A Magyar Ügyvédi Kamara országos fegyelmi bizottságának másodfokú fegyelmi tanácsa Dr. .... ügyvéd (KASZ: , irodájának címe:) fegyelmi ügyében a Győri Regionális Fegyelmi Bizottság 2020. március 13. napján F/60/2019-13. sz. alatt hozott határozata ellen Dr eljárás alá vont ügyvéd részéről bejelentett fellebbezés folytán 2020. október 29. napján tartott tárgyalásán a következő
határozatot
hozta:
A Magyar Ügyvédi Kamara országos fegyelmi bizottságának másodfokú fegyelmi tanácsa a Győri Regionális Fegyelmi Bizottság F/60/2019-13. sz. határozatát részben megváltoztatja, és az Üttv. 108. § a) pontja alapján az eljárás alá vont ügyvédet írásbeli megrovás fegyelmi büntetésben részesíti.
Kötelezi eljárás alá vont ügyvédet, hogy a másodfokú határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessen meg a Győr-Moson-Sopron Megyei Ügyvédi Kamara pénztárába 25.000 Ft, azaz huszonötezer forint mérsékelt másodfokú eljárási költséget. A másodfokú fegyelmi eljárás költségét a Győr-Moson- Sopron Megyei Ügyvédi Kamara a jogerős és végrehajtható fegyelmi határozatban a költségek megfizetésére előírt határidő leteltét követő tizenöt napon belül átutalja a Magyar Ügyvédi Kamara részére.
A határozat jogerős.
A másodfokú határozatot az eljárás alá vont ügyvéd, és az országos fegyelmi főbiztos közigazgatási perben támadhatja meg. A keresetlevelet a másodfokú határozat kézbesítéstől számított 30 napon belül a közigazgatási perekre irányadó szabályok szerint kell az országos fegyelmi bizottság ellen - az elektronikus kapcsolattartás szabályai szerint - előterjeszteni. A perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes.
A Győri Regionális Fegyelmi Bizottság F/60/2019-13. sz. alatti, megismételt eljárásban a határozatával dr. eljárás alá vont ügyvéd felelősségét megállapította egy rendbeli fegyelmi vétség gondatlan elkövetésében, és 100.000 Ft. azaz Egyszázezer forint pénzbírságot szabott ki.
A regionális fegyelmi tanács azt állapította meg, hogy az eljárás alá vont ügyvéd megsértette a 2012. október 29-én készült adás-vételi előszerződés készítésének az idején hatályban volt ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásáról szóló 5/2008. (XI. 27) MÜK szabályzattal módosított 8/1999. (III. 22.) MÜK szabályzat, (továbbiakban etikai szabályzat) 7/7. a) pontjában foglaltakat, mely szerint az ingatlannal kapcsolatos okiratok esetében az ügyvéd köteles az okirat szerkesztése előtt 30 napnál nem régebbi, a jogszerző fél, illetve az ügyvéd vagy az ügyvédi iroda által beszerzett hiteles tulajdoni lap meglétéről gondoskodni és azt, vagy az arról készített másolatot az iratai között megőrizni. Az eljárás során megállapítható volt a fegyelmi tanács szerint, hogy az eljárás alá vont az ügyvéd e kötelezettszegése megsértette az etikai szabályzatot, függetlenül attól, hogy a felek közötti jogvitában milyen kihatással volt a 30 napnál nem régebbi tulajdoni lap hiánya.
Az első fokú határozat egy enyhítő körülményt vett figyelembe, azt hogy az eljárás alá volt ügyvéd 25 éve folytatott ügyvédi tevékenysége alatt nem követett el fegyelmi vétséget.
Az elsőfokú határozat ellen, a törvényes határidőben az eljárás alá volt ügyvéd fellebbezést terjesztett elő, amit részletesen meg is indokolt. Megismételte, hogy fenntartja azon álláspontját, hogy a fegyelmi felelősségét ugyan elismeri, de enyhébb büntetés kiszabását kéri, akár a pénzbírság végrehajtásának a felfüggesztését is.
A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Főbiztosa az ellenkérelmében előadta, hogy álláspontja szerint bár az elsőfokú fegyelmi tanács által megállapított tényállás megalapozott, de az enyhítő körülményekre tekintettel az Üttv. 138. § (1) bekezdés b) pontja alapján kérte, hogy az elsőfokú határozatot részben változtassák meg, és enyhébb büntetést szabjanak ki.
A másodfokú fegyelmi tanács az egész eljárás iratait áttekintette és megvizsgálta a fellebbezést, annak indokait, illetve az Országos Fegyelmi Főbiztos indítványát is.
A másodfokú fegyelmi tanács álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd fellebbezése részben alapos.
Az ügyben dr. ügyvéd a fegyelmi felelősségét elismerte, ami nyomatékos enyhítő körülmény. További nyomatékos enyhítő körülmény az igen jelentős időmúlás, ugyanis a cselekmény elkövetése óta nyolc év telt el. Az első fokú fegyelmi tanács azt sem vette kellő súllyal figyelembe, hogy az eljárás alá vont ügyvéddel szemben, a huszonöt éves pályafutása alatt nem volt még fegyelmi eljárás.
Mindezen további enyhítő körülmények figyelembe vételével a másodfokú fegyelmi tanács az Üttv. 138. § (1) bek. b) pontja alapján részben megváltoztatta az elsőfokú fegyelmi határozatot és az Üttv. 108. § a) pontja szerinti írásbeli megrovás fegyelmi büntetés kiszabását találta arányban állónak eljárás alá vont ügyvéddel szemben.
Megjegyzi a másodfokú fegyelmi tanács, hogy nem enyhítő körülményként, de figyelembe vette a cselekmény tárgyi súlyának az értékelésénél azt a tényt is, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi vétséget előszerződés elkészítése során követte el, nem pedig a végső joghatást kiváltó szerződésnél.
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény, valamint a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzaton túlmenően alkalmazott jogszabályok még az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény és az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 5/2008. (XI. 27.) MÜK szabályzattal módosított 8/1999. (III. 22.) MÜK szabályzat.
A másodfokú fegyelmi tanács az eljárási költségekről az Üttv. 142. § (2) és (3) bek. alapján, valamint a FESZ 40.2. c) és 40.9. pontjai alapján határozott.
A másodfokú határozat ellen a közigazgatási perekre vonatkozó szabályoknak megfelelő perindítás lehetőségét az Üttv. 139. § (1) bekezdése biztosítja azzal, hogy a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 608. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy az elektronikus ügyintézésről szóló 2015. évi CCXXII. törvény (E-ügyintézési törvény) alapján elektronikus úton történő kapcsolattartásra kötelezett minden beadványt kizárólag elektronikusan - az E-ügyintézési törvényben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon - nyújthat be a bírósághoz, és a bíróság is elektronikusan kézbesít részére. Az E-ügyintézési törvény 9. § (2) bekezdés b) pontja szerint elektronikus ügyintézésre köteles az ügyfél jogi képviselője. A 2017. évi I. törvény (Kp.) 27. § (4) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 75. § (2) bekezdés b) pontja szerint a kötelező jogi képviselet esetén a jogi szakvizsgával rendelkező fél a saját személyében tesz eleget a kötelező jogi képviselet szabályának.
A Kp. 12. § (3) bekezdés d) pontja, valamint a Kp. 13. § (11) bekezdése alapján „köztestületi jogvita esetében a perre a fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes” A keresetlevél előterjesztéséhez szükséges űrlap a http://www-mük.hu/nvomtatványok oldalról tölthető le.
A határozat jogerős és 2021. január 11. napján végrehajtható.