A Győri Regionális Fegyelmi Bizottság Elnöke által kijelölt ... tanácsa, dr. ... ügyvéd ellen a P. 22/2020. számú fegyelmi eljárásban 2021. május 28. napján megtartott zárt fegyelmi tárgyaláson meghozta az alábbi határozatát:
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (továbbiakban: Üttv.) 131. § (3) bekezdés b.) pontja értelmében dr. ... (iroda székhelye: ..., KASZ: ...) eljárás alá vont ügyvéddel szemben fegyelmi vétség elkövetése miatt indult fegyelmi eljárást
megszünteti.
A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (továbbiakban FESZ) 40.2. a) pontja értelmében a felmerült kamarai átalányköltség a kamara terhén marad.
Ezen határozattal szemben az eljárás alá vont ügyvéd, valamint a fegyelmi biztos a másodfokú fegyelmi tanácshoz fellebbezhet. A fellebbezést az elsőfokú határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül az elsőfokú fegyelmi tanácsnál kell benyújtani és elő kell terjeszteni a fellebbezés indokait is.
A területi kamara elnöke a fegyelmi biztost a fellebbezési határidő lejártát megelőző harmadik munkanapig utasíthatja fellebbezés előterjesztésére.
A fellebbezés a határozat végrehajtására halasztó hatályú.
A Győri Regionális Fegyelmi Bizottság fegyelmi eljárás lefolytatására kijelölt regionális fegyelmi tanácsa, a fegyelmi ügyben az alábbi rendelkezésre álló iratokat értékelte:
- a Panaszos 2020..... napján kelt panasza, valamint a panaszhoz mellékletként csatolt mellékletek (inkriminált 18. sz. alatti beadvány” „15. sz. tárgyalási jegyzőkönyv” „19. sz. alatti kijavító végzés”
- Panaszos 2020 .... Re: Panasz - fegyelmi eljárás kezdeményezése - tájékoztatási kérelem (Melléklet EPAPIR-...pdf)
- a ... Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztos 2020.... napján kelt kijelölés iránti kérelem
- dr. ... 2020.... Kamarai tag adatlap
- Magyar Ügyvédi Kamara Elnöki Határozat (.... ...) 2020.... - ... Megyei Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztos kijelölése tárgyában.
- ... Megyei Ügyvédi Kamara Vezető fegyelmi biztos 2020..... ... Határozat előzetes vizsgálat elrendelése, dr. ... fegyelmi biztos kijelölése tárgyában (... panasz / dr. ... ügyvéd - (Üttv. 107. § a))
- kijelölt fegyelmi biztos felhívó levele 2020. .... -Panaszoshoz, Panaszolthoz
- dr. ... 2020.... határidő hosszabbítás kérelem (észrevételek előterjesztésére
- ... 2020.... válasz felhívásra tárgyú levele, (EPAPIR - ... „Válasz felhívásra” mellékletekkel - két fenyegető e-mail (bemásolva) Mellékletek száma 6 db - „Tisztelt ... Megyei Ügyvédi Kamara PDF”, „Tisztelt ... Ügyvédi Kamara PDF” „...-2019-15 jkv PDF” „...-2019-19 kijav végzés PDF”, ...-2019-18 ... PDF” „pártfogó-ügyvédi meghatalmazás felmondása PDF”
- dr. ... panaszolt 2020.... kelt (2020..... iktatott) Észrevétel és bizonyítási indítvány a P.22/2020 számú eljárásban
- ... 2020... bejelentés iratcsatolás - P.22/2020 - párhuzamos büntetőügy bejelentése e-papíron is megküldve Mellékletek „EPAPIR.... PDF” „...-bu pdf” „Tisztelt ... Megyei Ügyvédi Kamara 2. pdf”
- kijelölt fegyelmi biztos 2020.... levél dr. .... részére - felhívás iratanyag csatolásra
- dr. ... 2020.... válasz
- kijelölt fegyelmi biztos 2020..... előzetes eljárás meghosszabbítása (Üttv. 122. § (1)-(2))
- dr. ... 2020.... - reagálás előzetes eljárás határidő hosszabbításra
- kijelölt fegyelmi biztos 2020.... felhívás ... részére (iratcsatolás, nyilatkozattétel)
- ... 2020.....válasza - 2020.....-i keltű megkeresésre 3 Melléklet „2.Nyom.... pdf” „Tisztelt ... Ügyészség-2Nyom ...pdf” „Tisztelt ... Megyei Ügyvédi Kamara P22-2020 pdf”
- 2020.... .. Megyei Ügyvédi Kamara Határozat Előzetes vizsgálat megszűntetése
- ... Megyei Kamara Elnöke P.22/2020 Fegyelmi Biztoshoz címzett 2020.... Nyilatkozat - megszüntető határozat tudomásul vétele tárgyában
- dr. ... 2021..... megkeresés -Előzetes eljárás
- kijelölt fegyelmi biztos 2021. .... levele - Tájékoztatás, melléklet .... Határozat
- kijelölt fegyelmi biztos tájékoztató levele 2021..... - ... részére, (jogorvoslati jogra kioktatás) P.22/2020 Megszüntető Határozat kivonata
- ... Panaszos 2021..... Kifogás -... Megyei Ügyvédi Kamara előzetes eljárást megszüntető határozatával szemben, a MÜK Országos Vezető Fegyelmi Biztoshoz (azonosító EPAPIR-...) Mellékletek Száma 1 - „Tisztelt Magyar Ügyvédi Kamara Vezető Fegyelmi Biztosa P22/2020 ... kifogás pdf”
- 2021 .... ... Megyei Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztos P22/2020 kifogás felterjesztése
- Magyar Ügyvédi Kamara Országos Vezető Fegyelmi Főbiztos 2021..... -... Zala Megyei Ügyvédi Kamara Fegyelmi Biztosa fegyelmi eljárás kezdeményezésére utasító határozata
- ... Megyei Ügyvédi Kamara 2021..... - előzetes vizsgálat megszüntető határozat visszavonása P. 22/2021 fegyelmi eljárás lefolytatását kezdeményező Határozata
- Kijelölt fegyelmi biztos levele, 2021..... Győri Regionális fegyelmi Bizottság Elnökéhez Fegyelmi tanács kijelölése tárgyában
- 2021.... Győri Regionális fegyelmi Bizottság Elnöke kijelölő határozata P.22/2020 szám alatti dr. ..., mint a .. ügyvédi kamara tagja ellen elrendelt fegyelmi ügyben
- 2021.... - regionális kijelölt fegyelmi tanács tájékoztatása, dr. ... panaszolt, ... György panaszos, és kijelölt fegyelmi biztos részére, 502/2020. (XI. 16.) Korm. rend. 17. § (2) - fegyelmi tárgyalás kitűzésének, tárgyalás tartása akadályának, határidők szünetelése tárgyában
- 2021..... kijelölt fegyelmi tanács Tájékoztatás iránti Megkeresése, a ... Regionális Nyomozó Ügyészséghez címzetten a 2.Nyom.... sz. ügyben - Panaszos 2020. .... keltű ... ügyészséghez címzett panasz elbírálása, (hamis vád bűntette miatti megszüntető határozat)
- 2021. .... kijelölt fegyelmi tanács Tájékoztatás iránti Megkeresése, a ... Rendőr-főkapitányság ... Rendőrkapitánysághoz
- 2021. .... ... Rendőr-főkapitányság ... Rendőrkapitányság - ....bü számú ügyben, 2021.....-i megkeresésre érkezett válasz
- 2021..... ... Regionális Nyomozó Ügyészség tájékoztatása 2.Nyom.... ügyben, ... Nyomozó főügyészség panaszt elbíráló határozata tárgyában
- 2021..... - ... Panaszos értesítése Fegyelmi tárgyalás kitűzése tárgyában
- 2021... (14:13:26) letöltési Igazolás - ...
- 2021..... dr. .... idézése
- 2021. .... (15:12:27) letöltési Igazolás - dr. ...
- 2021.... dr. ... Bejelentés és észrevétel, fegyelmi ügyben -iratmásolat megküldési kérelemmel (2021. ... - Panaszosi Kifogás), bizonyítási indítvánnyal.
- 2021..... - Kifogás megküldés dr ... panaszolt részére
- 2021. ... ... Ügyvédi Kamara megkeresése - adatközlés tárgyában
- 2021..... ... Ügyvédi Kamara adatközlése, megkeresésre
A fegyelmi eljárás lefolytatására kijelölt fegyelmi tanács, a fenn hivatkozott, rendelkezésre álló adatok, és bizonyítékok figyelembevételével, az alábbi tényállást állapította meg:
Dr. ... Panaszolt a ... Ügyvédi Kamara tagja. Dr. ... ügyvédi tevékenysége szünetel. Szünetelésének kezdő időpontja: 2018....-2023.....
A Panaszos 2020.... napján kelt, a .... Ügyvédi Kamarához címzett, 2020..... napján érkeztetett beadványában, arra tekintettel kérte dr. ... panaszolt ügyvéd felelősségre vonását, mely szerint a panaszolt ügyvéd a ... Törvényszék ..../2012. sz. perében született ítélete kapcsán indult II. fokú eljárásban kirendelt pártfogó ügyvédjét, dr. .... 2017. májusában több alkalommal is megfenyegette e-mailben, amelyben lényegében arra próbálta rávenni a pártfogó ügyvédet, hogy az általa kilátásba helyezett, meghurcoltatástól való félelmében mondja vissza a megbízást, illetve a kirendelést, és álljon el a panaszos képviseletétől, ekként a Panaszos maradjon ügyvéd nélkül egy ügyvéd-kényszeres eljárásban. A Panaszos panaszbeadványa bemásolva tartalmazott egy 2017....-i keltű, és ...., mint címzettet rögzítő „.... sz. per” hivatkozási tárgyú e-mailt, továbbá panaszos beadványa (szintén) bemásolva tartalmazta dr. ... 2020....-i keltű „... tárgyú, .... címzettet feltüntető e-mailt.
A Panaszos álláspontja szerint, a Panaszolt ügyvéd által írt, hivatkozott e-mailekkel, a Panaszolt ügyvéd „eredményt ért el”, lévén, hogy dr. ... félelmében, a Panaszos beadványának ellenjegyzését és a ... Ítélőtáblára való eljuttatását megtagadta. (Holott a Panaszos álláspontja szerint, annak tartalmában nem volt semmi vállalhatatlan, mivel a Panaszos a Panaszolt ügyvéddel folytatott beszélgetés tartalmáról kívánta tájékoztatni a táblabíróságot.)
A Panaszos, a folyó fegyelmi eljárásban 2020...... napján kelt beadványában bejelentette, hogy a panasz tárgyát képező fenyegetésekkel okozati összefüggésben keletkezett konfliktus végül is pártfogó ügyvédje, dr. ... távozásához vezetett az adott perben. A Panaszos beadványához csatolta a hivatkozott pártfogó ügyvéd, dr. ... 2020....-i keltű, Panaszos felé címzett felmondását. A Panaszos tájékoztatta továbbá az előzetes vizsgálat lefolytatására kirendelt fegyelmi biztost arról is, hogy „a pártfogó ügyvéd, a csatolt felmondásban sem merte leírni annak valódi indokát”, ekként tehát a felmondás, - a Panaszos álláspontja szerint „csak annak fényében értékelhető, hogy a pártfogó ügyvéd számos másik ügyben is ellátja a képviseletét, de ez az egy volt olyan ügy, amelyben a megbízását felmondta, az összes többiben nem”.
A Panaszos által csatolt, „felmondása a pártfogó ügyvédi képviseletnek” tárgy - megjelölésű okirat, a Pártfogó ügyvéd 2020..... keltű, Panaszoshoz címzett pártfogó ügyvédi meghatalmazás felmondása, a ... Ítélőtábla előtti .../2019. sz., dr. ... Alperes ellen folyó perben, a pártfogó ügyvédi képviselet egyoldalú felmondását rögzítette 15 napos felmondási idővel, és tartalmazza a kirendelt pártfogó ügyvéd Panaszoshoz címzett arra vonatkozó felhívását is, mely szerint a felmondási idő alatt a Panaszos jelezze a pártfogó ügyvéd felé, hogy mi az a beadvány, amely (a Panaszos véleménye szerint) „olyat tartalmaz, amely eddig még nem került leírásra, és amely a per eldöntése szempontjából szükséges”.
A Panaszos által csatolt, Panaszoshoz címzett pártfogó ügyvédi meghatalmazás felmondásában, a felmondás indokaként a pártfogó ügyvéd, (dr. ...) egyfelől, a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. tv. 70. § (1) bekezdés a) és c) pontjaira hivatkozott, mely az alábbiak szerint szól:
„2003. évi LXXX. tv. 70. § (1) bekezdés
(1) A jogi segítő - ha annak e törvényben foglalt feltételei fennállnak - a szolgáltatási szerződésben megjelölt időszakban, és szakterületen, köteles a fél számára jogi szolgáltatást nyújtani, kivéve ha
a) a közreműködést, mint ügyvéd is köteles lenne megtagadni az ügyvédi tevékenységről szóló törvény alapján, vagy a rá vonatkozó etikai szabályzat értelmében.
b) .....
c) A fél által kért, vagy a jogi segítségnyújtó szolgálat által engedélyezett okirat, vagy beadvány készítése, nyilatkozat megtétele csak a szakmai szabályok megsértésével lehetséges.”
A Panaszos által csatolt, 2020....-i keltű Felmondásban, a Pártfogó ügyvéd, hivatkozott másfelől, az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK Szabályzat Preambulumának a), c) és e) pontjára, mely az alábbiak szerint szól:
„A magyar ügyvédi kar elfogadja és tiszteletben tartja az Európai Ügyvédi Kamarák Tanácsa által elfogadott európai jogi hivatás chartáját, mely az ügyvédi hivatás alapelveit és alapértékeit az alábbiakban határozta meg:
a) az ügyvéd függetlensége, szabad eljárás az ügyfél ügyében
b) ......
c) különböző ügyfelek között, illetve az ügyfél és az ügyvéd közötti érdekütközés elkerülése
d) .......
e) az ügyfél iránti hűség”
A Panaszos, az eljárást kezdeményező panaszbeadványa szerint, kérte továbbá a fegyelmi eljárás lefolytatását a Panaszolt ügyvéddel szemben arra tekintettel is, mivel álláspontja szerint, a Panaszolt ügyvéd, a bírók és bíróságok, bírósági eljárások méltóságának kötelező tiszteletben tartására vonatkozó etikai szabályokat súlyosan megsérti, - melyhez a Panaszos a konkrét - a Panaszos, mint Felperes és a Panaszolt ügyvéd, mint Alperes közötti, személyiségi jog megsértése miatt ..../2019. ügyszámon a ... Törvényszék előtt folyó perben, a 2019..... napján 10:00 órára tűzött tárgyalás kapcsán bekövetkezett eseményeket taglalja, és arra a Panaszolt ügyvéd által bírósághoz benyújtott (2019....-i érkeztetésű) beadványt értelmezi és részletezi. (bíróval szembeni hamis bizonyítási eszköz koholása, és bíró közokirat hamisítással való vádolása panasz szerint)
A Panaszos, a panaszbeadványában foglaltak alátámasztásaként, csatolta a ... Törvényszék .... sorszámú jegyzőkönyvét (amely a tárgyalás időpontjaként 2019....-i időpontot tartalmaz), csatolta továbbá a Panaszos a ... Törvényszék .... sorszámú, 2019..... keltű végzését (amely a tárgyalási időpont téves rögzítésének tényét, továbbá a tárgyalási jegyzőkönyv helyesbítését tartalmazza) és csatolta továbbá, a Panaszolt ügyvéd 2019....-i irat érkeztetésű Alperesi beadványát.
A Panaszos álláspontja szerint, a Panaszolt ügyvéd, a 2019....-i irat érkeztetésű beadványában, nem kevesebbet állított, minthogy a perbíró, egy meg nem tartott tárgyalásról gyártott egy fiktív jegyzőkönyvet, és egy meg nem tartott tárgyalás meg nem tartott elmulasztására alapozva állapította meg a per szünetelését, állítva, hogy a 2019....-i tárgyaláson való meg nem jelenés számára felesleges károkat okozott.
A Panaszos hivatkozott arra is, hogy a Panaszolt ügyvéd, a bírósághoz előterjesztett beadványa körében, valótlanul állította, hogy a tárgyaláson megjelent, („és az nemhogy megtartva, de beállítva sem volt”), továbbá a beadványához csatolt tárgyalási jegyzékről készült fotón egyértelműen látható volt a dátum, ami 2019...-e. Ebből fakadóan a Panaszos, mintegy kérdésként fogalmazta meg panaszbeadványa keretében a Panaszolt ügyvéd eljárása kapcsán azt is, miszerint, hogyan létezhet, hogy „hülyének nézve mindenkit”, „akár hamis”, „akár fiktív” tárgyalási jegyzőkönyvek „készítésével”, „közokirat hamisítással”, „hivatali visszaéléssel” is megvádolhatja a Panaszolt a „neki nem tetsző bírót”, mindenféle következmény nélkül, és Panaszos beadványa szerint Panaszolt „persze azt is megteheti”, hogy hamis bizonyítási eszközt készít, és használ fel (becsatol) egy polgári perben egy bíróval szemben megfogalmazott hamis vád hamis igazolásaként.
A Panaszos a panaszában hivatkozottak igazolásaként csatolta - a fenn már hivatkozottak szerint - a Panaszolt ügyvéd 2019....-i érkeztetésű Alperesi beadványát a fegyelmi eljárást kezdeményező panaszához, és kérte az eljárás lefolytatását a Panaszolt ügyvéddel szemben.
A Panaszos, panaszbeadványa benyújtását követően, a ... Ügyvédi Kamarához címzett, 2020..... napján (e-mailben) megküldött elektronikus levele útján, arról is tájékoztatta a Kamarát, hogy pártfogó ügyvédje, dr. ... arról tájékoztatta, mely szerint megindult ellene az előzetes vizsgálat dr. ... „feljelentése” alapján.
A Panaszos által, Panaszolt ügyvéddel szemben kezdeményezett ügyben, a ... Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosának 2020....-i keltű kijelölés iránti kérelmére, az ...., .... számú, 2020.... napján kelt MÜK Elnöki határozattal, a ... Megyei Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosa került kijelölésre, az előzetes vizsgálat lefolytatására, a Panaszos által kezdeményezett fegyelmi ügyben.
A ... Megyei Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosa, 2020..... napján kelt P.22/2020. számú határozatával az előzetes vizsgálat elrendeléséről határozott, és az előzetes vizsgálat lefolytatására a ... Megyei Ügyvédi Kamara fegyelmi biztosát, dr. ... fegyelmi biztost rendelte ki - az Üttv. 1. § (3) bekezdésébe ütköző - az Üttv. 107. § a) pontja szerinti fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja miatt az előzetes vizsgálat lefolytatására.
Dr. ... fegyelmi ügyiratok között fellelhető 2020..... keltezést rögzítő Kamarai adatlapjából kitűnően, a Panaszolt, a ... Ügyvédi Kamara tagja, aki 2018.... napjától 2023..... napjáig szünetelő státuszban lévő ügyvéd. A szünetelő státuszban lévő ügyvéd jogállásáról, az Üttv. 55. § (1) bekezdése az alábbiak szerint rendelkezik: „Az ügyvédi tevékenység szüneteltetése alatt az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem gyakorolhatja a kamarai tagságból, vagy kamarai nyilvántartásba vételből eredő jogokat, és - tagdíj fizetése, valamint az adatváltozás bejelentése kivételével - nem terhelik az abból fakadó kötelezettségek.”
Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy a szünetelő statusban lévő ügyvéd magatartása, ne valósíthatna meg fegyelmi vétséget, mivel az Üttv. 107. § értelmében „Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető, vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztés alatt álló kamarai tag, vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha
a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő jogszabályban, a MÜK Alapszabályában, vagy etikai szabályzatában meghatározott kötelességét szándékosan, vagy gondatlanságból megszegi, vagy
b) az ügyvédi tevékenységen kívüli szándékos, vagy gondatlan magatartásával az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti.”
A Panaszos részéről előterjesztett panaszbeadvány tárgyát képező, a panasz szövegébe bemásolva hivatkozott, a Panaszos pártfogó ügyvédjének dr. ... címzett, első, 2017....-i keltű (panaszos által kifogásolt tartalmú) e-mail keltének időpontjában, a Panaszolt ügyvéd adatlapjának adatai alapján, Panaszolt, még aktív státuszú ügyvéd volt. A Panaszos által panaszbeadványában hivatkozott, és kifogásolt - Pártfogó ügyvédnek küldött - második e-mail keltének 2020..... időpontjában, továbbá a ... Törvényszék előtt zajló, Panaszos által panasz keretében kifogásolt, (és Panaszos részéről feljelentés keretében is inkriminált) 2019....-i tárgyalási események, és azzal összefüggésben, Panaszos által hivatkozott 2020. ...-i bírósági érkeztetésű - Panaszolt által jegyzett - beadvány időpontjában a Panaszolt ügyvéd ügyvédi tevékenysége, az ügyvédi adatlap adatai alapján, már szünetelt.
A Panaszolt ügyvéd magatartásának fegyelmi megítélése körében a jelen panasz ügyben, nem dr. ... aktív/ ill. szünetelő státusza bír jelentőséggel, hanem az, ami a Panaszos panaszbeadványához csatolt fenn már hivatkozott ... sz.-ú tárgyalási jegyzőkönyvből, a ... Törvényszék .... sorszámú végzéséből, továbbá a szintén Panaszos részéről csatolt 2019....-i érkeztetésű beadványból, valamint a szintén Panaszos által csatolt, dr. ... Panaszoshoz címzett 2020...-i keltű Megbízás Felmondását tartalmazó dokumentumokból tényként állapítható meg: a Panaszolt ügyvéd, a Panaszos részéről kifogásolt magatartások során nem ügyvédként (a megbízásos ügyvitel keretei között), hanem peres félként, mint polgári jogi magánfél (Alperes) vett részt, a Panaszos által hivatkozott eljárás során.
Az ügyben - a fegyelmi tanács írásbeli megkeresésére - ... Regionális Nyomozó Ügyészség által 2021.....-én kelt tájékoztatásban (2.Nyom.... szám alatt) közölt adatok alapján, továbbá a Panaszos által csatolt iratokból (Panaszos által csatolt nyomozóhatósági határozatok) tényként állapítható meg, hogy ...Panaszos, mint Feljelentő, 2020....-én hamis vád bűntette és polgári ügyben elkövetett hamis tanúzás bűntette miatt feljelentésként értékelhető beadványt terjesztett elő, (Legfőbb Ügyészségen) a ... Törvényszéken .... számon, később .... ügyszámon személyhez fűződő jog megsértése miatt folyamatban lévő polgári per Alperesének, dr. ... ügyvéd (egyébként panaszeljárás keretében is kifogásolt) magatartását sérelmezve.
A ... Főügyészség, ... feljelentését a ... Rendőr-főkapitányságnak megküldte, amely Főkapitányság az eljárás lefolytatását a ... Rendőr-főkapitányság ... Rendőrkapitányság hatáskörébe utalta. Ezen Rendőrkapitányság 2020....-én nyomozást rendelt el, majd a bűnügyet mindkét feljelentett cselekmény vonatkozásában ....bü. számú, határozatával, 2020....-én a ... Regionális Nyomozó Ügyészségre áttette, az áttételt, a Be. 30. § e) pontjának ec) pontjára alapítottan, az indokolás körében arra hivatkozva, hogy „a bíró sérelmére, működésével kapcsolatosan elkövetett magatartás és a polgári ügyben elkövetett hamis tanúzás bűntettének elkövetése gyanúját keltő cselekmény szoros személyi és tárgyi összefüggést mutat.”
A ... Regionális Nyomozó Ügyészség 2020....-én kelt, 2.Nyom ... szám alatti határozatával, az eljárást a hamis vád bűntette vonatkozásában bűncselekmény hiányában megszüntette, egyúttal a bűnügyet a polgári ügyben elkövetett hamis tanúzás bűntette vonatkozásában, az eljárás lefolytatására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező ... Rendőr-főkapitányság ... Rendőrkapitányságának áttette, azzal, hogy dr. ... ügyvéd polgári ügyben elkövetett hamis tanúzás bűntettének gyanúját keltő feljelentett cselekménye vonatkozásában - a Be. vonatkozó rendelkezései alapján - kizárólagos ügyészségi nyomozásnak nem volt helye.
A ... Regionális Nyomozó Ügyészség 2020...... napján kelt - szintén Panaszos által becsatolt - fenn hivatkozott számú megszüntető határozata indokolásában, a ... Regionális Nyomozó Ügyészség, arra hivatkozott, (indokolás 2.o. utolsó bek., 3.o. első bek.) hogy a Panaszos, mint „feljelentő által sérelmezett, az eljáró bírót érintően, a peres eljárásban előterjesztett beadványban közöltek, nem értékelhetőek hamis vádolásként, azokkal ugyanis dr. ... az eljárás szünetelésére vonatkozó, magára nézve sérelmesnek tartott döntésével kapcsolatos észrevételeit rögzítette, valamint a megtartott tárgyalás időpontjának elírása folytán téves tartalmú - a bíró által egyebekben hivatalból korrigált - jegyzőkönyvezését kifogásolta. Ugyanakkor tényszerűen nem közölt olyan adatokat, amelyekre figyelemmel nyilatkozata alkalmas lett volna a hivatkozott bűncselekmény megvalósítására” A határozat további indokolása szerint „A feljelentő által sérelmezett kijelentések bármely bűncselekmény megállapítására alkalmas tényállításnak nem tekinthetőek, azok dr. ... ügyvéd saját, szubjektív véleményét tükrözik. Erre tekintettel a hivatkozott kijelentések, a hamis vád bűntettét - a bűncselekmény megállapíthatóságához szükséges feltételek hiányában nem merítik ki, ezért e vonatkozásban az eljárás bűncselekmény hiányában történő megszűntetésének van helye.”
Az eljárás megszüntetéséről, továbbá a polgári ügyben elkövetett hamis tanúzás bűntette miatt indult eljárás, hatáskörrel és illetékességgel rendelkező ... Rendőr-főkapitányság ... Rendőrkapitányságának történő áttételéről rendelkező határozat a Panaszos részére kézbesítésre került, melynek keretében a határozat rendelkező részét követő jogorvoslattal kapcsolatos részében, a Panaszos, mint Feljelentő, tájékoztatásra került arról, hogy a Be. 369. § (2) bekezdése és a Be. 350. § (2) bekezdése alapján a határozat ellen panasznak nincs helye.
... Panaszos, mint Feljelentő, az eljárást megszüntető fenti határozattal szemben 2020....-én kelt beadvánnyal, 2020.....-én, panaszt terjesztett elő. A Panaszos, e beadványát a panaszügyben a Kamara felé tett 2020. ....-i keltű bejelentéséhez csatolta.
A Panaszos - mint Feljelentő - bűnügyi megszüntető határozattal szembeni bűnvádi panaszát, - a fegyelmi tanács írásbeli megkeresésére közölt 2021....-én kelt, 2. Nyom.....szám alatti ... Regionális Nyomozó Ügyészség által küldött tájékoztatás szerint - a ... Nyomozó Főügyészség, .... sz. 2020.... napján kelt határozatával bírálta el, és az eljárás megszüntetése ellen irányuló rész vonatkozásában, azt, mert az nem az előterjesztésre jogosulttól származott -, míg az áttételt sérelmező rész vonatkozásában, mert az törvényben kizárt, - elutasította.
A fegyelmi tanács írásbeli megkeresésére a ... ... Rendőrkapitánysága által .... bü. alatt közölt 2021. ...-i időbélyegzőjű írásbeli tájékoztatás alapján, a fegyelmi eljárásban tényként volt megállapítható, hogy a
... Rendőr-főkapitányság ... Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztálya előtt .... szám alatt, a Btk. 272. § (1) bekezdésébe ütköző és az (5) bekezdés I. fordulata szerint minősülő polgári ügyben elkövetett hamis tanúzás bűntette miatt ... (Panaszos), feljelentése alapján indított eljárás 2021....-én a Be. 398. § (1) bek. g) pontja alapján - mivel az alapügyben eljáró hatóság feljelentése hiányzott - megszűntetésre került.
A fegyelmi tanács megkeresésére közölt, fenn már hivatkozott nyomozóhatósági tájékoztatás szerint, „a határozat ellen panasz nem került előterjesztésre, az jogerőre emelkedett. Az ügyben gyanúsítotti kihallgatás foganatosítására nem került sor, az eljárás nyomozati szakban megszüntetésre került.”
A Panaszolt ügyvéd, a panaszügyben előterjesztett 2020..... napján kelt nyilatkozatában bejelentette, hogy ügyvédi tevékenysége szünetelése saját elhatározáson alapuló (egészségügyi tárgyú) okokból szünetel.
A Panaszolt ügyvéd rögzített annak tényét is, miszerint az említett tárgyalásokon, mint magánszemély vett részt. Hivatkozott arra is, hogy a perben semmiféle ügyvédi tevékenységet nem gyakorolt és nem gyakorol, lévén, hogy magánszemélyként vett részt az eljárásban, így az előzetes vizsgálat körében hivatkozott Üttv. 107. § a) pontja, álláspontja szerint nem foghat helyt.
A Panaszolt ügyvéd utalt arra is, hogy bizonyítékkal nem rendelkezik, lévén, hogy nemleges tényt nem lehet bizonyítani.
Hivatkozott arra is, hogy részéről sem a Panaszost, sem a részére kirendelt Pártfogó ügyvédet nem fenyegette meg, és utalt arra is, hogy a szükséges bizonyítékokat a Panaszosnak kell szolgáltatnia, neki kell bizonyítania mindazt, amit állít.
Dr. ... arra is hivatkozott, hogy a Pártfogó ügyvéd tekintetében részéről nem a beadvány tartalmát kifogásolta, hanem azt, hogy a beadványból úgy tűnik, hogy az, az ellenérdekű Ügyvéd szavai (és nem az Ügyfélé).
Utalt arra is, hogy a kifogásolt tartalom miatt akkor elhatárolódott az ügyvéd, amit részéről elfogadott, így befejezettnek tekintette azt.
Hivatkozott dr. ... arra is, hogy a pártfogó ügyvéd kollégához címzett beadványában összességében arra kérte a kollégáját, hogy beadványát egészítse ki és jelezze, hogy az ott írtak nem az ő szavai, változtatás nélkül továbbította azokat. A beadvány pedig olyan kitételeket tartalmaz, amely egyfelől megengedhetetlen, másfelől valótlan, azaz kizárólag az Ő (Panaszolt ügyvéd) lejáratását szolgálta. Hivatkozott dr. ... arra is, hogy álláspontja szerint, a Panaszosnak kell a panaszbeadványában tett állításait bizonyítania. Továbbá utalt arra is, hogy végképp érthetetlen számára az is, hogy egy ügyvéd miért tagadja meg egy beadvány ellenjegyzését és benyújtását az Ítélőtáblára, ahelyett, hogy felmondana. A Panaszolt ügyvéd nyilatkozata szerint, a bírósági ügy iratai között fellelhetők azok a beadványok, amelyekből kiderül, hogy a Panaszos maga mondott fel a pártfogó ügyvédnek, mivel „megcsonkította” a beadványait. Utalt végül arra is, hogy álláspontja szerint, Panaszos panaszjoga is kétséges, lévén, hogy az érintett dr. ... sem érezte magát sem sértve, sem fenyegetve. Indítványozta ezért az Ítélőtábla megkeresését arra nézve, hogy a Panaszos „Ismételt kérelem” elnevezésű, 2020....-i keltű, és a „Sürgős tájékoztatási kérelem” elnevezésű, 2020....-i keltű beadványok beszerzése iránt a fegyelmi szerv intézkedjen.
A Panaszolt ügyvéd, 2020..... napján a kijelölt fegyelmi biztos felé tett nyilatkozatában utalt arra is, hogy a Panaszos, több ízben tett ellene feljelentést, mindannyiszor eredménytelenül. Utalt továbbá arra is, hogy több, mint ... éve tagja a Kamarának, és megismételte, hogy végképp érthetetlen számára, hogy vajon miért indul ellene ügy olyan kérdésben, amelyet maga a sértett pártfogó ügyvéd sem sérelmez.
2020..... napján kelt határozatával a kijelölt fegyelmi biztos az előzetes vizsgálatot az Üttv. 123. § (1) bek. c) pontja alapján megszüntette.
A határozat indokolása szerint a bejelentő és az ügyvéd között évek óta folyó jogvita egyik mellékszálának volt tekinthető a fegyelmi ügy, melynek körében a Panaszos bejelentő elsősorban a panaszbejelentés alapjául is szolgáló, a Panaszos által kezdeményezett büntetőeljárásokra hivatkozott, amelyek azonban a bejelentő által is elismerten nem vezettek eredményre.
A kijelölt fegyelmi biztos határozatának indokolása szerint, a bejelentő által írt polgári peres eljárásban való részvétel, illetve ennek hiánya a vizsgálat tárgyát nem képezte, mivel a magánfélként eljáró ügyvédre a jogi képviselőre vonatkozó megbízásos ügyvitelre vonatkozó szabályok értelemszerűen nem vonatkoznak, egyébiránt pedig a polgári perekben a jelen mulasztásos cselekményeket a bíróság bírálja el és a bíróság ad helyt a mulasztások kimentésére vonatkozó indítványoknak is. Erre tekintettel a kijelölt fegyelmi biztos szerint a vizsgálat során az volt megállapítható, hogy az eljárás alá vont ügyvéd, mint magánfél, a polgári peres eljárás során a bíróság előtt különböző tartalmú nyilatkozatokat tett, ezek azonban nem voltak alkalmasak arra, hogy az ügyvédi hivatás tekintélyét csorbítsák, melyre tekintettel az előzetes vizsgálatot a fegyelmi biztos megszüntette.
A fegyelmi biztos fegyelmi eljárást megszüntető határozatával szemben a Panaszos terjesztett elő kifogást, mely 2021..... napján kelt beadvány a fegyelmi eljárás lefolytatását célozta. A Panaszos kifogása keretében, kifejezetten sérelmezte az előzetes vizsgálatot megszüntető határozat indokolását azzal, hogy annak tartalma, a pártfogó ügyvéd többszörös fenyegetésére még csak ki sem tért. Utalt a panaszos kifogása arra is, hogy a minősíthetetlen magatartás ügyvédek között nem engedhető meg, még abban az esetben sem, amennyiben a fél inaktív. Hivatkozott arra is, hogy a büntetőügyben eljáró hatóságok határozata a fegyelmi ügyben eljáró szervet semmilyen tekintetben nem köti, az pedig, ha egy magatartás nem valósít meg bűncselekményt, az fegyelmi-, etikai vétséget még bőven megvalósíthat. A panaszos utalt arra is, hogy az eljárások még nem fejeződtek be. A panaszos kifogása keretében megismételte a 2019....-i tárgyalási eseményekkel kapcsolatosan előterjesztett panaszát. Hivatkozott továbbá arra is, hogy az egy héttel későbbi tárgyalási jegyzék csatolása - álláspontja szerint - hamis vádként azért nem minősülhetett, mert a „galádságot” „alkalmatlan eszközzel” követték el. Ezzel összefüggésben megjegyezte azt is, hogy ettől még a hamis bizonyítási eszköz csatolása megtörtént, ami ugyancsak bűncselekmény, legfeljebb nem a nyomozó ügyészség, hanem a rendőrség hatáskörébe tartozik, és ügyvédi tevékenységen kívül, magánemberként elkövetve is alkalmas az ügyvédi kar jó hírnevének a csorbítására. A Panaszos végül kifogásában utalt arra is, hogy az „akció” alkalmas volt arra is, hogy a perbíró személyében változás következzen be. A Panaszos kifejtette abbéli vélekedését is, hogy az ügyvédnek (magánemberi minőségben is) ki kell adnia a tiszteletet a bíróságnak, a bírónak, az eljárások méltóságát is tiszteletben kell tartania, hiszen mindenki tudja róla, hogy ügyvéd. Így a Panaszos álláspontja szerint, a magatartás akkor is alkalmas az ügyvédi kar lejáratására, ha éppen nem az ügyvédi mivoltában minősíti a bírókat.
A Panaszos részéről benyújtott kifogást a MÜK Országos Vezető Fegyelmi Főbiztosa által kijelölt, Országos Fegyelmi Főbiztos bírálta el, és a ....szám alatt meghozott, 2021.....-én kelt határozatásban, a Panaszos kifogását részben megalapozottnak tekintve, a fegyelmi eljárás lefolytatására utasította a kijelölt fegyelmi biztost, azzal, hogy álláspontja szerint, a tárgyalás megalapozott vizsgálatához részletes bizonyítást szükséges folytatni, ami csak egy fegyelmi eljárás keretében végezhető el, amelynek körében nem mellőzhető a felek meghallgatása, a bejelentő jogi képviselőjének a meghallgatása, továbbá a megindított büntetőeljárások eredményének, illetve jelenlegi állásának tisztázása.
A Győri Regionális Fegyelmi Bizottság Elnöke 2021. .... napján kelt kijelölő határozata alapján a dr. ... ellen P.22/2020 szám alatt indult fegyelmi ügyben kijelölt eljáró Fegyelmi tanács, 2021. .... intézkedésével, a P.22/2020 fegyelmi ügyben, a 478/2020. (IX. 3.) kormányrendelet által elrendelt veszélyhelyzetre figyelemmel, az 502/2020. (XI. 16.) Korm. rendelet (továbbiakban: Vkr.) 17. § (1), (2) bekezdése alapján, a fegyelmi tárgyalás kitűzése, és annak megtartása elhalasztásáról tájékoztatta a Panaszost, és a Panaszoltat.
Az eljáró fegyelmi tanács, ezt követően, a fegyelmi ügyben, a fenn már hivatkozott írásbeli megkereséseket - a Panaszos részéről hivatkozott büntető eljárások mikénti állásának közlésére nézve kiadta, majd 2021. .... napján, a fegyelmi ügyben a fegyelmi tárgyalást 2021..... napjára 14:00 órára kitűzte, és a fegyelmi tárgyalásra, a Panaszolt ügyvédet - idézte, - míg a Panaszost, a fegyelmi tárgyalás kitűzésének tényéről értesítette.
Az eljáró fegyelmi tanács rögzíti, hogy a panaszolt ügyvéd elektronikusan megküldött idézése - a Letöltési Igazolás adatai szerint - 2021..... napján (15:12:27) letöltésre került, míg a Panaszos fegyelmi tárgyalás kitűzésére vonatkozó értesítése, a Letöltési Igazolás adatai szerint, 2021..... napján (14:13:26) letöltésre került.
A Panaszolt ügyvéd, 2021..... napján kelt EPAPIR-.... azonosító szám alatt „Bejelentés és észrevétel” tárgyú beadványt terjesztett elő a fegyelmi tanácshoz.
A Panaszolt, hivatkozott P.22/2020. számú, fegyelmi ügyben benyújtott beadványa elején, a beadvány 2. bekezdésében a következőket rögzítette: „Egyértelműen közlöm tehát, hogy a fegyelmi tárgyaláson nem veszek részt, azt sem egészségem, sem anyagi helyzetem, sem erkölcsi meggyőződésem nem teszi lehetővé”.
A Panaszolt ügyvéd, beadványában kérte a Panaszos kifogását megküldeni.
Beadványa keretében, Panaszolt ügyvéd hivatkozott arra is, hogy az idézésben az sem került közlésre, hogy mi a fegyelmi eljárás alapja, („már azon kívül, hogy azt a Főbiztos elrendelte”) így arra vonatkozó álláspontját fejtette ki, hogy „nincs mi ellen” védekeznie, hivatkozott arra is, hogy „maga a fegyelmi biztos sem tudja, miért is kellene lefolytatni a fegyelmi vizsgálatot.” Ennél fogva (írja Panaszolt ügyvéd) maga sem tudja, „mi ellen kellene védekeznem.”
A Panaszolt ügyvéd, hivatkozott beadványában arra is, hogy a „semmi ellen előterjesztett védekezését” a beadványa kereteiben igyekszik összefoglalni.
Hivatkozott a Panaszolt ügyvéd - a Kifogást elbíráló határozat tartalmára utalással - arra, hogy álláspontja szerint feltételezésekre fegyelmi eljárás sem alapítható.
Utalt Panaszolt ügyvéd arra is, miszerint „ha a fegyelmi eljárás netán azért kerülne lefolytatásra, mert a polgári ügyben elkövetett hamis tanúzás vonatkozásában az eljárást le kell folytatni” - idézve a BTK. 274. § rendelkezéseit - utalt arra is, hogy „az alapügy, még javában tart, talán 2-3 év múlva be is fejeződik.”
Hivatkozott arra is, hogy a Panaszos perbeli ellenfele, továbbá arra is, hogy nem szolgáltatott sem hamisokiratot, sem hamis tárgyi bizonyítási eszközt, és nyilatkozott arra nézve is, hogy ellene folyamatban lévő büntetőeljárásról sincs tudomása.
Észrevételt tett Panaszolt arra is, - a Panaszos kifogását elbíráló határozat indokaira utalva - hogy a „Főbiztos határozata nem tartalmazza, mely iratok tartalmaznak olyan adatokat, amely az én fegyelmi felelősségemre utalnak” továbbá, megjegyezte azt is, szintén a kifogást elbíráló határozat indokaira hivatkozva, hogy az eljárást le kell folytatni, „majd akkor, ha engem hamis tanúzásért elmarasztalnak”.
A Panaszolt ügyvéd beadványában rögzítette azt is, hogy amennyiben a „t. Fegyelmi Bizottság kötelességéhez híven, végre áttanulmányozza az ügy bírósági iratait, meg fogja találni a Panaszos beadványát, amelyből az derül ki, hogy nem más, hanem ő mondott fel dr. ..., többek között azért, mert „megcsonkította” a beadványait, sőt „egy fontos beadvány el sem került az Ítélőtáblához”.
Panaszolt ügyvéd beadványa keretében (az előzetes vizsgálat során egy ízben már előterjesztett indítványával egyezően) indítványozta a ... Ítélőtábla megkeresését, a Panaszos „Ismételt kérelem” elnevezésű, 2020....-i keltű, és a „Sürgős tájékoztatási kérelem” elnevezésű, 2020....-i keltű beadványok megküldése iránt, mivel álláspontja szerint ezekből kiderül, hogy mit tett, vagy nem tett „félelmében” a pártfogó ügyvéd, és miből táplálkozott ez a „félelem”.
Beadványa végén Panaszolt ismételten kérte a Panaszos kifogásának részére történő megküldését, (megküldésre került) és kérte az eljárás megszűntetését.
Majd beadványa végén bejelentette, hogy nem járul hozzá a fegyelmi tárgyalás távollétében történő megtartásához.
Az eljáró fegyelmi tanács, tekintettel arra, hogy a Panaszolt a fegyelmi tárgyalásra szóló idézésre megküldött - hivatkozott P.22/2020. sz. fegyelmi ügyben benyújtott beadványa legelején, rögtön a beadványa második bekezdésében egyértelműen közölte, hogy a fegyelmi tárgyaláson nem vesz részt. („azt sem egészségem, sem anyagi helyzetem, sem erkölcsi meggyőződésem nem teszi lehetővé”) így a Panaszolt beadványa utolsó sorában közölt nyilatkozatát (a panaszolt ügyvéd tárgyalás távollétében történő megtartásához való hozzá nem járulása körében) azt, az eljáró fegyelmi tanács, a kitűzött tárgyalás megtartása akadályának nem találta. Az idézés, a távolmaradás eljárásjogi következményeit tartalmazza, a fegyelmi ügyben a Panaszolt ügyvéd álláspontját, a benyújtott írásbeli beadványaiban kifejtette, a rendelkezésre álló, az előzetes eljárás körében beszerzett, valamint a fegyelmi tanács által küldött megkeresésekre érkezett válaszok alapján, - a tárgyalási részvétellel kapcsolatosan tett kategorikus közlésére tekintettel - a kitűzött tárgyalás megtartásának akadályát, a tárgyalás elhalasztásának indokát a fegyelmi tanács nem látta.
Az eljáró fegyelmi tanács, tekintettel arra, hogy a panaszos ... Ügyvédi Kamarához címzett panaszbeadványa, továbbá a részéről csatolt okiratok, valamint a panaszos részéről tett részletes beadványok, írásbeli nyilatkozatok és bejelentések a panaszügy elbírálását képező tényállás feltárására a fegyelmi tanács részéről beszerzett egyéb adatok figyelembevételével, alkalmasak voltak, így a fegyelmi tanács a panaszos, mint bejelentő, idézésére, az eljárásban történő meghallgatására indokot nem látott, ilyen indok a fegyelmi tárgyalás keretében sem vetődött fel, ezért a panaszos személyes meghallgatását az eljárásban mellőzte.
A fegyelmi tanács, dr. ..., pártfogó ügyvéd fegyelmi tárgyalásra történő tanúkénti idézését és meghallgatását a fegyelmi ügyben, tekintettel a Panaszos részéről becsatolt dokumentumokra - így különösen, a pártfogó ügyvéd, 2020..... napján kelt Felmondás tárgyú dokumentum tartalmában foglaltakra - szükségtelennek tekintette. Miután pedig a fegyelmi tárgyaláson sem merült fel olyan körülmény, vagy indítvány, amely a pártfogó ügyvéd meghallgatását indokolta volna, így a pártfogó ügyvéd fegyelmi eljárásban tanúként történő meghallgatását mellőzte.
A fegyelmi tanács, a Panaszolt ügyvéd részéről, a Panaszos „Ismételt kérelem” elnevezésű, 2020....-i keltű, és a „Sürgős tájékoztatási kérelem” elnevezésű, 2020....-i keltű beadványok beszerzésére vonatkozó bizonyítási indítványát mellőzte, tekintettel arra, hogy a Felmondás indokai körében, a Panaszos által becsatolt, személyesen pártfogó ügyvéd által jegyzett, és Panaszoshoz címzett dokumentum az eljárásban rendelkezésre állt, azt szükségtelennek tekintette.
A fegyelmi tanács tehát, a fegyelmi határozat indokolásának elején részletesen felsorolt, és pontosan megjelölt adatok, és a lefolytatott bizonyítás alapján, az egyes kifogásolt, panasz tárgyát képező magatartások vizsgálata alapján, a következő megállapításokra jutott:
A Panaszos részéről kifogásolt magatartások:
1. az ügyvédtársadalmat lejárató, ügyvédhez nem méltó magatartás tanúsítása - pártfogó ügyvéd, dr. ... fenyegetése, presszionálása, és ezzel okozati összefüggésben, beadvány ellenjegyzésének megtagadása és eljuttatása a ... Ítélőtábla felé, illetve a pártfogó ügyvéd arra való késztetése, hogy a fenyegetések, illetve a kilátásba helyezett meghurcolástól való félelmében mondja vissza a panaszos megbízását, álljon el a képviselettől és így panaszos ügyvéd nélkül maradjon egy ügyvédkényszeres eljárásban.
A Panaszos panaszbeadványába bemásolt 2 db - mail közül az egyik e-mail egy 2017....-i keltezést tartalmazó bemásolt e-mail, melynek időpontjában a panaszolt ügyvéd státusza aktív volt ugyan, viszont az e-mail tárgyát képező .... sz. perben az eljárás rendelkezésre álló adataiból kitűnően a Panaszolt dr. ... nem ügyvédként, hanem a Panaszos, mint Felperes részvételével zajló polgári perben magánfélként (Alperesként) járt el.
A Panaszos részéről a panaszbeadványba bemásolt, dr. ... részéről a pártfogó ügyvéd felé küldött e-mail tárgya annak sérelmezése, hogy a pártfogó ügyvéd által jegyzett beadvány keretében nem került kellő hangsúllyal megjelölésre annak ténye, hogy a beadvány mely része tartalmazza a képviselt gondolatait, és annak mely része, a jogi képviselő gondolatait megfogalmazó sorok.
A fegyelmi tanács, annak leszögezése mellett, hogy ilyen típusú megkülönböztetést sem a régi Pp., sem az új polgári perrendtartás nem ír elő, a Panaszos részéről bemásolt első e-mail tartalmát, az eljáró fegyelmi tanács sem fenyegetőnek, továbbá presszionáló, vagy kényszerítő hangvételűnek nem találta. Annak tartalma - ideértve kamarai etikai bizottság, vagy a facebook felemlítését is - nyilvánvalóan nem tekinthető olyan (hátrányos) következmény kilátásba helyezésének, amely az akaratlagos magatartás tanúsítására való képesség befolyásolására/elvonására a pártfogó ügyvéd eljárását tekintve alkalmas volna.
Ezt támasztja alá az a körülmény is, miszerint a pártfogó ügyvéd, ezen hivatkozott e-mailt követően is, a Panaszos részéről bemásolt következő e-mail időpontjáig azaz 2020.....-ig, nyilvánvalóan a Panaszos megelégedése mellett látta el feladatát, hiszen a fenti két időtartam közötti további e-mailes levelezést Panaszos nem csatolt be, továbbá ilyenre nem is hivatkozott, következésképpen a 2017....-i e-mail, a Panaszos részéről, a fegyelmi eljárás indokául hivatkozott pressziót és fenyegetett helyzetet, (a pártfogó ügyvéd eljárása kapcsán), valamint a Panaszos által megjelölt következményt (pártfogó ügyvéd felmondása) és ezek közti okozati összefüggés fennálltát nem igazolja.
A 2020...-i panaszos részéről bemásolt második e-mail tartalma újólag is annak taglalását tartalmazza a Panaszolt, (hivatkozott perben magánfélként résztvevő Alperes ügyvéd) részéről, mely szerint a felperesi panaszos beadványok keretében nem különül el a privát vélemény és a peres fél magánvéleménye, amit az e-mai tartalma ismételten, és kifejezetten sérelmez. Az e-mail tartalma, számba veszi a másik fél beadványa kapcsán mindazokat a tényállításokat, amelyek a Panaszolt ügyvéd, mint Alperes magánfél olvasatában akár a bűncselekménnyel való vádolást is kimerítik, melyek kapcsán a további hasonló eseték megelőzése érdekében taglalja a jogaiban sértett fél lehetőségeit, így a fegyelmi eljárás kezdeményezésének lehetőségét, illetve a hamis vádaskodás okán a büntetőhatósághoz való fordulás alanyi jogi lehetőségét.
A fegyelmi tanács rögzíti, hogy a Panaszos által beadványába bemásolt e-mail hangvétele határozott.
Amennyiben annak címzettje, azt magára nézve sérelmesnek, illetve pártfogó ügyvédi akaratlagos magatartását tekintve befolyásolására alkalmasnak ítélte (miként erre a Panaszos hivatkozik), úgy ennek következményeit a pártfogó ügyvéd (mint jogaiban sértett fél) jogosult, a polgári ügyben magánfélként eljáró Alperessel szemben érvényesíteni.
A Panaszos 2020..... napján előzetes eljárás folytatása során megtett nyilatkozatához mellékelte a Pártfogó ügyvéd Panaszoshoz címzett 2020....-i keltű felmondását. A pártfogó ügyvédi meghatalmazás felmondása tényszerűen, és a jogszabályi megjelölésekkel együtt tartalmazza a felmondás konkrét indokait, amelyek között a Panaszos által megjelölt indok egyáltalán nem szerepel.
Ezt egyébként a fegyelmi eljárás során tett 2020. .... napján kelt írásbeli beadványában maga a Panaszos is elismerte
A fegyelmi tanács rögzíti, miszerint a Panaszos részére kirendelt pártfogó ügyvédnek, a felmondása indokait tartalmazó beadványát, a Panaszoson kívül, az őt kirendelő hatóság felé,(az ügyben való felmentését kérve), továbbá a bíróság részére is el kellett juttatnia.
Következésképpen kizárt, hogy -a Panaszos beadványában hivatkozott indok fennforgása esetén - a Pártfogó ügyvéd erre, a felmondás indokai körében ne hivatkozott volna, mint ahogy az is kizárt, hogy - a fegyelmi eljárás keretében - a Felmondásban hivatkozott indokoktól eltérően, más indokokra hivatkozott volna.
Tekintettel tehát arra, hogy az előzetes vizsgálat keretében Panaszos által rendelkezésre bocsátott 2020....i keltű felmondás tartalmazza a pártfogó ügyvéd pártfogó ügyvédi képviselet megszüntetését célzó nyilatkozatának indokait, - a csatolt email levelezések fentiek szerint taglalt tartalmának fényében - a fegyelmi tanács a pártfogó ügyvéd meghallgatását indokolatlannak és szükségtelennek tartotta, ezért nevezett tanúként való idézését, és meghallgatását, az eljárásban mellőzte.
A fegyelmi tanács rögzíti, hogy a fenti bizonyítékok mellett, jelen fegyelmi ügyben annak további vizsgálatára, illetve annak firtatására, hogy egy pártfogó ügyvéd - miként arra a Panaszos panaszbeadványában utalt - mely okból (miért, és milyen indokkal) tagadja meg valamely általa képviselt fél beadványának ellenjegyzését, illetve bírósághoz továbbítását, nincs módja vizsgálni a jelen ügyben eljáró tanácsnak. Amennyiben az, mint Ügyfél számára sérelmes, kizárólag az érintett ügyvéddel szembeni eljárás keretében volna vizsgálható. A felmondást közlő 2020 ...i levél - pártfogói felmondás indokait rögzítő tartalma alapján, jelen fegyelmi ügyben erre sem indok, sem szükség sincs.
A Panaszos részéről kifogásolt magatartások kapcsán
2. a bírók és bíróságok, bírósági eljárások tiszteletben tartására vonatkozó etikai szabályok megsértése,
3. továbbá bíróval szembeni hamis bizonyítási eszköz koholása, bíró közokirat-hamisítással történő gyalázása,
4. továbbá a ... Törvényszéken folyó perben a 2019....-én 10:00 órára tűzött tárgyalás kapcsán zajlott történésekkel összefüggő,
5. a panaszolt ügyvéd, mint alperes 2019....-i érkeztetésű beadványával összefüggő panaszok kapcsán
a fegyelmi tanács a következő álláspontra jutott:
A fegyelmi tanács újólag is kiemeli, hogy a Panaszos által, a panaszeljárás keretében hivatkozott ... Törvényszék előtt folyó polgári peres ügyben dr. ... nem ügyvédként, hanem mint polgári peres fél, magánfélként vett részt az eljárásban. Erre tekintettel a Panaszolt dr. .... alperesi magatartása, mint magánfél eljárása, értelemszerűen e perbeli jogállása szempontjából vizsgálandó a - Panaszos részéről vele szemben kezdeményezett fegyelmi eljárásban, - és nyilvánvalóan más szempontból közelítendő és ítélendő meg, mint a megbízásos ügyvitel keretében eljáró jogi képviseleti feladatokat ellátó ügyvéd eljárása és tanúsított ügyvédi magatartása.
A fegyelmi ügyben eljáró fegyelmi tanács rögzíti, hogy a panaszos dr. ... magatartását a 2019....-i 10:00 órai tárgyalás kapcsán a ... Törvényszék .... sz. alatti jegyzőkönyvében rögzített eljárási események során történtekre, és ahhoz kapcsolódóan, a panaszolt ügyvéd, mint perbeli magánfél alperes, perbíróság részére benyújtott alperesi beadványára és az abban foglaltakra alapította.
A fegyelmi tanács rögzíti, hogy a 2019....-i tárgyaláson zajlott eljárási cselekmények, valamint dr. ... alperesi magánfél által benyújtott beadvány tartalmi elbírálása, továbbá azzal összefüggésben a perrendi következmények alkalmazása a perbíróság hatáskörébe tartozik, és a Pp. vonatkozó szabályai figyelembe vételével bírálandók el.
A fegyelmi tanács rögzíti, hogy a Panaszos, a rendelkezésre álló adatok szerint, a fegyelmi eljárás alapját képező panaszban foglaltakkal azonos ténybeli alapon, a Panaszolt magatartását inkriminálta, és bejelentését, a megfelelő kompetenciával rendelkező hatóság irányába is megtette, azaz, a hatóság által feljelentésnek tekintett bejelentéssel élt. (hamis vád, polgári ügyben elkövetett hamis tanúzás)
A Panaszos által ezzel összefüggésben kezdeményezett, büntetőjog területére tartozó eljárások kapcsán, a büntetőjogi tényállások feltárása, kivizsgálása és ahhoz kapcsolódóan a Panaszolt ügyvéd, mint polgári jogi peres magánfél, tanúsított alperesi magatartásának vizsgálata, a nyomozóhatóság kompetenciája, a feljelentésnek tekintett beadványban leírt események vizsgálatához, és a tényállás feltárásához szükséges hatósági eszközökkel és hatáskörökkel, a bűnüldöző hatóság rendelkezik.
A Panaszos feljelentésnek tekintett bejelentése alapján nyomozóhatóság előtt hamis vád, továbbá polgári ügyben elkövetett hamis tanúzás bűntette miatt indult bűnügyekben a Panaszos által becsatolt dokumentumok, továbbá a ... Regionális Nyomozó Ügyészségtől - a fegyelmi tanács írásbeli megkeresésére adott tájékoztatásból, továbbá a polgári ügyben elkövetett hamis tanúzás miatti ügyben a Panaszos által becsatolt dokumentumok, és a végül határozatot hozó .... Rendőrkapitánysága által, a fegyelmi tanács megkeresésére közölt adatokból tényként volt megállapítható, hogy a Panaszos, mint Feljelentő feljelentésnek tekintett beadványával kezdeményezett hamis vád miatti büntetőeljárást, a ... Regionális Nyomozó Ügyészség bűncselekmény hiányában, míg a polgári ügyben elkövetett hamis tanúzás miatt kezdeményezett büntetőeljárást, az (át)/(vissza)tételre tekintettel a nyomozóhatóság (... Rendőrkapitánysága) - az alapügyben eljáró hatóság feljelentése hiányában - szintén megszüntette.
Az eljáró fegyelmi tanács rögzíti, hogy az azonos ténybeli alapon, Panaszos feljelentésnek tekintett beadványa alapján indult, majd hatósági határozattal megszüntetett bűnvádi eljárások tárgyát képező, panaszolt Alperesi magatartások fegyelmi eljárás keretében történő felülértékelésére, azért nincs mód, lévén, hogy a kifogásolt magatartásokat a Panaszolt ügyvéd, mint polgári perben eljáró magánfél tanúsította.
Erre tehát a fegyelmi eljárásban ugyanúgy nincs mód, mint ahogy nem kerülhet sor a jogaiban sértett felet megillető (ld. pártfogó ügyvédnél kifejtettek) jogok gyakorlásának átvételére Panaszos által a jelen fegyelmi eljárás keretében.
És ezért nem kerülhet sor „nyomozati jogkörök átvételére” sem a fegyelmi eljárás keretében a fegyelmi tanács részéről, a peres eljárás kapcsán polgári magánfélként eljáró Panaszolt ügyvéd tanúsított magatartásainak körében született hatósági döntések (felül)vizsgálatához, vagy felülbírálatához, mivel erre, a fegyelmi ügyben eljáró szervnek sem hatásköre, de értelemszerűen eszköze sincs.
A nyomozóhatóság, a Panaszos egyébként feljelentésnek tekintett bejelentése szerinti eljárásokat, a Panaszolt ügyvéd, mint a polgári perben eljáró magánfél Alperes, magatartásával összefüggésben lefolytatta, mind a panasz tárgyát képező hamis vád és a polgári ügyben elkövetett hamis tanúzás bűntettének törvényi tényállásának körében is, amely az eljárások jogerős megszűnésével zárult. A Panaszolt ügyvéd, mint polgári jogi magánfél, tanúsított (és Panaszolt által kifogásolt) magatartása okán, meggyanúsításra nem került, Panaszolt ügyvéddel szemben a Panaszos által (panaszügyben is) sérelmezett hivatkozott magatartásai kapcsán, vádemelésre nem került sor, és Panaszolt büntetőjogi felelősségét jogerős bírósági ítélet sem állapította meg.
A fegyelmi tanács megjegyzi, hogy a fentiektől eltérő esetben merülhetett volna fel az Üttv. 107. § b) pontjába ütköző fegyelmi vétség alapos gyanúja az egyébként tevékenységét szüneteltető, dr. ... ügyvéddel szemben.
Ilyen azonban az eljárásban a rendelkezésre álló adatok szerint Panaszolt ügyvéd esetében nem állt elő.
Minderre tekintettel, a fegyelmi tanács, a kijelölt fegyelmi biztos-eljárás megszűntetésére vonatkozóan előterjesztett - végindítványával egyetértve, arra az álláspontra jutott, hogy tekintettel arra, hogy dr. ... ügyvéd tanúsított magatartása az Üttv. 107. § a), illetve az Üttv. 107. § b) pontjába ütköző magatartást sem valósít meg, így az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. 131. § (3) bekezdés b) pontja alapján vele szemben kezdeményezett fegyelmi eljárás megszüntetéséről határozott az eljáró fegyelmi tanács.
A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018.(XI. 26.) MÜK Szabályzat (továbbiakban: Fesz.) 40.2.a. pontja értelmében a felmerült kamarai átalányköltség a Kamarát terheli, tekintettel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd felelőssége nem került megállapításra.
Tekintettel pedig arra, hogy a 2021..... napján 14:00 órára kitűzött tárgyalás alapján az eljáró fegyelmi tanács a kitűzött tárgyalást megtartotta, amelyen meghozott határozatával, a fegyelmi ügyet elbírálta, ekként az ügyben a Panaszolt ügyvéd által 2021..... napján e-papír ... azonosítószám alatt benyújtott, észrevétel a panaszos kifogására tárgyú beadványát, lévén, hogy az a fegyelmi ügyben megtartott tárgyalás és határozathozatalt követően került az eljáró fegyelmi tanács részére benyújtásra, figyelmen kívül hagyta.
A határozattal szembeni jogorvoslati jog az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. 135. § (1) és (3) bekezdésén alapul, melynek értelmében a határozattal szemben az eljárás alá vont ügyvéd, valamint a fegyelmi biztos a II. fokú fegyelmi tanácshoz fellebbezhet. A fellebbezést az I. fokú határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül, az I.f. fegyelmi tanácsnál kell benyújtani, és elő kell terjeszteni a fellebbezés indokait is. A területi kamara elnöke, a fegyelmi biztost, a fellebbezési határidő lejártát megelőző 3. munkanapig utasíthatja a fellebbezés előterjesztésére. A fellebbezés, a határozat végrehajtására halasztó hatállyal bír.
Jogerős: 2021.07.01.