés” nevű további dokumentum karakterhiányos (hivatkozási számú) határozatszámra utal, a szintén panaszos által rendelkezésre bocsátott „Végrehajtási lap, egyéb bejelentés” (...)-i keltezést tartalmazó (aláíratlan) további dokumentum, és a szintén (...)-i keltű „Magyar Bírói Végrehajtói Kamarának!” címzett, panaszolt ügyvéd aláírását is tartalmazó további levél pedig olyan ügyszámot, vagy hivatkozási számot, amelyből a panaszos igényérvényesítési ügyszáma (fmh, vh) egyértelműen beazonosítható, nem tartalmaz. Ugyanez volt megállapítható a (...)-i keltű, „soronkívüli kifogás és panasz” tárgyú „Magyar Országos Végrehajtói Kamara részére!” címzett panaszolt ügyvéd által jegyzett dokumentum tekintetében is. A panaszos által becsatolt, és általa elismerten átvett további iratok, olyan e-mailes levélváltások adatait tartalmazzák, amelyek a panaszos nevére utaló hivatkozással zajlott levélváltások adatait tartalmazzák a panaszolt ügyvéd email címén, ugyanakkor, a csatolt levelezés tartalma, beazonosításra alkalmas ügyszámot, a levelet jegyzők kilétét/jogállását, a panaszos igényével kapcsolatos jogviszonyuk jogcímét, azonosítható módon szintén nem tartalmazzák.

A panaszos által panaszleveléhez becsatolt, panaszolt ügyvédhez címzett (...) napján kelt információt kérő levél kapcsán megállapítható, hogy az (...) napján postai úton ajánlott levél formájában, a panaszolt ügyvéd ügyvédi irodájának bejelentett hivatalos címére feladásra került, és onnét a csatolt tértivevényből kitűnően, „nem kereste” jelzéssel (...) napján, a panaszos feladóhoz a posta által visszaküldésre is került. A panaszos által, a panaszolt ügyvéd hivatalos leveleinek fejlécében is rögzített email címére (...) azonos tartalommal elküldött információkérés tárgyú elektronikus levélre a panaszos irányába, a panaszolt ügyvéd részéről válasz nem érkezett.

A Vezető Fegyelmi Biztos, végindítványában, az Üttv. 1. § (3) bek. szerinti elvárható gondosságról és lelkiismeretes ügyvédi tevékenységre vonatkozó jogszabályi előírások megsértése miatt, és ezen túlmenően, az Üttv. 52. § (2) bekezdésében foglaltak megsértése miatt indítványozta, hogy a fegyelmi tanács, a panaszolt ügyvéd felelősségét állapítsa meg az Üttv. 107. § a) pontjában írt, 2 rb. szándékos fegyelmi vétség elkövetésében, tekintettel arra, hogy az ügyféllel a kapcsolatot nem tartotta, és nem adta ki számára azokat a szükséges iratokat, amelyek a megbízás teljesítése körében részére rendelkezésre álltak. Indítványozta ezért, hogy a panaszolt ügyvéddel szemben, a fegyelmi tanács a közepes mértéket el nem érő mértékben pénzbírság kiszabásáról rendelkezzen, továbbá, ezzel egyidejűleg a fegyelmi tanács eljárásával kapcsolatos átalányköltség viselésére is kötelezze az eljárás alá vont ügyvédet.

Az ügyvédekről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. 1. § (3) bekezdése, és 52. § (2) bekezdése szerint: 1. § (3): „Az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.”

52. § (2) Az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles az ügyfelétől átvett vagy az ügyfelét megillető iratok átvételéről - az ügyfél kérésére - elismervényt adni. Az iratokat a megbízás teljesítése, illetve felmondása után - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - az ügyvédi tevékenység gyakorlója az ügyfél kérésére köteles kiadni.”

Az eljáró fegyelmi tanács a lefolytatott bizonyítás eredményeként megállapította, hogy a panaszolt ügyvéd által, (...) napján postai úton panaszos címére megküldött, és a panaszos által (...) napján elismerten átvett dokumentumok megküldésével, a panaszolt ügyvéd, az Üttv. 52. § (2) bekezdése szerinti iratkiadási kötelezettségét hiánytalanul, és teljeskörűen nem teljesítette, mivel jogi képviseleti jogviszonyának megszűnését követően, a részéről panaszos rendelkezésére bocsátott iratok köre, az ügyfelet jogszerűen megillető, és részére kiadandó iratokat hiánytalanul nem tartalmazta.

A fegyelmi tanács megállapította továbbá azt is, hogy a panaszos kérésére kiadott, illetve elküldött dokumentumok, a panaszos jogi képviseletében már eszközölt jogi igényérvényesítési lépések beazonosítására (fmh, vh ügyszámok) alkalmatlanok, azok eredménye, továbbá a panaszos ügyének/igényének pillanatnyi állása, a panaszos részére kiadott dokumentumokból okszerűen nem követhető, és nem is állapítható meg.

A panaszolt ügyvéd ezen túlmenően, a panaszos információt kérő levelét-hivatalos irodacímére küldése ellenére- nem vette át, és a panaszos e-mail útján felé megküldött információt kérő levelére, a panaszos igényérvényesítése körében rendelkezésre álló alapvető adatokra vonatkozó információkat, (fmh ügyszám, vh ügyszám) a panaszossal szintén nem közölte.

A fegyelmi tanács ezért, megállapította, hogy az eljáró ügyvéd megsértette az Üttv. 52. § (2) bekezdésben foglalt iratkiadási kötelezettségét, hiszen a panaszos részére az általa kért, őt jogszerűen megillető iratokat egyfelől iratkiadási kötelezettsége ellenére teljeskörűen nem bocsátotta a panaszos rendelkezésre, majd a panaszost jogszerűen megillető információk közlését, a panaszos erre irányuló kérelme ellenére a panaszolt ügyvéd szintén elmulasztotta, így magatartásával, megsértette, az Üttv. 1. § (3) bekezdésében rögzített lelkiismeretes ügyvédi tevékenység szabályát is.

A fentiek alapján ezért, a fegyelmi tanács, az ügyvédekről szóló. 131. § (3) bekezdés a) pontja alapján, dr. Latky József eljárás alá vont ügyvéd felelősségét, az Üttv. 107. § a) pontja alapján 2 rb. szándékos fegyelmi vétség elkövetésében megállapította.

A panaszolt ügyvéddel szemben a fegyelmi tanács fegyelmi jogkövetkezményként az Üttv. 108. § b) pontja alapján pénzbírság kiszabásáról határozott, melynek mértékét, figyelemmel az Üttv. 109. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltakra, a rendelkező részben foglaltak szerint, 120.000 Ft összegben állapította meg a fegyelmi tanács.

A fegyelmi tanács, a pénzbírság mértékének megállapítása körében figyelemmel volt a fegyelmi vétségek tárgyi súlyára, továbbá arra, hogy a panaszolt ügyvéd, ügyvédi tevékenységét, (...) év óta gyakorolja, és ennek (...) éve alatt, vele szemben egyetlen esetben (...) fegyelmi ügy) került sor fegyelmi felelősség megállapítására, megrovás alkalmazása mellett.

A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (továbbiakban FESZ) 40.1 a) pontja értelmében a FESZ 40.2. a) pontja szerinti 80.000 Ft összegű kamarai átalányköltség, mint a fegyelmi eljárás költsége, mivel felelőssége megállapításra került, az eljárás alá vont ügyvéd köteles a Kamara részére megfizetni.

A határozattal szemben jogorvoslati jog, az ügyvédekről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. 135. § (1) és (3) bekezdésén alapul, amely értelmében, az eljárás alá vont ügyvéd, valamint a fegyelmi biztos a másodfokú fegyelmi tanácshoz fellebbezhet. A fellebbezést az elsőfokú határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül az elsőfokú fegyelmi tanácsnál kell benyújtani és elő kell terjeszteni a fellebbezés indokait is.

Jogerős: 2020.10.15.