A Magyar Ügyvédi Kamara országos fegyelmi bizottságának másodfokú fegyelmi tanácsa, Dr. ..... törölt ügyvéd (lakik: ......) fegyelmi ügyében a Fejér Megyei Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2019. december 16. napján F-741/2019 sz. alatt hozott határozata ellen Dr. ..... részéről bejelentett fellebbezés folytán 2020. szeptember 22. napján tartott tárgyalásán a következő
határozatot
hozta:
A Magyar Ügyvédi Kamara országos fegyelmi bizottságának másodfokú fegyelmi tanács a Fejér Megyei Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának F- 741/2019 sz. határozatát részben megváltoztatja, és a kizárás fegyelmi büntetés időtartamát 6 (hat) évi időtartamra mérsékli. Egyebekben az első fokú határozatot helyben hagyja.
A határozat jogerős.
A másodfokú határozatot az eljárás alá vont ügyvéd és az országos fegyelmi főbiztos közigazgatási perben támadhatja meg. A keresetlevelet a másodfokú határozat kézbesítéstől számított 30 napon belül a közigazgatási perekre irányadó szabályok szerint kell az országos fegyelmi bizottság ellen- az elektronikus kapcsolattartás szabályai szerint - előterjeszteni. A perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes.
1.
1.1. Dr. ..... eljárás alá vont ügyvéd - a továbbiakban eljárás alá vont ügyvéd - büntető védői tevékenységet látott el a kényszerintézkedés alatt álló Ú..... P..... javára, élettársa, N..... K..... megbízásából. A büntetőeljárásban Ú..... P..... számára a kapcsolattartást az ügyészség 2014. június 13. napján korlátozta. Eljárás alá vont ügyvéd a büntetés-végrehajtási intézet számára 2014. július 28. napján - egy meghatalmazáson - bejelentett egy új telefonszámot, melyet sajátjának tüntetett fel, mely azonban egy kártyás mobiltelefonhoz tartozott. Eljárás alá vont ügyvéd a kártyás mobiltelefont N..... K..... részére átadta, melyen Ú..... P..... és N..... K..... hónapokig - az ügyészség tiltása ellenére - kapcsolatot tartott. Ezen idő alatt Ú..... P..... és N..... K..... a büntetőüggyel kapcsolatban is egyeztettek.
1.2. 2014. augusztus 26. napján eljárás alá vont ügyvéd az ügyvédi beszélőn egy N..... K....nak szánt levelet vett át védencétől, melyet a későbbiekben átadott N..... K..... részére.
1.3. Az ügyben büntetőeljárás indult eljárás alá vont ügyvéd ellen.
2.
2.1. A ..... Rendőrkapitányság 2015. május 4. napján tájékoztatta a Magyar Ügyvédi Kamarát, miszerint eljárás alá vont ügyvédet 2015. április 30. napján gyanúsítottként hallgatták ki bűnpártolás és hamis magánokirat felhasználása bűncselekmények miatt. A Magyar Ügyvédi Kamara az értesítést megküldte a Fejér Megyei Ügyvédi Kamara elnökének.
2.2. A Fejér Megyei Ügyvédi Kamara elnöke előzetes vizsgálatot rendelt el, melyről eljárás alá vont ügyvédet tájékoztatta. 2015. június 3. napján a fegyelmi megbízott a fegyelmi eljárás elrendelését indítványozta.
2.3. 2015. június 9. napján a Fejér Megyei Ügyvédi Kamara elnöke elrendelte a fegyelmi eljárás lefolytatását.
2.4. Eljárás alá vont ügyvéd 2015. június 15. napján terjesztette elő észrevételeit, melyben tagadta a terhére rótt cselekményeket, és indítványozta a fegyelmi eljárás felfüggesztését a büntetőeljárás jogerős befejezéséig.
2.5. A Fejér Megyei Ügyvédi Kamara Fegyelmi Bizottságának elnöke 2015. október 30. napján fegyelmi tárgyalást tartott, és a fegyelmi eljárást felfüggesztette a büntetőeljárás jogerős befejezéséig.
2.6. 2016. június 24. napján a ..... Járási és Nyomozó Ügyészség vádiratot nyújtott be eljárás alá vont ügyvéd ellen a ..... Járásbíróságra.
2.7. A 2018. január 17. napján jogerőssé vált ítélet szerint a ..... Törvényszék eljárás alá vont ügyvéd büntetőjogi felelősségét megállapította, és őt ezért 2 év börtönre ítélte 5 év próbaidőre felfüggesztve, valamint eltiltotta az ügyvédi tevékenység gyakorlásától 5 év időtartamra, azaz 2023. január 16. napjáig.
2.8. A Fejér Megyei Ügyvédi Kamara eljárás alá vont ügyvédet 2018. február 13. napján a kamarai névjegyzékből törölte és kamarai tagságát megszüntette.
2.9. A ..... Járásbíróság a Fejér Megyei Ügyvédi Kamara megkeresésére megküldte a kamara részére a büntetőeljárásban született első és másodfokú ítéletet.
2.10. Eljárás alá vont ügyvéd 2019. február 28. napján kelt beadványában a szándékos fegyelmi vétség elkövetését elismerte.
2.11. A Fejér Megyei Ügyvédi Kamara Regionális Fegyelmi Bizottsága 2019. március 6. napján tartott tárgyalást, melyen eljárás alá vont ügyvéd nem jelent meg. A fegyelmi bizottság határozatot hozott, melyben megállapította eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségét 2 rb. szándékos fegyelmi vétség elkövetésében, és ezért vele szemben kizárás büntetést alkalmaztak, mely időtartamát 7 évben állapították meg. A határozat indokolása nem tartalmazta a részletes tényállást, arra kizárólag a büntetőeljárásra utalással hivatkozott.
3.
3.1. 2019. április 16. napján eljárás alá vont ügyvéd fellebbezést terjesztett elő a határozattal szemben, melyben kifogásolta, hogy a korábbi fegyelmi eljárásait kizárólag számuk felsorolásával említi a határozat. Hiányolta továbbá a tényállás megállapítását a határozatból, illetve az enyhítő körülmények feltárását és figyelembe vételét.
3.2. A Magyar Ügyvédi Kamara Másodfokú Fegyelmi Tanácsa 2019. június 21. napján tartott fegyelmi tárgyalást, melyen eljárás alá vont ügyvéd megjelent, írásban beadott fellebbezését fenntartotta. Az országos fegyelmi főbiztos indítványa szerint a történeti tényállás rögzítése nem elhagyható az elsőfokú határozatból, illetve annak indokolása, hogy ez mennyiben képez fegyelmi vétséget. Indítványa elsődlegesen a tényállás másodfokú eljárásban történő kiegészítésére irányult, másodsorban az elsőfokú határozat hatályon kívül helyezésére és új eljárás lefolytatására.
3.3. A Másodfokú Fegyelmi Tanács az elsőfokú határozatot hatályon kívül helyezte, és az első fokon eljárt regionális fegyelmi bizottságot új eljárásra utasította.
3.4. A másodfokú fegyelmi tanács álláspontja szerint az elsőfokú határozattal alakilag nem felel meg a határozattal szemben támasztott követelményeknek, így nem állapítható meg egyértelműen az eljáró szerv. A másodfokú határozat rögzítette továbbá, hogy az eljárást befejező határozatnak tartalmaznia kell a történeti tényállást. A Másodfokú Fegyelmi Tanács nem találta megalapozottnak az elsőfokú határozat eljárási költségre vonatkozó rendelkezését sem.
4.
4.1. A megismételt eljárásban eljárás alá vont ügyvéd 2019. november 20. napján kelt beadványában, valamint a 2019. december 16. napján tartott fegyelmi tárgyaláson a szándékos fegyelmi vétség elkövetését elismerte, és kérte annak figyelembe vételét, hogy 2019. február 13. napján igazgatási úton törölésre került a névjegyzékből.
4.2. A Fejér Megyei Regionális Fegyelmi Bizottság 2019. december 16. napján tartott tárgyalást és hozott határozatot az ügyben. Megállapította eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségét 2 rb. szándékosan megvalósított fegyelmi vétség elkövetése miatt, ezért vele szemben kizárás büntetést szabott ki, melynek tartamát 7 évben állapította meg.
4.3. Az elsőfokú határozat részletes történeti tényállást állapított meg - elsősorban a büntetőeljárás iratait is figyelembe véve -, illetve megfelelően indokolta, hogy az eljárás alá vont ügyvéd által kifejtett ügyvédi tevékenység miért valósít meg fegyelmi vétséget. Kötelezte továbbá eljárás alá vont ügyvédet 80.000 Ft átalányköltség megfizetésére az elsőfokú fegyelmi eljárás kapcsán.
5.
5.1. Eljárás alá vont ügyvéd a törvényes határidőben, 2020. február 10. napján nyújtott be fellebbezést az elsőfokú határozattal szemben. A fellebbezés elsősorban arra irányul, hogy az Ütv. 126. § (5) bekezdése alapján a fegyelmi bizottság megrovás fegyelmi büntetést alkalmazzon. Eljárás alá vont ügyvéd másodlagosan kérte a kizárás fegyelmi büntetés tartamának mérséklését, és annak tartamába a névjegyzékből való törlése óta eltelt idő beszámítását. Kérte továbbá, hogy a megállapított eljárási költséget a másodfokú tanács mérsékelje 60.000 Ft-ra.
5.2. Eljárás alá vont ügyvéd álláspontja szerint az Ütv. 208. § (2) bekezdése tartalmazza ugyan, hogy a regionális fegyelmi bizottságok megalakulásáig a korábban hatályban volt törvény szerint kell lefolytatni az eljárást, azonban ez csak az eljárási rendelkezésekre érvényes, az anyagi jogi szabályokra nem (pl. kiszabható fegyelmi büntetés).
5.3. Eljárás alá vont ügyvéd kérte az enyhítő körülmények figyelembe vételét, mint az eltelt idő, a büntetőeljárásban alkalmazott jogkövetkezmény, valamint a kamarai névjegyzékből történt törlés időpontját követően eltelt időt.
5.4. Az országos fegyelmi főbiztos álláspontja szerint az elsőfokú határozat helyes és részletesen indokolt, melyre tekintettel indítványozta annak helybenhagyását az Üttv. 138. § (1) bekezdés c) pontja alapján.
5.5. A másodfokú fegyelmi tanács 2020. szeptember 22. napján tartott tárgyalást, melyen eljárás alá vont ügyvéd szabályszerű idézésre megjelent.
5.6. A fegyelmi tárgyaláson eljárás alá vont ügyvéd írásban benyújtott beadványát fenntartotta, kiegészítve azzal, hogy a gyanúsítás tényét ő maga is bejelentette az illetékes kamarába. Előadta továbbá, hogy a fegyelmi vétség elkövetését soha nem tagadta, kizárólag a bűncselekmény célzatos voltát. Hivatkozott továbbá arra, hogy három éve áll fegyelmi eljárás hatálya alatt, illetve, hogy kamarai névjegyzékből való törlése óta nem gyakorolhatja hivatását, így a törlés óta eltelt időt méltányos volna az eltiltás tartamába beszámítani. Álláspontja szerint a fegyelmi büntetés aránytalanul súlyos, mivel a büntetőeljárásban alkalmazott jogkövetkezmény okán 2023-ig semmiképpen nem folytathat ügyvédi tevékenységet. Előadása szerint, mivel fegyelmi felelősségét elismerte, az eljárási költség csökkentésének van helye. Tanács elnökének a kérdésére nyilatkozott, hogy elítélésének tényét nem jelentette be haladéktalanul a kamarának, kizárólag a kúriai döntés megszületésekor.
5.7. Az országos fegyelmi főbiztos az írásban benyújtott álláspontját fenntartotta.
6.
6.1. A másodfokú fegyelmi tanács eljárása lefolytatására a 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (továbbiakban FE) alapján kerül sor.
6.2. A másodfokú fegyelmi tanács a fellebbezéssel támadott határozatot teljes terjedelmében felülbírálta, és azt állapította meg, hogy a fellebbezés részben alapos.
6.3. A másodfokú fegyelmi tanács megállapította, hogy az első fokon eljárt fegyelmi tanács a bizonyítást a határozathozatalhoz szükséges mértékben lefolytatta, a történeti tényállást pontosan rögzítette. Mindezekért a másodfokú fegyelmi tanács az elsőfokú tanács által megállapított tényállást a másodfokú eljárás alapjául fogadta el.
6.4. A másodfokú tanács megállapította továbbá, hogy a fegyelmi vétség elkövetésének megállapítása, illetőleg indokolása, valamint a kiszabott fegyelmi büntetés a jogszabályoknak megfelel és összhangban van a fegyelmi vétség súlyával.
6.5. A másodfokú fegyelmi tanács értékelési körébe vonta az enyhítő körülmények körében a fegyelmi eljárás alá vont ügyvédnek fel nem róható, különös tekintettel a felfüggesztett fegyelmi eljárásnak a felfüggesztési ok megszűnését követő időtartamát.
6.6. A másodfokú fegyelmi tanács felhívja az elsőfokú tanácsot, hogy amennyiben az eljárás felfüggesztésének oka megszűnik, haladéktalanul köteles az eljárás folytatását elrendelni és a fegyelmi eljárást határidőben lefolytatni. Jelen eljárásban az elsőfokú tanács az eljárás felfüggesztésére okot adó körülmény megszűnéséről való tudomásszerzést követően hónapokkal később rendelkezett a fegyelmi eljárás folytatásáról, mely az eljárás elhúzódását eredményezte.
6.7. A másodfokú fegyelmi tanács az enyhítő körülményekre tekintette] a kizárás fegyelmi büntetés időtartamát 7 évről 6 évre mérsékelte.
6.8. A másodfokú tanács nem osztotta eljárás alá vont ügyvéd álláspontját az eljárási költség vonatkozásában, mivel annak átalányösszegét az FE 40. pontja határozza meg. Jelen ügyben nem merült fel olyan különös, méltányolható ok, mely az átalányköltség mérséklését eredményezhette volna.
6.9. Ugyanakkor a másodfokú tanács az FE 40.5. pontja alapján mellőzte a másodfokú eljárásban az átalányköltségről való rendelkezést, mivel az az eljárás során már megállapításra került.
6.10. A kifejtettek alapján a másodfokú fegyelmi tanács az első fokú fegyelmi határozatot az FE 35.2. pontja alapján a fellebbezési kérelem kereti között bírálta felül, és az Üttv. 138. § (1) bekezdés b) pontja alapján részben megváltoztatta.
6.11. A másodfokú határozat ellen a közigazgatási perekre vonatkozó szabályoknak megfelelő perindítás lehetőségét az Üttv. 139. § (1) bekezdése biztosítja azzal, hogy a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 608. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy az elektronikus ügyintézésről szóló 2015. évi CCXXII. törvény (E-ügyintézési törvény) alapján elektronikus úton történő kapcsolattartásra kötelezett minden beadványt kizárólag elektronikusan - az E-ügyintézési törvényben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon - nyújthat be a bírósághoz, és a bíróság is elektronikusan kézbesít a részére. Az E-ügyintézési törvény 9. § (2) bekezdés b) pontja szerint elektronikus ügyintézésre köteles az ügyfél jogi képviselője. A 2017. évi I. törvény (Kp.) 27. § (4) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 75. § (2) bekezdés b) pontja szerint a kötelező jogi képviselet esetén a jogi szakvizsgával rendelkező fél a saját személyében tesz eleget a kötelező jogi képviselet szabályának. A Kp. 12. § (3) bekezdés d) pontja, valamint a Kp. 13. § (11) bekezdése alapján „köztestületi jogvita esetében a perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes”. A keresetlevél előterjesztéséhez szükséges űrlap a https://www.mük.hu/nyomtatvanyok oldalról tölthető le.
A határozat jogerős és 2020. november 26. napján végrehajtható.