A Szegedi Regionális Fegyelmi Bizottság Bács-Kiskun Megyei Fegyelmi Tanácsa a dr. ... (KASZ: ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2020. év október hó 28. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson, zárt ülésen meghozta és kihirdette az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy
| dr. ... | szül: ... | |
| an. ... | ||
| lakcím: ... | ||
| iroda: ... |
eljárás alá vont ügyvéd
1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért
120.000 Ft (egyszázhúszezer Forint) pénzbírság
fegyelmi büntetéssel sújtja
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a 120.000 Ft pénzbírságot és a 80.000 Ft (azaz nyolcvanezer forint) átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg banki utalással a Bács-Kiskun Megyei Ügyvédi Kamara 11732002-20500382 számú bankszámlaszámára, az ügyszámra való hivatkozással.
A határozat ellen annak kézbesítésétől számított 15 napon belül az eljárás alá vont ügyvéd, jogi képviselője, illetve a fegyelmi biztos az elsőfokú fegyelmi tanácsnál benyújtott, de a másodfokú fegyelmi tanácsnak címzett fellebbezéssel élhet.
A fellebbezésben elő kell terjeszteni annak indokait is. A fellebbezésben akkor lehet új tényre vagy bizonyítékra hivatkozni, ha a fellebbező az elsőfokú eljárásban arra önhibáján kívül nem hivatkozott. Ha a fellebbezést papír alapon terjesztik elő, azt két eredeti példányban kell benyújtani.
A Fegyelmi Tanács a lefolytatott bizonyítás, valamint a rendelkezésre álló iratok alapján az alábbiakat állapította meg.
Eljárás alá vont ügyvéd 1999. június 1. napjától egyéni ügyvédként végzi tevékenységét. Fegyelmi felelősségét ez idáig nem állapították meg. Eljárás alá vont ügyvéd személyi körülményei nem ismertek.
... bejelenő beadványa 2020. február 25. napján érkezett a Bács-Kiskun Megyei Ügyvédi Kamarához, melyben eljárás alá vont ügyvéd a Kalocsai Járásbíróság előtt, közigazgatási határozat megváltoztatása tárgyában lefolytatott eljárásban kifejtett tevékenységét kifogásolta. Bejelentő a jelzett beadványát a Bács-Kiskun Megyei Ügyvédi Kamarához 2020. március 30. napján érkezett beadványával kiegészítette.
Előadta a bejelentő, hogy a .... szám alatti ingatlanával szomszédos ingatlanon ... kalocsai lakos méhészkedéssel foglalkozik, és ott folyamatosan több méhcsaládot tart. A bejelentő a méhek által okozott zavarása miatt birtokvédelmet kért, és a ... Önkormányzati Hivatal ... Kirendeltsége jegyzői határozattal kötelezte ... a bejelentő ingatlanának zavartalan birtoklását ne háborítsa, a kaptárok kijáró nyílásait ne a bejelentő háza felé irányítsa.
... a határozattal szemben közigazgatási határozat megváltoztatása iránti pert kezdeményezett a bejelentővel szemben, mely per a Kalocsai Járásbíróság előtt zajlott le. A bíróság ítéletében a ... Önkormányzati Hivatal ... Kirendeltségének határozatát megváltoztatva a bejelentő birtokvédelem iránti kérelmét elutasította.
A bejelentő az elsőfokú ítélettel szemben fellebbezéssel élt és ezt követően az eljárásban történő képviseletére eljárás alá vont ügyvédet bízta, és hatalmazta meg.
A fellebbezés folytán eljáró Kecskeméti Törvényszék végzésével az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és újabb határozat hozatalára utasította, azzal, hogy részletes útmutatást adott arra nézve, hogy milyen bizonyítást kell felvenni, mit kell tisztázni.
A megismételt eljárás a Kalocsai Járásbíróság előtt került lefolytatásra, melyben a bejelentő jogi képviseletét a panaszolt ügyvéd látta el.
Bejelentő a megismételt eljárás során többször is kérte eljárás alá vont ügyvédtől, hogy tegye meg a bizonyítási indítványokat. Kérte, hogy terjesszen elő bizonyítási indítványt az ellenérdekű fél egy korábbi nyilatkozatával kapcsolatban, mely ellentétes volt a későbbi nyilatkozatával. Kérte továbbá a bejelentő, hogy a korábban tartott jegyzői szemléről készült nyilatkozatot, valamint a hozzátartozói és közeli ismerősei által aláírt nyilatkozatot is nyújtsa be a bírósághoz, továbbá kérte ... vándorméhész, ill., ... tanúkénti meghallgatásának, valamint ... szakértő további meghallgatásának indítványozását is. Eljárás alá vont ügyvéd a bejelentő által kért bizonyítási indítványokat a megismételt eljárás során nem terjesztette elő és ezzel összefüggésben a bejelentőt nem tájékoztatta.
A megismételt eljárásban a Kalocsai Járásbíróság ítéletében a bejelentő birtokvédelmi kérelmét elutasította, ami ellen a bejelentő fellebbezéssel élt. A fellebbezés alapján eljáró Kecskeméti Törvényszék a fellebbezést nem találta megalapozottnak és ítéletével az első fokú bíróság ítéletét a per fő tárgya vonatkozásában helybenhagyta.
Sérelmezte továbbá, hogy az üggyel kapcsolatos iratait nem adta át részére eljárás alá vont ügyvéd, az ügyvédi felmondást is a bírósági lajstrom irodán vette át.
Ezen bejelentés alapján a Bács-Kiskun Megyei Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosa 2020. március 2. napján P. 102/2020. szám alatt elrendelte az előzetes vizsgálatot.
Eljárás alá vont ügyvéd 2020. április 20. napján igazoló jelentést nyújtott be, melyben érdemiekben az alábbiakat adta elő:
A bejelentőt az elsőfokú bírósági eljárásban másik jogi képviselő képviselte, akinek munkájával elégedetlen volt, ezért kereste őt fel a számára kedvezőtlen elsőfokú ítélet ellen személyesen előterjesztett fellebbezés benyújtását követően.
A másodfokú eljárásban a fellebbezés - eljárás alá vont ügyvéd által beterjesztett indoklása - alapján az első fokú ítélet hatályon kívül helyezésre került. A megismételt elsőfokú eljárásban, valamint a fellebbezés alapján lefolytatott másodfokú eljárásban olyan ítéletek születtek, melyek a bejelentő birtokvédelem iránti kérelmét elutasították.
Eljárás alá vont ügyvéd úgy nyilatkozott, hogy a bejelentő „mindenféle bizonyítékokra hivatkozott”, melyeknek - álláspontja szerint - semmi köze nem volt az ügyhöz. Azt is monda a megbízónak, hogy, ha valóban létezik egy olyan perdöntő bizonyíték, akkor azt egy perújítási eljárásban fel lehet használni.
Megjegyezte eljárás alá vont ügyvéd, hogy ő nem tudja, hogy milyen bizonyítékról tesz említést a bejelentő, amit ő nem csatolt volna be a bírósághoz, ő ugyanis semmiféle perdöntő bizonyítékot nem látott. Állította, hogy előzetesen, többször is mindent részletesen megbeszélt a megbízójával, sőt mielőtt a beadványokat benyújtotta a bíróságra, azt előzetesen átadta észrevételezésre a bejelentő részére. Előadta továbbá, hogy többször, személyesen, alkalmanként a lakásán is felkereste a bejelentő, és ott sem zárkózott el az egyeztetéstől.
Nyilatkozott továbbá arról is eljárás alá vont ügyvéd, hogy megbízójának milyen negatív kicsengésű személyes véleménye volt a bírósági eljárásról és a szakértő munkájáról.
Előadta továbbá, hogy a megbízást ő mondta fel, mert olyan számonkérő magatartást tanúsított vele szemben a megbízója, mely alkalmatlanná tette a megbízást, annak további fenntartására. Megjegyezte, hogy a felmondást megelőző 2 hónappal a bejelentő elvitte tőle az iratokat és ekkor úgy nyilatkozott, hogy nagyon elégedett a munkájával.
Visszautasította a bejelentő azon állítását, hogy ő úgy irányította az ügyeit, hogy bejelentőt veszteség érje.
Végül jelezte, hogy az iratok már nincsenek a birtokában, így azt becsatolni nem tudja.
A vezető fegyelmi biztos 2020. május 25. napján az előzetes vizsgálatot 2020. szeptember 2. napjáig meghosszabbította, majd 2020. augusztus 13. napján a fegyelmi eljárást elrendelte a P. 102/2020. számú határozatával.
A vezető fegyelmi biztos határozatában arra hivatkozott, hogy panaszolt ügyvéd megsértette a 2017. évi LXXVIII. törvény 1. § (3) bekezdésében foglaltakat, mely szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, legjobb tudása szerint a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni. A rendelkezésre álló adatok alapján alapos gyanú merült fel arra, hogy eljárás alá vont ügyvéd azzal, hogy a jogi képviselet ellátása során a megbízója érdekében szükséges és megbízója által kélt bizonyítási indítványokat nem terjesztette elő, e vonatkozásban megbízóját nem tájékoztatta megfelelő módon, ezzel megsértette az Üttv. fentiekben idézett rendelkezését.
Mindezekkel az Üttv. 107. § a) pontjában meghatározott, 1 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint fegyelmi eljárás kezdeményezéséről határozott.
A Fegyelmi Tanács a rendelkezésre álló okiratok alapján az alábbi tényállást állapította meg:
A bejelentő tulajdonosa a ... 7. szám alatti ingatlannak, mellyel szomszédos ingatlanon ... kalocsai lakos méhészkedéssel foglalkozik, és ott folyamatosan több méhcsaládot tart. A bejelentő a méhek által okozott zavarása miatt birtokvédelmet kért, és a ... Önkormányzati Hivatal ... Kirendeltsége jegyzői határozattal kötelezte ..., hogy a bejelentő ingatlanának zavartalan birtoklását ne háborítsa, a kaptárok kijáró nyílásait ne a bejelentő háza felé irányítsa.
... a határozattal szemben közigazgatási határozat megváltoztatása iránti pert kezdeményezett a bejelentővel szemben, mely per a Kalocsai Járásbíróság előtt ... szám alatt zajlott le. A bíróság 2017. április 3. napján kelt ítéletében a ... Önkormányzati Hivatal ... Kirendeltségének határozatát megváltoztatva a bejelentő birtokvédelem iránti kérelmét elutasította.
A bejelentő az elsőfokú ítélettel szemben fellebbezéssel élt és ezt követően az eljárásban történő képviseletére eljárás alá vont ügyvédet bízta, és hatalmazta meg.
A fellebbezés folytán eljáró Kecskeméti Törvényszék a 2018. május 8. napján kelt végzésével az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és újabb határozat hozatalára utasította azzal, hogy részletes útmutatást adott arra nézve, hogy milyen bizonyítást kell felvenni, mit kell tisztázni. Külön kitért a másodfokú végzés arra is, hogy a peres felek által felajánlott tanúbizonyítást is le kell folytatni.
A megismételt eljárás a Kalocsai Járásbíróság előtt ... szám alatt került lefolytatásra, melyben a bejelentő jogi képviseletét eljárás alá vont ügyvéd látta el.
Bejelentő a megismételt eljárás során többször is kérte az eljárás alá vont ügyvédtől, hogy tegye meg a bizonyítási indítványokat. Kérte, hogy terjesszen elő bizonyítási indítványt az ellenérdekű fél egy korábbi nyilatkozatával kapcsolatban, mely ellentétes volt a későbbi nyilatkozatával. Kérte továbbá a bejelentő, hogy a korábban tartott jegyzői szemléről készült nyilatkozatot, valamint a hozzátartozói és közeli ismerősei által aláírt nyilatkozatot is nyújtsa be a bírósághoz, továbbá kélte ... vándorméhész, ill., ... tanúkénti meghallgatásának, valamint ... szakértő további meghallgatásának indítványozását is. Eljárás alá vont ügyvéd a bejelentő által kért bizonyítási indítványokat a megismételt eljárás során egyáltalán nem terjesztette elő és ezzel összefüggésben a bejelentőt nem tájékoztatta.
A megismételt eljárásban a Kalocsai Járásbíróság a 2019. január 21. napján kelt ítéletében a bejelentő birtokvédelmi kérelmét elutasította, ami ellen a bejelentő fellebbezéssel élt. A fellebbezés alapján eljáró Kecskeméti Törvényszék a fellebbezést nem találta megalapozottnak és a 2019. június 18. napján kelt ... számú eljárásban hozott ítéletével az első fokú bíróság ítéletét a per fő tárgya vonatkozásában helybenhagyta. Az ítélet indoklása szerint a bejelentőnek a birtokháborítást megalapozó tények körében érdemi bizonyítási indítványa nem volt, kifejezetten úgy nyilatkozott, hogy az ügyben további szakértői bizonyítást nem kér, noha ... rendelkezésre álló kiegészített szakvéleménye alapján ez, valamint szakértői szemle tartása is szükséges lett volna. Bizonyítékok hiányában nem találta igazoltnak az eljáró Törvényszék a birtokháborítás tényét és azt sem, hogy az esetleges zavarás milyen módon lett volna megszüntethető.
A 2020. október 28. napján tartott tárgyaláson az eljárás alá vont ügyvéd nem jelent meg, de távolmaradását előzetesen kimentette. A 2020. szeptember 30-án a Bács-Kiskun Megyei Ügyvédi Kamarához eljuttatott levelében a korábban előterjesztett igazoló jelentésében foglaltakat részben megismételte és részben kiegészítette. Részletesen kifejtette, hogy a megbízója által kért egyes bizonyítási indítványokat miért nem látta indokoltnak előterjeszteni. ... tanú és ... szakértő vonatkozásában pedig azt adta elő, hogy az ő meghallgatásukat nem is kérte a bejelentő. Fegyelmi felelősségét - bár erre konkrét nyilatkozatot nem tett, de beadványai tartalma szerint egyértelműen nem ismerte el.
A fegyelmi tárgyaláson a bejelentő személyesen megjelent és korábbi nyilatkozatait változatlanul fenntartotta, azokat kiegészíteni nem kívánta.
A lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként végindítványában a fegyelmi biztos a fegyelmi eljárás kezdeményezéséről szóló határozatában írt álláspontját fenntartotta. Indítványozta, hogy fegyelmi tanács állapítsa meg, hogy eljárás alá ügyvéd azzal, hogy a jogi képviselet ellátása során a megbízója által kért bizonyítási indítványokat nem terjesztette elő az eljáró bíróság felé és e vonatkozásban nem tájékoztatta megfelelően a megbízóját, megsértette a 2017. évi LXXVIII. törvény 1. § (3) bekezdésében foglaltakat, mely szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, legjobb tudása szerint a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni. Eljárás alá vont ügyvéd cselekményével 1 rb.-i szándékos fegyelmi vétséget követett el és indítványozta pénzbírság fegyelmi büntetés kiszabását, és eljárás alá vont ügyvéd költségekben történő marasztalását.
A fegyelmi biztos indítványa alapos.
A fegyelmi tanács az ügyvédi megbízás tartalmára vonatkozó tényállást a megbízás okiratba foglalásának elmaradása miatt a felek nyilatkozatai, valamint a Kecskeméti Törvényszék, a Kalocsai Járásbíróság és az ügyben eljárt közigazgatási hatóság előtti eljárás iratai alapján állapította meg.
A lefolytatott eljárás során a Fegyelmi Tanács elsősorban azt vizsgálta, hogy az eljárás alá vont ügyvéd, azzal, hogy ügyfele kérésével szembe menve nem terjesztett elő bizonyítási indítványokat a megismételt elsőfokú eljárásban, követett-e el fegyelmi vétséget.
Megállapítható volt, - mivel ezt igazoló jelentésében, és annak kiegészítésében is egyértelműen előadta eljárás alá vont ügyvéd is - hogy a megbízott ügyvéd nem terjesztette elő az ügyfele által többszörösen is kért bizonyítási indítványokat. A 2020. szeptember 30-i beadványában eljárás alá vont ügyvéd tételesen fel is sorolta, hogy a bejelentő milyen iratok csatolását, milyen tanuk meghallgatását és a szakértő újbóli meghallgatását kérte az eljáró ügyvédtől. Ugyancsak ezen beadvány tartalmazza tételesen felsorolva, hogy az egyes bizonyítási indítványok előterjesztése az eljárás alá vont ügyvéd véleménye szerint miért volt szükségtelen, vagy megalapozatlan,
A Fegyelmi tanács álláspontja szerint eljárás alá vont ügyvéd részéről szakmailag is az lett volna követendő, ha a megismételt elsőfokú eljárásban szem előtt taftja a Kecskeméti Törvényszék végzésében foglaltakat, melynek 6 oldalán a Törvényszék igen részletesen felsorolta, hogy mire kell bizonyítást felvenni a megismételt eljárásban. Figyelembe kellet volna vennie ügyfele akaratát is a bizonyítási indítványok kérdésében. Itt kell megjegyezni, hogy a Törvényszék által előírt feladatok és a bejelentő által előterjeszteni kívánt bizonyítási indítványok összhangban álltak.
Megállapítható tehát, hogy eljárás alá vont ügyvéd okszerűtlenül és ügyfele kérésével ellentétes módon járt el, amikor nem terjesztette elő legalább az ügyfele által megjelölt bizonyítási indítványokat. Igazolja eljárás alá vont ügyvéd hibás döntését az, hogy a megismételt eljárásban úgy a Kalocsai Járásbíróság, mint a fellebbezés folytán eljárt Kecskeméti Törvényszék is azért hozott a bejelentő számára kedvezőtlen ítéletet, mert az alperesnek (bejelentő) az ügy eldöntése szempontjából releváns kérdés vonatkozásában érdemi bizonyítási indítványa nem volt, az ügyben sem szakértői sem egyéb más bizonyítást nem kért.
Nem tudta elfogadni a fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvéd azon nyilatkozatait, hogy ő egyeztetett minden kérdésben és minden beadvány benyújtása előtt a megbízójával. Egyrészt ezt az eljárás alá vont ügyvéd sem megbízási szerződéssel, sem folytatólagos tényállással, sem akár egy email üzenettel sem támasztotta alá, továbbá a bejelentő sem erősítette meg, sót az összes rendelkezésre álló adat egybevetésével az állapítható meg, hogy csak annyiban történt kommunikáció a megbízó és a megbízott között, hogy a megbízott miért nem taftja benyújtásra alkalmasnak a megbízó általi bizonyítási indítványokat.
Az eljárás alá vont ügyvéd egyéb a bejelentő magatartását leíró nyilatkozatai nem voltak relevánsok az ügyvédi tevékenység megítélése szempontjából.
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban: Üttv.) 107. § Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha
a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi, vagy
b) ügyvédi tevékenységen kívüli szándékos vagy gondatlan magatartásával az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti.
Az eljárás alá ügyvéd azzal, hogy a jogi képviselet ellátása során a megbízója által kért bizonyítási indítványokat nem terjesztette elő az eljáró bíróság felé és e vonatkozásban nem tájékoztatta megfelelően a megbízóját, megsértette a 2017. évi LXXVIII. törvény 1. § (3) bekezdésében foglaltakat, mely szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, legjobb tudása szerint a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.
Eljárás alá vont ügyvéd cselekményével 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.
A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során az Üttv. 108. § b) pontjában írt pénzbírság fegyelmi büntetést alkalmazta, annak mértékét a középmértéket el nem érő összegben határozta meg.
Enyhítő körülményként értékelte azonban azt, hogy eljárás alá vont ügyvéd korábban még nem követett el fegyelmi vétséget.
A Fegyelmi Tanács eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése és a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 40.2. a) pontja alapján kötelezte a fegyelmi eljárás átalány költségének megfizetésére.
Felhívja a Fegyelmi Tanács eljárás alá vont ügyvéd figyelmét az Üttv. 22. § (1) bekezdés g) pontjában és a 149. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint (6) bekezdésében foglaltakra, különös tekintettel am, hogy a végrehajtható fegyelmi határozatból fakadó fizetési kötelezettség felszólítás ellenére történő nem teljesítése a kamarai tagság megszüntetését eredményezi.
A Fegyelmi Tanács határozata elleni fellebbezési jog az Üttv. 135. §-án alapszik.
A fegyelmi tanács határozata 2021. március 22. napján jogerős és végrehajtható.