Fejér Megyei Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 1-2020F-15. határozata

okiratszerkesztés és ellenjegyzés szabályainak megsértéséről

A Fejér Megyei Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa, a Dr. X ügyvéd ellen 1-2020F-15. Számon folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2021. március hó 30. napján, elektronikus (skype értekezlet) formában tartott, nem nyilvános szóbeli tárgyaláson, zárt ülésen meghozta az alábbi

Határozatot

A Fejér Megyei Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa az 1-2020-F-15. sz. fegyelmi ügyben megállapítja, hogy dr. X ügyvéd (szül: ......, anyja neve: ......, ügyvédi irodája címe: ......, ügyvédi igazolványának száma: ......, lakcíme: ......, KASZ száma: ......, cégkapu: ..........) 2 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el, és ezért őt a Fegyelmi Tanács 150.000 Ft, azaz Százötvenezer forint pénzbírság fegyelmi büntetésben részesíti. Kötelezi továbbá, hogy fizessen meg 80.000 Ft, azaz Nyolcvanezer forint eljárási költséget.

A pénzbírságot és az eljárási költséget a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül köteles megfizetni a Fejér Megyei Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy az OTP Bank Nyrt.-nél vezetett 11736006-20213936-00000000. számú bankszámlájára történő átutalással.

A határozat ellen az ügyvéd, a képviselője és a fegyelmi biztos, a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül, fellebbezéssel élhet az Országos Fegyelmi Bizottsághoz. A fellebbezést az első fokú fegyelmi tanácsnál kell benyújtani és elő kell terjeszteni a fellebbezés indokait is

A fegyelmi eljárásról szóló 6/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban: FESZ) 42.7. pontja alapján 2021. január 1-től az Üttv, 144. § (4) bekezdése és a FESZ 6.1. pontja értelmében az aktív kamarai tagok és nyilvántartottak számára valamennyi fegyelmi ügyben kötelező az elektronikus kapcsolattartás. Ennek megfelelően az aktív kamarai tagok és nyilvántartottak kizárólag elektronikus úton nyújthatják be fellebbezésüket. A postai úton vagy elektronikus levélben megküldött irat nem minősül joghatályos előterjesztésnek.

A fellebbezését az elsőfokú fegyelmi bizottság útján kell előterjeszteni a https://epapir.gov.hu/ szolgáltatáson keresztül úgy, hogy a „CÍMZETT” mezőben annak a regionális fegyelmi bizottsághoz tartozó területi ügyvédi kamaráját kell kiválasztani, ahol a fegyelmi eljárást lefolytatták. A benyújtáshoz részletes segítséget talál a https://www.mük.hu/fegyelmi-ugyseged oldalon.

Indokolás

A Fegyelmi Tanács a fegyelmi eljárás iratanyagához csatolt, rendelkezésre álló okiratok, az eljárás alá vont ügyvéd előadása, a lefolytatott eljárás alapján az alábbiakat állapította meg:

Az eljárás alá vont ügyvéd a Fejér Megyei Ügyvédi Kamara aktív státuszú tagja, tevékenységét egyéni ügyvédként végzi, irodájának címe:

Az eljárás alá vont ügyvéd ellen korábban egy elmarasztaló fegyelmi határozat született 2006. évben, megrovás fegyelmi büntetés.

A fegyelmi ügyben történt fontosabb eljárási cselekmények és időpontjuk:

- 2020. 06. 18-án érkezett a Székesfehérvári Rendőrkapitányság irata, hogy az eljárás alá vont ügyvédet gyanúsítottként hallgatták ki,

- 2020. 06.23-án a fegyelmi biztos fegyelmi eljárást kezdeményező határozatot hozott.

- A fegyelmi iratoknak az eljáró fegyelmi tanács elnökéhez történő érkezése: 2020.06.24.

- A fegyelmi eljárást a fegyelmi tanács 2020.07.03-án hozott határozatával felfüggesztette.

- A fegyelmi tanács elnöke 2021.02.24-én felhívta az eljárás alá vont ügyvédet, hogy jelentse be van-e az ügyben döntés, és a döntést tartalmazó okiratot küldje meg. Egyúttal tájékoztatta, hogy a Covid-19 vírus miatti veszélyhelyzet miatt az eljárást személyes részvétel nélkül kell folytatni, de lehetősége van kérni, hogy a tárgyalást a távollétében tartsák meg, felhívva a figyelmét, hogy ez az eljárás nem azonos a tárgyalás tartása nélküli eljárással. Kérte továbbá, hogy ha bármi előadni valója van az ügyben azt Írásban tegye meg.

- A fegyelmi tanács elnökének érdeklődésére a Székesfehérvári Rendőrkapitányság 2021.03.01-én tájékoztatta a fegyelmi tanácsot, hogy az eljárást 2020. 08. 03-án megszüntette.

- 2021. 03. 08-án az eljárás alá vont ügyvéd bejelentette, hogy a vele szemben indult eljárás a rendőrségi szakban megszűnt, és csatolta a megszüntető határozatot.

- 2021.02.22-én és 02.23-án a tárgybani üggyel teljesen megegyező tényállás miatt ügyfélkapun keresztül panaszbejelentés érkezett K.A-tól, de mindkét esetben a csatolt irat aláírója K.M. volt, és a szövegben is ő volt megnevezve.

- 2021.02.25-én az előzőleg ügyfélkapun megküldött irattal megegyező panaszbejelentés érkezett postai úton, az ügy sértettjétől K.M-től, aki később bejelentette a kamarának, hogy a K.A. ügyfélkapujáról érkezett panaszbejelentést nem K.A., hanem ő küldte, ő használta egy másik személy ügyfélkapuját.

- 2021. 03. 02-án hozott határozatával a vezető fegyelmi biztos a K.M. panaszbejelentése miatti 1-2021F-06 ügyszámú ügyet - teljes azonosságuk okán - a már folyamatban lévő, jelen, 1-2020F-15- számú fegyelmi eljáráshoz rendelte csatolni.

- 2021. március 11-én a vezető fegyelmi biztos az ügyben fegyelmi büntetés kiszabására tett indítványt.

- 2021. 03. 24-én az eljárás alá vont ügyvéd kérte a fegyelmi tárgyalást távollétében megtartani.

Tényállás:

A Fegyelmi Tanács a Székesfehérvári Rendőrkapitányság bejelentése alapján indult eljárásban az eljárás alá vont ügyvéd által a gyanúsítotti kihallgatásán elmondottakat, a Székesfehérvári Rendőrkapitányság ../2019.bü számú határozatában, és a Székesfehérvári Járásbíróság Bpk. .../2020. sz. büntető végzésében megállapított tényállást vette alapul.

Ennek értelmében 2019. szept. 16-i dátummal készült egy üzletrész adás-vételi szerződés, amely szerint K.M. eladja a Kft-ben lévő üzletrészét XY-nak , cég másik tagjának, aki a vételárat ki is fizette, és ezt az eladó elismeri. Ugyanekkor készült egy taggyűlési jegyzőkönyv is. Mindkét iraton szerepel K.M. aláírása és mindkét iratot az eljárás alá vont ügyvéd jegyezte ellen.

Korábban .......... a Kft megalakulását az eljárás alá vont ügyvéd intézte, megküldte a tervezetet e-mailben a feleknek, és K. M. azt kérte, hogy azért, hogy ne kelljen neki messziről utazgatnia, küldje el neki az ügyvéd az iratokat, ő azt majd kinyomtatja, aláírja és odaadja társának: XY-nak, aki majd oda fogja adni az ügyvédnek. Így történt az alakulás.

2019. szeptemberben megkereste az eljárás alá vont ügyvédet XY, hogy a Kft-ben szétválnak a társával, kivásárolja a társát a cégből. Az ügyvéd elkészítette az üzletrész adás-vételi szerződést, (mely szerződésben szerepelt, hogy a vételárat a vevő már megfizette), és a taggyűlési jegyzőkönyvet, és - kérésére - odaadta azokat egy átvételi elismervény ellenében, XY-nak, hogy vigye el azokat a társának, írassa vele alá, majd hozza vissza. 1-2 nappal később XY aláírva visszahozta azokat, és az eljárás alá vont ügyvéd, - anélkül, hogy bármilyen módon megpróbált volna meggyőződni az aláírás valódiságáról -, az iratokat ellenjegyezte, aláírásával ellátta, az aláíró személy azonosítását nem végezte el, és a változás bejegyzési kérelmet benyújtotta a cégbíróságra, ahol ennek alapján K.A. tulajdonrészét, tagságát törölték, a kft egyedüli tulajdonosa XY lett.

A nyomozás során kirendelt igazságügyi szakértő megállapította, és így bizonyítást nyert, hogy az iratokon a K.M. névaláírás nem a névtulajdonostól származik. K. M. aláírását XY aláhamisította

A Székesfehérvári Rendőrkapitányság .../2019.bü számú határozatával, Dr. X ügyvéddel szemben az eljárást megszüntette, mivel bűncselekmény elkövetése, vele szemben nem volt megállapítható.

Az eljárás alá vont ügyvéd a rendőrségen tett kihallgatásában, és a 2020. június 23-án az ügyvédi kamarának küldött bejelentésében a fentieket ténybelileg elismerte. Elismerte, hogy úgy jegyezte ellen az iratokat, hogy azt nem előtte írták alá, az aláírás valódiságáról nem győződött meg, az aláíró személy azonosítását nem végezte el.

A vezető fegyelmi biztos indítványában, az Üttv. 44. § (1) bek. c) és d) pontjába ütköző szabályok megsértése miatt 2 rb. fegyelmi vétség megállapítását, és emiatt pénzbírság fegyelmi büntetés kiszabását indítványozta.

A vezető fegyelmi biztos indítványa alapos.

A fenti tényállás alapján a Fegyelmi Tanács megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd ellenjegyzésével ellátott, 2019. szept. 16-i dátummal készült, a .... Kft-ben K..M. tagot megillető üzletrész eladásáról szóló adás-vételi szerződést, és a 2019. szept. 16-i ... Kft taggyűlési jegyzőkönyvét, az eljárás alá vont ügyvéd úgy jegyezte ellen, hogy az okiratban megjelölt felek azonosítását nem végezte el, továbbá az okiratokat a felek nem előtte írták alá, vagy azt sajátjukként nem ismerték el.

A fenti tényállást bizonyítja az eljárás alá vont ügyvéd 2020. június 23-i az ügyvédi kamara felé tett bejelentése, a Székesfehérvári Rendőrkapitányság gyanúsítotti kihallgatásán tett vallomása, a Székesfehérvári Rendőrkapitányság .../2019.bü számú határozata, és a Székesfehérvári Járásbíróság Bpk..../2020. sz. büntető végzése.

Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban: Üttv.) 107. §-a értelmében fegyelmi vétséget követ el az ügyvéd, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.

Az eljárás alá vont ügyvéd a tényállás szerinti magatartásával, megszegte az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. 44§ (1) bek. c) és d) pontjában írt szabályt, mely rendelkezés szerint: az ellenjegyzéssel az ügyvéd tanúsítja, hogy az okiratban megjelölt felek azonosítását elvégezte, és hogy az okiratot a felek előtte írták alá vagy az okiraton szereplő aláírást előtte sajátjukként ismerték el.

Fentiekre tekintettel a Fegyelmi Tanács megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd az 1-2020-F-15. sz. fegyelmi ügyben két rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, mert eljárása során, egyenes szándékkal, megszegte az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. 44. § (1) bek. c) és d) pontjában írt szabályt.

A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során az Üttv. 108. § b) pontjában írt pénzbírság fegyelmi büntetést alkalmazta.

Súlyosító körülményként értékelte, hogy az eljárás alá vont ügyvéd szakmája alapvető normáival ellentétesen járt el, és ezzel súlyosan megsértette a társadalom tagjainak az ügyvédi hivatás képviselőivel szemben támasztott elvárásait.

Enyhítő körülményként értékelte, hogy eddigi tevékenysége során az eljárás alá vont ügyvéd ellen korábban egy alkalommal, 2006-ban született, elmarasztaló, fegyelmi határozat, melynek során megrovás büntetésre került sor.

Az elsőfokú eljárási költség megállapítása a 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat 40.2.a) pontján alapul.

Az eljárási költség viselésére, a fegyelmi vétség folytán, az eljárás alá vont ügyvéd köteles.

A fegyelmi tanács határozata elleni fellebbezési jog az Üttv. 135. §-án alapszik.

A Fegyelmi Tanács K.M. panaszbejelentése kapcsán rögzíti, hogy sem az ügyvédi kamarának, sem az eljáró fegyelmi tanácsnak nincs hatásköre kártérítés megállapítására, és az ügyvédi biztosítás kérdésében sem jogosultak eljárni, a panaszos polgári jogi igényét bírósági, és egyéb úton érvényesítheti.

A határozat 2021. 04. 22-én jogerős és végrehajtható.


  Vissza az oldal tetejére