A Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság Debreceni Ügyvédi Kamarai Fegyelmi Tanácsa (4026 Debrecen, Péterfia u. 46. sz.) Dr. [.........] ügyvéd ellen [.........] bejelentésére indult folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2021. június 02. napján megtartott nyilvános tárgyaláson, zárt ülésen meghozta, majd kihirdette az alábbi
fegyelmi határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy dr. [.........] (KASZ szám: [.........] Székhelye: [.........].)
eljárás alá vont ügyvéd 1 (egy) rendbeli gondatlan fegyelmi vétséget követett el, ezért
írásbeli megrovás
fegyelmi büntetéssel sújtja, valamint 80.000 Ft. (azaz nyolcvanezer forint) eljárási költség megfizetésére kötelezi.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a 80.000 Ft eljárási költséget 30 napon belül fizesse meg a Debreceni Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Debreceni Ügyvédi Kamara 11738008-20011363 számú bankszámlájára, az ügyszámra való hivatkozással.
A Fegyelmi Tanács a lefolytatott bizonyítás, valamint a rendelkezésre álló iratok alapján az alábbiakat állapította meg.
Eljárás alá vont ügyvéd személyi körülményeire vonatkozó adatok:
Tevékenységét [.........] egyéni ügyvédként végzi. Irodájának székhelye [.........] Egyéb személyi, vagyoni körülményeire nem nyilatkozott.
Az eljárás alá vont ügyvéd ellen [.........]
A fegyelmi eljárás adatai
A Debreceni Ügyvédi Kamaránál [.........] bejelentő 2020. május 20. napján tett bejelentést írásban. (1.)
A vezető fegyelmi biztos 2020. május 27-én kelt határozatával elrendelte az előzetes vizsgálatot, és Dr. [.........] ügyvédet felhívta iratcsatolásra 8 napon belül. A felhívást az eljárás alá vont ügyvéd 2020. május 29. napján vette át. (2.)
A Debreceni Ügyvédi Kamara Elnöke 2020. május 27-én tájékoztatta a bejelentőt az előzetes vizsgálat elrendeléséről. (3.)
2020. június 11. napján kelt iratában az eljárás alá vont ügyvéd új határidő engedélyezését kérte az iratcsatolási kötelezettségének teljesítésére. (4.)
Az eljárás alá vont ügyvéd 2020. június 18. napján kelt, Ügyvédi Kamarához 2020. június 22-én érkezett beadványában vitatta felelősségét és eleget tett iratcsatolási kötelezettségének. (5.)
A vezető fegyelmi biztos 2020. augusztus 24. napján kelt levelével ismételten felhívta az eljárás alá vont ügyvédet a teljes iratanyag becsatolására. (6.)
Az eljárás alá vont ügyvéd 2020. augusztus 26. napján kelt levelében előadta, hogy az igazoló
jelentését az ügy teljes iratanyagával együtt már korábban becsatolta. (7.)
2020. szeptember 1. napján kelt iratában [.........] bejelentő a panaszát írásban kiegészítette. (8.)
2020. szeptember 07. napján a vezető fegyelmi biztos határozatával meghosszabbította az előzetes vizsgálat időtartamát további 3 hónappal. (9.)
2020. szeptember 07. napján kelt levelével a vezető fegyelmi biztos felhívta az eljárás alá vont ügyvédet iratcsatolásra (elővásárlási joggal kapcsolatos felhívások). (10.)
2020. szeptember 18. napján kelt, az Ügyvédi Kamarához 2020. szeptember 23. napján érkezett nyilatkozatában az eljárás alá vont ügyvéd elfogultsági kifogást terjesztett elő. (11.)
2020. szeptember 25. napján kelt levelével a Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság Elnöke a vezető fegyelmi biztost az elfogultsági kifogás tárgyában nyilatkozattételre hívta fel. (12.)
2020. szeptember 29. napján a vezető fegyelmi biztos nyilatkozott az elfogultsági kifogás tárgyában. (13.)
2020. október 05. napján kelt határozatában a Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság Elnöke az eljárás alá vont ügyvéd által bejelentett elfogultsági kifogását elutasította és erről értesítette az érdekelteket. (14.)
2020. december 03. napján a vezető fegyelmi biztos meghallgatta a bejelentőt, amelyről jegyzőkönyv készült. (15.)
A vezető fegyelmi biztos 2020. december 05. napján kelt határozatában fegyelmi eljárást kezdeményezett eljárás alá vont ügyvéd ellen, melyről értesítette a bejelentőt és az eljárás alá vont ügyvédet. (16.; 17.)
A fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában a vezető fegyelmi biztos 3 rendbeli szándékos fegyelmi vétség elkövetésének megállapítását indítványozta, az Üttv. 42. § (6); 20. § (1); 45. § (3); és 107. § a) pontja alapján.
A Fegyelmi Bizottság Elnöke 2020. december 16. napján kijelölte a Fegyelmi Tanácsot. (18.)
2021. február 03-ára tárgyalást tűzött ki a Fegyelmi Tanács. (19.)
2021. január 15. napján kelt levelével a Fegyelmi Tanács elnöke értesítette a bejelentőt a tárgyalásról. (20.)
2021. február 03. napján a Fegyelmi Tanács tárgyalást tartott. (21.)
2021. február 08. napján a fegyelmi biztos bizonyítási indítványt terjesztett elő. (22.)
2021. február 9-én a Fegyelmi Tanács újabb tárgyalást tűzött ki 2021. március 02. napjára, melyre tanúkat idézett. (23.)
2021. február 25-én az eljárás alá vont ügyvéd házastársa e-mail útján bejelentést tett az Ügyvédi Kamarához. (24.)
2021. március 2-án a Fegyelmi Tanács tárgyalást tartott, melyen az eljárás alá vont ügyvéd nem jelent meg. A tárgyaláson a Fegyelmi Tanács meghallgatta a megjelent tanúkat. (25.)
2021. március 4-én a Fegyelmi Tanács újabb tárgyalást tűzött ki 2021. március 31. napjára. Az idézéssel együtt a Fegyelmi Tanács megküldte a 2021. március 02. napján tartott tárgyalásról készült jegyzőkönyvet az eljárás alá vont ügyvéd részére azzal, hogy a jegyzőkönyvben foglaltakra az esetleges észrevételeit 8 napon belül írásban tegye meg. (26.)
2021. március 4-én a Fegyelmi Tanács írásban megkereste [.........] tanút írásbeli nyilatkozattétel végett. (27.)
2021. március 10. napján a Fegyelmi Tanács elnöke a járványügyi helyzet miatt a kitűzött tárgyalást elhalasztotta és erről az érdekelteket értesítette. (28.; 29.)
A Fegyelmi Tanács tárgyalást tűzött ki 2021. június 2. napjára. (30.)
A tárgyaláson az eljárás alá vont ügyvéd előbb igazolási kérelmet, majd később eljárás felfüggesztése iránti kérelmet terjesztett elő. (31.)
A Fegyelmi Tanács határozattal az igazolási kérelmet elutasította. (32.)
A Fegyelmi Tanács a tárgyalás berekesztését követően, zárt ülésen határozatot hozott.
Tényállás
A Fegyelmi Tanács a lefolytatott bizonyítási eljárás során - a bejelentő beadványai, annak mellékletei, bejelentő tanúkénti nyilatkozata, eljárás alá vont ügyvéd beadványai, annak mellékletei, tárgyaláson tett nyilatkozata, [.........] tanú és Dr. [.........] tanú nyilatkozatai, továbbá a fegyelmi eljárást kezdeményező határozat alapján - az alábbi tényállást állapítja meg:
A Debreceni Ügyvédi Kamarához 2020. május 20-án [.........] írásban bejelentést tett, amelyben Dr. [.........] ügyvéd ügyvédi tevékenységéből eredő kötelezettségszegést kifogásolta.
2020. január 21. napján eljárás alá vont ügyvéd adásvételi szerződést készített és ellenjegyzett [.........] eladó és [.........] vevő között a [.........] hrsz. alatti ingatlan ..........-od tulajdoni illetőségére, amely tulajdoni illetőség a [.........] szám alatti ingatlanban található középső lakóépületnek felel meg.
A felek a szerződésben részletfizetésben állapodtak meg, erre tekintettel tulajdonjog fenntartással történő eladás tényének a feljegyzését kérték a Földhivatalnál.
A szerződésben [.........] eladó a holtig tartó haszonélvezeti jogát fenntartotta, és rögzítették, hogy erre tekintettel került a vételár meghatározásra.
Sem az adásvételi szerződésben, sem pedig az ugyanaznap kelt „Tényállás” elnevezésű iratban a tulajdonostársakat illető elővásárlási joggal kapcsolatos kioktatás nem került rögzítésre.
2020. február 04. napján kelt levelével írásban értesítette az eljárás alá vont ügyvéd [.........] eladót és [.........] vevőt, hogy a Földhivatal az ingatlanra a tulajdonjog fenntartással történő eladás tényét bejegyezte.
2020. március 02. napján az eljárás alá vont ügyvéd a felek között „Nyilatkozat” elnevezésű okirat készített és ellenjegyzett. A nyilatkozatban rögzítésre került, hogy a vevő a teljes vételárat megfizette az eladó részére, valamint a nyilatkozat 3. pontjában rögzítésre került, hogy „Az okiratot készítő ügyvéd itt tájékoztatja a szerződő feleket, hogy a tulajdonjog bejegyzése előtt szükséges a társtulajdonosok felhívása, felszólítása az elővételi/elővásárlási jog gyakorlása tárgyában”.
2020. március 02. napján az eljárás alá vont ügyvéd a társtulajdonosokat levélben kiértesítette.
2020. március 10. napján az eljárás alá vont ügyvéd Feljegyzést készített, melyben [.........] és [.........] , mint elővásárlásra jogosultak bejelentették elővásárlási jogukat és ügyintéző ügyvéd részére átadták a vételár pénzintézeti kivétből igazoló szelvényt.
2020. március 11. napján levélben értesítette az eljárás alá vont ügyvéd [.........] eladót és [.........] vevőt arról, hogy [.........] társtulajdonos elővásárlási jogát gyakorolni kívánja.
2020. március 19. napján az eljárás alá vont ügyvéd Adásvételi szerződés felbontása elnevezésű iratot készített és ellenjegyzett [.........] eladó és [.........] vevő között. Az okiratban rögzítésre került a vételár visszafizetése, valamint kérték az eredeti állapot visszaállítását, azaz a tulajdonjog fenntartással történő eladás tényének a törlését.
Ugyanaznap, 2020. március 19. napján [.........] eladó és [.........] vevő között Dr. [.........] ügyvéd által készített és ellenjegyzett adásvételi szerződés jött létre a felek között szinte azonos tartalommal. Az okiratban az eladó haszonélvezeti jogát fenntartotta és tekintettel arra, hogy a teljes vételár megfizetése megtörtént az eladó hozzájárult a vevő tulajdonjogának a bejegyzéséhez.
Az eljárás alá vont ügyvéd 2020. április 16. napján kelt levelében - melyet [.........] és [.........] küldött - a felek között kialakult vita békítése céljából általános tájékoztatást adott a haszonélvezeti jog terjedelméről, a felek jogairól és kötelezettségeiről.
A Földhivatal [.........]/2020. számú határozatával [.........] vevő tulajdonjogát és ezt terhelő [.........] javára szóló holtig tartó haszonélvezeti jogot bejegyezte.
[.........] és [.........] között az ingatlan használata, ingatlan felújítása miatt vita alakult ki.
A bejelentő beadványaiban, személyes nyilatkozataiban sérelmezte, hogy egyrészt, hogy az eljárás alá vont ügyvéd nem oktatta ki az elővásárlási jog gyakorlásával kapcsolatosan (ugyanis [.........] társtulajdonossal haragos viszonyban van) és ezzel részére kárt okozott; másrészt „kényszerítették és megfenyegették” arra, hogy a szerződést aláírja annak ellenére, hogy közölte, hogy [.........]-nak nem kívánja eladni az ingatlant, inkább el kíván állni a szerződéstől. Előadta, hogy [.........] és férje ellehetetleníti az életét.
A Fegyelmi Tanács tájékoztatta a bejelentőt, hogy az esetleges károkozással kapcsolatos igényét nem jogosult elbírálni, illetve azt sem, hogy történt-e fenyegetés vagy kényszerítés, a fegyelmi eljárás az ügyvéd esetleges fegyelmi felelősségéről szól.
A Fegyelmi Biztos 3 rendbeli szándékos fegyelmi vétség elkövetésében kérte az eljárás alá vont ügyvéd felelősségének a megállapítását és pénzbírság kiszabását indítványozta:
- egyrészt a panaszolt ügyvéd azzal a magatartásával, hogy a panaszost nem tájékoztatta az elővásárlási jog fennállásáról és annak tartalmáról;
- másrészt a panaszolt ügyvéd a panaszossal szemben [.........] képviseletében megbízást vállalt el;
- harmadrészt a panaszolt ügyvéd az adásvételi szerződés készítése és aláírása előtt nem kérte le a földhivataltól az ingatlan tulajdoni lapját.
Az eljárás alá vont ügyvéd a felelősségét vitatta, kérte az eljárás megszüntetését.
Az eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozataiban elsődlegesen arra hivatkozott, hogy álláspontja szerint a bejelentő a panaszt nem vele szemben terjesztette elő, hanem Dr. [.........] ügyvéddel szemben.
A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd ezen nyilatkozatát nem tartotta megalapozottnak. [.........] bejelentő több alkalommal, mind írásban, mind a személyes meghallgatása során előadta, hogy a panaszát az eljárás alá vont ügyvéd ügyvédi tevékenységével kapcsolatosan terjesztette elő, Dr. [.........] ügyvéddel szemben semmilyen panasza nincs (2021.03.02-ai jegyzőkönyv 7. oldal).
Az eljárás alá vont ügyvéd érdemi nyilatkozataiban előadta:
- az elővásárlási joggal kapcsolatos kioktatás részéről megtörtént, ezt támasztja alá a 2020.03.02. napján kelt nyilatkozatban foglalt tájékoztatás; másrészt állítása szerint [.........] tudott az elővásárlási jogról, hiszen korábban már készített az adott ingatlanra vonatkozóan szerződést [.........] és [.........] között.
- álláspontja szerint [.........] képviseletét, mint ellenérdekű fél képviseletét nem látta el, az általa 2020. április 16-án küldött levél - melyet [.........]nak és [.........]nak küldött - egy általános tájékoztató levél a feleknek, és ez nem tekinthető ellenérdekű fél képviseletének.
- az adásvételi szerződés megkötése előtt a tulajdoni lapot leellenőrizte, hiszen ha nem ellenőrizte volna le, akkor nem lett volna előtte ismert a tulajdoni hányad. (.........-od).
A Fegyelmi Tanács a rendelkezésre álló iratok alapján az alábbiakat állapította meg:
1./ Az eljárás alá vont ügyvéd [.........] képviseletét nem látta el, az általa küldött, fent hivatkozott levél általános tájékoztató levél volt.
Az eljárás alá vont ügyvéd azzal a magatartásával, hogy levelet írt a feleknek nem valósított meg fegyelmi vétséget. A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint a bejelentő ezirányú panaszt nem is terjesztett elő.
2./ A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd nem valósított meg fegyelmi vétséget azzal, hogy az ingatlan tulajdoni lapját nem kérte le. A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint is a tulajdoni lap leellenőrzése megtörtént. Ennek hiányában az eljárás alá vont ügyvéd nem ismerhette volna a szerződés tárgyát képező tulajdoni hányadot, másrészt nem ismerhette volna a társtulajdonosok adatait (név, cím) és ennek hiányában elővásárlási jogra vonatkozó felhívó leveleket sem tudta volna kiküldeni. A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint a bejelentő erre vonatkozóan sem terjesztett elő panaszt.
3./ Ugyanakkor a Fegyelmi Tanács megállapította az eljárás alá vont ügyvéd felelősségét 1 rendbeli gondatlan fegyelmi vétség elkövetésében.
A bejelentő a szerződés megkötése előtt ügyleti akaratát egyértelműen kinyilvánította, miszerint el kívánja adni az ingatlanilletőségét a holtig tartó haszonélvezeti jogának fenntartásával, valamint azzal, hogy a leendő vevő bizonyos felújításokat elvégez az ingatlanban.
Tehát a leendő vevő és a bejelentő haszonélvező között a jövőre nézve is szoros együttműködés kell hogy legyen.
A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint a fentiekre tekintettel elvárható lett volna, hogy az eljárás alá vont ügyvéd írásban tájékoztassa az eladót az adásvételi szerződés megkötése előtt a társtulajdonosokat illető elővásárlási jogról.
Az eljárás alá vont ügyvéd igazolható módon - azaz írásban - csak a Nyilatkozat készítésekor tájékoztatta a feleket az elővásárlási jogról. Ekkor a bejelentő eladó már kötve volt a szerződéses nyilatkozatától, azaz egyoldalúan nem állhatott volna el a szerződéstől.
Az eljárás alá vont ügyvéd a tárgyalás felfüggesztése iránti kérelmet terjesztett elő. A Fegyelmi Tanács ezen kérelmét elutasította. Az eljárás alá vont ügyvéd az Üttv. 140. § (3) bekezdése alapján terjesztett elő eljárás felfüggesztése iránti kérelmet azzal, hogy bejelentést kíván tenni ismeretlen személy ellen a rendőrkapitányságon magánokirat hamisítás vétségének gyanúja miatt, mivel álláspontja szerint a bejelentésen szereplő aláírás nem [.........] bejelentőtől származik. Fegyelmi Tanács álláspontja szerint maga a bejelentő az eljárás folyamán több alkalommal mind szóban, mind írásban elismerte, hogy az az ő aláírása azzal, hogy a bejelentésben foglaltakat fenntartja. Így a Fegyelmi Tanács álláspontja szerint az eljárás felfüggesztésének a feltételei nem álltak fenn, ezért a kérelmet elutasította.
Jogszabályi rendelkezések
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban: Üttv.) 107. § Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha
a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi, vagy
b) ügyvédi tevékenységen kívüli szándékos vagy gondatlan magatartásával az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti.
Üttv. 42. § (6) Az ügyvéd köteles az ügyfelet tájékoztatni a jogügylettel kapcsolatos esetleges jogi kockázatokról.
Eljárás alá vont ügyvéd azzal a magtartásával, hogy az adásvételi szerződés megkötése előtt írásban nem oktatta ki a feleket az elővásárlási joggal kapcsolatos rendelkezésekről, megszegte az Üttv. 42. § (6) bekezdéseiben írtakat.
Ezzel a magatartásával az eljárás alá vont ügyvéd 1 rendbeli gondatlan fegyelmi vétséget követett el.
A fegyelmi eljárás lefolytatására a Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság 2019. január hó 3. napján történt megalakulásától az Üttv. 208. § (22) bekezdése értelmében. az Üttv. rendelkezései szerint került sor. A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzata (a továbbiakban: FESZ) 1.4. rendelkezése alapján: a fegyelmi felelősség elbírálására - jogszabály, vagy szabályzat eltérő rendelkezése hiányában - a fegyelmi vétség elkövetése idején hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni.
A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során az Üttv. 108. § a) pontjában írt írásbeli megrovás fegyelmi büntetést alkalmazta, amely arányban áll az elkövetett fegyelmi vétség súlyával.
A fegyelmi eljárás költségeinek megfizetésére a FESZ 40.2. a) pontjában meghatározott 80.000 Ft kamarai átalányköltség viselésére kötelezte az eljárás alá vont személyt a Fegyelmi Tanács.
A FESZ 27.6. c) pontja előírja az eljárás alá vont ügyvéd ellen korábban folyt, és az eljárás során figyelembe vett fegyelmi eljárások adatainak megjelölését.
A határozat az Üttv. 131. §-án és a FESZ 27. pontján alapul, a jogorvoslati jog lehetőségét, benyújtásának módját, határidejét, halasztó hatályát az Üttv. 135. § (1), (3), (4) és (5) bekezdése és a FESZ 31. pontja határozza meg.
Felhívja a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét az Üttv. 22. § (1) bekezdés g) pontjában és a 149. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint (6) bekezdésében foglaltakra, különös tekintettel arra, hogy a végrehajtható fegyelmi határozatból fakadó fizetési kötelezettség felszólítás ellenére történő nem teljesítése a kamarai tagság megszüntetését eredményezi.
A határozat 2021. július 16. napján jogerős és 2021. augusztus 16. napján végrehajtható
(Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság Debreceni Ügyvédi Kamarai Fegyelmi Tanácsa - DRFB-21/2020.)