Magyar

 

Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság Debreceni Ügyvédi Kamarai Fegyelmi Tanácsának DRFB-20/2020. (P44/2020.) határozata

ügyvédi kar tekintélyének és az ügyvédekkel szembeni bizalom csorbításáról, megbízó tájékoztatásának elmulasztásáról, jogosulatlan ügyvédi tevékenység végzéséről

A Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság Debreceni Ügyvédi Kamarai Fegyelmi Tanácsa (4026 Debrecen, Péterfia u. 46. sz.) Dr. [.........] debreceni eljárás alá vont volt ügyvédjelölt ellen [.........] bejelentésére indult fegyelmi eljárásban - 2021. május hó 28. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson, zárt ülésen - meghozta, majd kihirdette az alábbi

fegyelmi határozatot:

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy Dr. [.........] (lakcíme: [.........] sz.) eljárás alá vont volt ügyvédjelölt 10 (tíz) rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért

ügyvédi kamarai nyilvántartásból való törlés

fegyelmi büntetéssel, valamint

500.000 Ft (ötszázezer forint) pénzbírsággal

sújtja.

Az ügyvédi kamarai nyilvántartásból való törlés időtartama 3 év (három) év. A volt ügyvédjelölt jelenleg ügyvédi kamarai nyilvántartásból való törlés fegyelmi büntetés hatálya alatt áll, így ügyvédjelölti igazolvánnyal nem rendelkezik.

A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont személyt 80.000 Ft eljárási átalányköltség és 14.061 Ft tételes költség, vagyis összesen: 94.061 Ft (azaz kilencvennégyezer-hatvanegy forint) eljárási költség megfizetésére kötelezi.

Indoklás

A Fegyelmi Tanács a lefolytatott bizonyítás, valamint a rendelkezésre álló iratok alapján az alábbiakat állapította meg.

I.
Az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt személyi körülményeire vonatkozó adatok

Ügyvédi kamarai tagságának kezdete: [.........]. napja, ügyvédjelölti pozíciót töltött be az alábbi ügyvédeknél, ügyvédi irodáknál:

[.........]

Eljárás alá vont volt ügyvédjelölt [.........]. napi hatállyal kérte az ügyvédjelölti nyilvántartásból való törlését.

A Debreceni Ügyvédi Kamara nyilvántartása szerint az eljárás alá vont ellen korábban [.........] fegyelmi eljárás indult.

II.
A fegyelmi eljárás adatai

2020. június hó 24. napján érkezett a Debreceni Ügyvédi Kamarához [.........] bejelentő beadványa, amelyben kifogásolta, hogy az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt magát ügyvédként feltüntetve összesen 225.000 Ft összegű megbízási díj ellenében elvállalta a bejelentő devizahitelével kapcsolatos ügyeinek kezelését, a bejelentő képviseletét, azonban ezt követően az eljárás alá vont az ügyekben eredményt nem ért el, vele a kapcsolatot nem megfelelően tartotta, nem volt elérhető számára.

III.
Tényállás

A Fegyelmi Tanács a rendelkezésre álló okiratok, továbbá az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt és a bejelentő nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapítja meg.

[.........] bejelentő barátnője találta az interneten az [.........] Ltd. elnevezésű gazdasági társaság hirdetését, amely kifejezetten devizahiteles ügyintézéssel, a devizahitelesek megmentésének céljából összefüggésben hirdette magát. Erre tekintettel a bejelentő felvette a kapcsolatot az [.........] Ltd. gazdasági társaságtól K.I. nevű személlyel, aki 5.000 Ft díj ellenében közvetítette a bejelentőt az eljárás alá vont volt ügyvédjelölthöz.

A bejelentő az eljárás alá vont volt ügyvédjelölttel a barátnője, a lánya és a lánya férje jelenlétében 2018. május hó 23. napján [.........] településen találkozott személyesen, aki magát „ügyvédként” feltüntetve vállalkozott arra, hogy kezelésbe veszi a bejelentő devizahitelével kapcsolatos eljárásait, és megállítja a végrehajtásokat, letiltásokat, megegyezik a követeléskezelőkkel. A bejelentő ekkor megbízta az eljárás alá vont volt ügyvédjelöltet, hogy lássa el a képviseletét, és átadta a megbízással érintett 9 darab üggyel kapcsolatos dokumentumait az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt részére. Az eljárás alá vont mind a 9 ügy iratait áttekintette, azokat véleményezte és azok intézését ügyvédként vállalta 180.000 Ft megbízási díj fejében.

A bejelentő ellenértékként lányán, [.........] keresztül 2018. május hó 23. napján készpénzben kifizettetett 40.000 Ft összeget, ezen felül 2018. június hó 20. napján a bejelentő fián, [.........] keresztül átutalással 90.000 Ft összeget, majd 2018. július hó 27. napján további 90.000 Ft összeget átutaltatott.

Az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt a bejelentőtől kapott, összesen 225.000 Ft összegű megbízási díjért azt vállalta, hogy 2-3 hónapon belül eredményeket ér el a bejelentő ügyében. A bejelentő panaszában ezzel összefüggésben azonban úgy nyilatkozott, hogy ennek ellenére két év alatt mindössze egyszer tudott az eljárás alá vont volt ügyvédjelölttel beszélni, mert hiába kereste, nem érte el. A bejelentő akként nyilatkozott, hogy ez idő alatt az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt nem intézkedett, és sem a követeléskezelők, sem pedig az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt nem vették fel vele a kapcsolatot. A bejelentő 2020 februárjában tudta meg lányától, hogy az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt nem ügyvéd, és a megbízás alapjául szolgáló ügykezelést nem is vállalhatott volna.

A bejelentő a fegyelmi eljárás során előadta, hogy egészen idáig nem volt tudatában annak, hogy az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt nem ügyvéd, amennyiben erről tudomása lett volna, nem bízza meg. Az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt eljárásáról, valamint az általa végzett jogi tanácsadás miatt a bejelentő alappal feltételezhette, hogy az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt jogosult eljárni a bejelentő ügyeiben. A bejelentőnek arról sem volt tudomása, hogy esetleg más ügyvéd vagy ügyvédi iroda utasítása szerint járt volna el. Dr. [.........] és Dr. [.........] ügyvédek mint az érintett időszakban az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt munkáltatóival a bejelentő nem volt kapcsolatban, az eljárás alá vont volt ügyvédjelöltjelölt az általa kiállított számlán is saját cégének adatait tüntette fel.

A bejelentő lánya 2020. június hó 23. napján személyesen felkereste az eljárás alá vont volt ügyvédjelöltet, hogy a 2018. május hó 23. napján átadott dokumentumokat és az átvett, összesen 225.000 Ft összegű megbízási díjat visszakérje.

Ezt követően a bejelentő az [.........] Zrt.-vel (székhely: [.........].) és az [.........] Nyrt.-vel (székhely: [.........].) szemben üggyel kapcsolatos iratokat 2019. július hó 5. napján visszakérte az eljárás alá vont volt ügyvédjelölttől, majd a bejelentő maga eljárva a egyezséget kötött az említett pénzügyi szolgáltatóval és bankkal, amely egyezséget a [.........] Békéltető Testület 2020. szeptember hó 23. napján kelt [.........]/2020. számú határozatával jóvá is hagyott. A bejelentő a [.........] pénzintézettel szembeni ügyében fizetési meghagyást kapott, amellyel szemben ellentmondással élt, így az eljárás perré alakult. Ezen eljárásban a bíróság a peres eljárást a későbbiekben megszüntette. Ezekben az ügyekben a bejelentő maga járt el és ért el eredményeket, ezen eljárásokban az ügyvédjelölt nem működött közre.

IV.
Bizonyítékok

Az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt a fegyelmi felelősségét nem ismerte el.

A bejelentő panaszában előadta, hogy az eljárás alá vont volt ügyvédjelöltjelölt úgy mutatkozott be és tüntette fel magát, mintha ügyvéd lenne, majd az eljárás alá vont volt ügyvédjelöltjelölt átnézte a bejelentő hiteleivel kapcsolatos dokumentumokat, majd közölte a bejelentővel, hogy meg tudja állítani a végrehajtásokat, letiltásokat, meg tud egyezni a követeléskezelőkkel. A bejelentő erre tekintettel megbízta az eljárás alá vont volt ügyvédjelöltet, hogy lássa el a képviseletét.

Az eljárás alá vont volt ügyvédjelöltjelölt a fegyelmi tárgyaláson szóban tagadta, hogy magát ügyvédként tüntette volna fel, továbbá előadta, hogy kizárólag a munkáltatói tudtával, engedélyével, illetve hozzájárulásukkal látta el a fegyelmi eljárás tárgyát képző cselekményt. Kifejtette, hogy a bejelentővel való 2018. május hó 23. napján, Szentesen történt találkozót is munkáltatója, a Dr. [.........] Ügyvédi Iroda vezetője, Dr. [.........] ügyvéd utasításra, tudtával látta el.

A fegyelmi eljárás során Dr. [.........] ügyvéd és Dr. [.........] ügyvéd tanúk mint az eljárással érintett időszakban az eljárás alá vont volt ügyvédjelöltjelölt akkori munkáltatói tanúvallomásukban akként nyilatkoztak, hogy a bejelentő ügyeivel kapcsolatban megbízást nem vállaltak, láttak vagy fogadtak el, és arról sem volt tudomásuk arról, hogy az eljárás alá vont volt ügyvédjelöltjelölt a bejelentő ügyvédi tevékenység végzésére irányuló megbízást elvállalt vagy ellátott. Arra a kérdésre, hogy az eljárás alá vont volt ügyvédjelöltjelölt a munkáltató tudta nélkül jogosult volt-e bármilyen ügyvédi tevékenység végzésére irányuló megbízást elvállalni, ellátni, ügyvédi munkadíjat igényelni, elfogadni, úgy nyilatkoztak, hogy nem volt jogosult. Dr. [.........] tanú e kérdés esetében külön rögzítette is, hogy az eljárás alá vont volt ügyvédjelöltjelölt ügyvédjelölti tevékenység végzésére kizárólag a munkáltató ügyvédi iroda vezetője tudtával, engedélyével, felügyelete mellett volt jogosult.

A 2021. május hó 28. napján tartott fegyelmi tárgyaláson Dr. [.........] ügyvéd megerősítette korábbi tanúvallomását, miszerint az ügyvédi iroda nyilvántartása szerint a bejelentő nem volt az ügyvédi iroda ügyfele, továbbá az ügyvédi iroda ügyvédi tevékenységével kapcsolatosan semmilyen kapcsolatban nem állt a bejelentővel. Előadta továbbá azt is, hogy az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt ügyvédjelölti jogviszonyának kezdetén kifejezett utasítás hangzott el arra vonatkozóan, amely kifejezetten tiltotta a mindenféle, az ügyvédi iroda vezetőjének a tudta nélküli tevékenység végzését, munkadíj megállapítását, elfogadását, vagy bármilyen olyan tevékenységet, amely érdemi ügyintézésnek minősülne.

Az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt a 2021. február hó 3. napján tartott fegyelmi tárgyaláson becsatolt 7 darab dokumentumot, amelyek közül az egyik okirat egy bejelentőtől származó meghatalmazás-másolat, amelynek keltezése az okiraton nem látható. A meghatalmazás szerint a bejelentő a lányát, [.........] hatalmazza meg az eljárás alá vont volt ügyvédjelölttel szemben mindennemű eljárásra. Becsatolt többek közt egy olyan tértivevényt, amelynek címzettje és átvevője a bejelentő, míg a visszaküldési címként a [.........] Kft. lett megjelölve, valamint becsatolt egy [.........] településen, 2019. augusztus hó 30. napján kelt meghatalmazást, amelyben a bejelentő meghatalmazza az eljárás alá vont volt ügyvédjelöltet az eljárásban való teljes körű képviseletre. Az eljárás tárgyát azonban a meghatalmazás nem tartalmazta. Ezeken túlmenően az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt csatolt egy olyan meghatalmazást is, amely a részére került kiállításra kitöltetlenül mint egy ún. „biankó” meghatalmazás, amelyet a bejelentő aláírásával látott el.

Az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt a fegyelmi eljárás során azt állította, hogy magát ügyvédként nem tüntette fel, munkáját pedig a munkáltatói kérésének megfelelően végezte, akinek az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt szerint tudomással kellett bírniuk a [.........] Kft. által folytatott tevekénységgel. Az eljárás alá vont volt ügyvédjelöltjelölt előadta azt is, hogy a fenti cég által bérelt irodájába Dr. [.........] ügyvéd 2020. november hó 20. napja és 2020. december hó 7. napja között bejárt, átnézte az irodában található aktákat, amelyek között a bejelentő aktája is megtalálható volt, és azokról magának feljegyzéseket készített. Az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt által megjelölt időszakban azonban már nem állt Dr. [.........] alkalmazásában. Az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt előadta azt is, hogy Dr. [.........] és Dr. [.........] ügyvéd urakkal úgy állapodtak meg, hogy az ő irodájukban csak azon ügyiratokat tárolják, amelyek kifejezetten az ő ügyük volt, azonban azon ügyek iratai, amelyek az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt ügyfelei, azon nála vannak, azokat ő őrzi.

Az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt előadta azt is, hogy a megállapodás és az azon alapuló rendszer úgy működött, hogy a peren kívüli egyezkedésig, beleértve a bankokkal és egyéb érintettekkel való levelezést, békéltető testület előtti eljárás során egyezsége és megállapodások kötését és a tartozások „lealkudását”, addig az ügyfél az eljárás alá vont volt ügyvédjelöltnek vagy a fent nevezett cégnek adott megbízást. Ezt az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt azzal magyarázta, hogy ezen eljárásokig nem volt szükség ügyvédi iroda, ügyvéd tevékenységére, ezért az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt vagy az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt érdekeltségébe tartozó cég is „el tudta látni” ezen megbízásokat. Az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt ezen tevékenységeket pénzügyi kiegészítő jellegű szolgáltatásként, pénzügyi jellegű tanácsadásnak értékelte. Az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt szerint mindenki számára világos volt, hogy ez nem ügyvédi tevékenységre terjed ki. A végrehajtási eljárásokat már a munkáltató ügyvédi irodák közbenjárásával látta el, mivel ott már ügyvédi tevékenységet kellett végezni. Azt megmondani nem tudta, hogy a bejelentő végrehajtási ügyeiben az eljárás miként folyt, mivel nem állnak rendelkezésére a végrehajtási iratok.

A 2021. május hó 28. napján tartott fegyelmi tárgyaláson Dr. [.........] ügyvéd tanú az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt által kifejtett rendszerszerű ügyelosztás rendjét és erre irányuló megállapodást közöttük kifejezetten cáfolta. Előadta, hogy erre tekintettel volt a felek között megbeszélés arra vonatkozóan, hogyha ezen esetekben, továbbá bármilyen ismerőssel vagy bármilyen más módon szerzett ügyfélnek ügyvédi érdemi ügyintézésre van szüksége, azt csak az ügyvédi iroda vezetőjének tudtával és engedélyével történhet. Dr. [.........] ügyvéd tanú rögzítette, hogy a felek között olyan megállapodásról nem volt szó, amely értelmében az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt vagy a fentnevezett cég az irodája által el nem vállalt esetekben érdemi ügyvédi tevékenységet végezhet.

Az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt Dr. [.........] és Dr. [.........] ügyvéd tanúk, valamint a bejelentő vallomásával ellentétesen állította, hogy a bejelentő ügye közös volt Dr. [.........] és Dr. [.........] ügyvédekkel, de a bejelentő által [.........] településen adott megbízást az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt vállalta el, amely arra terjedt ki, hogy a legtöbbet lealkudja a bejelentő tartozásaiból, ami az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt tanácsára egy „laikusként” benyújtott kérelemmel indult volna meg. Közös ügy alatt az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt azt értette, hogy minden esetben tájékoztatta a Dr. [.........] és Dr. [.........] ügyvédeket arról, milyen meghatalmazást fogad el, amely ügyek majd azt követően kerülnek hozzájuk, amennyiben szükséges ügyvédek vagy ügyvédi irodák részvétele. Az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt állítása szerint többszáz ügyben járt el sikeresen Dr. [.........] és Dr. [.........] ügyvédek tudtával, tanácsaival, együttműködésével.

Dr. [.........] ügyvéd tanú a fegyelmi eljárás során úgy nyilatkozott, hogy a bejelentővel személyesen sosem találkozott, az ügyvédi irodája nem állt vele jogviszonyban, tevékenységet az ügyvédi iroda részére nem végzett, így erre vonatkozó engedély nem is adhatott az eljárás alá vont volt ügyvédjelöltnek arra vonatkozóan, hogy önállóan járjon el.

A bejelentő az eljárás során kifejtette, hogy sem Dr. [.........], sem pedig Dr. [.........] ügyvédet nem ismeri, velük sosem találkozott, részükre megbízást nem adott, ás arra utaló jel sem volt, hogy a megbízást ők látnák el az eljárás alá vont volt ügyvédjelölttel szemben. Előadta azt is, hogy az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt egyértelműen ügyvédként mutatkozott be, aki ügyvédként tudja ellátni a megbízást, amely keretében a bejelentőtől átvett 9 darab ügyet „pikk-pakk” meg fogja oldani. Arra vonatkozóan, hogy az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt adott-e olyan tájékoztatás, miszerint különbséget kell tenni hivatalos jogi eljárások és az azt megelőző eljárások között, rögzítette, hogy ilyen tájékoztatás nem volt, a megbízás ellátását az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt maga vállalta.

A fegyelmi eljárás során az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt rögzítette azt is, hogy ügyvédi tevékenységgel kapcsolatosan járó díjazás ebben az ügyben biztosan nem folyt be hozzá. Azt, hogy bármilyen megbízási díjat az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt vagy a fentnevezett cég a bejelentőtől átvette-e, nem tudta megmondani.

Az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt előadta továbbá azt is, hogy ő a fenti gazdasági társaságnak a jogásza, a bejelentő pedig a meghatalmazást az eljárás alá vont volt ügyvédjelöltnek, mint magánszemélynek adta arra tekintettel, hogy jogi személynek ilyen ügyben nem lehet meghatalmazást adni az ügyfélnek. Az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt elmondása szerint arról az ügyfeleket tájékoztatta, hogy ha ügyvédi tevékenység szükséges, akkor azt már ügyvédi iroda fogja ellátni. Egyébiránt közölte, hogy ezen okiratok egyszerű meghatalmazások, amelyek teljesítése semmilyen képzettséghez nincs kötve, így azokat ellátásához jogosultsággal bír.

A bejelentő [.........] pénzintézet ügyével kapcsolatban az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt előadta, hogy egyezségi javaslatig jutottak, de arra nem emlékszik, hogy az ügyvédi irodával meghatalmazás került-e aláírásra. A bejelentő ezzel szemben panaszában azt állította, hogy ebben az ügyben maga járt el és ért el eredményeket, ezen eljárásokban az ügyvédjelölt nem működött közre.

V.
A fegyelmi biztos indítványa

A fegyelmi biztos a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként végindítványában a fegyelmi eljárás kezdeményezéséről szóló határozatában írt álláspontját a 2021. január hó 8. napján kelt kiegészítésével az utóbb csatolt okiratok és nyilatkozatok alapján módosította. Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.) 107. § b) pontjában foglalt 1 rb. szándékos fegyelmi vétség folytatólagos elkövetésére vonatkozó indítványát nem tartotta fenn.

Továbbá tekintettel arra, hogy az eljárás alá vont volt ügyvédjelöltnek ez már a harmadik fegyelmi ügye, a büntetés kiszabásánál ezt a tényt a fegyelmi biztos súlyosító körülményként kérte értékelni.

A fegyelmi biztos a súlyosító körülményekre tekintettel indítványozta, hogy [.........] volt ügyvédjelöltnek a Fegyelmi Tanács az ügyvédjelölti névjegyzékből történő törlését rendelje el, illetve mellette pénzbírságot szabjon ki számára.

VI.
A Fegyelmi Tanács által levont ténybeli és jogi következtetés

A fegyelmi biztos módosított indítványa alapos.

A Fegyelmi Tanács a tényállás megállapításához a bejelentő nyilatkozatait, írásos dokumentációját, a tanúk nyilatkozatait, a volt ügyvédjelölt nyilatkozatait, valamint az általa becsatolt okiratok tartalmát és azok elkésett voltát vette figyelembe. Ezek az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt mulasztásait kétséget kizáróan bizonyítják az alábbiak szerint:

A bejelentő panaszbejelentésében, majd a fegyelmi tárgyaláson is elmondta, hogy az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt ügyvédként mutatkozott be, és megbízást ügyvédi tevékenység végzésére vállalt. Az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt ezt tagadta, egyúttal kifejtette, hogy a bejelentő esetében a munkáltatói utasításainak megfelelően és tudtával járt el. Ezt azonban a tanúként meghallgatott Dr. [.........] ügyvéd munkáltató a tanúvallomásában, Dr. [.........] ügyvéd munkáltató pedig az írásban adott nyilatkozataikban cáfolta. Elmondásuk szerint a bejelentő nem volt nekik vagy az ügyvédi irodájuknak ügyfelük, így a bejelentő ügyeivel kapcsolatos utasítást sem adhattak.

Az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt nyilatkozataiban felvázolta, hogy ő maga vagy a [.........] Kft. a bejelentő ügyeihez hasonló esetekben kizárólag addig jár el, amíg „nem mutatkozik szükség” ügyvédi tevékenység ellátására. Álláspontja szerint ő ekként eljárhat peren kívüli egyezség előmozdítása érdekében, levelezést folytat bankokkal és egyéb érintettekkel, szervezetekkel, eljárhat az ügyben az ügyféllel szemben vagy például a békéltető testület előtt.

Az Üttv. 107. § a) pontja szerint:

„107. § Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha

a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.”

A fenti jogszabályhelyekből megállapítható, hogy az ügyvédjelölt jogosult ügyvédi tevékenységet végezni, azonban kizárólag a munkáltató ügyvéd, ügyvédi iroda ügyfelei részére, a munkáltató helyetteseként, utasításai szerint. A jogszabály szerint arra nincs lehetőség, hogy ügyvédjelöltként a munkáltató ügyvédtől elkülönülve ügyvédi tevékenységet végezzen rendszeresen és ellenérték fejében. Az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt 9 ügyben vállalta el a panaszos képviseletét, e 9 ügy ügyiratait áttanulmányozta, azok kapcsán jogi véleményt fejtett ki, így az Üttv. 2. § (1) bekezdés a) és c) pontjai szerint érdemi ügyvédi tevékenységeket látott el.

Nem fogadta el a Tanács az eljárás alá vont azon védekezését, hogy az általa hivatkozott „jogi eljárások” megindításáig ő vagy egy gazdasági társaság eljárhatna, akár békéltető testületi ügyekben, akár a hitelintézetekkel vagy másokkal szembeni „alkudozások” során, ugyanis az Üttv. 2. § (1) bekezdése nem tesz különbséget az eljárások különböző szakaszai között. Az eljárás alá vont ezzel maga ismerte el, hogy ezen jogi tevékenységeket kifejtette, csupán álláspontja szerint ez jogszerűen megtehette. Ezzel szemben azonban bármilyen ügy jogi vonatkozású intézésének ellenérték fejében, rendszeres jelleggel történő ellátása, önmagában az elvállalása is és ezen ügyekben a jogi képviselet ellátása már ügyvédi tevékenység.

A Fegyelmi Tanács megítélése szerint az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt által megjelölt gazdasági társaság pedig eleve nem láthat el semmilyen ügyvédi tevékenységet, még az Üttv. 62. § (1) bekezdésében foglaltak szerint sem. Erre az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt maga is utalt a 2021. február hó 3. napján tartott fegyelmi tárgyaláson tett nyilatkozatában, miszerint

„Konkrétan [.........] ügyében, amikor találkoztunk először [.........] településen, a megbízást én vállaltam el és az arra terjed ki, hogy a lehető legtöbbet lealkudjunk az ő tartozásaiból, ami a tanácsadásomra egy ún. laikusként benyújtott kérelemmel indult volna, de egyébként ez egy hosszú folyamat.

A meghatalmazást nekem, mint magánszemélynek adta az ügyfél, de én a cég (a [.........] Kft.) jogásza vagyok, csak a cégnek, mint jogi személynek ilyen ügyben nem adhat meghatalmazást az ügyfél.”

A bejelentő nyilatkozataiban előadta, hogy összesen 225.000 Ft összeget fizetett ki, amelyből 220.000 Ft összeget az eljárás alá vont volt ügyvédjelöltnek juttatott készpénzben, illetve utalással. A bejelentő által teljesített fizetésekkel kapcsolatosan az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt akként nyilatkozott, hogy ügyvédi tevékenyéggel kapcsolatosan járó díjazás a bejelentő ügyben hozzá nem folyt be. Azt megmondani nem tudta, hogy egyáltalán bármilyen megbízási díjat ő vagy a gazdasági társaság a bejelentőtől átvett-e.

Az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt nyilatkozatával kapcsolatosan szintén irányadónak tekinthető az Üttv. 62. § (1) bekezdése, amelyre tekintettel az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt és a gazdasági társaság is ügyvédi tevékenység körébe eső jogi tanácsadást végzett. Mivel ezen tevékenység ügyvédi tevékenységnek minősül, így az azzal összefüggő díjazás is csak ügyvédi tevékenységgel kapcsolatos lehet. A fizetés ténye a bejelentő által csatolt dokumentumok alapján megállapítható.

Így az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt az Üttv. 2. § (1) bekezdés a) és c) pontjai, 4. § (1) bekezdése, 39. § (1), 62. § (1) bekezdésének megsértésével 9 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.

A volt ügyvédjelölt azzal, hogy magát ügyvédnek adta ki a panaszos előtt, akiben arra tekintettel, hogy a volt ügyvédjelölt vállalta a panaszos ellen folyó végrehajtások, letiltások megállítását, a követeléskezelőkkel való egyezségkötést, nem merülhetett fel kétely abban a vonatkozásban az ügyvédjelölt ténylegesen nem ügyvéd. Ezt a panaszos csak a lányától tudta meg, aki pedig a Debreceni Ügyvédi Kamara tájékoztatásából szerzett tudomást erről a tényről.

A volt ügyvédjelölt ezen magatartása az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti, az valamennyi ügyvédi tevékenységet gyakorló felé bizalmatlanságot szül.

Az ÜESZ 12.2. pontjában foglalt rendelkezések szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles eleget tenni az ügyvédi kamara bármely jogszabályban vagy kamarai belső szabályozáson alapuló eseti felhívásának.

Az eljárás alá vont a vezető fegyelmi biztos felhívása ellenére az ügyben keletkezett iratokat nem küldte meg, ezzel további 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.

VII.
Az elkövetett fegyelmi vétség megjelölése

Az Üttv. 107. § a) pontja szerint:

„107. § Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha

a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.”

VIII.
Büntetés kiszabása, súlyosító és enyhítő körülmények

A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során az Üttv. 108. § b) pontjában írt pénzbírság fegyelmi büntetést, valamint az Üttv. 22. § (1) bekezdés d) pontja és 108. § d) pontja szerinti nyilvántartásból való törlést alkalmazta, ezek mértékét a vezető fegyelmi biztos által is hivatkozott súlyosító körülményekre, az ügyvédek tekintélyének és a velük szembeni bizalomnak a rendkívül súlyos csorbítására és a korábbi pénzbüntetésére tekintettel állapította meg.

IX.
Egyéb eljárási hivatkozások

A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont volt ügyvédjelöltet az Üttv. 142. § (2) bekezdése és a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (a továbbiakban: FESZ) 40.1. a), c) pontjai és 40.2. a) pontja alapján kötelezte a fegyelmi eljárás átalány és tételes költségének megfizetésére. A tételes költség a tanú fegyelmi tárgyaláson megjelenésének összegét tartalmazza.

A Fegyelmi Tanácsnak a kárigény-, illetve az ügyvédi munkadíj visszakövetelésének elbírálására nincs hatásköre, így azt a bejelentő egyéb úton érvényesítheti.

A határozat az Üttv. 131. §-án és a FESZ 27. pontján alapul, a jogorvoslati jogot az Üttv. 135. §-a biztosítja.

A határozat 2021. július 14. napján jogerős és 2021. augusztus 16. napján végrehajtható.

(Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság Debreceni Ügyvédi Kamarai Fegyelmi Tanácsa DRFB-20/2020.)