A Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Ügyvédi Kamarai Fegyelmi Tanácsa (5000 Szolnok, Arany János utca 16. II. emelet) Dr. ...... ügyvéd ellen ...... bejelentésére indult fegyelmi eljárásban a 2020. október 15. napján megtartott tárgyaláson meghozta, majd kihirdette az alábbi
fegyelmi határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy Dr. .... (KASZ ..., irodájának székhelye ....) - eljárás alá vont egyéni ügyvéd 3 (három) rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért
100.000 Ft, azaz (egyszázezer forint) pénzbírság
fegyelmi büntetéssel sújtja, valamint 80.000 Ft. (azaz nyolcvanezer forint) eljárási átalányköltség megfizetésére kötelezi.
A pénzbírságot és az eljárási költséget a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Ügyvédi Kamara pénztárába vagy a 11745011-2005210 számú bankszámla számára befizetni az ügyszámra hivatkozással.
A határozat ellen annak kézhezvételétől számított 15 napon belül az eljárás alá vont személy, jogi képviselője, valamint a Fegyelmi Biztos az Országos Fegyelmi Bizottsághoz (1054 Budapest, Szalay u. 7. sz.) címzett, de a Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság eljáró Fegyelmi Tanácsához benyújtott, indoklással ellátott fellebbezéssel élhet. Ha a fellebbezést papír alapon terjesztik elő, azt 2 eredeti példányban kell benyújtani. A fellebbezésben új tényre, bizonyítékra akkor lehet hivatkozni, ha a fellebbező arra az elsőfokú eljárásban önhibáján kívül nem hivatkozott. A fellebbezésnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya van.
A Fegyelmi Tanács a lefolytatott bizonyítás, valamint a rendelkezésre álló iratok alapján az alábbiakat állapította meg.
Eljárás alá vont ügyvéd személyi körülményeire vonatkozó adatok:
Dr. .....ügyvéd egyéni ügyvédként ügyvédi tevékenységet .....óta folytat.
Ügyvédi irodájának címe¨.....
Családi állapota: .......
Előző évi nettó átlagjövedelmének egyhavi összege: .......Forint.
Vagyona: ingatlan ......
Eljárás alá vont ügyvéddel szemben korábban folyamatban volt fegyelmi eljárások: .......
2020. 03. 08-án érkezett ..... panaszbejelentése jogi képviselőjén Dr. .....keresztül melynek lényege az alábbi:
Bejelentő és eljárás alá vont ügyvéd évek óta ismerik egymást többször álltak ügyfél ügyvéd jogviszonyban. Bejelentő megkereste eljárás alá vont ügyvédet, mivel tudomása szerint eljárás alá vont ügyvéd napelem parkok létesítésének ügyében a jogi munkán túl is teljes körűen jártas és felkérte a projekt levezénylésére oly módon, hogy munkájáért cserébe biztosított számára egy ..... Ft összegű magánkölcsönt. A kölcsönszerződésben Dr. ......, mint magánszemély volt az adós, és a kölcsön fedezetéül fia ingatlana szolgált. Eljárás alá vont ügyvéd végigvitte a napelem park kivitelezési munkáit ügyfél érdekében, mely ügylet azzal zárult, hogy az ennek érdekében létrehozott két gazdasági társaság a .....Kft és a .... Kft üzletrészeit értékesítették. Ezt követően miután bejelentő és eljárás alá vont ügyvéd között a viszony kezdett megromlani levélben kérte bejelentőt arra, hogy fizesse meg részére a projekt után ígért .....Eur juttatást illetve törölje le a jelzálogjogot az ingatlanáról. A levél hatására egyeztetésbe kezdtek, amely nem vezetett eredményre és amelynek végén bejelentő a kamarához fordult. Bejelentésében az alábbi fegyelmi vétségek kivizsgálását kérte a kamarától
1. Eljárás alá vont ügyvédi megbízási szerződést, tényvázlatot nem készített és írt alá ügyfelével, amiben a konkrét megbízási díj és az elszámolási kérdések rögzítésre kerültek volna.
2. ügyvédi munkadíj és sikerdíj követelés mellett, kvázi, mint magánszemély-üzlettársnak tekintve magát, ..... euró összegű követeléssel lép fel volt ügyfelével szemben;
3. hangfelvételt készít az ügyfele, volt ügyfele hozzájárulása nélkül egy személyes egyeztetésen elhangzottakról,melynek felhasználását helyezte kilátásba
4. „vagyonkimentéssel”, kvázi fedezetelvonással „vádolja” meg ügyfelét olyan ajándékozási szerződés vonatkozásában, amelyet Ő maga szerkesztett és ellenjegyzett;
5. az ügyvédi titoktartást megsértette, amikor egyéb üzleti titoknak is minősülő adatokat írt le levelében
6. ügyfelét, volt ügyfelét bűncselekmény elkövetésével „vádolja” (csalással, zsarolással) azért, mert elszámolási igénye merül fel ügyfelével, volt ügyfelével szemben; büntetőeljárással, feljelentéssel presszionálja volt ügyfelét;
7. 165.000.000 Ft összeget vett ügyvédi letétbe ügyvédi letéti szerződés nélkül;
8. a 165.000.000 Ft pénzösszeg ügyvédi letétbe helyezés tényét vélelmezhetően nem jelentette be az ügyvédi kamarához az elektronikus letéti nyilvántartó rendszerben;
9. kölcsön jogügyleteket kötött ügyfelével, amely ügyletek a saját álláspontja szerint a konkrét megbízáshoz kötődnek, ebben az esetben vélhetően ezen álláspontja már a jogügyleti okiratok megkötésekor fennállt, de nem kért hozzájárulást az illetékes ügyvédi kamara Elnökétől.
2020. március 11-én a vezető fegyelmi biztos elrendeli az előzetes vizsgálatot, és megkereste az eljárás alá vont ügyvédet nyilatkozatának megtétele és az összes irat megküldése érdekében.
2020. március 23-án Dr..... eljárás alá vont ügyvéd megküldi nyilatkozatát a kamarának és csatolta az üggyel kapcsolatos iratait.
Álláspontja a bejelentéssel kapcsolatban az alábbi: Előadta, hogy ......a napelem park létesítés munkálataival kívánta megbízni, de mivel számára nem volt elfogadható a kért ügyvédi munkadíj, ezért mivel ismeretében volt annak, hogy eljárás alá vont ügyvéd családja egy másik vállalkozási tevékenységből adódóan anyagi nehézséggel küzd felajánlotta, hogy kölcsönt nyújt számára, amelyért cserébe végigviszi a napelem projektet. Eljárás alá vont ügyvéd szorult anyagi helyzetére tekintettel ezt elfogadta és a kölcsönszerződést is aláírták, amelyet, mint magánszemély kötött bejelentővel, és amely nem utalt arra, hogy a kölcsön ellentételezése eljárás alá vont ügyvéd jogi munkája.
Eljárás alá vont ügyvéd a projektet végig vitte, amely közben többször jelezte, hogy szükséges lenne ügyvédi megbízási szerződést kötni, de azt annak ellenére, hogy eljárás alá vont ügyvéd elkésztette a megbízási szerződést, bejelentő nem írta alá, sőt többször kilátásba helyezte a kölcsön felmondását. Amikor eljárás alá vont ügyvéd közel másfél év munka után jelezte, hogy a továbbiakban nem tudja segíteni a projekt megvalósítását akkor bejelentő adott neki .....Ft-ot annak érdekében, hogy tovább vigye az ügyet. Az összegről eljárás alá vont ügyvéd egy átvételi elismervényt adott, mint ügyvéd ugyanakkor számla kiállítására nem került sor. A projekt végén az üzletrész adásvételi szerződések megkötése kapcsán a 30%-os foglaló 165.000.000- Ft összegben az ügyvéd letéti számlára érkezett, mert eljárás alá vont ügyvéd álláspontja szerint bejelentő nem kívánt ekkora összeget a magánszámlájára utaltatni. Erről ügyvédi letéti szerződés készült, de azt sem írta alá a bejelentő. Az összeg beérkezését követően a nyilvántartásba vételi kötelezettségének eleget tett. Ezt követően napokon keresztül kérte bejelentőt, hogy adja meg a számlaszámát ahova a pénzt kiutalhatja, amelynek 2019. december 16-án tett eleget bejelentő.
Majd amikor a köztük lévő jogviszony elszámolását kezdeményezte eljárás alá vont akkor bejelentő attól elzárkózott arra hivatkozással, hogy még csak a foglalót kapta meg, és majd csak akkor számol el vele, ha a teljes összeget megkapta. Ugyanezt nyilatkozta a kölcsönszerződés és a jelzálog törlési nyilatkozat tekintetében is.
Összességében álláspontja, hogy bejelentővel nem ügyvédi, hanem inkább üzlettársi viszonyban volt, melyet álláspontja szerint nem ő, hanem a bejelentő alakított ki azzal, hogy nem volt hajlandó aláírni az ügyvédi megbízási szerződést. Tagadta, hogy bűncselekmény elkövetésével vádolta meg bejelentőt és azt is, hogy vagyonkimentéssel. .Álláspontja szerint azzal, hogy levelet írt a bejelentőnek, amelyben leírt tényeket, nem sértett ügyvédi titkot, hiszen harmadik személy részére azt nem adta ki, másrészt azokhoz az információkhoz nem is ügyvédi tevékenysége körében jutott. Előadta, hogy az ügyvédi letéti szerződést is elkészítette, de azt a bejelentő nem írta alá, illetve hogy a letétbe érkezett összeget bejelentette a kamarának. Végül a kölcsönügyletek tekintetében hivatkozott arra, hogy azokat nem ügyvédként, hanem magánszemélyként kötötte, azok nem kapcsolódtak a projekthez.
2020. május 19. kelt határozatával vezető fegyelmi biztos az előzetes vizsgálati eljárást megszüntette és eljárás alá vont ügyvédet írásbeli figyelmeztetésben részesítette. Határozata indokolásában megállapította, hogy bejelentő és eljárás alá vont ügyvéd között nem ügyvédi megbízási jogviszony, hanem egy közös cél megvalósítása érdekében létrehozott polgári jogi jogviszony jött létre, amely viszony utóbb közöttük megromlott. Megállapította, hogy nem fegyelmi vétség a megbízási szerződés írásba foglalásának elmaradása, nem tárgya a fegyelmi eljárásnak a felek közötti anyagi követelés. Megállapította, hogy a hangfelvétel készítése és felhasználása szintén polgári bíróság hatáskörébe tartozik. A felek közötti jogvita elbírálása polgári bíróság hatáskörébe tartozik. Az ügyvédi titoksértést nem tudta megállapítani, hiszen eljárás alá vont az esetleges titkot nem szolgáltatta ki harmadik személy részére. Eljárás alá vont ügyvéd felelősségét egyedül a letéti szerződés megkötésének elmaradásában tudta megállapítani. A felek közötti kölcsönügylet tekintetében pedig megállapította, hogy azt magánszemélyként kötötte eljárás alá vont ügyvéd a bejelentővel ezért ahhoz nem szükséges a Kamara elnökének a hozzájárulása.
Összességében megállapította, hogy eljárás alá vont ügyvéd által elkövetett fegyelmi vétség kisebb súlyú ezért alkalmazott írásbeli figyelmeztetést az eljárás megszüntetése mellett.
Az eljárás megszüntetésével kapcsolatban bejelentő 2020. július 13. napján kelt beadványával kifogást terjesztett elő, amelynek alapján az iratok felterjesztését követően 2020. július 31. kelt döntésével a Magyar Ügyvédi Kamara országos vezető fegyelmi biztosa a fegyelmi eljárás kezdeményezésére utasította vezető fegyelmi biztost, különös tekintettel arra, hogy a tényállást nem tárta fel, nem hallgatta meg a bejelentőt.
2020. augusztus 25-én vezető fegyelmi biztos meghozta fegyelmi eljárást kezdeményező határozatát, amely szerint Eljárás alá vont ügyvéd nem készített megbízási szerződést, magát üzlettársnak tekintette a napelem projekt kapcsán. Álláspontja szerint tisztázni kell, hogy a felek között ügyvédi megbízási vagy polgári jogi jogviszony jött-e létre. Álláspontja szerint ugyancsak tisztázandó a fegyelmi eljárásban, hogy a hangfelvétel milyen körülmények között készült illetve felhasználásra került-e. Ugyancsak tisztázandó, hogy történt-e ügyvédi titok megsértése.
Álláspontja szerint az viszont egyértelműen megállapítható, hogy az ügyvédek letétkezelési szabályzatát eljárás alá vont ügyvéd megszegte, amikor nem készült ügyvédi letéti szerződés, ugyanakkor a letét bejelentési kötelezettségének eleget tett. A kölcsönügylet kapcsán is tisztázásra szorul, hogy azt ügyvédi megbízási jogviszony alatt azzal összefüggésben vagy azon kívül kötetett, mely vizsgálat szükséges a fegyelmi vétség eldöntéséhez.
A Fegyelmi Tanács a rendelkezésre álló okiratok, továbbá az eljárás alá vont ügyvéd, és a tanúként meghallgatott bejelentő előadása alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Bejelentő és eljárás alá vont ügyvéd között vitatható jogviszony alakult ki melynek elöntése egyértelműen a fegyelmi eljárás tárgya. Eljárás alá vont ügyvéd a bejelentő által megvalósítani kívánt napelem projekt munkálataiban részt vett, ugyanakkor az a fegyelmi eljárásban vizsgálandó, hogy milyen minőségben
Nem vitatottan és okiratokkal is alátámasztottan kölcsönszerződést kötött eljárás alá vont ügyvéd a bejelentővel, amelynek ingatlanbiztosítéka is volt, ugyanakkor a kölcsönszerződés nem tartalmazott rendelkezést arra vonatkozóan, hogy milyen esetben kerülhet sor a jelzálog törlésére, mi a kölcsön ellentételezése.
A projekt részeként annak befejezéseként eljárás alá vont ügyvéd közreműködése mellett sor került a projekt cégek üzletrészeinek eladására, amelyből származó foglaló az ügyvédi letéti számlára lett átutalva és annak bejelentő részére történő kiutalása több nap után történt csak meg. Ügyvédi letéti szerződés nem készült, a letét nyilvántartásba vételére is több nap múlva került sor.
A felek közötti viszony elmérgesedését követően eljárás alá vont ügyvéd levelet írt bejelentő részére, amelyben számon kérte tőle az elszámolás elmaradását, a kölcsönszerződés alapján a jelzálog törlésének elmaradását a teljesítésére is tekintettel, és ennek keretében utalt egy hangfelvételre, illetve megállapodásuk nem teljesítésére esetére felhívta a figyelmet arra, hogy bejelentő magatartása már akár különböző bűncselekmények tényállását is kimerítheti.
Az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi felelősségét részben elismerte. Nem vitatta, hogy az ügyvédi megbízási szerződés nem lett aláírva, ugyanakkor azzal védekezett, hogy azt bejelentő kifejezetten megtagadta arra is hivatkozással, hogy közöttük más jellegű jogviszony van. Anyagi jellegű követelésével kapcsolatban előadta, hogy azt kifejezetten a bejelentő ajánlotta fel a részére.
A bejelentő által vélt ügyvédi titoksértést kifejezetten tagadta, hiszen egyrészt álláspontja szerint a bejelentővel nem is volt ügyvédi jogviszonyban másrészt a levélben írt információkat kifejezetten a bejelentőnek írta, nem szolgáltatta ki harmadik személy részére.
Elismerte, hogy az üzletrész-adásvételi szerződés kapcsán valóban úgy érkezett be a foglaló összege a letéti számlájára, hogy ügyvédi letéti szerződés nem lett aláírva, de ennek kapcsán is azzal védekezett, hogy annak aláírását utólag bejelentő megtagadta. Ugyanakkor tagadta, hogy nem tett eleget bejelentési kötelezettségének, az ezt igazoló dokumentumot be is csatolta.
A bejelentőnek írt levél elküldését elismerte, de vitatta, hogy abban vagyonkimentéssel vagy bűncselekmény elkövetésével vádolta volna bejelentőt, illetve a hivatkozott hangfelvétel tekintetében is előadta, hogy azt nem ő készítette, hanem a tudta nélkül az irodában jelen lévő fia, és annak felhasználásra, sőt meghallgatására sem került sor, tehát akként nyilatkozott, hogy azt sem tudja megmondani, hogy az milyen minőségű és szolgálhat e bármilyen bizonyítékul. A kölcsön ügyletek tényét elismerte, de vitatta, hogy azt ügyvédként kötötte volna.
.......bejelentésében Dr. ...... ügyvéd tevékenységével kapcsolatban kifogásolta, hogy Eljárás alá vont ügyvédi megbízási szerződést, tényvázlatot nem készített és írt alá ügyfelével, amiben a konkrét megbízási díj és az elszámolási kérdések rögzítésre kerültek volna. Ügyvédi munkadíj és sikerdíj követelés mellett, kvázi, mint magánszemély-üzlettársnak tekintve magát, .. euró összegű követeléssel lép fel volt ügyfelével szemben. Hangfelvételt készített az ügyfele hozzájárulása nélkül egy személyes egyeztetésen elhangzottakról, melynek felhasználását helyezte kilátásba. „Vagyonkimentéssel”, kvázi fedezetelvonással „vádolta” meg ügyfelét olyan ajándékozási szerződés vonatkozásában, amelyet Ő maga szerkesztett és ellenjegyzett Az ügyvédi titoktartás szabályait megsértette, amikor egyéb üzleti titoknak is minősülő adatokat írt le levelében. Ügyfelét, volt ügyfelét bűncselekmény elkövetésével „vádolja” (csalással, zsarolással) azért, mert elszámolási igénye merül fel ügyfelével, volt ügyfelével szemben; büntetőeljárással, feljelentéssel presszionálja volt ügyfelét. 165.000.000 Ft összeget vett ügyvédi letétbe ügyvédi letéti szerződés nélkül, melyet vélelmezhetően nem jelentette be az ügyvédi kamarához az elektronikus letéti nyilvántartó rendszerben. Végül kölcsön jogügyleteket kötött ügyfelével, amely ügyletek a saját álláspontja szerint a konkrét megbízáshoz kötődnek, ebben az esetben vélhetően ezen álláspontja már a jogügyleti okiratok megkötésekor fennállt, de nem kért hozzájárulást az illetékes ügyvédi kamara Elnökétől.
A fegyelmi tárgyaláson személyesen meghallgatott bejelentő előadta, hogy fenntartja a jogi képviselője által írt panaszbeadványban foglaltakat. Elmondta, hogy eljárás alá vont ügyvédet a napelem park projekt kapcsán felmerülő jogi munkák elvégzésére kérte fel, de azt nem tudta megjelölni, hogy kifejezetten milyen jogi munkára gondolt. Elismerte kérdésre, hogy barter ügyletet kötött eljárás alá vonttal oly módon, hogy ő biztosított .... Ft kölcsönt eljárás alá vont ügyvéd részére, amelyért cserében a napelem projektben való közreműködést várta el valamennyi jogi és nem jogi (de eljárás alá vont ügyvéd szakértelme alátartozó kérdésben) munkák elvégzését. Ugyanakkor kifejezetten vitatta, hogy valaha is üzlettársnak tekintette volna eljárás alá vont ügyvédet, de azt elismerte, hogy sosem írta alá az ügyvédi megbízási szerződést, hiszen a közöttük lévő viszony más jellegű volt. Kifejezetten sérelmezte, hogy eljárás alá vont ügyvéd az átvett ...... Ft-ról csak egy átvételi elismervényt adott. A hangfelvétel tekintetében akként nyilatkozott, hogy nem tud róla, hogy eljárás alá vont ügyvéd készítette-e illetve hogy annak felhasználása megtörtént e, csak vélelmezte, hogy eljárás alá vont ügyvéd készítette a hangfelvételt. Tagadta, hogy ő maga vagyonkimentési szerződéseket kötött volna.
Az üzletrész-adásvételi szerződés kapcsán azzal érvelt, hogy nem tudta, hogy abban a letéti számla szám lesz megjelölve, hiszen ő ehhez nem járult hozzá, ugyanakkor elismerte, hogy a szerződés tervezetet részére korábban megküldték, de ő azt nem olvasta el, illetve a szerződés aláírásakor is csak eljárás alá vont ügyvéd olvasta el. Azzal érvelt, hogy azért van ügyvédje, hogy helyette elolvassa a szerződést és az érdekeit képviselje.
A kölcsönszerződések tekintetében elismerte, hogy a kölcsönért cserébe eljárás alá vont ügyvéd tevékenységét várta, de nem tudott magyarázatot adni, hogy ez miért nem szerepel a kölcsönszerződésben.
A fegyelmi biztos a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként végindítványában a fegyelmi eljárás kezdeményezéséről szóló határozatában írt álláspontját fenntartotta azzal, hogy eljárás alá vont ügyvéd azzal hibázott, hogy nem választotta szét az üzleti kapcsolatot és az ügyvéd-ügyfél jogviszonyt a bejelentővel. Megállapította, hogy a letéti szerződés hiánya 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétségnek minősül, és ezért megrovás büntetés alkalmazását indítványozta eljárás alá vont ügyvéddel szemben
Az eljárás alá vont ügyvéd végfelszólalásában fenntartotta korábbi nyilatkozatait, és írásban becsatolt észrevételeit azt kiegészíteni nem kívánta, kérte a fegyelmi eljárás megszüntetését arra hivatkozással, hogy bár valóban nem került sor a letéti szerződés aláírására, de azt bejelentő tagadta meg, a letét bejelentési kötelezettségének eleget tett, és nyomatékosította, hogy egész eljárása során nem volt ügyvéd-ügyfél kapcsolatban bejelentővel és kárt nem okozott számára.
A fegyelmi biztos indítványa részben alapos.
A Fegyelmi Tanács az ügyvédi megbízás létére vonatkozó tényállást - a megbízás okiratba foglalásának elmaradása miatt a ..... bejelentő tanú vallomása és eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozata alapján állapította meg.
A Fegyelmi Tanács a bejelentő bizonytalan és saját magának is ellentmondó előadásával szemben eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozatát elfogadta, amire tekintettel megállapította, hogy eljárás alá vont ügyvéd és bejelentő között ügyvédi megbízási jogviszony nem jött létre, és nem pusztán annak okiratba foglalása maradt el, hanem alapvetően amiatt nem jött létre, mert a bejelentő és eljárás alá vont ügyvéd között egy a napelem park létesítésére vonatkozó polgári jogi jogviszony jött létre, amelyben konkrét jogi munkák végzése kapcsán ügyvédi megbízási szerződést nem a bejelentővel hanem a projektcégekkel, illetve a napelem park létesítéséül szolgáló ingatlan tulajdonosával kellett kötnie, aki bejelentő unokája volt. Tehát a Fegyelmi Tanács álláspontja az, hogy bejelentő és eljárás alá vont ügyvéd között nem alakult ki ügyvédi megbízásos jogviszony, eljárás alá vont ügyvéd közreműködése a projektben polgári jogi jogviszonyon lapult. Eljárás alá vont ügyvédnek az ügyletben nem a bejelentővel, hanem a projektcégekkel és bejelentő unokájával jöhetett létre ügyvédi megbízási jogviszonya.
Ugyanakkor a kialakult polgári jogi jogviszonnyal és az abban való aktív közreműködéssel eljárás alá vont ügyvéd az ügyvédi tevékenységgel össze nem egyeztetethető tevékenységet látott el.
Fegyelmi Tanács megállapította, hogy a bejelentő által sérelmezett túlzott mértékű követelés nem lehet tárgya a fegyelmi eljárásnak, hiszen ez a felek közötti polgári jogi jogviszonyban elszámolási kérdéskörbe tartozik.
Az eljárás alá vont ügyvéd által átvett .....Ft-tal kapcsolatban bejelentő által hiányolt számla tekintetében eljárás alá vont ügyvéd akként nyilatkozott, hogy az tévedésből került ügyvédi okiraton kiadásra az átvételi elismervény, az az összeg a projekt munkában ellátott szerepének ellentételezése volt, és az átvett összeget, mint magánszemély adóbevallásában szerepeltette.
A bejelentő által sérelmezett hangfelvétellel kapcsolatban bejelentő is akként nyilatkozott, hogy nincsen arról konkrét tudomása, hogy eljárás alá vont ügyvéd késztett e hangfelvételt, illetve, hogy felhasznált-e ilyet, pusztán csak feltételezte, hogy eljárás alá vont ügyvéd megtehette. Eljárás alá vont ügyvéd akként nyilatkozott, hogy az ominózus hangfelvételt nem ő, hanem a fia készítette saját döntése alapján, ő nem adott erre neki utasítást, olyannyira nincsen köze a hangfelvételhez, hogy azt le sem játszotta még azt sem tudja, milyen a minősége. Erre tekintettel a Fegyelmi Tanács e kérdésben nem tudta megállapítani eljárás alá vont ügyvéd felelősségét.
A bejelentő által sérelmezett vagyonkimentés tekintetében Fegyelmi Tanács a felek egyező nyilatkozata alapján arra az álláspontra helyezkedett, hogy sem bejelentő sem eljárás alá vont ügyvéd nem közreműködött vagyonkimentéssel kapcsolatos ügyletekben, ezért e körben sem látta megállapíthatónak eljárás alá vont ügyvéd felelősségét.
A bejelentőnek az ügyvédi titok megsértésével kapcsolatos panasza tekintetében a Fegyelmi Tanács arra az álláspontra helyezkedett, hogy pusztán az a körülmény, hogy eljárás alá vont ügyvéd a bejelentő részére írt levelében a közöttük kialakult polgári jogi jogviszonnyal kapcsolatos tényekre tett utalást nem valósít meg ügyvédi titok sértést, egyrészt mivel a levelezés egymás közötti, másrészt nem merült fel adat arra vonatkozóan, hogy a levélben felvetett információkat eljárás alá vont ügyvéd kiszolgáltatta volna 3. személy részére
A bejelentőnek a bűncselekmények elkövetésével vádolásra vonatkozó panaszát nem tudta a Fegyelmi Tanács elfogadni, hiszen eljárás alá vont ügyvéd levele nem konkrét vádakat fogalmazott meg, hanem csak felvetette annak a lehetőségét, hogy bejelentő bizonyos megnyilvánulásai akár bűncselekmény tényállását is kimeríthetik.
A Fegyelmi Tanácsa letétkezeléssel kapcsolatos szabályok megszegését ugyanakkor megállapította az eljárás alá vont ügyvéd elismerésére és bejelentő egyező nyilatkozatára tekintettel. Továbbá, megállapította, hogy a letétkezelési szabályzatban foglaltaktól eltérően indokolatlanul késedelmesen tett eleget a letétnyilvántartásba vételi kötelezettségének.
A bejelentő által nyújtott kölcsönök tekintetében a Fegyelmi Tanács nem állapította meg eljárás alá vont ügyvéd felelősségét abban a kérdésben, hogy a Kamara elnökének hozzájárulása nélkül kötött ilyen ügyletet az alábbi indokok miatt. Egyrészt a kölcsönszerződések adósa eljárás alá vont, mint magánszemély volt, a kölcsönügyletek nem kapcsolódtak felek polgári jogi jogviszonyához, azok eljárás alá vont ügyvéd magán tartozásainak rendezésére szolgáltak, végül, de nem utolsósorban a felek egyezően nyilatkoztak a tekintetben is, hogy a kölcsönügyletek megkötésére még a napelem projekt kivitelezése előtt került sor.
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban: Üttv.) 107. § Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi, vagy
b) ügyvédi tevékenységen kívüli szándékos vagy gondatlan magatartásával az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti.
Eljárás alá vont ügyvéd azzal a magtartásával, hogy a bejelentő által létesített napelem projektben nem ügyvédként vett részt, de jogi és nem jogi jellegű munkákat végzett a bejelentő érdekében magánszemélyként eljárva megszegte az Ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (továbbiakban Üttv) 23. § (1)bekezdés c) pontját
Üttv. 23. § (1) Az ügyvédi tevékenység gyakorlásával összeférhetetlen:...
c) minden más, munkavégzési kötelezettséggel járó és ellenérték fejében végzett tevékenység.
Ezzel a mulasztással az eljárás alá vont ügyvéd 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el. Eljárás alá vont ügyvéd azzal a magatartásával, hogy elmulasztotta az ügyvédi letéti szerződés megkötését továbbá azzal, hogy a letéti számlájára beérkezett összeget késedelmesen jelentette be az elektronikus letétnyilvántartó rendszerbe megszegte az Üttv. 47. § (2), és az 51. § (1)-(3) bekezdését, amely kimondja a 47. § (2) bekezdésében, hogy a letéti szerződést írásba kell foglalni. Az 51. § (1) bekezdése kimondja, hogy az ügyvéd az általa kezelt, a kötelező legkisebb munkabér havi összegének kétszeresét elérő letétek adatait és azok változását a letétkezelés biztonsága és a letétkezelésre vonatkozó szabályok hatékony ellenőrizhetősége érdekében a területi ügyvédi kamarák által működtetett elektronikus letéti nyilvántartásban rögzíti.
A (3) kimondja, hogy A ...... meghatározott adatokat, illetve azok változását az ügyvéd a letéti szerződés megkötésétől, ..... számított egy munkanapon belül minősített elektronikus aláírásával és időbélyegzővel ellátott elektronikus nyilatkozat megtételével rögzíti.
Ezzel a magatartásával eljárás alá vont ügyvéd 2 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.
A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során az Üttv. 108. § b) pontjában írt pénzbírság fegyelmi büntetést alkalmazta, annak mértékét az alsó határ közeli összegben határozta meg.
A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során súlyosító körülményként értékelte a cselekmény tárgyi súlyát. Enyhítő körülményként kellett értékelni az eljárás alá vont ügyvéd részbeni ténybeli elismerését és megbánásra utaló kijelentéseit, személyi körülményeit, az eset körülményeit, miszerint nem egyértelműen választották szét a felek egymás között az üzleti és az ügyvéd ügyfél kapcsolatot, amely kérdésben a Fegyelmi Tanácsnak kellett állást foglalni. Fegyelmi Tanács bár külön fegyelmi vétségnek tekintette a letéti szerződés megkötésének elmulasztását és a letét nyilvántartó rendszerben történő rögzítésének késedelmes voltát, de enyhítő körülményként értékelte, hogy eljárás alá vont ügyvéd végül is eleget tett a nyilvántartásba vételi kötelezettségének. Továbbá nyomatékos enyhítő körülményként értékelte, hogy eljárása során bejelentőnek kárt és egyéb hátrányt nem okozott
A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése és a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 40.2. a) pontja alapján kötelezte a fegyelmi eljárás átalány- költségének megfizetésére.
Felhívja a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét az Üttv. 22. § (1) bekezdés g) pontjában és a 149. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint (6) bekezdésében foglaltakra, különös tekintettel arra, hogy a végrehajtható fegyelmi határozatból fakadó fizetési kötelezettség felszólítás ellenére történő nem teljesítése a kamarai tagság megszüntetését eredményezi.
A Fegyelmi Tanács határozata elleni fellebbezési jog az Üttv. 135. §-án alapszik.
A határozat írásba foglalására 2020. november 9. napján került sor.
A határozat 2020. december 16. napján jogerős.