Győri Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának P.10/2020. határozata

iratkiadási kötelezettségről

A Győri Regionális Fegyelmi Bizottság Elnöke által kijelölt (...) tanácsa, (...) ügyvéd ellen a (...) számú fegyelmi eljárásban (...) napján megtartott zárt fegyelmi tárgyaláson meghozta az alábbi határozatát:

Az ügyvédekről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (továbbiakban: ügyvédi tevékenységről szóló törvény) 131. § (3) bekezdés b) pontja értelmében (...) iroda székhelye: (...), KASZ (...) eljárás alá vont ügyvéddel szemben 2 rb. szándékos fegyelmi vétség elkövetése miatt a vele szemben indult fegyelmi eljárást megszünteti.

A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (továbbiakban FESZ) 40.2 a) pontja értelmében a felmerült kamarai átalányköltség a kamarát terheli.

Ezen határozattal szemben az eljárás alá vont ügyvéd, valamint a fegyelmi biztos a másodfokú fegyelmi tanácshoz fellebbezhet. A fellebbezést az elsőfokú határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül az elsőfokú fegyelmi tanácsnál kell benyújtani és elő kell terjeszteni a fellebbezés indokait is.

A területi kamara elnöke a fegyelmi biztost a fellebbezési határidő lejártát megelőző harmadik munkanapig utasíthatja fellebbezés előterjesztésére.

A fellebbezés a határozat végrehajtására halasztó hatályú.

Indoklás

A Győri Regionális Fegyelmi Bizottság fegyelmi eljárás lefolytatására kijelölt regionális fegyelmi tanácsa,

- a panaszos (...) napján kelt panasza, valamint a panaszos eljárás alá vont ügyvéd részére címzett (...) keltű levele (kérelme), továbbá a panaszos ellátását biztosító Szociális Otthon (...) keltű levele

- a Fegyelmi eljárás alá vont (...) (...) napján kelt - e-mailben megküldött - nyilatkozata, továbbá az ahhoz mellékletként csatolt levelezés és annak postai kézbesítésére vonatkozó dokumentumok, a panaszlott ügyvéd által szerkesztett okiratok, és a rendelkezésre álló iratok alapján a fegyelmi tanács az alábbiakat állapította meg:

(...) (...) napján kelt panaszlevelében azzal kereste meg a (...) Megyei Ügyvédi Kamarát, hogy a (...) ügyvéd által szerkesztett ajándékozási-, tartási- és gondozási szerződés, valamint végrendelete eredeti példányával nem rendelkezik, és azokat a szerződésszerkesztő és ellenjegyző ügyvéd, többszöri kérése ellenére sem bocsátja rendelkezésére.

Az idősotthoni ellátásához szüksége lenne nevezett okiratokra, azonban a (...) Szociális Otthon vezetője kérésére sem adja ki azokat a panaszolt ügyvéd.

A fegyelmi tanács, az eljárás alá vont ügyvéd által (...)-án e-mail útján megküldött (...)-i nyilatkozata, és az ahhoz csatolt, rendelkezésre bocsátott okirati bizonyítékok alapján a következőket állapította meg:

Panaszlott ügyvéd, (...) év májusában okiratszerkesztőként, megszerkesztette, és ellenjegyezte, a (...)-i keltű, a panaszos végintézkedését tartalmazó Végrendeletet, továbbá, a panaszos, mint eltartott javára szóló azonos nappal kelt tartási/gondozási szerződést, és a panaszos, mint Ajándékozó, továbbá unokája, mint Megajándékozott között született, (...)-i keltű Ajándékozási Szerződést tartalmazó okiratokat.

(...) napján kelt levéllel, a panaszos ellátását végző (...) Szociális Otthon vezetője, írásban megkereste a panaszolt ügyvédet, miszerint a térítési díj megállapításához, szükség lenne, a panaszlott ügyvéd által megszerkesztett tartási szerződés megküldésére. (..) mint okiratszerkesztő ügyvéd, a (...) napján kelt és, a Szociális Otthon címén (...) napján kézbesített levelével tájékoztatta a Szociális Otthon vezetőjét, hogy a tartási szerződés másolatát az adatvédelmi,és az ügyvédi törvény rendelkezései miatt kiadni nem tudja, továbbá tájékoztatta arról is, hogy miután az eredetben a szerződés megkötésekor, a szerződő felek részére átadásra került, és így a panaszos is rendelkezik azzal, így a tartási szerződés a Szerződő Felektől elkérhető. A panaszos által aláírt, a panaszlott ügyvédhez címzett, „Kérelem” tárgyú, (...)-i keltezést tartalmazó géppel írt kérelemre, - melyben panaszos a panaszlott ügyvéd által szerkesztett 3 db dokumentum fénymásolt példányának továbbá (...) megváltozott, megjelölt címére történő megküldését ismételten kérte - az eljárás alá vont ügyvéd (...). napján ajánlott tértivevényes levélben megküldte a panaszos megjelölt címére az általa kért dokumentumokat, amelyek, a (...). napján kelt ügyvédi kísérőlevél szerint az ajándékozási, és tartási/gondozási szerződés hitelesített másolatát, továbbá - a letéti meghatalmazás visszaadásával együtt,- az eredeti végrendelet zárt borítékban elhelyezett példányát tartalmazta. A panaszos által kiadni kért okiratokat tartalmazó levélküldeményt, a becsatolt tértivevényből kitűnően, (...) napján (....) panaszos fia, (...) átvette.

A Vezető Fegyelmi Biztos, végindítványában, az Üttv 1. § (3) bekezdésének megsértésére, továbbá az irodahelyiség megfelelőségéről és az egyes címre bejelentett irodahelyiséggel rendelkezőkre vonatkozó szabályokról szóló (6/2017. (XI. 20.) MÜK Szabályzat) 1.5 rendelkezésének megsértése miatt, 2 rb. szándékos fegyelmi vétség megállapítását, és emiatt, pénzbírság kiszabását indítványozta az eljárás alá vont ügyvéddel szemben, melynek kapcsán, mint súlyosító körülményre hivatkozott az eljárás alá vont ügyvéddel szemben korábban folyt fegyelmi eljárások tényére.

Az eljáró tanács megállapította, hogy a panaszlott ügyvéd, a vezető fegyelmi biztos (...) napján kelt megkeresését - az általa szerkesztett okiratok megküldése tárgyában - nem vette át, az „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza (...) napján a kamarához. A panaszolt ügyvéd részére, az előzetes vizsgálat elrendelésére vonatkozó (...) napján kelt határozat, szintén nem volt kézbesíthető, az ismét „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza (...) a kamarához. A rendelkezésre álló iratokból megállapítható volt az is, hogy a vezető fegyelmi biztos (...). napján kelt, és postázott fegyelmi eljárást kezdeményező határozata is „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza (...) a kamarához. Mindezek a körülmények tényként rögzíthetők a fegyelmi eljárás keretében, ugyanakkor ezen küldemények (levelek) át nem vételéhez, illetve az átvétel elmulasztásához, a fegyelmi eljárás keretében szankcionálandó következmények nem fűződnek.

A fegyelmi tanács megjegyzi, hogy ezen időszakban a pandimia-veszélye nyomán kialakult veszélyhelyzet miatti korlátozások voltak érvényben, amelyek az élet minden területére, így az ügyfelekkel való ügyvédi kapcsolattartásra is kihatottak.

A panaszolt ügyvéd, a kijelölt fegyelmi tanács (...)-i keltű idézését (...) napján átvette, és az idézésben foglalt felhívásra - a tárgyalás időpontja előtt 1 nappal - nyilatkozatot is tett, és a fegyelmi eljárás tárgyát képező ügyben releváns dokumentumokat, az általa megszerkesztett okiratokat, továbbá az ügyre vonatkozó levelezéseket, iratokat, tértivevényeket - köztük a kiadni kért okiratok panaszos címére történő feladását, és annak átvételét igazoló postai bizonylatokat becsatolta.

A fegyelmi tanács álláspontja szerint, az eljárás alá vont ügyvéd, a Szociális Otthon vezetőjének írásbeli kérelmére, kellő alappal tagadta meg az Ügyvédi törvény, és az adatvédelmi rendelkezésekre hivatkozással a kért okirat megküldését, tekintettel arra, hogy a Szociális Otthon vezetője, az okirat kiadására vonatkozó körben, a panaszostól erre vonatkozó meghatalmazást nem csatolt, a megküldeni kért okirat, illetve annak tartalma, az ügyvédekről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. 9. § (2) bek. értelmében az ügyvédi titok fogalmi köre alá tartozik, következésképpen az iratküldés (iratkiadás) megtagadására az otthon vezetője, mint harmadik személy részére, a panaszlott ügyvéd részéről, a jogszabályok figyelembevételével indokoltan került sor.

A fegyelmi tanács tényként állapította meg azt is, hogy az eljáró ügyvéd eleget tett az ügyvédi tevékenységről szóló törvény 52. § (2) bekezdésben foglalt iratkiadási kötelezettségének, hiszen azt a panaszos Ügyfél kérelmére, megküldte, annak megküldését és a címzett általi átvétel tényét (tértivevény) okirat igazolja.

A fentiek alapján, miután az eljárás alá vont ügyvéd, nem sértette meg az Üttv. 1. § (3) bekezdését, továbbá az irodahelyiség megfelelőségéről és az egyes címre bejelentett irodahelyiséggel rendelkezőkre vonatkozó szabályokról szóló (6/2017. (XI. 20.) MÜK Szabályzat) 1.5 rendelkezését, ezért, a fegyelmi tanács, az ügyvédekről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. 131. § (3) bekezdés b) pontja alapján, (...) eljárás alá vont ügyvéddel szemben 2 rb. szándékos fegyelmi vétség elkövetése miatt indult fegyelmi eljárás megszüntetéséről határozott.

A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (továbbiakban FESZ) 40.2 a) pontja értelmében a felmerült kamarai átalányköltség a kamarát terheli, mivel az eljárás alá vont ügyvéd felelőssége nem került megállapításra.

A határozattal szemben jogorvoslati jog, az ügyvédekről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. 135. §(1) és (3) bekezdésén alapul, amely értelmében, az eljárás alá vont ügyvéd, valamint a fegyelmi biztos a másodfokú fegyelmi tanácshoz fellebbezhet. A fellebbezést az elsőfokú határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül az elsőfokú fegyelmi tanácsnál kell benyújtani és elő kell terjeszteni a fellebbezés indokait is.

Jogerős: 2020. november 5.


  Vissza az oldal tetejére