Magyar

 

Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottság Másodfokú Fegyelmi Tanácsának FF/012/2020. határozata

ügyvédi megbízás megszűnéséről, új ügyvédi megbízás létrejöttéről

A Magyar Ügyvédi Kamara országos fegyelmi bizottságának másodfokú fegyelmi tanácsa, dr. ..... ügyvéd (.....) fegyelmi ügyében a Szegedi Regionális Fegyelmi Bizottság fegyelmi tanácsának 2019.12.017. napján F-1/2018/16 sz. alatt hozott határozata ellen ..... eljárás alá vont ügyvéd részéről bejelentett fellebbezés folytán 2020. május 15. napján tartott tárgyalásán a következő

határozatot

hozta:

A Magyar Ügyvédi Kamara országos fegyelmi bizottságának másodfokú fegyelmi tanácsa a Szegedi Regionális Fegyelmi Bizottság fegyelmi tanácsának F-1/2018/16 sz. határozatát megváltoztatja, és a fegyelmi eljárást megszünteti.

Kötelezi a Szegedi Ügyvédi Kamarát, hogy a másodfokú eljárási költségeként 15 napon belül 50.000, - Ft, azaz Ötvenezer Forint másodfokú eljárási költséget utaljon át a Magyar Ügyvédi Kamara részére.

A határozat jogerős.

A másodfokú határozatot az eljárás alá vont ügyvéd, és az országos fegyelmi főbiztos közigazgatási perben támadhatja meg. A keresetlevelet a másodfokú határozat kézbesítéstől számított 30 napon belül a közigazgatási perekre irányadó szabályok szerint kell az országos fegyelmi bizottság ellen - az elektronikus kapcsolattartás szabályai szerint - előterjeszteni. A perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes.

Indokolás

I.
A panasz és az előzetes vizsgálat

Dr. B. I. eljárás vont ügyvéddel szemben ..... sz. alatti lakos, a Szegedi Ügyvédi Kamarához 2017.11.14. napján érkezett bejelentésében nyújtott be panaszt.

Bejelentő előadta, hogy 2016. évben megbízta dr. ..... ügyvédet, hogy felülvizsgálati eljárásban a Kúria előtt képviselje, 200.000 Ft ügyvédi munkadíjat megfizetett az eljárás alá vont ügyvédnek, majd a kérelem benyújtására nyitva álló 60 napos határidő előtti utolsó napon azt közölte, hogy a felülvizsgálati kérelmet „készre csinálni” nem tudja, de hozzájárul ahhoz, hogy iránymutatása alapján más ügyvédet bízzon meg az eljárás megindításával.

Bejelentő előadta, hogy ebben a kényszerítő helyzetben az ügy megindítására dr. K... M... i ügyvéd részére adott megbízást, aki a felülvizsgálati kérelmet határidőben előterjesztette.

Bejelentő azt adta elő, hogy a felülvizsgálati kérelem más ügyvéd által történt benyújtását követően is dr. ..... ügyvédet tekintette meghatalmazottjának, ezért a kapcsolatot vele tartotta, a tárgyalás közeledtével személyesen is felkereste és abban állapodott meg vele, hogy a Kúria előtti ügyben a képviseletet ellátja. Bejelentő nyilatkozata szerint a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő ügyvéd megbízása időközben megszűnt.

Bejelentő dr. ..... ügyvéddel a 2017. október 17-i tárgyalást megelőző napon telefonon egyeztetett arról, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a tárgyaláson meg fog jelenni. Ekkor közölte vele az eljárás alá vont ügyvéd azt, hogy a Kúriához kiegészítő beadványt nem terjesztett elő, mert a benyújtott felülvizsgálati kérelmet helyesnek találta, szóbeli kiegészítést fog fűzni a beadványhoz. Az eljárás alá vont ügyvéd bejelentő nyilatkozata szerint azt közölte, hogy a tárgyaláson szükségtelen a megjelenése, de végül is dr. ..... ügyvéddel úgy állapodott meg, hogy a Kúrián fognak találkozni.

A tárgyalás napján reggel dr. ..... ügyvéd azt közölte, hogy hány, lázas beteg lett reggelre ezért a budapesti tárgyalásra el sem tudott indulni, de szükségtelen ..... megjelenése is, mert a döntésről majd a Kúria tájékoztatást ad, ahova betegségét még a tárgyalás napján reggel be fogja jelenteni azzal, hogy a tárgyalás megtartását nem ellenzi.

Bejelentő a Kúria tárgyalásán szembesült azzal, hogy dr. ..... ügyvéd meghatalmazása az ügyben benyújtva nem lett, így képviseleti joggal sem rendelkezik, személyes meghallgatását pedig nem foganatosítják.

Dr. ..... ügyvéd bejelentésben sérelmezett magatartását ..... 200.000 Ft értékre elkövetett csalásnak minősítette, ezért a Budapesti Rendőr-, Főkapitányság Kerületi Rendőrkapitányság Vizsgálati Osztályának Gazdaságvédelmi Alosztályán már a tárgyalás napján 11.00 órakor büntető feljelentést is előterjesztett ismeretlen tettes ellen, de tényállásként az eljárás alá vont ügyvéddel kötött megbízás körülményeit, valamint a Kúria tárgyalásáról való távolmaradás részleteit tárva fel.

A bejelentést követően a Szegedi Ügyvédi Kamara Elnöke Bp.351/2017/2 számú 2017. november 17. napján kelt levelével dr. ..... ügyvédet észrevételei és az üggyel kapcsolatos dokumentumai előterjesztésére hívta fel.

Dr. ..... ügyvéd a kamarához 2017. 12.05. napján érkezett beadványában részletes védekezést terjesztett elő, iratokat csatolt, a Szegedi Törvényszék felülvizsgálattal támadott határozatát, a 2016. október 13-án általa készített felülvizsgálati kérelmet, orvosi igazolást, feljegyzéseket mellékelt, s a fegyelmi vétség elkövetését vitatta.

Az előzetes vizsgálat során a Szegedi Ügyvédi Kamara elnöke Bp.351/2017/2 sz. 2017.12.12. napján kelt határozatával az előzetes vizsgálat megszüntetéséről határozott, az eljárás alá vont ügyvédet írásbeli figyelmeztetésben részesítette.

A megszüntetés indokaként a határozat azt tartalmazta, hogy a felülvizsgálati kérelmet nem az eljárás alá vont ügyvéd nyújtotta be, a Kúria előtti tárgyaláson való megjelenésében „objektív” akadály lépett fel, a távolmaradás okát az eljáró Kúriával közölte, így a fegyelmi felelősségre vonást megalapozó körülmény nem igazolható, az elmulasztott ügyféli értesítés pedig olyan kisebb súlyú fegyelmi vétséget valósít meg, mely miatt írásbeli figyelmeztetés alkalmazása indokolt.

Az eljárást megszüntető határozattal szemben mind a bejelentő, mind az eljárás alá vont ügyvéd fellebbezést jelentett be.

..... fellebbezésében a fegyelmi eljárás elrendelését kérve arra hivatkozott, hogy az az ügy kapcsán büntető feljelentést is benyújtott, mely miatt a fegyelmi eljárás elrendelése indokolt, az eljárás alá vont ügyvéd valótlan állításokkal védekezett, mert az ügyvédi munkadíj megfizetésére sor került, ellentmondásos a megszüntető határozat álláspontja szerint azért is, mert az iratok tartamából levont következtetés logikátlan, ugyanis meghatalmazás benyújtásának hiányában az ügyvéd semmilyen bejelentést nem tehetett a Kúriánál.

Az eljárás alá vont ügyvéd fellebbezését az írásbeli figyelmeztetés mellőzését kérve nyújtotta be, s azt adta elő, hogy kisebb súlyú fegyelmi vétséget nem valósíthat meg az a körülmény, mely szerint a Kúriai tárgyaláson való távolmaradásáról a panaszost nem értesítette ugyanis a panaszos maga ismerte el azt, hogy a tárgyalás napján tudomást szerzett arról, hogy a tárgyaláson megjelenni nem tud.

A jogorvoslati kérelmek előterjesztését követően a Szegedi Ügyvédi Kamara Elnöke F- 1/2018/7 sorszámú, 2018. január 5-én kelt határozatával dr. ..... ügyvéd ellen a fegyelmi eljárást elrendelte.

II.
A fegyelmi tárgyalás:

A Szegedi Ügyvédi Kamra I. sz. Fegyelmi Tanácsa 2018. január 22. napján kelt F-1/2018/11. sz. határozatával a fegyelmi eljárást a büntető eljárás jogerős befejezéséig felfüggesztette.

A felfüggesztett eljárás folytatására a ..... Járási Nyomozó Ügyészség nyomozást megszüntető határozatáról történt tudomásul szerzést követően került sor. A Fegyelmi Tanács a tárgyalásán az eljárás alá vont ügyvédet, valamint a bejelentőt személyesen meghallgatta, az ügyben irányadó tényállás részletes tisztázására törekedett.

A meghallgatás során bejelentő és eljárás alá vont ügyvéd egymásnak ellentmondó nyilatkozatot tettek arra vonatkozóan, hogy az ügyvédi megbízás mely időpontig állt fenn, megszűnt e vagy sem, ugyanis a panaszos álláspontja szerint folyamatos volt, míg az eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozata szerint a felülvizsgálati kérelem más ügyvéd által történő előterjesztésekor megszűnt.

Az ellentmondást az elsőfokú fegyelmi tanács azzal oldotta fel, hogy a bejelentő által előadottakat fogadta el, s azt állapította meg, hogy a megbízás az eljárás alá vont ügyvéddel folyamatosan fennállt.

A fegyelmi biztos a tárgyalás berekesztésekor bizonyítottnak és megállapíthatónak találta az Üt. 5. § (1) bekezdés a) pontjában írt rendelkezés megsértését ezért fegyelmi büntetés kiszabására tett indítványt.

III.
Az elsőfokú határozat

A Szegedi Ügyvédi Kamara Szegedi Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa 2019. december 17. napján hozott határozatot, amely szerint az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségét 1 rb. fegyelmi vétség elkövetésében megállapította, s az eljárás alá vont ügyvédet 250.000 Ft pénzbírság fegyelmi büntetéssel sújtotta, s kötelezte 60.000 Ft átalányköltség megfizetésére.

Az elsőfokú határozat indokolása szerint az eljárás alá vont ügyvéd megsértette az Üt. 5. § (1) bek. a) pontjában foglalt rendelkezéseket, így 1 rb. fegyelmi vétséget követett el, mely miatt pénzbírság kiszabásáról és az eljárási költség megfizetéséről rendelkezett.

Az elsőfokú határozat a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján a bejelentő által előadottakat igazoltnak látva azt állapította meg, hogy az eljárás alá vont ügyvéd védekezése körében nem bizonyította azt, hogy az ügyvédi megbízása megszűnt, a jogviszony megszűnését igazoló tényvázlatot, megbízási szerződést nem mutatott fel, így a bejelentő nyilatkozatában foglaltak alapján állapította meg a tényállást azzal, hogy a 2016. október 13-án kelt ügyvédi meghatalmazás a Kúriához benyújtásra nem került.

A megbízási szerződés felmondásának hiányára hivatkozva az elsőfokú fegyelmi tanács a fegyelmi vétség megvalósulását alaposnak találta.

A büntetéskiszabás során az elsőfokú fegyelmi tanács enyhítő körülményként értékelte a jelentős időmúlást, s azt a körülményt, hogy az eljárás alá vont ügyvéddel szemben jogerős fegyelmi büntetés nem került kiszabásra.

IV.
Jogorvoslati kérelem

Az elsőfokú fegyelmi határozat ellen az eljárás alá vont ügyvéd 2020. január 27. napján fellebbezést terjesztett elő.

Jogorvoslati kérelmében az elsőfokú határozat „megsemmisítését” a fegyelmi eljárás megszüntetését kérte.

Előadta, hogy az elsőfokú határozat tévesen állapította meg azt, hogy a 2016. októberében létrejött megbízást fel kellett volna mondania, ugyanis a 2016. október 13. napján kelt póttényvázlatban, annak utolsó előtti bekezdésében az került rögzítésre, hogy „ha nekem az egyeztetést követő módosításra nem lesz időm, úgy a panaszos más jogi képviselőt biz meg a módosításra és a felülvizsgálatai kérelem benyújtásával”.

Eljárás alá vont ügyvéd fellebbezésében hivatkozik továbbá arra, hogy a tényállás megállapítása során az elsőfokú fegyelmi tanács nem vette figyelembe azt az általa csatolt (dr. S..... T..... által kézzel írt) feljegyzést, mely szerint az ügyfél telefonon közölte, hogy beleíratott másik ügyvéddel a felülvizsgálati kérelembe, nem hozta vissza a részére átadott felülvizsgálati kérelmét, az ügyfél közölte, hogy a másik ügyvéd meghatalmazásával küldi be postán a kérelmet.

Eljárás alá vont ügyvéd álláspontja szerint kétséget kizáró módon megállapítható, hogy - más ügyvéd részére adott megbízás miatt - saját megbízása a felülvizsgálat előterjesztésére megszűnt, azt az ügyfél szüntette meg. Eljárás alá vont ebből azt a következtetést vonja le, hogy nem volt a bejelentőtől olyan megbízása, melyet felmondhatott volna, így a felülvizsgálati eljárásban történő képviseleti joga sem igazolt. Fellebbezésében előadta továbbá azt is, hogy lehetőségében sem állott a Kúriához meghatalmazást csatolnia, mert még az ügyszámot sem ismerte, bejelentő pedig a 2017. szeptember 22-én történt személyes megjelenése során is azt kérte, hogy a meghatalmazást csatolja be, a Kúria tárgyalásán vegyen részt, ez pedig arra utal, hogy tudomása volt arról, hogy jelenleg nem a jogi képviselője.

Előadta, hogy a Kúria előtti eljárásra és a 2017. október 17-i tárgyaláson való képviseletre 2017. október 13-án kapott meghatalmazást, mely meghatalmazást már a bíróság felé továbbítani nem tudott, azt a tárgyalás során személyesen kívánta benyújtani, ebben pedig betegsége megakadályozta.

Fellebbezésében foglaltakat azzal összegzi, hogy az ügyben „mulasztás, szabálysértés” nem terheli, az elsőfokú határozatot megalapozatlannak tartja, ezért az eljárás megszüntetését kéri.

A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Főbiztosa észrevételeiben előadta, hogy az elsőfokú határozat rendelkező részét hiányosnak tartja, mert az elkövetés módját (szándékos, vagy gondatlan, esetleg folytatólagos) nem határozza meg. Ezen túl az elsőfokú határozat rendelkező része azért is hiányos, mert a megszabott teljesítési határidőn belül nem jelöli meg azt, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a pénzbírságot hova köteles megfizetni, a megfizetés módját sem tartalmazza sem a pénzbírságra, sem pedig az eljárási költségre vonatkozóan.

A Fegyelmi Főbiztos előterjesztésében a határozat érdemi részének kiegészítését követően az elsőfokú határozat helybenhagyását indítványozza arra hivatkozással, hogy az elsőfokú fegyelmi tanács a tényállást felderítette, az abból levont ténybeli következtetése pedig helyes.

V.
A másodfokú eljárás

A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottság Másodfokú Fegyelmi Tanácsa 2020. május 15. napján tartott fellebbezési tárgyalást, melyen a Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Főbiztosa jelent meg személyesen, aki az írásbeli indítványában foglaltakat fenntartotta.

A Másodfokú Fegyelmi Tanács a fellebbezéssel támadott elsőfokú határozatot az FE. 35.2. pontja alapján a fellebbezési kérelem keretei között teljes terjedelmében felülbírálta, és azt állapította meg, hogy a fellebbezés alapos.

A Másodfokú Fegyelmi Tanács álláspontja szerint az elsőfokú fegyelmi tanács a bizonyítást a határozathozatalhoz szükséges mértékben lefolytatta, a történeti tényállást azonban nem helyesen rögzítette, ezért a megállapított tényállásból levont jogi következtetése sem helyes.

Nem vitásan az eljárás során a bejelentő és az eljárás alá vont ügyvéd más és más tartalmú nyilatkozatot tett arra vonatkozóan, hogy az ügyvédi megbízás mely időpontig állt fenn, a Kúria előtti felülvizsgálati eljárásra dr. ..... ügyvéd korábban kelt meghatalmazása kiterjedt-e?

Az egymásnak ellentmondó nyilatkozatokra figyelemmel az elsőfokú fegyelmi tanács a bejelentő által előadottakat fogadta el arra való hivatkozással, hogy a megbízás megszüntetéséről dr. B. I. ügyvéd sem tényvázlatot, sem pedig megbízást nem készített.

Kétségtelen tény az, hogy az ügyvédi megbízás az ügy befejezésével ér véget, kivéve, hogyha annak korlátozására a meghatalmazásban sor kerül.

A felek által elismert és nem vitatott tény azonban az volt, hogy a felülvizsgálati kérelem benyújtására a bejelentő már más ügyvéd részére adott megbízást, így ebben az eljárásban a bejelentő képviseletét nem az eljárás alá vont ügyvéd, hanem dr. K... M...i ügyvéd látta el. Ebből következően a Kúria előtt indult eljárásban képviselőként dr. ..... ügyvéd már nem szerepelhetett, a felülvizsgálati eljárás tárgyalási szakaszában eljárni a bejelentő érdekében csak akkor tudhatott volna, hogyha ügyvédi meghatalmazása legkésőbb a tárgyaláson becsatolásra kerül.

A meghatalmazás előterjesztésére, a Kúria előtti tárgyaláson való személyes részvételre az eljárás alá vont bejelentő által sem vitatott betegsége „objektíve elháríthatatlan ok” miatt nem került sor, mely mulasztás a Másodfokú Fegyelmi Tanács álláspontja szerint nem tekinthető vétkes ügyvédi magatartásnak.

Az iratok között elfekvő 2016. október 13. napján kelt ügyvédi meghatalmazás valóban a felülvizsgálati eljárásban történő képviseletre vonatkozik, s e meghatalmazás semmilyen korlátozást nem tartalmaz.

Az ugyanezen a napon kelt „póttényvázlat” elnevezésű irat utolsó bekezdése azonban egyértelműen rögzíti azt, hogy az eljárás alá vont ügyvéd hozzájárulásával a bejelentő más jogi képviselőt bíz meg a felülvizsgálati kérelem módosításával és a kérelem benyújtásával.

A „póttényvázlat” idézett rendelkezése, azon körülmény, hogy bejelentő a felülvizsgálati kérelem előterjesztésére és ezzel a rendkívüli perorvoslati eljárásban képviseletére új ügyvédet bízott meg a Másodfokú Fegyelmi Tanács álláspontja szerint a korábbi megbízás megszűnését eredményezte, miután pedig a meghatalmazást az eljárás alá vont ügyvéd betegsége miatt benyújtani nem tudta, vétkes kötelezettségszegés terhére nem állapítható meg.

A Másodfokú Fegyelmi Tanács töretlen gyakorlata az, hogy fegyelmi felelősséget akkor lehet megállapítani, hogyha az ügyvéd a reá irányadó szabályzatban foglalt előírásokat figyelmen kívül hagyja, megszegi. Jelen esetben ez kétséget kizáró módon nem volt megállapítható, ezért a fellebbezés elbírálása során a jogorvoslati kérelemben felhozott indokokra is figyelemmel a fegyelmi eljárás megszüntetésére került sor.

A kifejtettek alapján a Másodfokú Fegyelmi Tanács az elsőfokú fegyelmi határozatot az FE 35.2. pontja alapján a fellebbezési kérelem kereti között bírálta felül, és az Üttv. 138. § (1) bekezdés b) pontja alapján változtatta meg, mivel az Üt. 5. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltak megsértését igazoltnak nem látta.

A Másodfokú Fegyelmi Tanács az elsőfokú határozatot kiegészíti azzal, hogy a fegyelmi felelősség elbírálására az elkövetéskor hatályban volt 1998. évi XI. tv. (Üt.) rendelkezéseit kellett alkalmazni, eljárásjogi kérdésekben pedig a 2017. évi LXXVIII. tv. (Üttv.) és a 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FE) rendelkezései szerint járt el. Megjegyzi tovább azt is, hogy a Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Főbiztosa indítványával egyezően az elsőfokú határozat rendelkező része kiegészítésre szorulna, miután azonban az eljárás megszüntetésére került sor az indítvány nem teljesíthető.

Az eljárás alá vont ügyvéd fellebbezése alapos volt, ezért az FE 40.2. b) pontja alapján a másodfokú eljárásban felmerült költségek viselésére az eljáró ügyvédi kamarát kötelezte.

A másodfokú határozat ellen a közigazgatási perekre vonatkozó szabályoknak megfelelő perindítás lehetőségét az Üttv. 139. § (1) bekezdése biztosítja azzal, hogy a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 608. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy az elektronikus ügyintézésről szóló 2015. évi CCXXII. törvény (E-ügyintézési törvény) alapján elektronikus úton történő kapcsolattartásra kötelezett minden beadványt kizárólag elektronikusan - az E-ügyintézési törvényben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon - nyújthat be a bírósághoz, és a bíróság is elektronikusan kézbesít a részére. Az E-ügyintézési törvény 9. § (2) bekezdés b) pontja szerint elektronikus ügyintézésre köteles az ügyfél jogi képviselője. A 2017. évi I. törvény (Kp.) 27. § (4) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 75. § (2) bekezdés b) pontja szerint a kötelező jogi képviselet esetén a jogi szakvizsgával rendelkező fél a saját személyében tesz eleget a kötelező jogi képviselet szabályának.

A Kp. 12. § (3) bekezdés d) pontja, valamint a Kp. 13. § (11) bekezdése alapján „köztestületi jogvita esetében a perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes”. A keresetlevél előterjesztéséhez szükséges űrlap a https://www.mük.hu/nyomtatvanyok oldalról tölthető le.

A határozat jogerős és 2020. augusztus 25. napján végrehajtható.