Magyar

 

Pest Megyei Regionális Fegyelmi Bizottság Regionális Fegyelmi Tanácsának F.31/2020. határozata

nem megfelelő jogi képviseletről

A Pest Megyei Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2020.10.16. napján tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi fegyelmi

határozatot:

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy eljárás alá vont ügyvéd az Ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban: Üttv.) 107. § a) pontjába ütköző 1 rendbeli gondatlan fegyelmi vétséget követett el.

Ezért vele szemben az Üttv. 108. §a) pontja szerinti

írásbeli megrovás

fegyelmi büntetést szab ki.

Az eljárási költséget 30.000 Ft. azaz harmincezer forint összegben állapítja meg.

A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy 30.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Pest Megyei Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Pest Megyei Ügyvédi Kamara OTP Bank Nyrt-nél vezetett 11713005-20403120 sz. bankszámlára, az ügyszámra való hivatkozással.

A határozat ellen annak kézbesítésétől számított 15 napon belül a fegyelmi biztos az elsőfokú fegyelmi tanácsnál benyújtott, de a másodfokú fegyelmi tanácsnak címzett fellebbezéssel élhet, az eljárás alá vont ügyvéd a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül tárgyalás tartását kérheti. Ha az eljárás alá vont ügyvéd tárgyalás tartását kéri, a tárgyaláson kívül hozott határozat hatályát veszti, és az elsőfokú fegyelmi tanács elnöke tárgyalást tűz ki.

Indokolás

I. ...................

II. Bejelentő 2020. március 12. napján terjesztette elő panaszát a Pest Megyei Ügyvédi Kamaránál. Bejelentésében sérelmezte azt, hogy eljárás alá vont ügyvéd a képviseletében nem a megfelelő szervhez nyújtott be egy keresetlevelet, így azt a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság elutasította. A panaszos a keresetlevél előterjesztésére nyitva álló határidő túllépése folytán elesett az igénye érvényesítésétől.

Panaszos a beadványában előadta, hogy 2019. május 22. napján kötött megbízási szerződést eljárás alá vont ügyvéddel egy ingatlannal kapcsolatos eljárásban történő képviseletre, amelyet később szóban kiegészítettek egy közigazgatási ügyben hozott határozat bíróság előtti megtámadása vonatkozásában. Ez alapján eljárás alá vont ügyvéd keresetlevelet nyújtott be a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz. A keresetlevelet a bíróság a ........ számú végzésével visszautasította. A panaszos előadta, hogy ezt követően több jogásztól is kért tanácsot, amelynek eredményeként megállapította, hogy véglegesen elesett az igénye érvényesítésétől. Előadta, hogy álláspontja szerint eljárás alá vont ügyvéd súlyos szakmai hibát követett el, amellyel a részére kb. ....... Ft összegű kárt okozott, ugyanis élete végéig a nyugdíjbiztosító által tévesen megállapított összegű nyugdíjat fogja kapni. Előadta továbbá azt is, hogy eljárás alá vont ügyvédnek összesen Ft összegű ügyvédi munkadíjat adott át, amelyből eljárás alá vont ügyvéd visszafizetett ....... Ft-ot. Előadta, hogy számlát nem kapott.

Az eljáró fegyelmi biztos 2020. március 12. napján hivatalból indított előzetes vizsgálatot az ügyben, mely eljárást 2020. június 12. napján kelt határozatával 3 hónappal meghosszabbított.

A panaszos 2020. ...... napján küldött e-mailben kiegészítette a panaszát, részletesebb előadást téve a megbízás, valamint eljárás alá vont ügyvéd ügyintézése vonatkozásában. Panaszában megjelölt egy újabb - ajándékozási szerződés elkészítésével kapcsolatos - kifogást az eljárás alá vont ügyvéddel szemben. Az e-mailben megküldött beadványában előadta továbbá azt is, hogy eljárás alá vont ügyvédet ajánlás nyomán kereste fel, majd személyes találkozót követően eljárás alá vont ügyvéd ...... Ft összegű ajánlatot tett neki az ügyvédi munkadíj vonatkozásában, amelyet előre kért a panaszostól. Panaszos előadta, hogy végül abban egyeztek meg, hogy a felét előre kifizeti az összegnek, míg a másik felét az első bírósági tárgyalással egyidejűleg fogja kifizetni. Előadta, hogy számára fontos lett volna a mihamarabbi eljárás. Ezt követően felmerült, hogy az ügyel érintett ingatlan, amely a panaszos lánya nevén volt, ajándékozás útján átruházásra kerüljön a panaszosra. Eljárás alá vont ügyvéd az ajándékozási szerződést elkészítette. Panaszos sérelmezte az eljárás során azt, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a szerződéskötést követő ..... nap elteltével nyújtotta be a szerződést a földhivatalhoz, valamint azt is sérelmezte, hogy a földhivatali eljárás során hiánypótlási felhívás kibocsátására is sor került. Az ajándékozási szerződés elkészítéséért ......... Ft-ot fizetett eljárás alá vont ügyvédnek. Panaszos a beadványában sérelmezte eljárás alá vont ügyvéd szolgáltatásnyújtását, azt, hogy a megbízása nem ért el eredményt a panaszos számára, valamint azt is, hogy az eljárás alá vont ügyvéd által átvett ....... Ft összegnek csak a felét adta vissza a részére. Ismételten előadta a közigazgatási perrel kapcsolatos panaszát is, amelyet kiegészített azzal, hogy a keresetlevél benyújtását követően eljárás alá vont ügyvéd felmondta a megbízást, így kénytelen volt másik ügyvédet keresni. Panaszos csatolta a 2019. .......... napján kelt megbízási szerződést, amely a végrehajtással érintett ingatlannal kapcsolatos per vitelére szól. Csatolta továbbá a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnak a közigazgatási ügyben benyújtott, keresetlevelet visszautasító végzését, valamint annak jogerőre emelkedéséről szóló végzést.

Az eljáró fegyelmi biztos 2020. augusztus 31. napján kelt határozatával rendelte el az előzetes vizsgálatot a panaszolt ügyvéddel szemben, melyben iratcsatolásra és nyilatkozattételre hívta fel a panaszolt ügyvédet.

Eljárás alá vont ügyvéd a védekező iratát 2020. szeptember 10. napján terjesztette elő, amelyben részletesen leírta a megbízása tartalmát és a teljesítése során elvégzett munkáját. A keresetlevél nem megfelelő szervhez történő benyújtását elismerte, azt adminisztrációs hibaként jelölte meg. Védekező iratában részletes előadást tett arra vonatkozóan, hogy a megkötött megbízási szerződés alapján milyen terjedelmű munkát végzett a panaszos részére. Előadta, hogy a panaszos kérésére készítette el az ajándékozási szerződést is, ugyanis panaszos lánya nem kívánt a peres eljárásban részt venni. Előadta, hogy tájékoztatta a panaszost arról, hogy a földhivatali eljárás elhúzódhat, valamint tájékoztatást nyújtott a soron kívüli eljárás lehetőségéről és díjáról is, azonban a panaszos ezt nem tartotta szükségesnek. Előadta, hogy a jogszabályi határidőn belül nyújtotta be a szerződést a földhivatal felé. A bejegyzés elhúzódása okán a panaszos hozzáállása megváltozott, ezt a tényt kritizálni kezdte. Időközben a megbízást szóban a panaszos lányával szemben folyamatban lévő végrehajtási eljárásban való képviseletre is kiterjesztették. Majd ezt követően küldték meg eljárás alá vont ügyvédnek a Budapest Főváros Kormányhivatalának közigazgatási ügyben hozott határozatát és soron kívül arra kérték, hogy szerkessze meg a bírósági felülvizsgálathoz szükséges keresetlevelet. A keresetlevelet eljárás alá vont ügyvéd a rendelkezésére álló iratok alapján elkészítette, tartalmát a panaszossal egyeztette. Eljárás alá vont ügyvéd előadta, hogy a keresetlevelet az ÁNYK rendszerén keresztül elektronikus úton nyújtotta be tévedésből a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság részére. Hivatkozott arra, hogy álláspontja szerint erre nem vétkes magatartása, hanem az ÁNYK rendszerben lévő lehetőség vezetett. Tévedését elismerte, előadta, hogy abban a téves feltevésben nyújtotta be a keresetlevelet, hogy a benyújtás megfelel a jogszabályban foglaltaknak. Eljárás alá vont ügyvéd előadta, hogy a keresetlevél benyújtását követően megromlott a viszony közte és a panaszos között, amelyre való tekintettel felmondta a megbízási szerződését. Előadta, hogy később kapcsolatba került panaszos új jogi képviselőjével, akinek elküldte a keresetlevelet. Álláspontja szerint az új jogi képviselőnek lehetősége lett volna a keresetlevél korrekciójára. Kérte, hogy a Fegyelmi Tanács szüntesse meg vele szemben az eljárást. Csatolta az ajándékozási szerződés elkészítésére szóló megbízási szerződést, valamint a panaszossal, majd később panaszos másik jogi képviselőjével folytatott e-mail levelezést.

A fegyelmi biztos 2020. szeptember 10. napjával hozta meg a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatát. A határozatban a fegyelmi biztos leírta, hogy a szóban kiegészített megbízás alapján az eljárás alá vont ügyvéd nem a megfelelő szervhez nyújtotta be a közigazgatási határozattal szembeni keresetlevelet, amely miatt a panaszos elesett az igénye érvényesítésétől. Ezen túlmenően a határozat tartalmazza a panaszos azon bejelentését is, amely szerint eljárás alá vont ügyvéd hiányosan nyújtotta be egy, a végrehajtási eljárással érintett ingatlanra vonatkozó ajándékozási szerződést, amely a bejelentő és a lánya között született, továbbá a szerződés tartalmilag sem volt megfelelő, ami miatt a földhivatal hiánypótlási eljárást rendelt el. A fegyelmi biztos álláspontja szerint a panaszos bejelentése annyiban alapos, hogy az eljárás alá vont ügyvéd az elkészített keresetlevelet tévesen rossz helyre nyújtotta be, amivel a panaszosnak joghátrányt okozott. Álláspontja szerint az erre vonatkozó eljárásjogi rendelkezés nem újkeletű, ezzel tisztában kellett lennie eljárás alá vont ügyvédnek. A fegyelmi biztos 1 rb. gondatlan fegyelmi vétség megállapítását, valamint ezzel összefüggésben írásbeli megrovás alkalmazását indítványozta eljárás alá vont ügyvéddel szemben.

A Fegyelmi Tanács 2020. október 16. napján, tárgyalás tartása nélküli eljárásban hozta meg döntését.

III. A fegyelmi biztos indítványa alapos az alábbiak szerint:

A Pest Megyei Regionális Fegyelmi Tanács a lefolytatott bizonyítási eljárás és az eljárás anyagává tett okirati bizonyítékok alapján a tényállást az alábbiak szerint állapította meg:

Panaszos 2019. május 22. napján kötött megbízási szerződést eljárás alá vont ügyvéddel egy ingatlannal kapcsolatos képviseletre, amelyet később szóban egészítettek ki végrehajtási eljárásban történő képviselettel, valamint egy közigazgatási eljárásban való képviselettel, keresetlevél megszerkesztésével. Eljárás alá vont ügyvéd a kiegészített megbízás alapján a közigazgatási ügyben keresetlevelet nyújtott be a panaszos képviseletében a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságra, amely keresetlevelet a Bíróság ...... számú végzésével visszautasított. A keresetlevél benyújtása és annak visszautasítása közötti időben eljárás alá vont ügyvéd megbízása megszűnt.

Eljárás alá vont ügyvéd végrehajtási eljárással érintett ingatlan vonatkozásában készített ajándékozási szerződést a panaszos, mint megajándékozott és a panaszos lánya, mint ajándékozó között. Eljárás alá vont ügyvéd az ajándékozási szerződést annak keltétől számított 23 nap elteltével nyújtotta be az illetékes földhivatalnál. A földhivatali eljárás során a hivatal hiánypótlásra történő felhívást bocsátott ki.

IV. Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban: Üttv.)

107. § Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha

a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.

Eljárás alá vont ügyvéd azzal a magatartásával, hogy nem a megfelelő szervhez nyújtotta be a közigazgatási határozattal szembeni keresetlevelet, a fent írt magatartásával megszegte a 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban: Etikai Szabályzat) 2.1 és 2.2 pontjaiban foglaltakat, amelyek alapján az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles igénybe venni minden törvényes eszközt ügyfele jogai és jogos érdekei érvényesítéséhez, illetve az ügyvédi tevékenység gyakorlója a rábízott ügyet a tényállást ismerve, jogilag felkészülten, elsősorban az ügyfél tényelőadásainak szem előtt tartásával látja el. Az Etikai Szabályzat 1.1 pontjára figyelemmel eljárás alá vont ügyvéd 1 rendbeli gondatlan fegyelmi vétséget valósított meg.

A Fegyelmi Tanács megállapította, hogy a panaszos beadványában rögzített kétirányú bejelentése közül a keresetlevél téves szervhez történő benyújtása, ezáltal a panaszosnak joghátrány okozása fegyelmi vétséget valósított meg. A Fegyelmi Tanács rögzíti, hogy keresetlevél benyújtása alkalmával eljárás alá vont ügyvéd elmulasztotta a tőle elvárható gondosságot és a Fegyelmi Tanács álláspontja szerint e tekintetben annak sincs jelentősége, hogy az erre vonatkozó eljárásjogi szabály milyen régen lépett hatályba. A téves benyújtás körében a panaszos, illetve az eljárás alá vont ügyvéd egyezően nyilatkozott, így a Fegyelmi Tanács ezen tényt bizonyítottnak találta.

Az eljárás alá vont ügyvédnek az elkészített ajándékozási szerződéssel kapcsolatos eljárása kapcsán a Fegyelmi Tanács leszögezi, hogy e kérdésben nem lát eljárás alá vont ügyvéd részéről etikai vétséget megvalósító cselekményt. A szerződést eljárás alá vont ügyvéd a nyitva álló határidőn belül nyújtotta be a földhivatal felé, ezzel nem sértett jogszabályt. Önmagában az a tény, hogy az eljárás során hiánypótlásra szóló felhívás került kibocsátásra, a Fegyelmi Tanács álláspontja szerint nem alapoz meg fegyelmi vétséget. A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint az egyes hivatalokkal való ügyintézés körében - figyelemmel az egyes ügyintézők eljárása közötti esetleges különbségekre is - nem ritka a hiánypótlás kibocsátása, ez a rendes ügymenet részének tekinthető. Elvi síkon természetesen elvárható volna minden ügyvédtől a hivatalok álláspontja szerint is tökéletes irat készítése, ez azonban a gyakorlatban nem mindig valósítható meg.

Az Üttv. 127. § (1) bekezdése értelmében: Egyszerű megítélésű ügyben a fegyelmi tanács a határozatát tárgyalás tartása nélkül hozza meg.

A FESZ 22.1. pontja értelmében: A fegyelmi ügy tárgyalás tartása nélküli elbírálása indokolt, ha a fegyelmi vétség egyértelmű, a rendelkezésre álló adatokból további bizonyítás felvétele nélkül megállapítható.

A fentiekre és az ügy összes körülményeire tekintettel a Fegyelmi Tanács az Üttv. 108. § a) pontja szerinti írásbeli megrovás büntetés kiszabását találta indokoltnak.

A Fegyelmi Tanács enyhítő körülményként értékelte eljárás alá vont ténybeli beismerését.

Súlyosító körülményként értékelte ugyanakkor a Fegyelmi Tanács, hogy eljárás alá vont ügyvéd cselekménye a panaszos számára joghátrányt okozott.

A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése, a FESZ 40.2. b) pontja alapján a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére kötelezte.

A Fegyelmi Tanács határozata elleni jogorvoslatot az Üttv. 127. § (3) bekezdése teszi lehetővé.

Jogerős 2020. december 1. napján