Magyar

 

Szegedi Regionális Fegyelmi Bizottság Bács-Kiskun Megyei Fegyelmi Tanácsának RFK 8/2020/9. határozata

ügyvédi mulasztás, iratvisszatartás, megbízási díj elszámolásával kapcsolatos kötelességszegés

A Szegedi Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa a (....) ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2020. év szeptember hó 15. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi fegyelmi

határozatot:

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy (....) eljárás alá vont ügyvéd 2 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért

100.000 Ft (egyszázezer forint) pénzbírság

fegyelmi büntetéssel sújtja.

A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a 100.000 Ft (azaz egyszázezer forint) pénzbírságot és a 80.000 Ft (azaz nyolcvanezer forint) átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg banki utalással a Bács-Kiskun Megyei Ügyvédi Kamara 11732002-20500382 sz. bankszámlaszámára, az ügyszámra való hivatkozással.

A határozat ellen annak kézbesítésétől számított 15 napon belül az eljárás alá vont ügyvéd, illetve a fegyelmi biztos az elsőfokú fegyelmi tanácsnál benyújtott, de a másodfokú fegyelmi tanácsnak címzett fellebbezéssel élhet.

A fellebbezésben elő kell terjeszteni annak indokait is. A fellebbezésben akkor lehet új tényre vagy bizonyítékra hivatkozni, ha a fellebbező az elsőfokú eljárásban arra önhibáján kívül nem hivatkozott. Ha a fellebbezést papír alapon terjesztik elő, azt két eredeti példányban kell benyújtani.

Indokolás

A Fegyelmi Tanács a lefolytatott bizonyítás, valamint a rendelkezésre álló iratok alapján az alábbiakat állapította meg:

I.

Eljárás alá vont ügyvéd 2009. június 15. napjától végzi ügyvédi tevékenységét egyéni ügyvédként. A Fegyelmi Tanács ez ideig eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségét jogerősen 5 esetben állapította meg, melyekért egy esetben megrovást, 4 esetben pénzbírságot szabott ki. Ezeken túlmenően a Fegyelmi Tanács az RFK 2/2020. számú ügyben eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségét megállapítva pénzbírságot szabott ki, mely határozat nem jogerős.

Elvált családi állapotú, két kiskorú és egy nagykorú egyetemista gyermek ellátásáról gondoskodik. Havi nettó jövedelme 300.000 Ft-500.000 Ft 1,2/-ed arányú tulajdonosa egy ingatlannak, melyet jelzáloghitel terhel, továbbá van egy lízingelt gépjárműve.

II.

(....) bejelentő a Bács-Kiskun Megyei Ügyvédi Kamarához 2019. december 13. napján érkezett beadványában (...) ügyvédi tevékenységből eredő kötelességszegését kifogásolta.

Előadta, hogy 2019. január 14. napján megbízást adott (...) ügyvédnek. A megbízás értelmében vállalta, hogy testvére, (...) ellen fizetési meghagyást készít, valamint képviseletét ellátja, továbbá ellentmondás esetén a polgári peres eljárásban való képviseletét úgyszintén ellátja, a keresetlevelet elkészíti és benyújtja. A megbízással egyidejűleg rendelkezésre bocsátotta a fizetési meghagyás elkészítéséhez szükséges dokumentumok eredeti példányát. A megbízás kitért a díjazásra is, mely szerint a fizetési meghagyás kibocsátásával összefüggésben 10.000 Ft összeget, az eljárás díjaként 39.426 Ft összeget kell megfizetnie. A mindösszesen 49.426 Ft összeget át is vette tőle. Tudomása szerint feladatait nem teljesítette, nem tájékoztatta, meghiúsította annak lehetőségét is, hogy a kapcsolatot vele felvegye, így a megbízást 2019. november 14. napi keltezésű nyilatkozatával felmondta. Felmondó levelében felszólította arra, hogy az általa előzetesen rendelkezésre bocsátott 49.426 Ft összeget 8 napon belül utalja vissza, továbbá tájékoztassa olyan időpontról, amikor a birtokában lévő iratokat átveheti. A levél átvételét követően nem került sor a kapcsolatfelvételre, a részére megfizetett összeg visszautalására, időpont egyeztetésre. Kérte az Ügyvédi Kamarát, hogy fegyelmi és etikai vizsgálatot szíveskedjenek elrendelni annak érdekében, hogy a megfizetett díjat, illetve az eredeti okiratokat visszakapja. Beadványához csatolta az ügyben keletkezett iratokat.

Ezen bejelentés alapján a Bács - Kiskun Megyei Ügyvédi Kamara Vezető Fegyelmi Biztosa 2019. december 17. napján P.620/2019. szám alatt elrendelte az előzetes vizsgálatot.

A Bács - Kiskun Megyei Ügyvédi Kamara Fegyelmi Biztosa 2020. március 16. napján az előzetes vizsgálat lefolytatásának határidejét 3 hónappal meghosszabbította.

Bejelentő a Fegyelmi Biztos felhívására 2020. június 11. napján e-mailben közölte, hogy a panasz benyújtását követően, 2 héten belül eljárás alá vont ügyvéd az általa követelt összeget a bankszámlára visszautalta, a kért dokumentumokat postai úton visszaküldte. Anyagi kára megtérült, erkölcsi kárát nem kívánja érvényesíteni, kéri az ügy lezárását.

A Fegyelmi Biztos 2020. június 12. napján a hivatalból indult előzetes vizsgálat eredményeként fegyelmi eljárást kezdeményezett.

Az előzetes vizsgálat adataiból az alábbi tényállást állapította meg: (...) bejelentő 2019. január 14. napján megbízást adott (...) ügyvéd részére, aki elvállalta, hogy (...) kötelezett elleni követelése ügyében fizetési meghagyást nyújt be, majd a fizetési meghagyásos eljárásban, illetve a kötelezett ellentmondása esetén a polgári perben is ellátja képviseletét. A megbízással egyidejűleg az ügyvéd részére átadta a fizetési meghagyáshoz szükséges dokumentumok eredeti példányát. A megbízás elvállalásakor tényállás készült, amely tartalmazta, hogy a fizetés meghagyás eljárási díja 39.426 Ft, illetve a fizetési meghagyás kibocsátásával összefüggésben 10.000 Ft ügyvédi munkadíjat érvényesít, illetve tájékoztatta a megbízót arról, hogy perré alakulás esetén a megbízás teljesítéséhez további eljárási díj, valamint ügyvédi munkadíj szükséges. A megbízás elvállalásakor az ügyvéd bevételi pénztárbizonylattal átvette a 39.426 Ft eljárási díjat, valamint 10.000 Ft ügyvédi munkadíjat. Bejelentő előadta, hogy az ügyvéd feladatait nem teljesítette, a megbízást, a fizetési meghagyást nem nyújtotta be 2019. november 14. napjáig. Panaszolta, hogy semmilyen tájékoztatást a részére nem adott, meghiúsította annak lehetőségét is, hogy a kapcsolatot vele felvegye. Ezt követően 2019. november 14-én a megbízási szerződést felmondta, és felszólította arra, hogy az előzetesen rendelkezésre bocsátott 49.426 Ft összeget 8 napon belül utalja vissza. Kérte, hogy jelöljön meg egy időpontról, amikor az ügyvéd részére átadott iratokat átveheti. Ezen előzmények után kérte a Ügyvédi Kamarától, hogy a fegyelmi és etikai vizsgálat folytassa le annak érdekében, hogy a megfizetett díjat, illetve az eredeti okiratokat visszakapja. Felhívására (...) írásban nyilatkozott, hogy a panasz benyújtását követően, 2 héten belül az általa követelt összeget az ügyvéd visszautalta, a kért dokumentumokat postai úton visszautalta. Anyagi kára így megtérült, erkölcsi kárát nem kívánja érvényesíteni, kérte az ügy lezárását.

Az előzetes vizsgálat adatai alapján alapos gyanú merült fel arra, hogy (...) ügyvéd megsértette az Üttv. 1. § (3) bekezdésének rendelkezéseit, amellyel az Üttv. 107. § a) pontjában meghatározott, 4 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el.

A Fegyelmi Biztos 2020. június 12. napján megküldte a fegyelmi eljárás kezdeményezéséről szóló határozatot és az ügy iratait a Szegedi Regionális Fegyelmi Bizottság elnökének az eljáró Fegyelmi Tanács kijelölése végett az Üttv. 125. § (1) bekezdése alapján.

2020. június 19. napján a Szegedi Regionális Fegyelmi Bizottság Elnöke RFK 8/2020/9. szám alatt a fegyelmi eljárás lefolytatására kijelölte a Fegyelmi Tanácsot.

A Fegyelmi Tanács Elnöke 2020. június 24. napján vette át a fegyelmi iratokat.

III.

A Fegyelmi Tanács a rendelkezésre álló nyilatkozatok, okiratok alapján az alábbi tényállást állapította meg:

(...) bejelentő 2019. január 14. napján megbízást adott (....) ügyvédnek. A megbízás értelmében vállalta, hogy testvére, (...) ellen fizetési meghagyás kibocsátására irányuló polgári nemperes eljárást kezdeményez, melyben képviseletét ellátja. Ezen túlmenően a kötelezett ellentmondása esetén a keresetlevelet elkészíti és benyújtja, a polgári peres eljárásban képviseletét úgyszintén ellátja.

A megbízással egyidejűleg rendelkezésre bocsátotta a fizetési meghagyás elkészítéséhez szükséges valamennyi dokumentum eredeti példányát.

A megbízás szerint a fizetés meghagyás kibocsátásával összefüggésben 10.000 Ft ügyvédi munkadíj merült fel, az eljárási illeték mértéke 39.426 Ft. Bejelentő a mindösszesen 49.426 Ft összeget átadta eljárás alá vont ügyvéd részére, aki ezen összegről bevételi pénztárbizonylatot állított ki. A megbízás tartalmazta a további ügyvédi munkadíjról szóló megállapodást is.

Eljárás alá vont ügyvéd fizetési meghagyás kibocsátása iránt nem kezdeményezett polgári nemperes eljárást, így a megbízást 2019. november 14. napján felmondta. Felszólította arra, hogy az általa megfizetett 49.426 Ft összeget 8 napon belül a megadott bankszámlára utalja vissza, továbbá jelöljön meg egy időpontot, amikor az általa átadott iratokat átveheti.

2020. január 15. napján eljárás alá vont ügyvéd a bejelentő által megfizetett 49.426 Ft-ot a megjelölt bankszámlára visszautalta, a kért dokumentumokat postai úton visszaküldte.

IV.

(...) bejelentő írásbeli beadványaiban panaszolta eljárás alá vont ügyvéd tevékenységét.

Eljárás alá vont ügyvéd 2020. szeptember 15. napján elektronikus úton igazolta a bejelentő által megfizetett összeg visszautalását és az iratok visszaküldését.

A 2020. szeptember 15. napján megtartott fegyelmi tárgyaláson eljárás alá vont ügyvéd megjelent, fegyelmi felelősségét elismerte abban, hogy az előzetes vizsgálat során nem csatolta az iratokat, a többi részben nem érezte magát felelősnek.

Előadta, hogy valóban kapott megbízást (...) bejelentőtől. Húzódott a fizetési meghagyás megindítása, és a 10 hónapos késedelem nem szolgálta ügyfele érdekét, de (...) ismerte személyi körülményeit, így azt, hogy családi körülményei és betegsége miatt késlekedik. Az azonban nem felel meg a valóságnak, hogy nem volt elérhető, hiszen beszéltek személyesen és telefonon is. 2020 januárjában bejelentőnek visszautalta az átadott pénzt, és visszaküldte az iratokat is. Kérte a Fegyelmi Tanácsot, hogy a pénzbírság kiszabása során méltányosan járjon el.

Bejelentő 2020. augusztus 8. napján e-mailben előadta, hogy a fegyelmi tárgyaláson nem kíván megjelenni. Anyagi kára megtérült, erkölcsi kárigénnyel nem kíván élni, egyéb nyilatkozatot nem kíván tenni.

V.

A fegyelmi biztos a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként az alábbi végindítványt terjesztette elő: álláspontja szerint eljárás alá vont ügyvéd 3 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el azzal, hogy az Etikai Szabályzat 2.4. pontjában írtakkal ellentétben a rá bízott ügyet nem látta le, az ügyfelet nem tájékoztatta, valamint késedelmesen, a fegyelmi eljárás megindulását követően küldte vissza az iratokat és utalta vissza a pénzt. Továbbá elkövette a fegyelmi vétséget azzal is, hogy a kamara felhívására nem tett eleget az iratok becsatolásának. Mindezekre tekintettel indítványozta, hogy a Fegyelmi Tanács eljárás alá vont ügyvéddel szemben pénzbírság fegyelmi büntetést szabjon ki, és kötelezze a felmerült költségek megfizetésére.

A fegyelmi biztos indítványa részben alapos.

Megállapítást nyert, hogy eljárás alá vont ügyvéd a megbízásban foglaltakat nem teljesítette.

Megállapítást nyert, hogy az Ügyvédi Kamara felhívására nem csatolta az ügyben keletkezett iratokat.

Megállapítást nyert továbbá, hogy eljárás alá vont ügyvéd az ügyben keletkezett iratokat bejelentőnek visszaküldte, és a bejelentő által megfizetett összeget a megadott bankszámlára visszautalta.

A Fegyelmi Tanács a fentiek szerint állapította meg a tényállást, mivel a rendelkezésre álló nyilatkozatok, okiratok ezt támasztották alá.

VI.

Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban: Üttv.) 107. §-a szerint „fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha

a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.”

Az Üttv. 1. § (3) bekezdése szerint „az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.”

Az Ügyvédi Etikai Szabályzat 2.4. pontja szerint „Az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem tanúsíthat olyan magatartást, mely ellentétes az ügyfél jogos érdekével.”

Eljárás alá vont ügyvéd azáltal, hogy nem teljesítette a megbízást, megszegte az Üttv. 1. § (3) bekezdésében, továbbá az Ügyvédi Etikai Szabályzat 2.4. pontjában foglaltakat.

Az Ügyvédi Etikai Szabályzat 12.3. pontja szerint „Az ügyvédi tevékenység gyakorlója - függetlenül attól, hogy tesz-e nyilatkozatot - az Ügyvédi Kamara és szervei részére az ellene indult panasz-, illetve fegyelmi ügyben felhívásra az üggyel összefüggő iratokat - kamarai jogtanácsos, illetve jogi előadó esetében azon iratokat, amelyek felett rendelkezni jogosult - köteles becsatolni.

Eljárás alá vont ügyvéd azáltal, hogy az Ügyvédi Kamara felhívására nem csatolta az ügy iratait, megszegte az Ügyvédi Etikai Szabályzat 12.3. pontjában foglaltakat.

Eljárás alá vont ügyvéd a tényállásban írt magatartásával ha nem is egyenes szándékkal vezérelten, de eshetőleges szándékkal sértett szabályt, mert annak lehetséges következményeit kifejezetten nem kívánta, de azok felismerhetőek voltak, és mindazokba belenyugodott.

Eljárás alá vont ügyvéd fenti magatartásával 2 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.

VII.

A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során az Üttv. 108. § b) pontjában írt pénzbírság fegyelmi büntetést alkalmazta.

A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során súlyosító körülményként értékelte, hogy eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelőssége 5 alkalommal jogerősen megállapítást nyert.

Enyhítő körülményként értékelte azt, hogy eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségét részben elismerte, továbbá azt, hogy két kiskorú és egy nagykorú egyetemista gyermek eltartásáról gondoskodik.

A Fegyelmi Tanács eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése és a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 40.2. a) pontja alapján kötelezte a fegyelmi eljárás átalány költségének megfizetésére.

Felhívja a Fegyelmi Tanács eljárás alá vont ügyvéd figyelmét az Üttv. 22. § (1) bekezdés g) pontjában és a 149. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint (6) bekezdésében foglaltakra, különös tekintettel arra, hogy a végrehajtható fegyelmi határozatból fakadó fizetési kötelezettség felszólítás ellenére történő nem teljesítése a kamarai tagság megszüntetését eredményezi.

A Fegyelmi Tanács határozata elleni fellebbezési jog az Üttv. 135. §-án alapszik.

A Fegyelmi Tanács határozata 2020. 11. 16. napján jogerős.