A Szegedi Regionális Fegyelmi Bizottság Bács-Kiskun Megyei Fegyelmi Tanácsa a (...) ügyvéd (...) ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2020. év október hó 28. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson, zárt ülésen meghozta és kihirdette az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy
(...)
eljárás alá vont ügyvéd 3 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért
120.000 Ft (egyszázhúszezer Forint) pénzbírság
fegyelmi büntetéssel sújtja.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy 80.000 Ft, azaz nyolcvanezer forint átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg banki utalással a Bács- Kiskun Megyei Ügyvédi Kamara 11732002-20500382 számú bankszámlaszámára, az ügyszámra való hivatkozással.
A határozat ellen annak kézbesítésétől számított 15 napon belül az eljárás alá vont ügyvéd, jogi képviselője, illetve a fegyelmi biztos az elsőfokú fegyelmi tanácsnál benyújtott, de a másodfokú fegyelmi tanácsnak címzett fellebbezéssel élhet.
A fellebbezésben elő kell terjeszteni annak indokait is. A fellebbezésben akkor lehet új tényre vagy bizonyítékra hivatkozni, ha a fellebbező az elsőfokú eljárásban arra önhibáján kívül nem hivatkozott. Ha a fellebbezést papír alapon terjesztik elő, azt két eredeti példányban kell benyújtani.
A Fegyelmi Tanács a lefolytatott bizonyítás, valamint a rendelkezésre álló iratok alapján az alábbiakat állapította meg.
I. Eljárás alá vont ügyvéd (...) napjától egyéni ügyvédként végzi tevékenységét. Fegyelmi felelősségét ez idáig nem állapították meg. Eljárás alá vont ügyvéd személyi körülményeire nem kívánt nyilatkozni.
II. A (...) bejelentő beadványa 2020. január. 24. napján érkezett a Bács-Kiskun Megyei Ügyvédi Kamarához, melyben eljárás alá vont ügyvéd a Választottbíróság előtti eljárásban kifejtett tevékenységét, az ítélet késedelmes kézbesítését és az irat visszaadás módját kifogásolta.
Előadta a bejelentő, hogy eljárás alá vont ügyvéd képviselte a gazdálkodó szervezetet a (...)vel szemben fennállt jogvitája során, melyben a Budapesti Ügyvédi Kamara ajánlása szerinti Eseti Választottbírósága járt el. A Választottbíróság a (...) napján meghozott és (...)-án kijavított ítéletével a bejelentőt kötelezte (....) Ft kártérítés, továbbá kamat és költség megfizetésére is. A bejelentő előadása szerint az eljárás alá vont ügyvéd az eljárás során végig tévesen tájékoztatta őket arról, hogy a Választottbírósági eljárás kétfokú, ezért nem volt tudomásuk arról, hogy minden rendelkezésükre álló anyagot be kell terjeszteni az alapeljárás során. Az eljárásbeli ellenfelük beterjesztett egy szakértői anyagot, ami számukra kedvezőtlen volt, azonban az eljárás alá vont ügyvéd többször is arról tájékoztatta őket, hogy majd a másodfokú eljárásban kell nekik szakértő kirendelését kérni.
Csatolta a bejelentő a választottbírósági ítéletet, ami külön is kitért arra, hogy a felperes keresetét alátámasztó bizonyítékokra az eljárás alá vont ügyvéd csak általánosságban tett vitató, kifogásoló megjegyzéseket, az állításait bizonyítékokkal nem támasztotta alá, holott azok a bejelentő rendelkezésére álltak.
Előadták továbbá, hogy az ítéletet több hétig nem adta át részükre az eljárás alá vont ügyvéd, sőt konkrét kérdésre adott válaszában még akkor is letagadta az ítélet kézbesítettségét, amikor azt már átvette. Végül az ítélet átvételét követő közel 30 nap elteltével adta át megbízója részére az ítéletet (...) ügyvéd.
Sérelmezte továbbá a bejelentő, hogy az eljárás alá vont ügyvéd nem a kérésüknek megfelelően, hanem rendezetlenül adta vissza az iratanyagot.
Ezen bejelentés alapján a Bács - Kiskun Megyei Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosa 2020. február 4. napján P. 39/2020. szám alatt elrendelte az előzetes vizsgálatot.
(...) ügyvéd 2020. február 17. napján határidő hosszabbítás iránti kérelmet, majd 2020. február 27 napján igazoló jelentést nyújtott be és csatolta a Választottbírósági eljárásra vonatkozó meghatalmazása aláíratlan példányát, valamint az eljárás során benyújtott ellenkérelmét, valamint négy különböző előkészítő iratát.
(...) igazoló jelentésében az alábbiakat adta elő:
Az előzményeket illetően kiemelte, hogy a választottbírósági záradékkal ellátott szerződés esetében a bejelentő nem vitásan tisztában volt a választottbírósági eljárás mikéntjével és annak alapjául szolgáló szabályzat tartalmával. Ebből következően a részére adott megbízás adásakor a bejelentő az ezzel kapcsolatos összes következmény lehetőségével tisztában volt, a szerződés megkötésekor is ugyanazon személyek irányították a bejelentő gazdasági társaságot, mint a választottbíróság eljárásának ideje alatt.
Az előzményi adatokat az ítélet tényállása alapján adta elő, kiemelte, hogy az előzmények a részére adott megbízás előtt öt évvel kezdődtek. Azt nem vitatta, hogy tényállás- megbízási szerződés nem készült, mivel a megbízója erre nem tartott igényt. A megbízójával egyösszegű díjmegállapodás született azzal, hogy 100%-os pernyertesség esetén fix összegű sikerdíjat fog kapni, amennyiben nem lesz teljes pernyertesség akkor marad a kifizetett egyszeri díj.
A sikerdíjjal kapcsolatos megbeszélések kapcsán is egyértelmű volt a bejelentő részére, hogy bekövetkezhet a teljes pervesztesség is, hiszen csak a teljes kereset elutasítása esetén járt volna a részére sikerdíj.
Hivatkozott arra, hogy a bejelentő teljes körűen ismerte az előzetes bizonyítások során elkészült szakértői véleményeket és a megbeszélések során kérte, hogy a védekezés alátámasztására szolgáló összes műszaki adatot és kimentési lehetőséget ismertessék vele és adják át a részére, amely meg is történt, azonban a bíróság azt a felperesi álláspontot osztotta, hogy az előzetes bizonyítási eljárások időtartama alatt, a szakértői bizonyítási eljárások alatt kellett volna a védekezés megalapozásához szükséges intézkedéseket, észrevételeket megtenni.
Hivatkozott arra, hogy minden rendelkezésére álló adatot közölt a választottbírósággal, elfogadhatatlan a bejelentő állítása, hogy a rendelkezésére állt olyan bizonyíték, amely a kereset megcáfolására alkalmas lett volna. A bejelentőnek az öt éven át tartó folyamat negligálása vezetett végül a peres eljárás kezdeményezéséhez. Elvárható lett volna, hogy ha voltak olyan bizonyítékai a megbízójának, akkor még a kereset előterjesztését megelőzően a felperes tudomására kellett volna hoznia. A bejelentő ezt nem tette meg a pert megelőző öt éves időszak alatt, illetve a peres eljárás során sem kapott a megbízójától olyan műszaki, gazdasági segítséget, amely alapján az általa előterjesztettnél többletet tartalmazó egyéb műszaki, gazdasági észrevételeket tehetett volna.
Visszautasította a bejelentő azon állítását, miszerint szakmaiatlanul és hiányosan képviselte volna a megbízóját, a megbízójának nem okozott kárt. Állította, hogy nem tett olyan nyilatkozatot, hogy a másodfokú eljárásban kell a védekezés megalapozásához szükséges intézkedéseket és hivatkozásokat megtenni.
A tényállást érintő lényeges műszaki és gazdasági paramétereket a bejelentőnél jobban senki nem ismerhette, így kizárólag azon tényekkel kapcsolatban tudott a felperesi beadványokkal szemben érvelni, amelyekről az alperes őt előzetesen tájékoztatta. Az alperesi műszaki tervezést, kivitelezést több szakértő, több különböző eljárásban vizsgálta, értékelte, a már rendelkezésre álló szakértői bizonyítással összefüggésben megfelelően tájékoztatta a bejelentőt a védekezés lehetőségéről.
Az ügyvéd szerint a bejelentő az általa hibásan teljesített szerződés jogkövetkezményeinek okaként tévesen jelölte meg a jogi képviselet ellátását és megalapozatlanul kívánja kívülálló személyre terhelni azt a felelősséget, amely a nem megfelelő munkavégzés eredményeként a választott bíróság megállapított.
Azt elismerte, hogy az ítéletet késedelmesen - csak a postai visszaküldés előtti napon vette át, - majd adta át a megbízója részére.
Az iratok megbízó részére történő átadásával kapcsolatban (...) úgy nyilatkozott, hogy az ítélet átadását követően felszólította a bejelentő az iratok azonnali átadására, amelynek eleget tett, a teljes akta átadásával - anélkül, hogy tételes felsorolásra került volna sor. A tételes átadás elmaradását az azonnali átadásra való felhívással indokolta, illetve hivatkozott arra is, hogy a megbízó sem tartott erre igényt.
Állította, hogy valamennyi - birtokában lévő irat átadásra került - az eljárás során keletkezett iratokat az eljárás folyamán is a megbízó rendelkezésére bocsátotta.
Az előzetes vizsgálat során is csak azokat az iratokat tudta becsatolni, amelyeket a számítógépén lementett.
Kérte a nyilatkozatban leírtak elfogadását, és a vizsgálat, az általa előadottak ismeretében történő lefolytatását.
A fegyelmi biztos 2020. augusztus 3. napján a fegyelmi eljárást elrendelte a P.39/2020. számú határozatával.
A vezető fegyelmi biztos határozatában arra hivatkozott, hogy (...) ügyvéd az Üttv. 29. §-át, illetve az ÜESZ 6.1. pontjában írt rendelkezést megsértette a megbízás, illetve a megbízási díjra vonatkozó megállapodás írásba foglalásának elmulasztásával, valamint az ÜESZ. 2.4. pontját, azzal, hogy késedelmesen vette át a postai úton kézbesített ítéletet és adta át a megbízójának.
Eljárás alá vont ügyvéd mindezekkel az Üttv. 107. § a) pontjában meghatározott, 2 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint a fegyelmi eljárás kezdeményezéséről rendelkezett.
III. A Fegyelmi Tanács a rendelkezésre álló okiratok alapján az alábbi tényállást állapította meg:
A bejelentő cég 2013.04.30. napján vállalkozási szerződést kötött a (...), (továbbiakban felperes) mely vállalkozási szerződésben a bejelentő, (továbbiakban alperes/bejelentő) gabonatároló silók, láncos szállítógépek, serleges felvonó és tartozékainak gyártására, leszállítására, és helyszíni szerelésére vállalkozott.
Az alperes a kibővített és átalakított technológiai sort 2013. novemberében átadta, azonban a felperes a technológiai soron keresztül betárolt takarmánykukorica kitárolásánál a magyar szabványt meghaladó törtszemarányt tapasztalt, amelyet a magyar szabványt jelentős mértékű szemtörési arányként értékelte és 2013. decemberében a berendezés kijavítását kérte alperestől.
Ezt követően a felek 2014.08.22.-én szállítási szerződést kötöttek Magtisztító gyártására és beszerelésére, amelyet 2014. októberében épített be az alperes a technológiai sorba, azonban a felperes szerint továbbra is a magyar szabványt jelentős mértékben meghaladó szemtörést szenvedett el. Az alperes 2014. október és 2015. január 24. között több alkalommal végzett javítást, de mindvégig vitatta, hogy a 8%-os magtörési arányt lényegesen meghaladó szemtörési arányért a felelősség alperest terhelné.
A felperes közjegyzői nemperes eljárások keretében négy műszaki szakértői szakvélemény készítését kérelmezte.
Műszaki szakértői vélemény 1. ((...) 2015.08.07., illetve kiegészítése 2015.09.09) megállapításai alapján alperes felé igénybejelentést tett, (2015.10.05.) kérte a teljeskörű garanciális javítás elvégzését, költségei, kára megtérítését.
Alperes 2015.10.28-i levelében továbbra sem ismerte el a felelősségét, kifogásolta a szakértői vizsgálat mérési, mintavételezési módját, a vizsgálat metodikáját bizonyos laborvizsgálati módszerek elmaradását, valamint, azt is, hogy alperes mellőzésével készült a szakvélemény.
Műszaki szakvélemény 2. ((...) 2016.03.12)
Műszaki szakvélemény 3. ((...) 2016.05.03)
Az újabb - egybehangzó - szakvéleményekre hivatkozva a felperes ismét felszólította alperest a garanciális kijavítási kötelezettség teljesítésére, de közölte azt is, hogy hajlandó a kialakult helyzet békés rendezésére. Alperes továbbra sem ismerte el a hibás teljesítést, így a felperes 2016.09.06. napján a (...)-vel végeztette el a kijavítást, melynek teljesítését (2016.10.03.) követően a szemtörés már nem haladta meg a magyar szabvány szerinti 8%-os mértéket.
Műszaki szakvélemény 4. (...) 2017.07.14) 11. kérdésre adott választ, megállapította, hogy a technológiai gépsor az üzembehelyezést követően 2016. októberig nem volt alkalmas a szabványban előírt takarmánykukorica szemtörési százalékot teljesíteni, a (...) által elvégzett szakipari munkák szüntették meg a szabványt meghaladó szemtörési mértéket.
A felperes közjegyzői nemperes eljárásban igazságügyi könyvszakértői vélemény beszerzését kérte a felperes által elszenvedett kár, vagyoni hátrány stb. összegszerűsége megállapítása iránt.
Bejelentő a fent hivatkozott (...)-vel kötött vállalkozási (2013.04.30) és szállítási (2014.08.22.) szerződésekben eseti választottbírósági eljárásnak, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnökségének ajánlása szerinti Eseti Választottbíráskodás Eljárási Mintaszabályzatának megfelelő eljárásnak vetették alá magukat.
A fenti előzmények után 2018.09.04-én kelt keresetlevelében a felperes kérte a választottbíróságot, hogy kötelezze a bejelentőt, mint alperest arra, hogy fizessen meg a részére 255.540.548.- Ft tőkét és annak kamatait, a választottbírósági eljárással felmerülő költséget, ügyvédi költséget.
A keresetlevél benyújtását követően 2018.09.26-án adott megbízást a bejelentő eljárás alá vont ügyvéd részére a perbeli képviselet ellátására, aki a bírósági eljárást megelőzően nem látott el semmilyen megbízást a perbeli üggyel kapcsolatban.
Eljárás alá vont ügyvéd a megbízási szerződést nem foglalta írásba.
A választottbíróság 2019. július 22.-én hozott ítéletével az alperest kötelezte arra, hogy fizessen meg a felperes részére 162.410.208 Ft-ot, és ezen összegnek 2018.09.06. napjától a kifizetés napjáig járó késedelmi kamatát, valamint 6.227.339 Ft-ot (amelyből 4.026.101 Ft ügyvédi munkadíj, valamint 2.201.238 Ft., a felperes által megelőlegezett választottbírósági költségből az alperesre eső hányadát.
A választottbíróság kötelezte a felperest, hogy 1.170.158 Ft ügyvédi munkadíjat fizessen meg az alperes részére.
A felperes ezt meghaladó keresetét elutasította.
Az ítélet megállapította, hogy a felperes 63,56%-os, alperes 36,44%-os arányban lett pernyertes.
A Választottbíróság ítéletét eljárás alá vont ügyvéd csak a visszaküldést megelőző napon vette át, és azt követően csak jelentős késedelemmel - pontosan meg nem állapítható időpontban - 2-3 hét elteltével tájékoztatta az átvételről és az ítélet tartalmáról a megbízóját.
A bejelentő kérésének eleget téve az eljárás alá vont ügyvéd határidőben átadta a megbízónak az ügy iratait.
IV. A 2020. október 28. napján tartott tárgyaláson az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi felelősségét a vonatkozásban ismerte el, hogy nem készült írásbeli megbízási szerződés (tényvázlat), egyebekben fegyelmi felelősségét nem ismerte el, így nem ismerte el a késedelmes átvétel tényét sem, mert az átvétel véleménye szerint határidőn belül megtörtént.
Az üggyel kapcsolatban előadta továbbá, hogy a tényállás hiányát az eljárás során a megbízók nem kifogásolták, erre csak jelen eljárás keretein belül került sor.
A fegyelmi tárgyaláson a bejelentő törvényes képviselői és tagjai személyesen megjelentek és a bejelentésben foglalt nyilatkozataikat változatlanul fenntartották, azt kérdés nélkül kiegészíteni, pontosítani nem kívánták.
A Fegyelmi Tanács kérdéseire válaszolva előadták, hogy az eljárás során többször is kérték eljárás alá vont ügyvédet, hogy szereztessenek be újabb pénzügyi és műszaki szakértői véleményeket az igazuk alátámasztása céljából. Erre mindig azt a választ kapták, hogy az eljárás ezen szakában ez szükségtelen, erre majd a másodfokú eljárás keretében lesz szükségük. Folyamatosan azt a tájékoztatást kapták, hogy lesz egy másodfokú eljárás, így aztán teljesen értetlenül álltak a választott bírósági döntés előtt, melyből kiderült, hogy ezen eljárás típusnál nincs másodfokú eljárás, az elsőfokú döntés végrehajtható.
Megemlítették, hogy az ítélet is tartalmazza, hogy hiányolta az eljáró választott bíróság az ügyvéd által ígért szakértők bevonását.
(...) előadta, az ítélet részükre történő kézbesítésével kapcsolatban azt, hogy az ítélet 15 napos teljesítést szabott számukra a kifizetésre, azonban az ügyvéd csak a fizetési határidő leteltét követő 6. napon ment el hozzá, és tette le az asztalra az ítéletet. Mikor ő megkérdezte, hogy miért csak most történik ez meg, úgy azt válaszolta, hogy „szégyellte magát”. Elmondta, hogy véleménye szerint az a szerencse, hogy az ellenfél nem tett inkasszót a számlájukra, mert ez beláthatatlan következményekkel járt volna. Végül az ellenféllel történt egyeztetés alapján további költségek és következmények nélkül kifizették az ítélet szerinti összeget.
(...) megismételte, hogy az ítélet is tartalmazza, hogy az ügyvéd ígérte, hogy majd tesz indítványt szakértő kirendelésére, de ezt nem tette meg.
Elmondták a bejelentők továbbá, hogy az előzetes szakértői bizonyítások kontrolljaként szerették volna, ha bírósági eljárásban egy újabb szakértő felülvizsgálta volna a korábbi szakvéleményeket, melyek számukra kedvezőtlenek voltak. Arról a jogi képviselőjük nem tájékoztatta őket, hogy az előzetes bizonyítás során született szakvéleményekkel kapcsolatos fenntartásaik azon eljárás keretében lehettek volna előadhatók, amire egyébként az ítélet is hivatkozik.
Azért fordultak jogi képviselőhöz a választott bírósági eljárásban, mert nem voltak jogi ismereteik, és azt várták volna az ügyvédjüktől, hogy tájékoztassa őket például arról, hogy ez az előzetes bizonyítási eljárásban megszületett szakvélemény, szakvélemények hogyan kerülhetnek „felülvizsgálatra”. Úgy vélték, hogy a választott bírósági eljárásban kellett volna kérni új szakértő kirendelését, aki nyilván megvizsgálta volna a korábbi szakvéleményben foglaltakat, és ez lett volna az egyetlen lehetőség az abban foglaltak felülvizsgálatára. Ezt azonban eljáró ügyvéd többszöri kérésükre sem teljesítette.
Az eljárás alá vont ügyvéd ezt követően úgy nyilatkozott, hogy minden a választott bírósághoz benyújtott beadvány egyeztetve lett a megbízóval, a benyújtandó irat számukra megküldésre került, és ezt követően került beadásra a bírósághoz. Arra már nem emlékezett, hogy arról volt-e szó, hogy egy vagy kétfokú ez a típusú eljárás.
Kérdésre válaszolva elmondta még, hogy nem emlékszik arra, hogy utalt-e arra, hogy lesz másodfokú eljárás. Nem kérték a megbízók, hogy kerüljön kirendelésre szakértő. Azt nem vitatta, ami az ítélet 15. és 21. oldalán olvasható, miszerint egy esetleges szakértő kirendelés kérdésében jogfenntartással élt.
A lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként végindítványában a fegyelmi biztos a fegyelmi eljárás kezdeményezéséről szóló határozatában írt álláspontját fenntartotta. Indítványozta, hogy fegyelmi tanács állapítsa meg, hogy eljárás alá ügyvéd megszegte az Etikai Szabályzat 6.1. pontjában írt rendelkezést, a megbízás írásba foglalásának elmulasztásával. Megszegte továbbá az Etikai Szabályzat 2.4. pontját azzal, hogy késedelmesen vette át a postai úton kézbesített ítéletet, és adta át a megbízójának, mindezekért 2 rb.-i szándékos fegyelmi vétség elkövetésének megállapítását indítványozta, és indítványozta eljárás alá vont ügyvéddel szemben pénzbírság fegyelmi büntetés kiszabását, és költségekben történő marasztalását.
Az eljárás alá vont ügyvéd végfelszólalásában úgy nyilatkozott, hogy egyetért a fegyelmi biztos indítványával, és a lehető legenyhébb büntetés kiszabását kérte. Kérte figyelembe venni, hogy 31 éves praxisa alatt fegyelmi eljárás nem volt ellene folyamatban.
V. A fegyelmi biztos indítványa alapos.
A fegyelmi tanács az ügyvédi megbízás tartalmára vonatkozó tényállást a megbízás okiratba foglalásának elmaradása miatt a felek vallomása, valamint a Választottbíróság előtti eljárás - a felek általa előterjesztett - iratai alapján állapította meg.
Az eljárás alá vont ügyvéd ugyan az igazoló jelentésében és a fegyelmi tárgyaláson is vitatta a választottbírósági eljárással kapcsolatos mindkét terhére rótt fegyelmi vétség elkövetését, azonban végindítványában már csatlakozott a fegyelmi megbízott indítványához, melyben 2 rb. szándékos fegyelmi vétség megállapítását kérte.
Mivel az eljárás alá vont ügyvéd is elismerte, hogy a megbízást írásban nem vette fel, ezért ezen tényállási rész vizsgálata nem volt szükséges. Megállapította e körben a Fegyelmi Tanács, hogy az eljárás alá vont ügyvéd megszegte az Üttv. 29. § (1) bekezdésében írt kötelezettségét.
Az eljárás alá vont ügyvéd érdemben azt sem vitatta, hogy nem tájékoztatta a megbízóit arról, hogy a Választottbírósági eljárás egyfokú. A tárgyaláson is úgy nyilatkozott, hogy „nem emlékszem arra, hogy utaltam arra, hogy lesz másodfokú eljárás.” A Fegyelmi tanács elfogadva a bejelentők az eljárás során tett egybehangzó és konzekvens állításait megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvédtől többször is kérték a megbízók az ellenfél által beterjesztett szakvélemény ismeretében, hogy kérje az eljárás alá vont ügyvéd szakértő kirendelését, amit mindig azzal hárított el, hogy majd a másodfokú eljárásban lesz erre lehetőség. Erre utal az a tény is, amit az eljárás alá vont ügyvéd sem vitatott és ez tárgyalási jegyzőkönyvben is szerepel, miszerint a szakértő kirendelés kérdésében jogfenntartással élt.
A megbízott jogi képviselőnek a megbízója érdekében, legjobb tudásával kell eljárni, és köteles figyelembe venni a megbízó igényeit és utasításait is. Jelen ügyben a megbízók többször is kérték az őket képviselő eljárás alá vont ügyvédtől, hogy indítványozza a Választottbírósági eljárásban szakértő kirendelését. Eljárás alá vont ügyvéd ezen megbízó kérésnek azonban érthetetlenül és indokolatlanul nem tett eleget. Az ítélet is tartalmazza, hogy bár jogfenntartással élt a szakértő kirendelésének vonatkozásában az alperes, de azt nem tette meg és nem indítványozta a szakértő meghallgatását sem. Eljárás alá vont ügyvéd ezzel a magatartásával megszegte az Etikai Szabályzat 2.2. pontjában foglaltakat.
A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján megállapítható volt az is, hogy eljárás alá vont ügyvéd indokolatlanul későn, csak a postai visszaküldést megelőző napon vette át az ítéletet. és azt ugyancsak indokolatlan késedelemmel, az átvételt követő 21. napon, tehát a fizetési kötelezettség beálltát követő 6 nap elteltével adta át megbízóinak, ezzel megszegte az Etikai Szabályzat 2.4. pontját.
A lefolytatott fegyelmi eljárás - így különösen a választottbírósági ítélet indokolása - adatai alapján nem lehet arra következtetni, hogy megalapozott lenne a bejelentőnek azon állítása, hogy az ügyvédi képviselet nem megfelelő ellátásával (..) ügyvéd a megbízójának kárt okozott volna, nevezetesen, hogy a 63,56%-os pervesztességét az ügyvéd okozta volna.
VI. Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban: Üttv.) 107. § Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha
a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi, vagy
b) ügyvédi tevékenységen kívüli szándékos vagy gondatlan magatartásával az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti.
Az eljárás alá vont ügyvéd azzal a magatartásával, hogy nem vett fel megbízást az ügy elvállalásakor, megszegte az Üttv. 29. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettségét. Azzal a magatartásával, hogy megbízóit tévesen tájékoztatta a Választottbírósági eljárás menetéről, és nem vette figyelembe ügyfelei indokolt kérését a szakértő kirendelése kérdésében, megszegte a 2017. évi LXXVIII. tv. 1. § (3) bekezdésében foglalt kötelezettségét és az Etikai Szabályzat 2.2. pontjában foglalt kötelezettségét.
Az eljárás alá vont ügyvéd azzal a magatartásával, hogy késlekedett az ítélet átvételével és késedelme esett az ítélet a megbízói felé történő közlésével megszegte az Etikai Szabályzat 2.4. pontját.
Fenti magatartásával eljárás alá vont ügyvéd 3 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.
VII.
A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során az Üttv. 108. § b) pontjában írt pénzbírság fegyelmi büntetést alkalmazta, annak mértékét a középmértéket el nem érő összegben határozta meg.
A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során súlyosító körülményként értékelte, hogy eljárás alá vont ügyvéd több rendbeli fegyelmi vétséget követett el.
Enyhítő körülményként értékelte azonban azt, hogy eljárás alá vont ügyvéd korábban még nem követett el fegyelmi vétséget. Enyhítő körülményként kellett értékelni még az eljárás alá vont ügyvéd ténybeli elismerését.
A Fegyelmi Tanács eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése és a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 40.2. a) pontja alapján kötelezte a fegyelmi eljárás átalány költségének megfizetésére.
Felhívja a Fegyelmi Tanács eljárás alá vont ügyvéd figyelmét az Üttv. 22. § (1) bekezdés g) pontjában és a 149. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint (6) bekezdésében foglaltakra, különös tekintettel arra, hogy a végrehajtható fegyelmi határozatból fakadó fizetési kötelezettség felszólítás ellenére történő nem teljesítése a kamarai tagság megszüntetését eredményezi.
A Fegyelmi Tanács határozata elleni fellebbezési jog az Üttv. 135. §-án alapszik.
A fegyelmi tanács határozata 2021.03.29. napján jogerős és végrehajtható.