Magyar

 

Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság Debreceni Ügyvédi Kamarai Fegyelmi Tanácsának DRFB-11/2020. határozata

megbízás írásba foglalásáról

A Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság Debreceni Ügyvédi Kamarai Fegyelmi Tanácsa (4026 Debrecen, Péterfia u. 46. sz.) Dr. [.........] ügyvéd ellen [.........] bejelentésére indult folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2020. december 09. napján megtartott nyilvános tárgyaláson, zárt ülésen meghozta, majd kihirdette az alábbi

fegyelmi határozatot:

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy

dr. [...........] (KASZ szám: [............]

Székhelye: [............]

eljárás alá vont ügyvéd 1 (egy) rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért

írásbeli megrovás

fegyelmi büntetéssel sújtja, valamint 80.000 Ft (azaz nyolcvanezer forint) eljárási költség megfizetésére kötelezi.

[..............]

[..............]

Indokolás

A Fegyelmi Tanács a lefolytatott bizonyítás, valamint a rendelkezésre álló iratok alapján az alábbiakat állapította meg.

I.

Eljárás alá vont ügyvéd személyi körülményeire vonatkozó adatok:

Tevékenységét [..............] napjától végezi. Irodájának székhelye [..............]. Egyéb személyi, vagyoni körülményeire nem nyilatkozott.

Az eljárás alá vont ügyvéd ellen egy [..............] fegyelmi eljárásban került sor a felelőssége megállapítására.

II.

A fegyelmi eljárás adatai

A Debreceni Ügyvédi Kamaránál [..............] bejelentő 2020. január 23. napján tett bejelentést írásban.

A vezető fegyelmi biztos 2020. február 26-án kelt határozatával elrendelte az előzetes vizsgálatot, és eljárás alá vont ügyvédet felhívta iratcsatolásra 8 napon belül. A felhívást az eljárás alá vont ügyvéd 2020. február 27. napján vette át.

A Debreceni Ügyvédi Kamara Elnöke 2020. február 26-án tájékoztatta a bejelentőt az előzetes vizsgálat elrendeléséről.

2020. március 06. napján kelt iratában az eljárás alá vont ügyvéd új határidő engedélyezését kérte az iratcsatolási kötelezettségének teljesítésére.

Az eljárás alá vont ügyvéd 2020. március 16. napján kelt, Ügyvédi Kamarához 2020. március 26-án érkezett beadványában vitatta felelősségét és eleget tett iratcsatolási kötelezettségének.

2020. május 25. napján a vezető fegyelmi biztos határozatával meghosszabbította az előzetes vizsgálat időtartamát további 3 hónappal.

2020. július 13. napján a fegyelmi biztos értesítette a bejelentőt arról, hogy a panaszolt ügyvéd vitatta a felelősségét, megküldte az ügyvéd nyilatkozatát azzal, hogy arra észrevételt tehet.

2020. július 22. napján a bejelentő a panaszát fenntartotta és vitatta az eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozatában foglaltakat.

A vezető fegyelmi biztos 2020. augusztus 26. napján fegyelmi eljárást kezdeményezett eljárás alá vont ügyvéd ellen, melyről értesítette a bejelentőt és az eljárás alá vont ügyvédet.

A fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában a vezető fegyelmi biztos 3 rendbeli szándékos fegyelmi vétség elkövetésének megállapítását indítványozta, az Üttv. 28. § (4); 29. §; 38. § (3); 39. § (3) Ügyvédi Etikai Szabályzat 6.1. pontja; Üttv. 107. § a) pontja alapján.

A Fegyelmi Bizottság Elnöke kijelölte a Fegyelmi Tanácsot.

2020. szeptember 29-ére tárgyalást tűzött ki a Fegyelmi Tanács.

2020. szeptember 25. napján kelt beadványában eljárás alá vont ügyvéd elfogultsági kifogást terjesztett elő a vezető fegyelmi biztossal és a tanács valamennyi tagjával szemben.

2020. szeptember 29. napján tartott tárgyaláson a Fegyelmi Tanácstagok, a vezető fegyelmi biztos nyilatkoztak az elfogultsági kifogásra, majd - tekintettel arra, hogy a tárgyalás megtartásának akadálya volt - az iratok felterjesztésre kerültek a Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság Elnökéhez.

2020. október 05. napján a Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság Elnöke az elfogultsági kifogást valamennyi érintett személy vonatkozásában elutasította.

A Fegyelmi Tanács tárgyalást tűzött ki 2020. november 4. napjára, melyre megidézte az eljárás alá vont ügyvédet és a bejelentőt.

A tárgyaláson meghallgatta a bejelentőt és az eljárás alá vont ügyvédet. A tárgyalást elhalasztotta, és felhívta az eljárás alá vont ügyvédet, hogy 3 napon belül jelentse be a volt titkárnője idézhető címét.

A bejelentésnek az eljárás alá vont ügyvéd eleget tett, így a Fegyelmi Tanács tárgyalást tűzött ki 2020. december 9. napjára, ahol tanúként hallgatta meg az eljárás alá vont ügyvéd volt titkárnőjét, majd a tárgyalás berekesztését követően, zárt ülésen határozatot hozott.

III.

Tényállás

A Fegyelmi Tanács a lefolytatott bizonyítási eljárás során - a bejelentő beadványai, annak mellékletei, bejelentő tanúkénti nyilatkozata, eljárás alá vont ügyvéd beadványai, annak mellékletei, tárgyaláson tett nyilatkozata, [..............] tanú2 nyilatkozata, továbbá a fegyelmi eljárást kezdeményező határozat alapján - az alábbi tényállást állapítja meg:

A Debreceni Ügyvédi Kamarához 2020. január 23-án [..............] bejelentő írásban bejelentést tett, amelyben Dr. [..............] ügyvéd ügyvédi tevékenységéből eredő kötelezettségszegést kifogásolta.

2019. szeptember 18-án a bejelentő Dr. [..............] végrehajtótól ingatlanárverési hirdetményt kapott az 1/2-ed részben tulajdonát képező ingatlanra.

2019. szeptember 20. napján az eljárás alá vont ügyvéd irodájában megjelent [..............] bejelentő. Ugyanezen nap „Tényállás” elnevezésű irat készült, amely tartalmát az eljárás alá vont ügyvéd töltötte ki és a bejelentő írta alá.

Az irat tartalma: „... ügyfél és megbízást ad a Dr. [..............] önálló bírósági végrehajtó előtt folyamatban lévő eljárásban képviselete ellátására.”

Ezen találkozáskor más egyéb irat nem került aláírásra.

2019. október 07. napján az eljárás alá vont ügyvéd levelet írt Dr. [..............] végrehajtó részére. A levélhez csatolta az aznap kelt ügyvédi meghatalmazást is, amelyet a bejelentő írt alá.

2019. november 19. napján a [..............] Járásbírósághoz végrehajtási kifogást terjesztett elő az eljárás alá vont ügyvéd, amelyhez aznap kelt ügyvédi meghatalmazást csatolt.

A [..............] Járásbíróság a végrehajtási kifogást hivatalból elutasította, mivel az elkésett.

2019. december 20. napján az ügyvédi megbízás megszüntetésre került.

Az eljárás alá vont ügyvéd, a bejelentő és [..............] tanú2 nyilatkozata alapján a bejelentő több alkalommal konzultált akár személyesen, akár telefonon az eljárás alá vont ügyvéddel.

A Fegyelmi Tanács a rendelkezésre álló iratok alapján azt állapította meg, hogy a végrehajtási kifogás előterjesztése előtt három alkalommal (2019. szeptember 20-án, október 7-én, és november 19-én) személyesen találkozott a bejelentő és az eljárás alá vont ügyvéd, hiszen ekkor készült a „tényállás’ és a két darab ügyvédi meghatalmazás.

IV.

A bejelentő beadványaiban sérelmezte, hogy segítségért fordult az ügyvédhez a végrehajtási eljárással kapcsolatosan, az eljárás alá vont ügyvéd elmulasztotta a végrehajtási kifogást előterjeszteni és ezzel részére kárt okozott, és sérelemdíj megfizetésére kérte kötelezését.

A Fegyelmi Tanács tájékoztatta a bejelentőt, hogy sérelemdíjat nem jogosult elbírálni, a fegyelmi eljárás az ügyvéd esetleges fegyelmi felelősségéről szól.

A Fegyelmi Biztos 3 rendbeli szándékos fegyelmi vétség elkövetésében kérte az eljárás alá vont ügyvéd felelősségének a megállapítását és enyhébb mértékű pénzbírság kiszabását indítványozta:

- a tényállás elnevezésű irat nem felel meg az ügyvédi megbízás jogszabályi feltételeinek;

- az ügyvéd nem tett meg mindent, ami a megbízás ellátásával járt volna, és nem a bejelentő érdekei szerint járt el;

- végrehajtási kifogást elkésetten nyújtotta be.

A Fegyelmi Tanács a rendelkezésre álló iratok alapján azt állapította meg, hogy a végrehajtási kifogás előterjesztését megelőzően három alkalommal (2019. szeptember 20-án, október 7-én, és november 19-én) biztosan találkozott személyesen a bejelentő és az eljárás alá vont ügyvéd, hiszen ekkor készült a „tényállás’ és a két darab ügyvédi meghatalmazás.

Az eljárás alá vont ügyvéd és [..............] tanú2 nyilatkozata alapján az első konzultáció alkalmával ún. általános tanácsadásra jött a bejelentő, amely alkalommal semmilyen konkrétumban nem állapodtak meg.

A felek eltérően nyilatkoztak arról, hogy ezen első konzultációkor milyen iratok kerültek átadásra, bemutatásra az ügyvédnek. A bejelentő állította, hogy az árverési hirdetményt átadta az ügyvéd részére, míg ezt az eljárás alá vont ügyvéd tagadta.

A Fegyelmi Tanács megállapította, hogy ezen első találkozáskor ún. tanácsadásra jelent meg az ügyfél. Ezt támasztja alá az is, hogy ügyvédi meghatalmazás ekkor nem került aláírásra.

Ugyanakkor a Fegyelmi Tanács megállapította az eljárás alá vont ügyvéd felelősségét 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétség elkövetésében, mivel az általa készített „Tényállás” elnevezésű irat nem felel meg az ügyvédi megbízásra vonatkozó követelményeknek. A „Tényállás” elnevezésű irat jogi képviselet ellátására vonatkozik végrehajtási eljárásban, de nem derül ki belőle, hogy a jogi képviselet ellátása mire terjed ki (pl. általános tanácsadásra, végrehajtó részére levél írására, végrehajtási kifogás előterjesztésére).

A 2019. októberében és novemberében kelt ügyvédi meghatalmazásokból egyértelműen kiderül, hogy az mire vonatkozik, az egyik esetben a végrehajtó részére történő levél megírása, a másik végrehajtási kifogás előterjesztése.

A Fegyelmi Tanács nem állapította meg az eljárás alá vont ügyvéd felelősségét abban, hogy nem tett volna meg mindent a megbízás ellátásával kapcsolatosan, vagy hogy elkésetten terjesztette volna elő a végrehajtási kifogást, hiszen az ellentétes volt a becsatolt iratokkal.

A bejelentő is elmondta, hogy több alkalommal járt az ügyvédnél, volt, hogy csak iratot adott be.

A Fegyelmi Tanács azt tudta megállapítani, hogy a bejelentő 2019. október 7-én kelt meghatalmazása, illetve elmondása és az általa szolgáltatott adatok alapján került megírásra a levél a végrehajtónak, illetve 2019. novemberében kelt meghatalmazás alapján került benyújtásra a végrehajtási kifogás. A meghatalmazás konkrétan tartalmazza azt, hogy végrehajtási kifogás előterjesztésére vonatkozik függetlenül attól, hogy a meghatalmazás kelte alapján is már elkésett volt a kifogás benyújtása. A 2019. októberében a végrehajtónak elküldött levél után a bejelentő ragaszkodott a végrehajtási kifogás benyújtásához és erre tekintettel került a kifogás benyújtásra.

Az eljárás alá vont ügyvéd kifogásolta azt, hogy a vezető fegyelmi biztos határozatában ügyvédi tevékenységének tartalmát „kritizálja”, holott ehhez nincs jogköre.

A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint a fegyelmi eljárásnak nem tárgya az ügyvédi tevékenység tartalmának konkrét vizsgálata, és az eljárás erre nem is terjedt ki.

A Fegyelmi Tanács mellőzte a [..............] Járásbíróság megkeresését, amelyet az eljárás alá vont ügyvéd indítványozott, hiszen az iratokból is megállapítható volt a végrehajtási hirdetmény kézbesítésének napja és a végrehajtási kifogás előterjesztésének a napja, illetve becsatolásra került a kifogást elutasító bírósági végzés is.

A Fegyelmi Tanács mellőzte a fegyelmi biztos azon bizonyítási indítványát, hogy [..............] tanú2 meghallgatását követően kerüljön ismét meghallgatásra a bejelentő is, mivel maga a bejelentő sem tudta egyértelműen megmondani, hogy hány alkalommal járt bent az ügyvédi irodában, vagy konzultált az ügyvéddel.

V.

Jogszabályi rendelkezések

Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban: Üttv.) 107. § Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha

a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi, vagy

b) ügyvédi tevékenységen kívüli szándékos vagy gondatlan magatartásával az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti.

Üttv. 29. § (1) A megbízási szerződést írásba kell foglalni, kivéve, ha az csak jogi tanácsadásra irányul.

(2) Az (1) bekezdés szerinti írásba foglalás elmaradása a megbízás érvényességét nem érinti, de ilyen esetben a megbízás tartalmának bizonyítása a megbízottat terheli.

Eljárás alá vont ügyvéd azzal a magtartásával, hogy tényállás elnevezésű iratában konkrétan nem fogalmazta meg, hogy a jogi képviselet ellátása mire terjed ki, megszegte az Üttv. 29. § (1)-(2) bekezdéseiben írtakat.

Ezzel a magatartásával az eljárás alá vont ügyvéd 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.

VI.

A fegyelmi eljárás lefolytatására a Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság 2019. január hó 3. napján történt megalakulásától az Üttv. 208. § (22) bekezdése értelmében. az Üttv. rendelkezései szerint került sor. A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzata (a továbbiakban: FESZ) 1.4. rendelkezése alapján: a fegyelmi felelősség elbírálására - jogszabály, vagy szabályzat eltérő rendelkezése hiányában - a fegyelmi vétség elkövetése idején hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni.

A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során az Üttv. 108. § a) pontjában írt írásbeli megrovás fegyelmi büntetést alkalmazta, amely arányban áll az elkövetett fegyelmi vétség súlyával.

A fegyelmi eljárás költségeinek megfizetésére a FESZ 40.2. a) pontjában meghatározott 80.000 Ft kamarai átalányköltség viselésére kötelezte az eljárás alá vont személyt a Fegyelmi Tanács.

A FESZ 27.6. c) pontja előírja az eljárás alá vont ügyvéd ellen korábban folyt, és az eljárás során figyelembe vett fegyelmi eljárások adatainak megjelölését.

A határozat az Üttv. 131. §-án és a FESZ 27. pontján alapul, a jogorvoslati jog lehetőségét, benyújtásának módját, határidejét, halasztó hatályát az Üttv. 135. § (1), (3), (4) és (5) bekezdése és a FESZ 31. pontja határozza meg.

Felhívja a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét az Üttv. 22. § (1) bekezdés g) pontjában és a 149. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint (6) bekezdésében foglaltakra, különös tekintettel arra, hogy a végrehajtható fegyelmi határozatból fakadó fizetési kötelezettség felszólítás ellenére történő nem teljesítése a kamarai tagság megszüntetését eredményezi.

A határozat 2021. január 14. napján jogerős és 2021. február 15. napján végrehajtható.

(Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság Debreceni Ügyvédi Kamara Fegyelmi Tanácsa)