Magyar

 

Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság Debreceni Ügyvédi Kamara Fegyelmi Tanácsának DRFB-9/2020. (P43/2015) határozata

ügyvédi mulasztásról

A Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság Debreceni Ügyvédi Kamarai Fegyelmi Tanácsa (4026 Debrecen, Péterfia u. 46. sz.) Dr. [...] eljárás alá vont ügyvéd ellen a [...] Megyei Főügyészség bejelentésére indult fegyelmi eljárásban a 2020. szeptember 29. napján megtartott tárgyaláson meghozta, majd kihirdette az alábbi

fegyelmi határozatot:

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy Dr. [...] eljárás alá vont ügyvéd

4 rb. (azaz négy) rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért 200.000 Ft (Kettőszázezer forint) pénzbírság fegyelmi büntetéssel sújtja, valamint 80.000 Ft (azaz nyolcvanezer forint) eljárási átalányköltség megfizetésére kötelezi.

[...]

Indokolás

A Fegyelmi Tanács a lefolytatott bizonyítás, valamint a rendelkezésre álló iratok alapján az alábbiakat állapította meg.

I. Eljárás alá vont ügyvéd személyi körülményeire vonatkozó adatok

[...]

II. Az eljárás fontosabb eseményei

[...]

III. Tényállás

A jogerős ítéletben és a fegyelmi eljárásban megállapított tényállás szerint Dr. [...] ügyvéd 2011. február hó 18. napján a [...] 1.Kft., 2011. február 18. napján a [...] 2.Kft, 2011. december 15. napján [...] 3.Kft, míg 2011. február 3. napján a [...] Bt. vonatkozásában úgy szerkesztett és jegyzett ellen a társasági szerződéseket módosító okiratokat, hogy valamennyi társaság vonatkozásában az okiratokat aláíró tagoknak a tényleges szerződéses akaratáról nem győződött meg. Az aláíró tagok a társaságokat ténylegesen nem kívánták működtetni.

Valamennyi cég vonatkozásában az eljárás alá vont ügyvéd az okiratokat benyújtotta az illetékes cégbíróságoknak, amelyek az okiratok alapján a kért változásokat a cégnyilvántartásba, mint közokiratba bejegyezték.

IV. Bizonyítékok

A Fegyelmi Tanács számára irányadóak voltak a [...] Törvényszék, illetve a [...] Ítélőtáblának a korábban már megjelölt számú ítéleteiben megállapított tényállások és az ítéletekben megjelölt bizonyítékok. A Fegyelmi Tanács sem a történeti tényállásra, sem az abból levont jogi minősítésre nem vonhatott le más következtetést, csak azt, amit az ügyben eljáró bíróságok megállapítottak.

A [...] Törvényszék ítélete szerint:

„A közreműködő ügyvéd vádlottak a tőlük elvárható figyelmet és körültekintést elmulasztották, amikor az okiratok ellenjegyzésekor nem győződtek meg valamennyi szerződő fél kinyilvánított szerződéses akaratáról, melynek következményeként valótlan tények bejegyzésére került sor a cégjegyzékbe és az ingatlan-nyilvántartásba, melyek tartalma közokirat.”

Az eljárás alá vont ügyvéd a tárgyaláson a fegyelmi felelősségét elismerte.

V. A fegyelmi biztos indítványa és az eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozata

A tárgyaláson a vezető fegyelmi biztos a 2020. szeptember 2. napján kelt P43/2015. számú indítványában foglaltakat változatlanul fenntartotta, és pénzbírság kiszabását indítványozta az eljárási költségek megtéríttetése mellett.

Az eljárás alá vont ügyvéd zárónyilatkozatot nem kívánt tenni.

A Fegyelmi Tanács a vezető fegyelmi biztos indítványát megalapozottnak tartotta a rendbeliség, a minősítés és a pénzbírság vonatkozásában is.

VI. A Fegyelmi Tanács által levont ténybeli és jogi következtetés

Az ügyben alkalmazandó az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. tv. 27. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerint az okirat ellenjegyzésével az ügyvéd bizonyítja, hogy a felek kinyilvánított akaratának és a jogszabálynak megfelel, és az okiratban megjelölt fél előtte, vagy helyettese előtt írta alá, illetőleg előtte vagy helyettese előtt az aláírását sajátkezűnek ismerte el.

Azzal a magatartásával, hogy nem győződött meg a szerződő felek valós akaratáról, az eljárás alá vont ügyvéd a fenti jogszabályhely alapján 4 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el, amelyek közül a [...] Bt. vonatozásában elkövetett fegyelmi vétség folytatólagosnak is minősül.

VII. Eljárási szabályok, költségek, egyéb jogi normák

A fegyelmi eljárás lefolytatására az Üttv. 208. § (22) bekezdése értelmében. az Üttv. rendelkezései szerint került sor. A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzata (a továbbiakban: FESZ) 1.4. rendelkezése alapján: a fegyelmi felelősség elbírálására - jogszabály, vagy szabályzat eltérő rendelkezése hiányában - a fegyelmi vétség elkövetése idején hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni.

A FESZ 42.3. alapján a fegyelmi eljárásról szóló 3/1998. (VI. 27.) MÜK szabályzat rendelkezéseit - ha jogszabály vagy e szabályzat eltérően nem rendelkezik - a 42.1. pont szerinti időpontot megelőzően megkezdett eljárási cselekményekre a hatályvesztését követően is alkalmazni kell.

A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 38. § b) pontjában meghatározott pénzbírság fegyelmi büntetést alkalmazott, annak mértékét az elkövetéskor irányadó középmértéket meghaladó, de a kiszabható maximumot el nem érő összegben, 200.000 Ft-ban határozta meg.

A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során súlyosító körülményként értékelte azt, hogy az eljárás alá vont ügyvéd 4 rb. olyan szándékos fegyelmi vétséget követett el, amely egyúttal bűncselekmény is és ezek közül egyet folytatólagosan valósított meg.

Enyhítő körülményként értékelte azonban az igen jelentős időmúlást, azt, hogy az eljárás alá vont ügyvéd elismerte felelősségét, két nagykorú hozzátartozó eltartásáról gondoskodik, továbbá, hogy vele szemben más jogkövetkezményt is alkalmaztak.

A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése, és a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat 40.2. a) pontja alapján kötelezte a fegyelmi eljárás átalányköltségének a megfizetésére.

Felhívja a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét az Üttv. 22. § (1) bekezdés g) pontjában és a 149. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint (6) bekezdésében foglaltakra, különös tekintettel arra, hogy a végrehajtható fegyelmi határozatból fakadó fizetési kötelezettség felszólítás ellenére történő nem teljesítése a kamarai tagság megszüntetését eredményezi.

A határozat az Üttv. 131. §-án és a FESZ 27. pontján alapul, a jogorvoslati jog lehetőségét, benyújtásának módját, határidejét, halasztó hatályát az Üttv. 135. § (1), (3), (4) és (5) bekezdése és a FESZ 31. pontja határozza meg.

A határozat 2020. november 24. napján jogerős és 2021. január 4. napján végrehajtható.

(Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság Debreceni Ügyvédi Kamarai Fegyelmi Tanácsa)