Pest Megyei Ügyvédi Kamara Regionális Fegyelmi Tanácsának F.24/2020. határozata

jogszabályt megkerülő jogügyletben való közreműködésről

A Pest Megyei Ügyvédi Kamara Regionális Fegyelmi Tanácsa az eljárás alá vont ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2020. év október hó 09. napján megtartott nem nyilvános fegyelmi tárgyaláson, zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi

határozatot:

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy

dr. ........................ születési hely és idő:

anyja neve:

lakcíme:

irodája neve és címe:

eljárás alá vont ügyvéd egy rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért

350.000 Ft, azaz háromszázötvenezer forint összegű pénzbírság

fegyelmi büntetéssel sújtja.

A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy 80.000 Ft (nyolcvanezer forint) átalányköltséget (I. fokú eljárási költséget) a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül fizessen meg a Pest Megyei Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Pest Megyei Ügyvédi Kamara OTP Bank Nyrt-nél vezetett 11713005-20403120 számú bankszámlájára, az ügyszámra való hivatkozással.

A határozat ellen annak kézbesítésétől számított 15 napon belül az eljárás alá vont ügyvéd, jogi képviselője, illetve a kamara elnöke a Pest Megyei Ügyvédi kamarához benyújtott, de a Magyar Ügyvédi Kamara Fegyelmi Tanácsának címzett fellebbezéssel élhet.

Indokolás

A Fegyelmi Tanács a lefolytatott bizonyítás, valamint a rendelkezésre álló iratok alapján az alábbiakat állapította meg.

I.

Eljárás alá vont ügyvéd személyi körülményeire vonatkozó adatok:

Kamarai tagsággal kapcsolatos adatok 1991, március 13. óta a Pest Megyei Ügyvédi Kamara tagja.

Fegyelmi előélettel kapcsolatban a jelen eljárás során figyelembe vett korábbi eljárás adatai: F.57/2012. számú fegyelmi ügyben pénzbírság kiszabására került sor.

II.

1. 2020.02.25.-én érkezett a bejelentés: A panaszos bejelentéssel élt az Eljárás alá vont ügyvéd tevékenységével kapcsolatosan. Ebben előadta, édesanyja halálát követően három testvérével közösen örököltek több püspökladányi ingatlant. Az ingatlanok közül két beépítetlen terület és két „zártkert” megjelölésű képezte a hagyaték tárgyát.

Testvérei az ingatlanokat értékesíteni kívánták és ez ügyben hosszabb ideje folyt egyeztetés a felek között.

A későbbiekben egy számára ismeretlen személytől, a későbbi vevőtől levelet kapott, amelyben a fent nevezett jelezte, hogy a püspökladányi ingatlanokat meg kívánja vásárolni. Ez a levél egy vételi ajánlat volt, amelyben egyidejűleg tájékoztatták a bejelentőt arról, hogy az ingatlanok vonatkozásában elővásárlási jog illeti meg. A bejelentő írásban jelezte a vételi ajánlatot tevőnek, hogy az ingatlanokat meg kívánja vásárolni, azaz elővásárlási jogával élni kíván. Ennek érdekében jogi képviselőt bízott meg az érdekei védelmében.

Tekintettel azonban arra, hogy a testvérei, mint tulajdonostársak nem kívántak Debrecenbe utazni az adásvételi szerződés aláírása érdekében, elfogadta azt a helyzetet, hogy a tulajdonostársak a panaszolt ügyvédet kérték fel a szerződés elkészítésére. A bejelentő megkapta elektronikus úton a panaszolt ügyvéd részéről készített adásvételi szerződés tervezetét, amelynek tartalmát egyeztette az általa felkért ügyvéddel. A bejelentő részéről megbízott ügyvéd tájékoztatta a bejelentőt arról, hogy a szerződés tervezetben leírtak a hatályos jogszabályoknak megfelelnek. A bejelentő - jogi képviselőjével konzultálva - 2020. év január hó 10. napján észrevételt tett a panaszolt ügyvéd részéről elkészített adásvételi szerződésre.

A bejelentő jelzi, 2020. év január hó 12. napjára beszéltek meg személyes találkozót az adásvételi szerződés aláírása érdekében, azonban erre betegsége miatt nem tudott elmenni. Ezt követően jutott tudomására, hogy testvérei a panaszolt ügyvéd közreműködésével olyan jogi megoldást találtak, amellyel az elővásárlási jogát kijátszották. A panaszolt ügyvéd 2020. év január hó 20. napján egy ingatlan ajándékozási szerződést készített és jegyzett ellen, amelyben ajándékozóként a bejelentő egyik testvére szerepelt, míg megajándékozottként a korábban vételi ajánlatot tevő személy. Az ajándékozási szerződések alapján a résztulajdonjogot a belterületi ingatlanok tekintetében a földhivatal bejegyezte, majd ezt követően az ajándékozási szerződéssel azonos időpontban aláírt adásvételi szerződés került benyújtásra a földhivatalba.

A bejelentő kérte a bejelentésben foglaltak kivizsgálását, mellékelte a panaszolt ügyvéddel folytatott levelezést, illetve az adásvételi szerződés aláírását megelőző levelezést.

2. Az előzetes vizsgálat elrendelése 2020.04.01.-én: A rendelkezésre álló iratokból megállapíthatóan alapos gyanú merült fel, hogy a panaszolt ügyvéd megsértette az Üttv. 107. § a) pontjában megjelölteket azzal, hogy jobb tudomása ellenére olyan ajándékozási, majd később adásvételi szerződést szerkesztett és jegyzett ellen, amellyel kijátszotta a bejelentő elővásárlási jogát. Tette ezt úgy, hogy az adásvételi, illetve ajándékozási szerződést megelőzően 1 nappal maga készített adásvételi szerződés tervezetet, amelyben vevőként a bejelentő szerepelt. 107. § Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha

a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.

3. 2020.04.17.-én Igazoló jelentés:

Az előzetes vizsgálat elrendelését követően az eljárás alá vont ügyvéd igazoló jelentést terjesztett elő, amelyben vitatta, hogy fegyelmi vétséget követett volna el. Jelezte, hogy egyéb iratanyaggal, mint amit a bejelentő becsatolt, nem rendelkezik.

Igazoló jelentésének elején rögzíti, álláspontja szerint a bejelentő nem kért intézkedést a beadványában és az nem tekinthető panasznak, ezért kérte az előzetes vizsgálat megszüntetését.

Az ügy érdemére vonatkozóan előadta, hosszas levelezés és telefonon történő egyeztetés folyt közte és a bejelentő, valamint a bejelentő és testvérei között a kérdéses püspökladányi ingatlanokkal kapcsolatosan. A bejelentő testvérei arról tájékoztatták a panaszolt ügyvédet, több ízben próbáltak vele egyezségre jutni az ingatlanok értékesítésével összefüggésben, azonban érthetetlen okból ez nem sikerült. A panaszolt ügyvéd a bejelentővel egyezően adta elő, miért nem került sor 2020. év január hó 12. (vasárnap) napján az általa elkészített adásvételi szerződés aláírására. A bejelentő testvérei, mint az ingatlanok társtulajdonosai a bejelentő, mint tulajdonostárs távolmaradását úgy tekintették, hogy nem kíván élni az elővásárlási jogával (NEM KÍVÁNJA AZ INGATLANOKAT MEGVÁSÁROLNI). Ezt a gondolatmenetet az eljárás alá vont ügyvéd is elfogadta - illetve az eladók előadták, hogy a vételi ajánlatot tevő használja már ezen ingatlanokat és ő tett vételi ajánlatot minden tulajdonosnak és ők így ennek a személynek fogják eladni az ingatlanrészüket és kértek olyan szerződés formát, amit egyszerre (egy alkalommal) tudnak intézni a betegségek miatt - és ezért ment bele abba, hogy először a két belterületi ingatlan vonatkozásában az egyik tulajdonostárs a résztulajdonában álló ingatlan tulajdonjogát ajándékozás útján ruházza át a külső személyre (vételi ajánlatot tevőre), majd ezt követően került sor, még aznap a többi tulajdonrész adásvételi útján történő átruházására. Szerinte ezen konstrukció nem vonta el az elővásárlási jogát a bejelentőnek.

Az eljárás alá vont ügyvéd kiemeli, nem látja indokoltnak az előzetes vizsgálat elrendeléséről szóló határozat azon megállapítását, mely szerint az ajándékozási szerződés elkészítésével, ellenjegyzésével a bejelentő elővásárlási jogát csorbította volna. Mindösszesen annyi történt, hogy a kívülálló személy, a vételi ajánlatot tevő személy a bejelentővel közös tulajdonba került. A bejelentő testvére és a vevő jelölt közötti ajándékozási szerződés szerinte ténylegesen a felek ügyleti akaratát tükrözte.

Ilyen tényállás alapján kérte az előzetes vizsgálat megszüntetését.

4. Előzetes vizsgálat 3 hónappal hosszabbítása 2020.05.25.

5. Fegyelmi eljárás elrendeléséről határozat 2020.08.19. Az előzetes vizsgálat adataiból az alábbi tényállást állapítottam meg: A 2019. évi LXXVIII. tv. (Az ügyvédi tevékenységről) 107. § a) pontja rögzíti a fegyelmi felelősség definícióját. E szerint fegyelmi vétséget követ el az ügyvéd, amennyiben az e tevékenység gyakorlásából eredő jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában, a területi kamara alapszabályában, vagy az Etikai Szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan, vagy gondatlanságból megszegi.

A panasz alapos.

Elöljáróban rögzíteni kell, nem fog helyt az eljárás alá vont ügyvéd azon eljárási kifogása, mely szerint a bejelentő nem kíván intézkedést vele szemben. A bejelentő hivatkozott beadványának tárgyaként panaszbeadványt jelölt meg. A beadványban leírtak egyértelműen bizonyítják, hogy az irat eljárás kezdeményezésére irányult, de egyebekben ez szükségtelen is lett volna, hiszen az ily módon hivatalból a Pest Megyei Ügyvédi Kamara tudomására jutott tényekből következően önmagában indítható előzetes vizsgálat, majd annak folyamányaként fegyelmi eljárás.

Az igazoló jelentésében az eljárás alá vont ügyvéd nem vitatta, hogy ugyanaznap, részben ugyanazon felek között egy ajándékozási szerződést és egy adásvételi szerződést készített és jegyzett ellen, amely szerződések ugyanazon püspökladányi ingatlanokra vonatkoztak. Az eljárás alá vont ügyvéd azt sem vitatta, hogy erre a jogi megoldásra azért volt szükség, mert a bejelentő, mint potenciális vevő az adásvételi szerződés aláírásának időpontjában előzetes értesítés nélkül nem jelent meg. Ez a körülmény azonban nem menti a panaszolt ügyvéd fent jelzett magatartását. A panaszolt ügyvéd az esetben járt volna el helyesen, amennyiben a részes felek tényleges szándékának megfelelően a bejelentő három testvére és a vételi ajánlatot tevő között ingatlan adásvételi szerződés készít, ellenjegyez, és ezt megküldi a bejelentőnek azzal, hogy felhívja, határidőn belül hogyan és miképpen élhet az elővásárlási jogával. Kiemelendő, a tulajdonostárs, jelen esetben a bejelentő jogosult arra, hogy ne jelenjen meg egy közösen megbeszélt időpontban. Ez esetben a panaszolt ügyvédnek a jogszabályok keretei között kellett volna eljárni a fentiek szerint. Tekintettel arra, hogy a felek tényleges szándékától eltérően ajándékozási szerződést kötött, amely alapján a külső személy tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba átvezették, ezzel nyilvánvalóan csorbította a bejelentő törvényi elővásárlási jogát és ezzel 1 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el.

A fent leírtak alapján kérem a Fegyelmi Tanács összehívását, kérem annak megállapítását, hogy a fentebb leírt magatartásával a panaszolt ügyvéd 1 rb., az Üttv. 107. § a) pontjába ütköző szándékos fegyelmi vétséget követett el. Indítványozom, hogy vele szemben a Fegyelmi Tanács pénzbüntetést szabjon ki, egyben kötelezze az eljárás költségeinek viselésére.

6. Idézés 2020.09.10.-én 2020.10.09.-én 11 óra 30 percre

7. 2020.10.02. Ügyvéd védekező irata:

2020.06.27. infarktusa volt és 36 nap korház

A fegyelmi főmegbízott határozatát vitatta, a felek szándéka nem adásvételre, hanem a helyzet megoldására irányult. Az eladók az ajándékozási szerződéssel egyetértettek, de annak kockázatára is felhívta a figyelmüket.

Fenntartotta a korábbi védekezését az általa elkészített szerződés nem képez fegyelmi vétséget.

Felmentést kért elsődlegesen, de ha pénzbírság kerül megállapításra, akkor másodlagosan kérte figyelembe venni, hogy szinte 06.27.-től folyamatosan korházban van, 2020.11.01.-ével kamarai tagságát megszünteti és alig van árbevétele.

A bejelentő bejelentése nem minősül eljárás kezdeményezésének.

8. A Fegyelmi Tanács 2020.10.09.-ére tűzte ki a fegyelmi tárgyalást:

Az eljárás alá vont ügyvéd nem jelent meg és a fegyelmi megbízott az összefoglaló jelentésében foglaltakat és indítványát fenntartotta majd a határozat meghozatalra került.

III.

A Fegyelmi Tanács a rendelkezésre álló okiratok - bejelentő és az eljárás alá vont ügyvéd által csatolt iratok - alapján az alábbi tényállást állapítja meg.

A bejelentő az édesanyja halálát követően három testvérével közösen örököltek több püspökladányi ingatlant. Az ingatlanok közül két beépítetlen terület és két „zártkert” megjelölésű képezte a hagyaték tárgyát.

Testvérei az ingatlanokat értékesíteni kívánták és ez ügyben hosszabb ideje folyt egyeztetés a felek között.

A bejelentő testvérei arról tájékoztatták a panaszolt ügyvédet, több ízben próbáltak vele egyezségre jutni az ingatlanok értékesítésével összefüggésben, azonban érthetetlen okból ez nem sikerült.

A későbbiekben egy számára ismeretlen személytől, a vételi ajánlatot tevőtől levelet kapott, amelyben a fent nevezett jelezte, hogy a püspökladányi ingatlanokat - 2632 hrsz. és 2641 hrsz. - meg kívánja vásárolni. Ez a levél egy 2019.11.13.-ai vételi ajánlat volt, amelyben egyidejűleg tájékoztatták a bejelentőt arról, hogy az ingatlanok vonatkozásában elővásárlási jog illeti meg. A bejelentő írásban jelezte a vételi ajánlatot tevő személynek, hogy az ingatlanokat meg kívánja vásárolni, azaz elővásárlási jogával élni kíván. Ennek érdekében jogi képviselőt bízott meg az érdekei védelmében.

Tekintettel azonban arra, hogy a testvérei, mint tulajdonostársak nem kívántak Debrecenbe utazni az adásvételi szerződés aláírása érdekében, elfogadta azt a helyzetet, hogy a tulajdonostársak a panaszolt ügyvédet kérték fel a szerződés elkészítésére.

Hosszas levelezés és telefonon történő egyeztetés folyt közte és a bejelentő, valamint a bejelentő és testvérei között a kérdéses püspökladányi ingatlanokkal kapcsolatosan.

Az adásvételi szerződéstervezet megküldése megtörtént a panaszolt ügyvéd részéről (vevő a bejelentő). és azt a bejelentő megkapta elektronikus úton, amelynek tartalmát egyeztette a bejelentő az általa felkért ügyvéddel. A bejelentő részéről megbízott ügyvéd tájékoztatta a bejelentőt arról, hogy a szerződés tervezetben leírtak a hatályos jogszabályoknak megfelelnek. A bejelentő - jogi képviselőjével konzultálva - 2020. év január hó 10. napján észrevételt tett a panaszolt ügyvéd részéről elkészített adásvételi szerződésre.

A felek az adásvételi szerződés aláírására a 2020. év január hó 12. napot (vasárnap) beszélték meg, amely időpontra azonban a bejelentő a betegsége miatt nem tudott elmenni.

Az eljárás alá vont ügyvéd előadása szerint a bejelentő testvérei, mint az ingatlanok társtulajdonosai a bejelentő, mint tulajdonostárs távolmaradását úgy tekintették, hogy nem kíván élni az elővásárlási jogával (NEM KÍVÁNJA AZ INGATLANOKAT MEGVÁSÁROLNI). Ezt a gondolatmenetet az eljárás alá vont ügyvéd is elfogadta - illetve az eladók előadták, hogy a vételi ajánlatot tevő használja már ezen ingatlanokat és ő tett vételi ajánlatot minden tulajdonosnak, és ők így neki fogják eladni az ingatlanrészüket és kértek olyan szerződési formát, amit egyszerre (egy alkalommal) tudnak intézni a betegségek miatt. Így az eljárás alá vont ügyvéd egy ajándékozási szerződést szerkesztett és ellenjegyzett a bejelentő testvére és a vételi ajánlatot tevő között 2020.01.20.-án - amelyben az ajándékozó 2632 hrsz. ingatlan 1/8-ad illetőségét és 2641 hrsz. ingatlan 1/16-od illetőségét a korábban vételi ajánlatot tevő ajándékozta - és ugyanezen a napon egy adásvételi szerződést is szerkesztett és ellenjegyzett - amelyben a bejelentő testvérei eladók eladták a 2632 hrsz. ingatlanon és 2641 hrsz. ingatlanon fennálló tulajdoni illetőségeiket a korábban vételi ajánlatot tevő vevőnek - és ezen szerződéseket benyújtotta a Földhivatalhoz először az ajándékozási szerződést, majd az adásvételi szerződést.

Ezt követően jutott a bejelentő tudomására, hogy testvérei a panaszolt ügyvéd közreműködésével olyan jogi megoldást találtak, amellyel az elővásárlási jogát kijátszották. Az ajándékozási szerződés alapján a résztulajdonjogot a belterületi ingatlanok tekintetében a földhivatal bejegyezte, majd ezt követően az ajándékozási szerződéssel azonos időpontban aláírt adásvételi szerződés került benyújtásra a földhivatalba és a vevő tulajdonjoga is bejegyzésre került.

Az eljárás alá vont ügyvéd becsatolta a 2020.10.02.-ei védekező iratához az orvosi iratait, amely szerint egészségi állapota leromlott és szinte 2020.06.27.-től folyamatosan korházban van, és bejelentette, hogy 2020.11.01.-ével kamarai tagságát megszünteti és alig van árbevétele.

IV.

Bizonyítékok értékelése:

Bizonyítékok - eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozatai, általa csatolt iratok tartalma; bejelentő általa csatolt iratok tartalma, tanúk nyilatkozatai, egyéb okiratok tartalma

1. Az eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozatai:

Az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi felelősségét nem ismerte el és az álláspontja szerint a bejelentő beadványa - mivel abban nem kért intézkedést - alapján az eljárásnak vele szemben nem kellett volna megindulnia és kért annak megszüntetését.

Az eljárás alá vont ügyvéd vitatta, hogy az ajándékozási szerződés elkészítésével, ellenjegyzésével a bejelentő elővásárlási jogát csorbította volna. Mindösszesen annyi történt, hogy a kívülálló személy, a vételi ajánlatot tevő a bejelentővel közös tulajdonba került. A bejelentő testvére és a vételi ajánlatot tevő közötti ajándékozási szerződés szerinte ténylegesen a felek ügyleti akaratát tükrözte.

Az eljárás alá vont ügyvéd a beadványában lényegében elismerte, hogy a vételi ajánlatot tevő a két tárgybeli ingatlant meg kívánta vásárolni a tulajdonosoktól, de mivel a bejelentő jelezte, hogy él az elővásárlási jogával, így egy adásvételi szerződést készített a bejelentő, mint vevő és a többi tulajdonostárs között, azonban ennek aláírása azért maradt el, mivel a bejelentő vevő a megbeszélt időpontban nem jelent meg.

Az eljárás alá vont ügyvéd a beadványában kifejtette, miszerint az eladók előadták, hogy a vételi ajánlatot tevő használja már ezen ingatlanokat és ő tett vételi ajánlatot minden tulajdonosnak és ők így részére fogják eladni az ingatlanrészüket és kértek olyan szerződésformát, amit egyszerre (egy alkalommal) tudnak intézni a betegségek miatt, azaz mindezek ismeretében készítette el az ajándékozási szerződést és az adásvételi szerződést 2020.01.20.-án.

A fegyelmi tárgyaláson az eljárás alá vont ügyvéd egészségi okok miatt nem tudott megjelenni.

2. A bejelentő előadásai:

A fegyelmi tárgyaláson a bejelentő nem jelent meg, azonban a korábbi beadványaiban kifejtette, hogy a vételi ajánlatot tevő vételi ajánlat ismertében jelezte, hogy elővásárlási jogával élni kíván és így az adásvételi szerződés tervezetet is elkészítette az eljárás alávont ügyvéd és ő betegsége miatt nem tudott csak megjelenni a megbeszélt időpontban a szerződés aláírására. Az általa csatolt ajándékozási szerződésről és adásvételi szerződésről később szerzett tudomást, amellyel az eljárás alá vont ügyvéd közreműködésével olyan jogi megoldást találtak, amellyel az elővásárlási jogát kijátszották.

3. A becsatolt iratok:

A vételi ajánlatot tevő vételi ajánlata és levele azt igazolja, hogy a tárgybeli két ingatlant ő megvásárolni kívánta a tulajdonosoktól.

A csatolt levelezések - és maga az eljárás alá vont ügyvéd igazoló jelentése - azt igazolják, hogy a bejelentő testvérei eladni kívánták ezen ingatlanokon fennálló tulajdoni illetőségeket.

A bejelentő és a tulajdonostársak közötti adásvételi szerződés igazolja, hogy a vételi ajánlat után a bejelentő az elővásárlási jogával élni kívánt és a testvéreitől meg kívánta vásárolni a részüket. Az ügyvédi megbízás igazolja, hogy az eljárás alá vont ügyvéd mire kapott megbízást.

Az ajándékozási szerződés igazolja, hogy a korábban vételi ajánlatot tevő ajándékozás jogcímén szerzett részilletőséget a tárgybeli ingatlanokon és így tulajdonostárssá válása esetén a bejelentő elővásárlási joga már nem állt fenn.

A 2020.01.20.-ai adásvételi szerződés igazolja, hogy a vételi ajánlatot tevő az eredeti ajánlata szerint megvásárolta a bejelentő testvéreitől a tulajdoni illetőségeiket és így a bejelentő tulajdonszerzése meghiúsult ezen illetőségek vonatkozásában.

Az ügyvéd orvosi iratait igazolják az egészségi állapotát.

4. A fegyelmi biztos a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként végindítványában a fegyelmi eljárás kezdeményezéséről szóló határozatában írt álláspontját fenntartotta és így előadta, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy az eljárás alá vont ügyvéd megsértette a 2017. évi LXXVIII. tv. (Az ügyvédi tevékenységről; továbbiakban: Üttv.) 107. § a) pontjának rendelkezését és 1 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el az alábbiak szerint. A panaszolt ügyvéd az esetben járt volna el helyesen, amennyiben a részes felek tényleges szándékának megfelelően a bejelentő három testvére és a vételi ajánlatot tevő között ingatlan adásvételi szerződés készít, ellenjegyez és ezt megküldi a bejelentőnek azzal, hogy felhívja, határidőn belül hogyan és miképpen élhet az elővásárlási jogával. Kiemelendő, a tulajdonostárs, jelen esetben a bejelentő jogosult arra, hogy ne jelenjen meg egy közösen megbeszélt időpontban. Ez esetben a panaszolt ügyvédnek a jogszabályok keretei között kellett volna eljárni a fentiek szerint. Tekintettel arra, hogy a felek tényleges szándékától eltérően ajándékozási szerződést kötött, amely alapján a külső személy tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba átvezették, ezzel nyilvánvalóan csorbította a bejelentő törvényi elővásárlási jogát és ezzel 1 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el.

5. Az eljárás alá vont ügyvéd a 2020.10.02.-ei védekező iratában felmentést kért elsődlegesen, de ha pénzbírság kerül megállapításra, akkor másodlagosan kérte figyelembe venni, hogy szinte 2020.06.27.-től folyamatosan korházban van, 2020.11.01.-ével kamarai tagságát megszünteti és alig van árbevétele.

V.

A fegyelmi biztos indítványa alapos.

A Fegyelmi Tanács a tárgybeli két ingatlan tulajdonosainak és a vételi ajánlatot tevőnek mint vevőnek a szerződéses akaratára valamint a megkötött szerződések tartalmára vonatkozó tényállást a becsatolt adásvételi szerződések és ajándékozási szerződés, a felek közötti levelezés, és a bejelentő valamint az eljárás alá vont ügyvéd beadványai alapján állapította meg.

A tárgybeli ingatlanokat a bejelentő testvérei, mint társtulajdonosok el akarták adni és a két ingatlant a vételi ajánlatot tevő pedig meg kívánta vásárolni, azonban a bejelentő élt az elővásárlási jogával és így testvéreitől azok tulajdoni illetőségét meg kívánta vásárolni. A bejelentő betegsége miatt nem jelent meg az aláírásra, azonban a testvérei továbbra is el akarták adni az ingatlant, és egy olyan konstrukciót kértek, amellyel ez megtörténhet a bejelentő közreműködése nélkül. Ezen cél elérése érdekében egy ajándékozási szerződéssel a vételi ajánlatot tevő tulajdonrészt szerzett a tárgybeli két ingatlanban, majd ezt követően - mivel a bejelentő már elővásárlási jogával nem tudott élni - a vételi ajánlatot tevő az eredeti szándéka szerint a bejelentős kivételével a többi tulajdonostárstól megvásárolta az ingatlannak ez eladók tulajdonában álló részét és a tulajdonjogát be is jegyezték. A levelezések és a 2020.01.12.-ére elkészített adásvételi szerződés igazolja, hogy a felek tényleges szándékától eltérően ajándékozási szerződést szerkesztett és ellenjegyzett az eljárás alá vont ügyvéd, amely alapján a külső személy - a vételi ajánlatot tevő - tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba átvezették, ezzel nyilvánvalóan csorbította a bejelentő törvényi elővásárlási jogát, hiszen azt nem tudta így gyakorolni.

A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd álláspontjával szemben a bejelentő előadását és a csatolt iratok tartalmát fogadta el.

A Fegyelmi Tanács további bizonyítási cselekményt nem folytatott le, mivel ezzel kapcsolatosan a feleknek indítványuk nem is volt.

VI.

Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban: Üttv.) 107. § Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha

a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi

Eljárás alá vont ügyvéd azzal a magtartásával, hogy a bár tudta, mi a felek valós szándéka - a tárgybeli ingatlanokat a bejelentő testvérei el akarták adni, a vételi ajánlatot tevő pedig meg akart venni és a bejelentő élt az elővásárlási jogával és ő akarta a testvéreitől a tulajdonukat megvásárolni - mégis attól eltérően ajándékozási szerződést szerkesztett és ellenjegyzett 2020.01.20.-án a bejelentő testvére és a vételi ajánlatot tevő között. Így a bejelentő tulajdonszerzését megakadályozta a tulajdonostársak tulajdoni illetőségének vonatkozásában. Ezzel a magatartásával az eljárás alá vont ügyvéd 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.

A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során súlyosító körülményként értékelte azt a tényt, hogy az eljárás alá vont ügyvéd megatartása alapján a bejelentő tulajdonszerzését akadályozta meg az eljárás alá vont ügyvéd.

Enyhítő körülményként kellett ugyanakkor értékelni, az eljáró ügyvéd hosszan tartó korházi kezelését és így egészségi állapotát - és ez pénzbírság mértékének meghatározásánál jelentkezett - valamint azt, hogy ebből kifolyólag bevételei lecsökkentek.

A fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése és a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 40.2. a) pontja alapján kötelezte a fegyelmi eljárás átalány költségének megfizetésére.

A fegyelmi tanács határozata elleni fellebbezési jog az Üttv. 135. §-án alapszik.

Budapest, 2020. október 9.

Záradék:

A határozat 2020. 12. 29. napján jogerős és végrehajtható.


  Vissza az oldal tetejére