Pest Megyei Regionális Fegyelmi Bizottság Regionális Fegyelmi Tanácsának Nógrád Megyei Ügyvédi Kamarájának NMÜK20/2020. határozata

gondatlan fegyelmi vétségről, nem megfelelő jogi képviseletről

A Pest Megyei Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa dr. ... ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2020. október 3. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson, zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi

határozatot:

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy

dr ...

eljárás alá vont ügyvéd az Ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban: Üttv.) 107. § a) pontjába ütköző 1 rendbeli gondatlan fegyelmi vétséget követett el.

Ezért vele szemben a Fegyelmi Tanács az Üttv. 108. § b) pontja szerint 500.000 Ft, azaz ötszázezer forint pénzbírság fegyelmi büntetést szab ki.

A Fegyelmi Tanács az eljárási költséget 60.000 Ft. azaz hatvanezer forint összegben állapítja meg.

A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet, hogy a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 (harminc) napon belül az 500 000 Ft (ötszázezer forint) pénzbírságot, valamint 60 000 Ft (hatvanezer forint) átalányköltséget 30 napon belül fizesse meg a Nógrád Megyei Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Nógrád Megyei Ügyvédi Kamara ... vezetett .... számú bankszámlájára, az ügyszámra való hivatkozással.

A határozat ellen annak kézbesítésétől számított 15 napon belül az eljárás alá vont ügyvéd, jogi képviselője, illetve a fegyelmi biztos az elsőfokú fegyelmi tanácsnál benyújtott, de a másodfokú fegyelmi tanácsnak címzett, halasztó hatályú fellebbezéssel élhet.

A fellebbezésben elő kell terjeszteni annak indokait is. A fellebbezésben akkor lehet új tényre vagy bizonyítékra hivatkozni, ha a fellebbező az elsőfokú eljárásban arra önhibáján kívül nem hivatkozott. Ha a fellebbezést papír alapon terjesztik elő, azt két eredeti példányban kell benyújtani.

Indokolás

A Fegyelmi Tanács a lefolytatott bizonyítás, valamint a rendelkezésre álló iratok alapján az alábbiakat állapította meg.

I.

... a Nógrád Megyei Ügyvédi Kamara tagja, egyéni ügyvéd, az irodájának címe 3162 Ságújfalu, Dózsa György út 19. Személyi körülményeire az eljárás során nem tett nyilatkozatot.

Fegyelmi előzményei:

...2016. pénzbírság

...2017. pénzbírság

.../2017. pénzbírság

.../2017. pénzbírság

.../2017. pénzbírság

II.

... beadványa 2020. május 11. napján érkezett a Nógrád Megyei Ügyvédi Kamarához, amelyben a panaszos az eljárás alá vont ügyvéd védői munkájával kapcsolatos panaszát fejtette ki. Panaszos a beadványában előadta, hogy személyesen kereste fel eljárás alá vont ügyvédet és megbízást adott neki a panaszos ellen járművezetés ittas állapotban vétség elkövetése miatt folyamatban lévő büntetőügyben a panaszos védelmének ellátására. A Bíróság az ügyben 2020.01.27. napján tartott tárgyaláson a tárgyalás mellőzésével hozott végzést hatályon kívül helyezte és előkészítő ülést tartott. A tárgyaláson eljárás alá vont ügyvéd megjelent, a panaszos beadványa alapján a tárgyaláson a védő enyhe büntetés kiszabását indítványozta. Ezt követően a bíróság ... pénzbüntetést és ... járművezetéstől való eltiltást szabott ki a panaszossal szemben. Eljárás alá vont ügyvéd a fellebbezés benyújtására 3 napos nyilatkozattételi időt tartott fenn. A panaszos a beadványában rögzítette, hogy már a 2020.01.27. napján megtartott tárgyaláson nehezményezte a kiszabott büntetés mértékét, amelyre eljárás alá vont ügyvéd azt a nyilatkozatot tette, hogy a II. fokon eljáró ... Törvényszék előtt lehetőség lesz az enyhítésre. A panaszos előadta, hogy eljárás alá vont ügyvéd a fellebbezést 2020.01.31. napján írta meg és a fellebbezés ugyanezen a napon érkezett meg a bírósághoz. A fellebbezést a bíróság elkésettség miatt elutasította. A panaszos beadványa alapján az eljárás alá vont ügyvéd azt ígérte, hogy igazolási kérelmet fog előterjeszteni, azonban erre nem került sor. Panaszos rögzítette azt, hogy a nyilatkozattételre nyitva álló határidő 2020.01.30. napján járt le és a 2020.01.31. napjára dátumozott fellebbezést a védő 2020.01.31. napján nyújtotta be. A panaszos előadta, hogy ezáltal elesett a jogorvoslati lehetőségtől. Panaszos a beadványában előadta, hogy amikor megkereste az eljárás alá vont ügyvédet, akkor őt azzal bízta meg, hogy a kiszabott büntetés kapcsán érje el azt, hogy lehetőleg ne kerüljön sor járművezetéstől való eltiltásra. A beadvány szerint eljárás alá vont ügyvéd olyan ígéretet tett panaszosnak, hogy fennáll az a lehetőség, hogy a pénzbüntetés mellett mellőzhető, illetve mellőzni fogják a járművezetéstől való eltiltást. Ezt a tájékoztatást eljárás alá vont ügyvéd oly módon tette meg, amellyel azt érzékeltette, hogy neki számos ilyen ügye volt már, amelyben ezt el tudta érni, továbbá eljárás alá vont ügyvéd olyan dologra is hivatkozott, hogy ő jogászokat és bírákat vizsgáztat és kellő jártassággal rendelkezik büntetőügyekben. A megbízás elvállalásakor panaszos kifizetett 200.000 Ft összeget eljárás alá vont ügyvéd részére, amelyről számlát nem kapott. Nem kapott továbbá az aláírt megbízási szerződésből sem. Panaszos előadta, hogy a megbízási szerződésben további sikerdíj is kikötésre került. Később, a fellebbezés elutasítását követően panaszos kérte eljárás alá vont ügyvédtől a megbízási díj visszatérítését az ígéret szerinti eredmény elmaradása miatt.

Ezt követően eljárás alá vont ügyvéd elérhetetlenné vált a panaszos részére, sem a telefonra, sem pedig a levelekre nem válaszolt.

A Nógrád Megyei Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosa a 2020. május 14. napján kelt levelében felhívta panaszost a beadványa szabályszerű formában történő előterjesztésére, valamint mellékletek csatolására.

A panaszos ezt követően 2020.05.25 napján kelt beadványát azonos tartalommal, teljes bizonyítóerejű magánokirati formában ismét benyújtotta és csatolta hozzá a ..., 2019. .... napján kelt, a panaszos, mint megbízó és eljárás alá vont ügyvéd, mint megbízott között létrejött tényvázlatot, amelyben rögzítésre került az, hogy a panaszossal szemben a ... Rendőrkapitányság ittas vezetés bűntette miatt folytat eljárást. A tényvázlatban rögzítésre került továbbá a megbízó azon kérése is, hogy a kiszabásra kerülő joghátrány lehetőség szerint kizárólag „B” kategóriára vonatkozó eltiltásra terjedjen ki, ugyanis a megbízó munkájának ellátásához szükséges lassú járművek, munkagépek vezetése. Ügyvédi munkadíjként egyszeri 200.000 Ft, valamint megkezdett óránként 25.000 Ft ügyvédi munkadíj került kikötésre. Csatolt továbbá egy további iratot, amelyben ... tanúkénti meghallgatását indítványozza azzal, hogy a tanú az ügyről annak kezdetétől tudomással bírt, valamint egy alkalommal felhívta eljárás alá vont ügyvédet telefonon. Csatolta továbbá eljárás alá vont ügyvéd ... Járásbíróságnak címzett, enyhítésre irányuló fellebbezését, amely irat ..., 2020. január 31. napján kelt. A fellebbezés beérkezésének napja a bíróság érkeztető bélyegző lenyomatából nem állapítható meg. A panaszos csatolt továbbá egy 2020.01.31. napi keltezésű elektronikus űrlapot, amelyen beküldőként eljárás alá vont ügyvéd szerepel, a címzettje a ... Járásbíróság a B..../2019. szám alatti ügyben, a beadvány tárgya pedig fellebbezés. A beadványához a panaszos csatolta a ... Járásbíróság B..../2019/3/I. számú ítéletét, amelyben a panaszost ittas járművezetés vétségének elkövetése miatt összesen ... Ft pénzbüntetésre és ... járművezetéstől eltiltásra ítélte a bíróság. Az ítéleten záradék szerepel, amely szerint az 2020. január 30. napján jogerőre emelkedett. Csatolta a ..... Járásbíróság B..../2019/6. számú végzését, amelyben a Járásbíróság eljárás alá vont ügyvéd fellebbezését elutasította, csatolta továbbá ezen végzés 2020. február 25. napi véglegessé válásáról értesítő végzést is.

A vezető fegyelmi biztos az előzetes vizsgálatot 2020. június 26. napján meghozott határozatával rendelte el és felhívta eljárás alá vont ügyvédet az iratcsatolási kötelezettségének teljesítésére. Eljárás alá vont ügyvéd a határozatot a posta jelzése szerint 2020.07.01. napján vette át.

A vezető fegyelmi biztos a 2020. július 29. napján meghozott határozatával fegyelmi eljárást kezdeményezett. Rögzítette, hogy a panaszos 2020.05.11. napi érkezéssel terjesztette elő a beadványát eljárás alá vont ügyvéddel szemben. Panaszos a beadványát a vezető fegyelmi biztos felhívására határidőben teljes bizonyítóerejű magánokirati formában is előterjesztette és csatolta a büntetőüggyel kapcsolatos iratait is. A vezető fegyelmi biztos rögzítette, hogy eljárás alá vont ügyvéd az előzetes vizsgálat elrendeléséről szóló határozatot 2020.07.01. napján vette át, azonban nyilatkozatot nem tett, iratcsatolási költekezettségét elmulasztotta. A vezető fegyelmi biztos által megállapított tényállás szerint dr. ... a ... Járásbíróság előtt vállalta a panaszos képviseletét 2019. szeptember 13. napján. Az ügyben keletkezett ítélet elleni fellebbezés elkésett, melynek 2020. január 30. napján kellett volna a bírósághoz beérkeznie, de megállapítható, hogy a fellebbezés 2020. január 31. napján 19:45-kor lett benyújtva. Ezek alapján a vezető fegyelmi biztos megállapította, hogy a fellebbezés elkésett, késedelmét az eljárás alá vont ügyvéd nem mentette ki, annak okáról sem a panaszosnak, sem a Bíróságnak, sem a fegyelmi eljárásban nem nyilatkozott. A vezető fegyelmi biztos az Üttv. 107. § a) pontjára, valamint az Üttv. 1. § (3) bekezdésére hivatkozással, a fellebbezésre nyitva álló határidő elmulasztása miatt rendelkezett a fegyelmi eljárás megindításáról.

A 2020. október 28. napján kelt feljegyzés tartalma szerint panaszos telefonon jelezte , hogy munkavégzés miatt nem tud megjelenni a fegyelmi tárgyaláson.

A 2020. október 30. napján megtartott fegyelmi tárgyaláson szabályszerű idézésre sem a panaszos, sem pedig az eljárás alá vont ügyvéd nem jelent meg. A Fegyelmi Tanács elnöke a tárgyaláson rögzítette, hogy eljárás alá vont ügyvéd a tárgyalás megkezdését 10 perccel megelőzően jelezte, hogy a tárgyaláson megjelenni nem tud, ugyanis hatósági házi karanténban van a fia koronavírus fertőzésére tekintettel és az aznapra ígért teszteredmény, amely alapján a karantén feloldásra kerülhetne, még nem érkezett meg. Eljárás alá vont ügyvéd előadta, hogy készített össze iratokat és a védekezését szóban kívánta előterjeszteni.

A fegyelmi biztos a végindítványában a fegyelmi eljárást elrendelő határozatban rögzített tényállást fenntartotta és 1 rb. gondatlan fegyelmi vétség megállapítását kérte. Előadta, hogy eljárás alá vont ügyvéd a fellebbezési határidőt elmulasztotta, a fellebbezést késedelmesen nyújtotta be. A fellebbezés benyújtásának határideje 2020. január 30. napja volt, eljárás alá vont ügyvéd pedig a fellebbezést 2020. január 31. napján terjesztette elő. Előadta azt is, hogy álláspontja szerint eljárás alá vont ügyvédnek lehetősége lett volna a védekező iratát, valamint az eljárásban keletkezet iratait akár elektronikusan is megküldeni. A fegyelmi biztos előadta, hogy eljárás alá vont ügyvéd eljárása az Etikai Kódex 2.1 és 2.4 pontjaiba, valamint az Üttv. 1. § (3) bekezdésébe ütközik. Kérte, hogy a fegyelmi tanács középmértéket meghaladó mértékű pénzbírságot szabjon ki, valamint kötelezze eljárás alá vont ügyvédet 60.000 Ft eljárási költség megfizetésére is.

III.

A fegyelmi biztos indítványa alapos az alábbiak szerint:

A Nógrád Megyei Ügyvédi Kamara Regionális Fegyelmi Tanácsa a lefolytatott bizonyítási eljárás, az eljárás anyagává tett okirati bizonyítékok alapján a tényállást az alábbiak szerint állapította meg:

... panaszos 2019. szeptember 13. napján megbízási szerződést kötött dr. ... eljárás alá vont ügyvéddel az akkor még a ... Rendőrkapitányság Közlekedésrendészeti Osztálya előtt .../2019. bü. szám alatt, ittas vezetés miatt folyamatban lévő büntetőügyben a panaszos védelmének ellátására. Az eljárás során a ... Járásbíróság által 2020. január 27. napján megtartott előkészítő ülésen jelen volt a panaszos, valamint eljárás alá vont ügyvéd is. A Járásbíróság a panaszos felelősségét ittas járművezetés vétségének elkövetésében állapította meg és ... Ft összegű pénzbüntetés, valamint ... közúti járművezetéstől eltiltás büntetést szabott ki. Eljárás alá vont ügyvéd a fellebbezési jog körében 3 napot tartott fenn a nyilatkozattételre. Panaszos a Járásbíróság ítéletének kihirdetését követően számon kérte eljárás alá vont ügyvédet a joghátránnyal kapcsolatosan, amelyre eljárás alá vont ügyvéd azt a választ adta, hogy a ... Törvényszék előtti másodfokú eljárásban változhat a büntetés. Eljárás alá vont ügyvéd ezt követően 2020. január 31. napján elektronikus úton megküldte a panaszos büntetésének enyhítésére irányuló, 2020. január 31. napján kelt fellebbezését a ... Járásbíróság részére. A ... Járásbíróság a B..../2019/6. szám alatti végzésével az eljárás alá vont ügyvéd fellebbezését elutasította azzal az indokkal, hogy a fellebbezés elkésett, a Járásbíróság ítélete 2020. január 30. napján jogerőre emelkedett.

IV.

A fegyelmi biztos indítványa alapos.

Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban: Üttv.)

107. § Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha

a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi,

Az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat

2.1. Az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles igénybe venni minden törvényes eszközt ügyfele jogai és jogos érdekei érvényesítéséhez, ennek keretében jogi képviselet ellátása esetén az ellenérdekű fél jogi képviselőjével, annak hozzájárulása esetén vagy jogi képviselő hiányában közvetlenül az ellenérdekű féllel, továbbá - jogellenes befolyásolásuk nélkül - a tanúval, a szakértővel és az eljárás más résztvevőivel értekezhet és információkat cserélhet.

2.4. Az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem tanúsíthat olyan magatartást, mely ellentétes az ügyfél jogos érdekével.

Az ügyvédi tevékenységről 2017. évi LXXVIII. törvény 1. § (3) bekezdése szerint: „Az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.”

Az ügyvédi tevékenységről 2017. évi LXXVIII. törvény 28. § (3) bekezdése szerint: „A felek eltérő rendelkezése hiányában a megbízási szerződés alapján a megbízott jogosult és kötelezett minden olyan cselekmény elvégzésére, amely a rábízott ügy szabályszerű ellátásával jár, továbbá a megbízót megillető pénznek vagy dolognak és az eljárási költségeknek az átvételére is.”

Eljárás alá vont ügyvéd azzal a magtartásával, hogy a panaszos képviseletében késedelmesen terjesztette elő a fellebbezését, megszegte a 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban: Etikai Szabályzat) 2.1 és 2.4 pontjaiban foglaltakat, amelyek alapján az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles igénybe venni minden törvényes eszközt ügyfele jogai és jogos érdekei érvényesítéséhez, illetve az ügyvédi tevékenység gyakorlója a rábízott ügyet a tényállást ismerve, jogilag felkészülten, elsősorban az ügyfél tényelőadásainak szem előtt tartásával látja el. Az eljárás alá vont ügyvéd ezen mulasztása ütközik a 2017. évi LXXVIII. törvény 1. § (3) bekezdés, valamint a 28. § (3) bekezdés rendelkezéseibe is.

Eljárás alá vont ügyvéd az előzetes vizsgálat elrendeléséről szóló határozatot a Magyar Posta jelzése alapján személyesen átvette, azonban védekező iratot nem terjesztett elő, továbbá iratcsatolási kötelezettségének sem tett eleget. A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint eljárás alá vont ügyvédnek még közvetlenül a fegyelmi tárgyalás megtartását megelőző napokban is lehetősége lett volna védekezését előterjeszteni, bizonyítási indítványokat tenni.

A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint a tényállás kétséget kizáróan megállapítható volt a panaszos bejelentése, valamint a bejelentéshez csatolt iratok alapján. A megbízás tartalma kapcsán a panaszos beadványában foglaltakat megerősítette a panaszos által csatolt tényvázlat tartalma. A ... Járásbíróság ítélete és végzései, valamint az eljárás alá vont ügyvéd bírósági beadványa alapján kétséget kizáróan megállapítható a fellebbezés elkésettsége. A fellebbezési határidő 2020. január 30. napján telt el, ezt igazolja az ítélet jogerősítési záradéka, eljárás alá vont ügyvéd fellebbezést tartalmazó beadványa 2020. január 31. napján kelt, valamint azt eljárás alá vont ügyvéd 2020. január 31. napján küldte meg a bíróság részére. A beküldés napja az elektronikus nyomtatványból, valamint a ... Járásbíróság fellebbezést elutasító végzéséből kétséget kizáróan megállapítható. A fellebbezés késedelmes benyújtásával panaszos elesett az őt jogszabály alapján megillető jogorvoslathoz való jogától.

A Fegyelmi Tanács ... tanúkénti meghallgatását nem tartotta szükségesnek arra való tekintettel, hogy a tényállás a benyújtott iratok alapján is megállapítható volt, a tanútól pedig nem volt várható olyan vallomás megtétele, amely a tényállás tisztázásához szükséges lett volna.

A Fegyelmi Tanács rögzíti, hogy az iratcsatolási kötelezettség elmulasztása önálló fegyelmi vétséget alapozna meg, azonban a fegyelmi biztos ennek megállapítására nem tett indítványt, így a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd felelősségét 1 rb. gondatlan fegyelmi vétség elkövetésében állapította meg.

V.

A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során az Üttv. 108. § b) pontjában írt pénzbírság fegyelmi büntetést alkalmazta, annak mértékét a középmértéket elérő összegben meghatározva.

A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során súlyosító körülményként értékelte az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi előzményeit.

Enyhítő körülményeket az eljárás nem tárt fel.

A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. §(2) és (3) bekezdése, valamint a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (FESZ) 40. §(2) a) pontja alapján kötelezte a fegyelmi eljárás átalány költségeinek megfizetésére. A Fegyelmi Tanács az átalányköltséget a FESZ 40.9/C. §-a alapján mérsékelte arra a körülményre való tekintettel, hogy a fegyelmi tárgyaláson sem a panaszos, sem pedig eljárás alá vont ügyvéd nem jelent meg.

Üttv: 142. §(2) Ha a fegyelmi eljárás során az eljárás alá vont személy felelősségét megállapították, a fegyelmi tanács kötelezi az eljárás költségének egészen vagy részben való megtérítésére.

(3) A fegyelmi eljárás alá vont személyre terhelhető költség mértékét a Magyar Ügyvédi kamara fegyelmi szabályzatban állapítja meg.

FESZ: 40.2 A kamarai átalányköltség

a) az elsőfokú eljárásban tárgyalás tartása esetén 80.000.- Ft ,

FESZ: 40.9/C. A fegyelmi tanács a fegyelmi vétség tárgyi súlyához képest aránytalanul nagy eljárási költség egy részének megfizetése alól a fegyelmi felelősségre vont személyt mentesítheti, illetve méltányolható okból az átalányköltség összegét mérsékelheti.

A Fegyelmi Tanács határozata elleni fellebbezési jog az Üttv. 135. §-án alapul.

135. § (1) Az elsőfokú fegyelmi tanács határozata ellen az eljárás alá vont személy és a fegyelmi biztos a másodfokú fegyelmi tanácshoz fellebbezhet.

(2) A területi kamara elnöke a fegyelmi biztost a fellebbezés előterjesztésére utasíthatja.

(3) A fellebbezést az elsőfokú határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül az elsőfokú fegyelmi tanácsnál kell benyújtani, és elő kell terjeszteni a fellebbezés indokait.

(4) A fellebbezésben akkor lehet új tényre vagy bizonyítékra hivatkozni, ha a fellebbező az elsőfokú eljárásban arra önhibáján kívül nem hivatkozott.

(5) A fellebbezés a határozat végrehajtására halasztó hatályú.

(6) Az elsőfokú fegyelmi tanács a fellebbezési határidő lejárta után a fellebbezést és az ügy iratait nyolc napon belül megküldi az országos fegyelmi bizottság elnöke részére.

Alkalmazott jogszabályok:

- Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény

- A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (FESZ)

- 16/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól

(Etikai Kódex)

A határozat jogerős: 2020.12.15.

A határozat végrehajtható: 2020.12.16.


  Vissza az oldal tetejére