A Szegedi Regionális Fegyelmi Bizottság elsőfokú Fegyelmi Tanácsa a Dr. ............. szegedi ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2022. év október hó 7. napján megtartott tárgyaláson – zárt ülésben meghozta – az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy eljárás alá vont ügyvéd az Üttv. 107. § a) pontja szerint 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért az Üttv. 108. § a) pontja szerinti írásbeli megrovás fegyelmi büntetéssel sújtja. A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a 80.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül utalással teljesítse a Szegedi Ügyvédi Kamara 11100403-1908204036-000001 számú bankszámlaszámára, az ügyszámra való hivatkozással.
Ezen határozat ellen az eljárás alá vont személy, valamint a fegyelmi biztos a kézhezvételtől számított tizenöt napon belül a másodfokú fegyelmi tanácshoz indokolással ellátott fellebbezést nyújthat be,melyet az elsőfokú regionális fegyelmi bizottság útján kell előterjeszteni a https://epapir.gov.hu/ szolgáltatáson keresztül úgy, hogy a „CÍMZETT” mezőben annak a regionális fegyelmi bizottsághoz tartozó területi ügyvédi kamaráját kell kiválasztani, ahol a fegyelmi eljárást kezdeményezték A benyújtáshoz részletes segítséget talál a https://www.mük.hu/fegyelmiugyseged oldalon.
Dr. ..... eljárás alá vont ügyvéd, a 2005. ........-től 2009. ................ napjáig terjedő ügyvédjelöltségét követően, ............. napjával kezdődően, .... lajstrom szám alatt nyert bejegyzést a Szegedi Ügyvédi Kamarába.
.................. családi állapotú.
............................................
Fegyelmi eljárás a jelen ügyet megelőzően nem indult ellene.
........................ a Szegedi Ügyvédi Kamarába 2020. július 2. napján érkezett irattal Dr. ................. ügyvéd ellen bejelentés tett, a, Szegedi Járásbíróságon 13.P.................. ügyszámon kapcsolattartás újraszabályozása tárgyában folyó peres eljárás alpereseként a felperest, ....................-t képviselő ügyvéddel szemben etikátlan és az ügyvédi megbízáson túlterjeszkedő magatartása miatt hivatkozva A 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat 11.2. és 11.4. és az Üttv. 39. § (4) pontjaira.
Sérelmezte, hogy a peres eljárásban a jogi képvelő bizonyítékként olyan a felperes által, de a bejelentő tudta és akarta nélkül készített – hangfelvételeket csatolt be, amit egyébként a perbíróság nem is vett fel a bizonyítékok körébe.
A beadványa szerint a korábbi egyezség szerinti kapcsolattartási napokon több alkalommal (2020.05.30.,2020.06.13.) az édesanya lakásán az ügyvédnő is jelen volt, de érdeklődésre megmagyarázva tanúként, hogy bizonyítsa annak lebonyolítását.
Az utóbbi alkalommal történt a bejelentő és az ügyvédnő között olyan incidens, amit követően az SBO vizsgálaton kívánta a bal csuklója megszorítását igazoltatni.
A vezető fegyelmi biztos az érintett ügyvéd előzetesen tett észrevétele és részletes iratcsatolása figyelembe vétele mellett is indokoltnak tartott a fegyelmi eljárás elrendelését, melyre a Bp.128/2020 számon 2020. szeptember 1. napján került sor.
Az RFSZ–9/2020 ügyszámú, elrendelt fegyelmi eljárásban eljáró tanácsot és az abba delegált tagot a Szegedi Ügyvédi Kamara Regionális Fegyelmi Bizottságának Elnökhelyettese a 2020. szeptember 16. napján kelt intézkedésével kijelölte.
A Szegedi Regionális Bizottság Fegyelmi Tanácsa ügy tárgyalásra 2020. november 27. napjára kitűzött tárgyalást a vezető fegyelmi biztos váratlan megbetegedése, és a helyettesítésnek akadálya miatt szabályszerűen nem tarthatta meg, majd pedig a covid helyzetre figyelemmel az 502/2020. (XI. 16.) Korm. számú rendelet értelmében az ügyben fegyelmi tárgyalás kitűzését és annak megtartását a veszélyhelyzet megszűnéséig elhalasztotta. Időközben a vezető fegyelmi biztos elhalálozott.
Az eljárás alávont ügyvéd a korábbi előadásai kiegészítésekét 2021. februárban. további bizonyítási indítványként orvosi szakvéleményt, ill. adathordozón hangfelvételt, iratokat, csatolt. Mindezek tükrében a Fegyelmi Tanács álláspontját felülvizsgálta, és tárgyalás megtartása nélküli határozathozatal mellett döntött, az Üttv. 127. § (1) bekezdése értelmében ugyanis az egyszerű megítélésű ügyben a fegyelmi tanács a határozatát tárgyalás tartása nélkül hozza meg.
A vezető fegyelmi biztos fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában tett indítványa szerint a panaszlott ügyvédnek magatartása etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018 (III. 26.) MÜK szabályzat 11.2 és 11.4. pont alatti rendelkezéseibe ütközően az Üttv. 107. § a) pontjában megállapított fegyelmi vétséget kimeríti, amely 1 rendbeli és szándékos elkövetésű.
Az eljáró Fegyelmi Tanács az ügy összes körülményeire tekintettel az Üttv. 108. § a). pontja szerinti írásbeli megrovás büntetés kiszabását találta indokoltnak.
Az eljárás alá vont ügyvéd a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül fellebbezett és tárgyalás tartását kérte.
Részletes beadványában továbbra sem ismerte el fegyelmi felelősségét.
Az RFSZ–9/2020/18 ügyszámú határozat határozat hatályát vesztette és az elsőfokú fegyelmi tanács elnöke 2022. október 7. napjra tárgyalást tűzött ki.
A Fegyelmi Tanács a rendelkezésre álló iratok alapján a következő tényállást állapította meg.
A Szegedi Járásbíróságon 13.P.21.942/2019 ügyszámon lévő kapcsolattartás újraszabályozása tárgyában indított perben a felperes képviseletét-akit középiskolás kora óta ismert- az eljárás alá vont ügyvéd látta el. Jelenleg a másodfokú pert vesztést követően most a Kúriához fordultak.
A tárgyalási jegyzőkönyvből származó kivonat szerint az ő tanácsára a felperes, az alperes tudta és hozzájárulás nélkül folyamatosan kép és hangfelvételeket készített bizonyítékul történő felhasználásra, amit a bíróság jogellenesen beszerzett bizonyítékként kizárt.
A peres felek közös gyermekével való láthatási napokon jelen volt, hogy az ott látottakat és hallottakat tanúsíthassa.
A bejelentővel az egyik esetben (2020. június 13.) olyan vitába került, melynek során nevezett a bal csuklója – állítása szerint – megsérült.
Az eljárás alá vont ügyvéd az előzetes vizsgálatban előterjesztett védekezése szerint ténybelileg nem tagadta, hogy 2020. május 30., június 13., és június 27. napokon magánszemélyként volt jelen a peres felek közös gyermekének kapcsolattartási napjain.
A részvételei a perfelvételi szak lezárása utáni időpontra estek, így álláspontja a szerint nem jogi képviselőként vett részt, hanem tanú minőségben elősegítendően a kapcsolattartáson történteket. Ottléte során a kisgyermek nyugodt átadása érdekében tevékenykedett. A bejelentő bal csuklójának megszorítása, a bántalmazás ténye – az általa csatolt – orvosi szakvélemény szerint orvosszakértői szempontból nem igazolható.
Az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségét a személyes meghallgatásáig tagadta.
Tárgyalási nyilatkozat szerint: A saját felelősségemet vállalom, tehát ha nekem nem lett volna szabad tanúként így, hogy perben állnak a felek megjelenni.
A vezető fegyelmi biztos fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában tett indítványa szerint a panaszlott ügyvédnek magatartása etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat 11.1., 11.2. és 11.4. pont alatti rendelkezéseibe ütközően az Üttv. 107. § b) pontjában megállapított fegyelmi vétséget kimeríti, amely 1 rendbeli és szándékos elkövetésű.
A fellebbezés folytán lefolytatott tárgyaláson a korábban már ismertetett indítványban foglaltakat, továbbá az Üttv. 107. § b) pontja szerint fenntartotta.
Álláspontja szerint megállapítható jelen ügyben a fegyelmi vétség elkövetése az eljárás alá vont ügyvéd által. Az ügyvédnek a legjobb szándéka ellenére, a magánéletében is úgy kell eljárnia, hogy az ügyvédi kar tekintélyét semmilyen mértékben ne rombolhassa. V.
A fegyelmi biztos indítványa alapos.
Az Üttv. 107. § értelmében: Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha
b) ügyvédi tevékenységen kívüli szándékos vagy gondatlan magatartásával az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti.
Az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat 11.1., 11.2. és 11.4. pontjai
11.1. Az ügyvédi tevékenység gyakorlója az ellenérdekű fél jogi képviselőjének hozzájárulása nélkül az ellenérdekű féllel egyeztetést nem kezdeményezhet.
11.2. Ha az ellenérdekű féllel való tárgyalás szükségessége felmerül, erről az ügyvéd köteles a saját megbízóját haladéktalanul tájékoztatni.
11.4. Az ügyvédi tevékenység gyakorlója csak jogerős hatósági határozat alapján elrendelt végrehajtási cselekményeknél lehet jelen. Az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem működhet közre birtokháborításnak minősülő cselekménynél.
A történések időbeni közelsége miatt a bejelentő tudatában nem különülhetett el, hogy mikor találkozik jogi képviselői és mikor tanúi minőségben ugyanazon személlyel.
Az eljárás alá vont ügyvéd önmaga is keveri a szerepköröket, mert a fegyelmi eljárás során csatolt iratai tartalmát tekintve is túlnyomórészt a jogi képviselői minőségű nyilatkozatok nem pedig a tanú birtokában lévő információk kerültek előtérbe.
A fentiekre és az ügy összes körülményeire tekintettel a Fegyelmi Tanács az Üttv. 108. § a). pontja szerinti írásbeli megrovás büntetés kiszabását találta indokoltnak.
Enyhítő körülményként értékelte a Fegyelmi Tanács, hogy fegyelmi eljárás eddig nem indult az eljárás alá vont ügyvéd ellen. Súlyosító körülmény nem merült fel.
A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése, a FESZ 40.2.b) pontja alapján a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére kötelezte.
Felhívja a fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét az Üttv. 22. § (1) bekezdés g) pontjában és a 149. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint (6) bekezdésében foglaltakra, különös tekintettel arra, hogy a végrehajtható fegyelmi határozatból fakadó fizetési kötelezettség felszólítás ellenére történő nem teljesítése a kamarai tagság megszüntetését eredményezi.
A fegyelmi tanács határozata elleni fellebbezési jog az Üttv. 135. §-án alapszik.
JOGERŐS: 2023. 01. 04.