Magyar

 

Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Ügyvédi Kamarai Fegyelmi Tanácsának DRFB-19/2020/2. (JNSZ36/2020.) határozata

hamis tanúzás gyanúja miatti büntetőeljárásról

A Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Ügyvédi Kamarai Fegyelmi Tanácsának elnöke (5000 Szolnok, Arany János u. 16. sz.) Dr. [.........] eljárás alá vont ügyvéd ellen indult fegyelmi eljárásban megállapítja, hogy a DRFB-19/2020. számú határozatában megjelölt felfüggesztési ok meg szűnt, ezért a fegyelmi eljárás folytatását rendeli el. A Fegyelmi Tanács a mai napon tárgyalás tartása nélkül - meghozta az alábbi

határozatot:

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy Dr. [.........] (KASZ: [.........], székhely: [.........]) eljárás alá vont ügyvéd nem követett el fegyelmi vétséget, ezért a vele szemben DRFB-19/2020. számon indított fegyelmi eljárást

megszünteti.

Az eljárás során felmerült költséget a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Ügyvédi Kamara viseli.

Indokolás

I. Az eljárás alá vont ügyvéd személyi körülményeire vonatkozó adatok

Ügyvédi tevékenységének kezdete: [.........] napja.

Ellene korábban fegyelmi eljárás nem indult.

II. A fegyelmi eljárás adatai

1.) Az eljárás alá vont ügyvéd jogi képviselője, dr. [.........] ügyvéd útján 2020. augusztus 25. napján bejelentette a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Ügyvédi Kamara elnökének, hogy hamis tanúzás bűntettének megalapozott gyanúja miatt Dr. [.........] ügyvédet gyanúsítottként hallgatták ki 2020. augusztus 13. napján a [.........] Rendőr-főkapitányság [.........] kerületi Rendőrkapitányság előtt [.........]/2020. bü. szám alatt folyamatban lévő büntetőügyben.

A jogi képviselő kérte a fegyelmi eljárás felfüggesztését a büntetőeljárás jogerős befejezéséig.

2.) 2020. szeptember 21. napján a vezető fegyelmi biztos az előzetes vizsgálatot elrendelte, az eljárás alá vont ügyvédet iratcsatolásra és észrevételei megtételére hívta fel.

3.) 2020. szeptember 30. napján eljárás alá vont ügyvéd jogi képviselője csatolta a rendelkezésére álló további nyomozati iratanyagot a gyanúsítási jegyzőkönyvet a gyanúsított által bejelentett panaszt a gyanúsítás ellen, a panaszt elutasító határozatot.

4.) 2020. október 21. napján vezető fegyelmi biztos 36/2020. számú határozatával fegyelmi eljárást kezdeményezett az eljárás alá volt ügyvéd ellen, melyről a nyomozó hatóságot is tájékoztatta, és kérte a fegyelmi tanács kijelölését.

5.) Az irat 2020. november 4-én érkezett a DRFB-hoz, az eljáró fegyelmi tanács aznap kijelölésre került.

6.) A Fegyelmi Tanács az eljárás felfüggesztésére irányuló ügyvédi indítvánnyal egyetértett, és a DRFB 19/2019. (JNSZ36/2020.) számú, 2020. december 2. napján meghozott és 2021. január hó 11. napján jogerőre emelkedett határozatával a fegyelmi eljárást a [.........] Rendőr-főkapitányság [.........] kerületi Rendőrkapitányság előtt [.........]/2020. bü. szám alatt indult büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséig, illetve az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztéséről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozataláig felfüggesztette.

7.) Az eljárás alá vont ügyvéd jogi képviselője 2021. április 19. napján becsatolta a nyomozást megszüntető határozatot.

8.) A Fegyelmi Tanács elnöke a jogi képviselőt 2021. április 27. napján a jogerős határozat becsatolására hívta fel.

9.) Vezető fegyelmi biztos 2021. április 27-én indítványozta az eljárás megszüntetését.

10.) Az eljárás alá vont ügyvéd jogi képviselője 2021. május 28. napján benyújtotta a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Ügyvédi Kamarához a Rendőrkapitányság fenti határozatának a jogerőre emelkedést megállapító záradékkal ellátott példányát, amely szerint a nyomozást megszüntető fenti határozat 2021. május 5. napján jogerőssé vált.

III. Tényállás

A Fegyelmi Tanács a tényállást a rendelkezésre álló jogerős nyomozást megszüntető határozatban foglaltakkal egyezően állapította meg:

A BRFK [.........]. kerületi Rendőrkapitányság [.........]/2019. bü. számon eljárást folytatott B.D. ellen, aki ...... vezetői engedélyének honosítása tárgyában kérelmet nyújtott be a Központi Okmány Irodába. Ennek során megállapításra került, hogy a B.D. által benyújtott ...... vezetői engedély hamis. B.D. védője Dr. [.........] ügyvéd volt, aki az eljárás során a bűncselekmény elkövetési eszközére vonatkozóan igazolást nyújtott be, amely szerint az ........i belügyminisztérium adta ki a B.D. nevére kiállított vezetői engedélyt. A nyomozás további részében megállapításra került, hogy a B.D. által benyújtott vezetői engedély más természetes személy nevére került kiállításra és a gyanúsított személy nevére nem került kiállításra vezetői engedély. Fentiek tekintetében megállapítható, hogy a Dr. [.........] védő által benyújtott igazolás is hamis, nem valós adatokat tartalmaz.

A nyomozó hatóság adatkéréssel fordult a NEBEK-hez annak megállapítása érdekében, hogy a büntetőügyben megjelölt vezetői engedély kinek, mikor került kiállításra, és végül, hogy a védő által becsatolt igazolást valóban .......... Belügyminisztériuma állította-e ki. A NEBEK tájékoztatása szerint a kérdéses vezetői engedély az ukrán nyilvántartásban elveszettként/ellopottként szerepel, az nem az abban szereplő személy nevére szól. Nevezett részére ........ vezetői engedély nem került kiállításra.

B.D. a tanúkihallgatása során elmondta, hogy a kérdéses igazolást a sógora adta át a részére, becsatolta az .......... Belügyminisztérium által kiállított igazolást és annak hiteles magyar fordítását a kihallgatást megelőző napon - a konzultáció során - adta át Dr. [.........]. Ő sem tudott arról, hogy az okmány hamis.

Dr. [.........] ügyvéd 2020.11.08. napján írásbeli vallomást tett, tagadta a bűncselekmény elkövetését, nem tudta, hogy B.D. védence által részére átadott ........ Belügyminisztérium által kiadott igazolás nem valódi. Elmondta, hogy [.........]/2019. bü szám alatti alapügyben történt kihallgatást megelőzően 2020.01.16. napon vette át, azzal az utasítással, hogy azt védelmében csatolja be. Az igazolás hiteles fordításának elkészítését nem ő rendelte meg az [.........] Zrt.-nél. B.D. gyanúsított kihallgatásánál az eljárás alá vont ügyvéd indítványozta, hogy a nyomozó hatóság keresse meg ........ Belügyminisztériumát az okmány valódiságának igazolására, mivel meggyőződése volt, hogy az okirat valódi.

A rendőrségi eljárásban nem volt bizonyítható, hogy Dr. [.........] ügyvéd a védence ellen folyamatban lévő büntetőeljárás során tudomással bírt volna az általa benyújtott okirat hamis voltáról.

A nyomozó hatóság megállapította, hogy Dr. [.........] vonatkozásában nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése, ezért az ellene indított büntetőeljárást jogerősen megszüntette.

IV. Az eljárás alá vont ügyvéd védekezése, egyéb bizonyítékok

Az eljárás alá vont ügyvéd az előzetes vizsgálatban előterjesztett nyilatkozatában és a teljes nyomozati szakban vitatta a bűncselekmény és a fegyelmi vétség elkövetését, hivatkozott arra, hogy a büntetőeljárásban a gyanúsítással szemben panasszal élt, csatolta az üggyel kapcsolatos iratait.

Az ügyvéd a gyanúsítottként történő kihallgatása során írásban részletesen nyilatkozott arról, hogy nem volt tudomása arról, hogy hamis okiratot vett át és azt továbbította a nyomozó hatóság részére.

Egyebekben a Fegyelmi Tanács bizonyítékként értékelte a nyomozó hatóság fent hivatkozott nyomozást megszüntető határozatát.

V. A fegyelmi biztos indítványa

A Vezető Fegyelmi Biztos a 2021. április 27. napján kelt iratában indítványozta, hogy a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéddel szemben szüntesse meg a fegyelmi eljárást. A Fegyelmi Tanács a nyomozati eljárást megszüntető határozat jogerőre emelkedéséről szóló értesítéssel rendelhette el a fegyelmi eljárás folytatását és került abba a helyzetbe, hogy a fegyelmi eljárás megszüntetéséről rendelkezzen.

VI. A Fegyelmi Tanács által levont ténybeli és jogi következtetés

A fegyelmi biztos indítványa a nyomozást megszüntető határozat jogerőre emelkedésének igazolása után alapos.

A nyomozó hatóság a jogerős nyomozást megszüntető határozatában rögzítette, hogy nem állapítható meg a bűncselekmény elkövetése, és erre hivatkozással az eljárás megszüntetéséről határozott.

A bűncselekmény megállapíthatósága hiányában a fegyelmi vétség elkövetése sem állapítható meg, egyéb fegyelmi vétséget az ügyvéd nem követett el, ezért a fegyelmi eljárás megszüntetésének van helye.

VII. Eljárási szabályok, költségek, egyéb jogi normák megjelölése

A jelen eljárással felmerült költséget a FESZ 40.6. pontja alapján a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Ügyvédi Kamara viseli.

A Fegyelmi Tanács határozata elleni jogorvoslatot az Üttv. 127. § (3) bekezdése teszi lehetővé.

A fegyelmi eljárás megszüntetéséről hozott határozat az Üttv. 127. § (1) bekezdése és a FESZ 22.2. pontja alapján tárgyalás tartása nélkül is meghozható.

A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban: FESZ) 42.7. pontja alapján 2021. január 1-től az Üttv. 144. § (4) bekezdése és a FESZ 6.1. pontja értelmében az aktív kamarai tagok és nyilvántartottak számára valamennyi fegyelmi ügyben kötelező az elektronikus kapcsolattartás. Ennek megfelelően az aktív kamarai tagok és nyilvántartottak kizárólag elektronikus úton nyújthatják be irataikat. A postai úton vagy elektronikus levélben megküldött irat nem minősül joghatályos előterjesztésnek.

A határozat 2021. június 16. napján jogerős, 2021. július 16. napján végrehajtható.

(Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Ügyvédi Kamarai Fegyelmi Tanácsa DRFB-19/2020/2.)