A Győri Regionális Fegyelmi Bizottság által kijelölt dr. ... tanácsa dr. ... ügyvéd ellen a P.35/2020. számú fegyelmi eljárásban, 2021. ... napján megtartott fegyelmi tárgyaláson meghozta és kihirdette az alábbi
határozatot:
A fegyelmi tanács megállapítja, hogy dr. ... (születési helye és ideje: ..., anyja neve: ..., kamarai azonosító száma: ...) iroda székhelye: ... szám alatti eljárás alá vont ügyvéd
1 rendbeli gondatlan és
1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el,
ezért vele szemben 80.000 Ft, azaz Nyolcvanezer forint összegű pénzbírságot szab ki.
A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (továbbiakban: FESZ) 40.2. a) pontja értelmében a felmerült kamarai átalányköltség 80.000 Ft, azaz Nyolcvanezer forint.
A kiszabott pénzbírságot és az átalányköltséget az eljárás alá vont ügyvéd jelen határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül köteles megfizetni a ... Megyei Ügyvédi Kamarába pénztári készpénz befizetéssel vagy banki átutalással a ... számú bankszámlára.
Ezen határozattal szemben az eljárás alá vont ügyvéd, valamint a fegyelmi biztos a másodfokú fegyelmi tanácshoz fellebbezhet. A fellebbezést az elsőfokú határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül az elsőfokú fegyelmi tanácsnál kell benyújtani és elő kell terjeszteni a fellebbezés indokait is.
A fellebbezésben akkor lehet új tényre vagy bizonyítékra hivatkozni, ha a fellebbező az elsőfokú eljárásban arra önhibáján kívül nem hivatkozott.
A területi kamara elnöke a fegyelmi biztost a fellebbezési határidő lejártát megelőző harmadik munkanapig utasíthatja fellebbezés előterjesztésére.
A fellebbezés a határozat végrehajtására halasztó hatályú.
A bejelentés és az előzetes vizsgálat:
... részéről 2020. ...-án panasz került benyújtásra az eljárás alá vont ügyvéddel szemben. A panaszos a panaszában előadta, hogy a ... .... hrsz. alatti, szántó művelési ágú, zártkerti ingatlan adásvételi szerződésére vonatkozóan, annak a földhivatali benyújtására a panaszolt ügyvédnek megbízást adott.
Előadta továbbá, hogy kifizette az ingatlan teljes vételárát 2020. ...-én, majd a földhivatalnál érdeklődött 8 hét eltelte után, ahol nem találták nyomát a tulajdonjog bejegyzésére irányuló ingatlan-nyilvántartási kérelemnek.
Panaszos előadása szerint ezt követően felhívta az eljárás alá vont ügyvédet, aki megígérte, hogy intézkedni fog a bejegyzési engedély és a szerződés benyújtása iránt. Ezt követően pedig nem érte el a panaszolt ügyvédet.
A panaszában előadta továbbá, hogy a szerződésnek a földhivatalhoz történő 30 napon túli benyújtása a NAV részéről pénzügyi szankcióval is fog járni, illetőleg utalt arra, hogy nem az első mulasztás az, amit az eljárás alá vont ügyvéd elkövetett vele szemben.
A panasz alapján 2020. ...-én elrendelésre került az előzetes vizsgálat és a vezető fegyelmi biztos felhívta az eljárás alá vont ügyvédet az üggyel összefüggő iratoknak a csatolására 8 napon belül.
Tekintettel arra, hogy ennek az eljárás alá vont ügyvéd nem tett eleget 2021. ...-án ismételt írásbeli felhívást intézett a vezető fegyelmi biztos az eljárás alá vont ügyvédhez az iratcsatolás teljesítése végett.
2021. ... napján a vezető fegyelmi biztos fegyelmi eljárást kezdeményezett az eljárás alá vont ügyvéddel szemben.
Iratokat az eljárás alá vont ügyvéd az előzetes eljárásban nem csatolt.
Tényállás:
A rendelkezésre álló iratok, továbbá a fegyelmi tárgyaláson az eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozata alapján megállapításra került, hogy 2020. ... napján a panaszos ... megbízásából dr. ... adásvételi szerződést készített és jegyzett ellen a ... .... hrsz. alatt felvett „szántó” megjelölésű, ... m2 nagyságú, ... AK értékű zártkerti ingatlannak ... panaszos általi megvásárlása tárgyában.
Az adásvételi szerződés kifüggesztése megtörtént, elővásárlási jognyilatkozat tételre nem került sor.
Az adásvételi szerződést a ... Megyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztálya jóváhagyta, a panaszos az ingatlan teljes vételárát 2020. ...-én az eladók részére megfizette és erről az eljárás alá vont ügyvédet tájékoztatta, kérve a tulajdonjog bejegyzés iránti ingatlan-nyilvántartási kérelem benyújtását az illetékes földhivatalhoz. Az eljárás alá vont ügyvéd az iratokat az Inytv. 26. § (4) bekezdésében meghatározott 30 napos határidőn túl nyújtotta be a földhivatalhoz. Az eljárás alá vont ügyvéd a mulasztását elismerte.
Az illetékes földhivatal a panaszos tulajdonjogát ... számú határozatával az ingatlan vonatkozásában az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezte.
Az eljárás alá vont ügyvéd az előzetes eljárásban iratot nem csatolt, nyilatkozatot nem tett, csak a 2021. .... napján megtartott fegyelmi tárgyaláson bocsátott a Fegyelmi Tanács részére iratokat - ajándékozási szerződést, adásvételi szerződést, ingatlan-nyilvántartási kérelmeket, adásvételi előszerződést, kifüggesztési kérelmeket - amelyek sem a szerződő felek, sem az eljáró okiratszerkesztő ügyvéd aláírását, ügyvédi ellenjegyzését, bélyegzőjét, szárazbélyegzőjének lenyomatát, a földhivatali érkeztető bélyegző lenyomatot nem tartalmazták, így azokat bizonyítékként értékelni nem lehetett.
A végindítvány:
A vezető fegyelmi biztos végindítványában egyrészről a 2021. ...-án kelt határozatában foglaltakat fenntartotta, másrészről kiegészítette, tekintettel arra, hogy a fegyelmi tárgyaláson az eljárás alá vont ügyvéd elismerte, hogy 30 napon túl adta be a földhivatalhoz az adásvételi szerződést.
A vezető fegyelmi biztos végindítványában az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségét 2 rendbeli gondatlanul elkövetett fegyelmi vétségben kérte megállapítani, mivel az előzetes vizsgálat során többszöri felhívás ellenére az iratokat nem csatolta be, tehát nem tett eleget az iratcsatolási kötelezettségének, ezzel megszegte az Ügyvédi etikai szabályzat 12.3 pontjában foglaltakat, amely egyértelműen kimondja, hogy fegyelmi eljárás során felhívásra az ügyvéd köteles az iratok becsatolásának eleget tenni.
A vezető fegyelmi biztos végindítványában előadta továbbá, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a magatartásával megszegte az Ügyvédi törvény 1. § (3) bekezdésének a szabályát is, mivel kellő gondossággal, precízen nem járt el az ügyben, holott az Ügyvédi törvénynek ez a szakasza megállapítja, hogy az ügyvédnek mindenkor pontosan, a legjobb tudása szerint és gondosan kell eljárni.
A vezető fegyelmi biztos a végindítványban fegyelmi büntetésként pénzbírság kiszabását kérte a közepes mérték alatti összegben, valamint a kamarai költségátalány megfizetésére is kérte kötelezni az eljárás alá vont ügyvédet.
A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:
A Fegyelmi Tanács a vezető fegyelmi biztos által előterjesztett indítványnak helyt adott.
A vezető fegyelmi biztos indítványa az alábbiak szerint alapos.
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Üttv.) 107. §-a szerint:
Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha
a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi, vagy
b) ügyvédi tevékenységen kívüli szándékos vagy gondatlan magatartásával az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti.
Az Üttv. 108. §-a szerint a fegyelmi vétséget elkövető személlyel szemben alkalmazható büntetések - a 188. § (3) bekezdése alapján megindított előzetes vizsgálat eredményeként elrendelt fegyelmi eljárásban a fegyelmi vétséget elkövető személlyel szemben kiszabható büntetések kivételével - a következők:
a) írásbeli megrovás,
b) pénzbírság,
c) kamarai közügyektől való eltiltás,
d) ügyvédjelölt foglalkoztatásától való eltiltás, valamint
e) kizárás.
Az Üttv. 1. § (3) bekezdése rögzíti, hogy:
Az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.
A ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK Szabályzat 12.3. pontja értelmében:
Az ügyvédi tevékenység gyakorlója - függetlenül attól, hogy tesz-e nyilatkozatot - az ügyvédi kamara és szervei részére az ellene indult panasz-, illetve fegyelmi ügyben felhívásra az üggyel összefüggő iratokat - kamarai jogtanácsos, illetve jogi előadó esetében azon iratokat, amelyek felett rendelkezni jogosult - köteles becsatolni.
Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (továbbiakban: Inytv.) 26. § (4) bekezdése szerint:
A kérelmet a bejegyzés alapjául szolgáló szerződés (jognyilatkozat) keltétől számított 30 napon belül az ingatlanügyi hatósághoz kell benyújtani. Ha a szerződés (jognyilatkozat) létrejöttéhez harmadik személy beleegyezése vagy - ide nem értve az ingatlanügyi hatósági engedélyt - hatósági jóváhagyás szükséges, a kérelmet a beleegyezéstől, illetve a jóváhagyástól számított 30 napon belül kell az ingatlanügyi hatósághoz benyújtani.
A Fegyelmi Tanács a rendbeliségek szempontjából egyetértett a vezető fegyelmi biztos végindítványával, miszerint panaszolt ügyvéd 2 rendbeli fegyelmi vétséget követett el, viszont az elkövetés minősítése tekintetében a Fegyelmi Tanács álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd nem 2 rendbeli gondatlan, hanem 1 rendbeli szándékos és 1 rendbeli gondatlan fegyelmi vétséget követett el.
A rendelkezésre álló adatok alapján a Fegyelmi Tanács megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a 6/2018. (III. 26.) MÜK Szabályzat 12.3. pontjában foglaltakat szándékosan megsértette, tekintettel arra, hogy az ellene indult panasz-, illetőleg fegyelmi ügyben iratcsatolási kötelezettségének nem tett eleget, ezáltal 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.
A Fegyelmi Tanács megállapította továbbá, hogy az eljárás alá vont ügyvéd az Inytv. 26. § (4) bekezdésében rögzített határidőben nem nyújtotta be a ... .... hrsz-ú ingatlan tárgyában készített föld adásvételi szerződést a szükséges mellékletekkel együtt az illetékes földhivatalhoz és ezzel a mulasztásával 1 rendbeli gondatlan fegyelmi vétséget követett el.
Fentiek figyelembevételével az eljáró Regionális Fegyelmi Tanács a határozat rendelkező részében meghatározott összegű pénzbírság kiszabását tartja indokoltnak.
A joghátrány alkalmazása körében a Fegyelmi Tanács súlyosbító körülményként vette figyelembe hogy az eljárás alá vont ügyvéd ellen az elmúlt időszakban P... szám alatt fegyelmi eljárás folyt.
A fellebbezés az Üttv. 135. § (1-5) bekezdésén, valamint a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat 31. pontján alapul.
Miután az eljárás alá vont ügyvéd felelőssége megállapításra került, a Fegyelmi Tanács az Üttv. 142. § (2) bekezdése alapján kötelezte az eljárás alá vont ügyvédet az eddigi eljárással felmerült átalányköltség viselésére, amelynek mértéke a FESZ 40.2. a.) pontja értelmében 80.000 Ft, azaz Nyolcvanezer forint.
Zalaegerszeg, 2021. október 22.
Jogerős: 2021.11.30.