A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottságának Másodfokú Fegyelmi Tanácsa dr. ..... ügyvéd: (KASZ: ....., iroda: ....., Ügyvédi Iroda, .....) fegyelmi ügyében a ..... Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2020. január 13. napján ..... szám alatt hozott határozata ellen az eljárás alá vont ügyvéd részéről bejelentett fellebbezés folytán 2020. szeptember 4. napján tartott tárgyalásán a következő vont ügyvéd részéről bejelentett fellebbezés folytán 2020. szeptember 4. napján tartott tárgyalásán a következő
határozatot
hozta.
A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottságának Másodfokú Fegyelmi Tanácsa a ..... Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának ..... számú határozatát megváltoztatja akként, hogy az ügyvédjelölt foglalkoztatásától 1 év időtartamra eltiltás fegyelmi büntetés végrehajtását 2 évre felfüggeszti. Egyebekben az elsőfokú határozatot
Kötelezi a Másodfokú Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet, hogy a másodfokú fegyelmi határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessen meg a ..... Ügyvédi Kamara pénztárába 50.000 Ft, azaz ötvenezer forint másodfokú eljárási költséget.
A másodfokú fegyelmi eljárás átalányköltségét a ..... Ügyvédi Kamara a jogerős és végrehajtható fegyelmi határozatban a költségek megfizetésére előírt határidő leteltét követő 15 napon belül átutalja a Magyar Ügyvédi Kamara részére.
Jelen határozat annak kihirdetése napján jogerős.
A másodfokú határozatot az eljárás alá vont ügyvéd és az országos fegyelmi főbiztos közigazgatási perben támadhatja meg. A keresetlevelet a másodfokú határozat kézbesítéséből számított 30 napon belül a közigazgatási perekre irányadó szabályok szerint kell az országos fegyelmi bizottság ellen - elektronikus kapcsolattartás szabályai szerint - előterjeszteni. A perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes. előterjeszteni.
Dr. ..... ügyvéd ellen a ..... Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa folytatott le fegyelmi eljárást és a 2020. január 13. napján kelt ..... számú határozatban megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd 2 rb. szándékos - folytatólagosan megvalósított - fegyelmi vétséget követett el, ezért 300.000 Ft, azaz Háromszázezer forint pénzbírság fegyelmi büntetéssel sújtotta, ezen túlmenően ügyvédjelölt foglalkoztatásától 1 (egy) évi időtartamra eltiltotta, egyben kötelezte 80.000 Ft átalányköltség megfizetésére.
GYB bejelentő a 2019. január 28. napján érkezett panaszában az eljárás alá vont ügyvéd mulasztását és a kapcsolattartás mellőzését kifogásolta. A vezető fegyelmi biztos az előzetes vizsgálatot elrendelte, melynek során dr. ..... igazoló jelentést terjesztett elő, majd felhívásra a megbízás teljes iratanyagát csatolta. Az eljárás alá vont ügyvéd 2019. március 11-én csatolta a panaszos 2019. február 28-án kelt nyilatkozatát, miszerint az „elrendelt vizsgálatot visszavonja”. A 3 hónappal meghosszabbított előzetes vizsgálatot követően a fegyelmi eljárás kezdeményezésére 2019. július 24-én került sor.
JR bejelentő 2019. június 4-én a II/A. fejezet szerinti megbízással összefüggésben ismételten panaszt terjesztett elő, melyben kifogásolta a kapcsolattartás mellőzését, az ügyvédi megbízási díjat illetően az eljárás alá vont ügyvéd etikátlan magatartását. Dr. ..... igazoló jelentést terjesztett elő, melyben fenntartotta a II/A. szerinti eljárásban tett nyilatkozatait, egyben kérte az ügy egyesítését a fenti ügyhöz. A fegyelmi biztos a fegyelmi eljárást a 2019. július 31-én kelt határozatával kezdeményezte.
JR bejelentő 2019. április 2-án terjesztett elő panaszt, melyben azt kifogásolta, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a fogvatartási körülmények miatt megítélt kártérítést nem fizette ki részére, azzal nem számolt el. Ebben az ügyben is elrendelték az előzetes vizsgálatot, az eljárás alá vont ügyvéd igazoló jelentést terjesztett elő és további iratokat is csatolt. A fegyelmi biztos a 2019. szeptember 23-án kelt határozatával kezdeményezte a fegyelmi eljárást.
Az Elsőfokú Fegyelmi Tanács 2019. augusztus 29-én a ..... számú II/B. jelű ügyet a ..... számú ügyhöz egyesítette. Ezt követően pedig ..... számú II/C. jelű ügyet a 2019. október 16-án egyesítette a ..... számú ügyhöz.
Az Elsőfokú Fegyelmi Tanács az alábbi tényállást állapította meg:
Az eljárás alá vont ügyvéd valójában már a 2016. november 28-án kelt ügyvédi meghatalmazás alapján ellátta a panaszos képviseletét a fogvatartási körülményekkel kapcsolatos kártalanítási igénye érvényesítése végett. Felek között 2017. május 16. napján jött létre írásbeli megbízási szerződés, melynek alapján az eljárás alá vont ügyvéd elvállalta a bejelentő képviseletét az Emberi Jogok Európai Bíróságánál a fogvatartási körülményekkel kapcsolatos kártalanítási igénye érvényesítésére a Magyar Állammal szemben. A megbízási díjban felek akként állapodtak meg, hogy a megbízottat kártérítésenként a kártérítés, illetve egyezség esetén a megállapodás szerinti összeg után 35% + ÁFA, de minimum 400.000 Ft + ÁFA megbízási díj illeti meg. A megbízási szerződést 2018. augusztus 27-én és 2019. február 28-án kiegészítették illetőleg egységes szerkezetbe foglalták. Felek a 2018. augusztus 27-i szerződés 3. oldalának szövege szerint az ügyvédi munkadíj mértékét, esedékesség illetve fizetése módját nem vitatják, az esetleges feltűnő értékaránytalanság miatti kockázatát vállalják, és az ilyen jogcímen történő megtámadás jogáról kifejezetten lemondtak. Ezt a szerződést egy „Nyilatkozat” megjelölésű dokumentummal pontosították, miszerint a panaszos az ügyvédi irodától kapott kölcsönök miatt az irodára engedményezi az eddig elindított kártalanítási eljárások során neki megítélendő teljes összegeket, ha és amennyiben nem fedezi a megbízott panaszosnak nyújtott teljes kiadását. A bejelentő a megbízás tartama alatt számos levélben kért kölcsönt az eljárás alá vont Ügyvédtől. A bejelentő a hivatkozott nyilatkozat utolsó lapjára kézírással rögzítette, hogy amennyiben 30 napon belül kap 50.000 Ft-ot, úgy az aznapig beadott kérelemből megítélt kártalanításokból bruttó 90%-os ügyvédi munkadíjat fizet, amelyet egyidejűleg eljárás alá vont ügyvédre engedményez, aki az engedményezést elfogadta. Ezt a nyilatkozatot felek az 2019. február 28-án kelt újabb megbízási szerződésben megerősítették.
A tényállás ezen része szerint felek között 2017. április 24. napján jött létre írásbeli megbízási szerződés, melynek alapján az eljárás alá vont ügyvéd elvállalta a bejelentő képviseletét az Emberi Jogok Európai Bíróságánál, valamint a magyar bíróságok előtt a fogvatartási körülményekkel kapcsolatos kártérítési igénye érvényesítése végett. A szerződésben jelen esetben is az előző tényállásrészben azonos megbízási díj és a megtámadási jogról történő lemondás került rögzítésre a Magyar Állammal szemben.
A felek között 2018. március 9-én újabb megbízási szerződés jött létre, amelyben a III/A. B. pontban részletesen leírt engedményezési megállapodás is szerepel. Amennyiben a bejelentő a panaszt illetőleg a kártalanítási kérelmet visszavonja, úgy az eljárás alá vont ügyvédet a visszavonással érintett időszakra számított 1.600 Ft/nap után 35% + ÁFA mértékű fix megbízási díj illeti meg.
Dr. ..... a bejelentő megbízásából 2017. április végétől 2018. április 3-ig négy kérelemben három havonta terjesztett nyújtott be kártalanítási igényt. Az eljárás során az ügyvéd csatolta a 2019. december 14-én kelt ügyvédi elszámolást, melynek alapján a bejelentőnek a megítélt 908.000 Ft kártalanításból 12.137 Ft járna, azonban a „Karácsonyra való tekintettel” 80.000 Ft-ot fizetett ki részére.
Az Elsőfokú Fegyelmi Tanács a tényállást a panaszbeadványok és mellékleteik, az eljárás alá vont ügyvéd igazoló jelentései, azok mellékletei valamint előadása alapján állapította meg.
A fegyelmi biztos végindítványában 2 rendbeli szándékos fegyelmi vétség elkövetésének megállapítását kérte:
- az eljárás alá vont ügyvéd megsértette az ÜESZ 5.8. b) pontját, mivel a kamara elnökének engedélye nélkül ügyfeleivel engedményezési szerződést kötött, továbbá
- pénzkölcsönt nyújtott ügyfeleinek, mellyel megsértette az Üttv. 2. § (1) és 3. § (1) bekezdését.
A fegyelmi biztos álláspontját arra vonatkozóan is fenntartotta, hogy az eljárás alá vont ügyvéd tisztességtelen, nem a megbízó érdekét szolgáló megbízási szerződést kötött, miáltal megsértette az Üttv. 39. § (3) bekezdését és az ÜESZ 5.4. pontját. További indítványait nem tartotta fenn.
Az Elsőfokú Fegyelmi Tanács a fegyelmi biztos indítványát nagyobb részben találta alaposnak. Az eljárás alá vont ügyvéd a megbízás tárgyára vonatkozóan kötött ügylethez (engedményezési szerződéshez) nem szerezte be a ..... Ügyvédi Kamara elnökének hozzájárulását, ezáltal megsértette az ÜESZ 5.8. b) pontját és fegyelmi vétséget követett el.
A fegyelmi biztos kölcsönnyújtással kapcsolatos indítványát is elfogadta. Dr. ..... védekezését, miszerint előlegnyújtásról volt szó, nem látta meglapozottnak, hiszen előleget csak azt nyújthat, aki pénzügyi teljesítéssel tartozik az adott ügyletben.
Egyetértett a fegyelmi biztossal abban, hogy az eljárás alá vont ügyvéd által kötött megbízási szerződésben az eljárás alá vont Ügyvéd által alkalmazott díjkikötés, az egyéb szerződési feltételek a bejelentő hátrányára történt egyoldalú megfogalmazása sérti a jóhiszeműség és tisztesség követelményét. Az Elsőfokú Fegyelmi Tanács ez esetben csak azt tudta megállapítani, hogy eljárás alá vont ügyvéd magatartásával megsértette az Üttv. 39. § (3) bekezdését és az ÜESZ 5.4. pontját, mivel tisztességtelen díjkikötést alkalmazott, ugyanakkor a tisztességtelenség megállapítása esetén a bíróság részére biztosított jogköröket nem gyakorolhatta.
Az Elsőfokú Fegyelmi Tanács súlyosbító körülménynek tekintette a folytatólagosságot és a dr. ..... ügyvéd ellen korábban kiszabott megrovás fegyelmi büntetést, enyhítő körülményként értékelte egyik közeli hozzátartozója elhalálozását, továbbá azt, hogy a másik közeli hozzátartozója gyógykezeléséről gondoskodik. A fenti személyi körülményekre tekintettel a pénzbírság mértékét a középmérték alatt állapította meg. Az eljárás alá vont ügyvéd által alkalmazott szerződéskötési gyakorlat miatt indokoltnak tartotta az ügyvédjelölti foglalkozástól történő eltiltás fegyelmi büntetés kiszabását is.
Az elsőfokú fegyelmi határozat ellen dr. ..... 2020. április 16-án fellebbezést terjesztett elő, melyben elsődlegesen az Üttv. 138. § (1) bekezdése b) pontja alapján az elsőfokú fegyelmi határozat megváltoztatásával kérte a terhére rótt fegyelmi vétség megállapítása és a fegyelmi büntetés alkalmazása mellőzését, az átalányköltség törlését, másodlagosan az ügyvédjelölti foglalkoztatástól való eltiltás mellőzését, és megrovás fegyelmi büntetés alkalmazását illetőleg a pénzbírság mellőzését kérte.
Álláspontja szerint az elsőfokú fegyelmi határozat megalapozatlan, mert az Elsőfokú Fegyelmi Tanács
- a bejelentés alapján vizsgálni rendelt fegyelmi vétsége(ke)t nem bírálta el, illetőleg
- hatáskörét túllépve önmaga által megállapított fegyelmi vétségeket bírálta el;
- a terhére rótt fegyelmi vétséget iratellenesen állapította meg.
Az eljárás alá vont ügyvéd a fellebbezésében kifejtette:
- nem volt jogszerű az elsőfokú eljárás, mivel a fegyelmi eljárás megindítását megelőzően nem vizsgálták a tényeket és körülményeket;
- nem kötött engedményezési szerződést, ez a fogalom szakszerűtlenül és pontatlanul került egyes okiratokba, ténylegesen a megbízási szerződés hatalmazta őt fel arra, hogy a bejelentő részére megítélt kártalanításba beszámítsa az ügyvédi munkadíj és költségek összegét;
- vitatta, hogy ÁSZF-et alkalmazott volna, a szerződési feltételek minden esetben előzetesen megvitatásra kerültek. Álláspontja szerint ezt a kamara nem vizsgálhatja, erre csak a bíróságnak van jogosultsága;
- nem értett egyet az elsőfokú fegyelmi határozatnak az általa alkalmazott megbízási szerződéssel kapcsolatos megállapításaival;
- nem értett egyet azzal sem, hogy magatartásával sértette volna az ügyvédség iránti közbizalmat;
- nem látja indokoltnak, hogy szándékos fegyelmi vétséget követett volna el;
- részletesen kifejtette, hogy nem alkalmazott tisztességtelen díjkikötést, elfogadhatatlannak tartja, hogy a megbízási díjat a bejelentő egy teljesült megbízási szerződést követően vitassa;
- nem tartja megalapozottnak a ..... számú, 9 éves ügyre súlyosító körülményként történő hivatkozást, ugyanakkor súlytalannak tekinti a közeli hozzátartozója (nagyanyja) elvesztése, valamint édesapjáról történő gondoskodási kötelezettség értékelését;
- vitatja az ügyvédjelölt foglakoztatásától való eltiltás indokait;
- előadta, hogy segítséget kért a kamarától a megbízási szerződései tartalmának megváltoztatására vonatkozóan, de kérését elutasították;
- indítványozta dr. ..... tanúkénti meghallgatását, aki az ügycsoporttal foglalkozó kollégaként felvilágosítást tud adni, a változó körülményekről és a védencek eljárásáról.
A MÜK országos fegyelmi főbiztosa a 2020. április 30-án kelt előterjesztésében kérte,
- a FE 35.2. pontjára figyelemmel a fellebbezéssel támadott határozat fellebbezési kérelem keretei között történő felülbírálatát;
- annak vizsgálatát, hogy az alapügyben említett három fegyelmi eljárásban született-e már jogerős döntés;
- az első fokon eljárt tanács a tényállást felderítette és abból helyes ténybeli következtetést vont le összhangban a FE 35.3. pontjával, ezért az Üttv. 138. § c) pontja alapján kérte az elsőfokú határozat helybenhagyását.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács fellebbezéssel támadott elsőfokú határozatot a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (továbbiakban: FE) 35.2. pontja alapján a fellebbezési kérelem keretei között felülbírálta.
A fellebbezés részben alapos.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács elsődlegesen azt vizsgálta, hogy a fegyelmi eljárás lefolytatása az Elsőfokú Fegyelmi Tanács részéről megfelelt-e a jogszabályokban, ill. a szabályzatokban előírt rendelkezéseknek.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács álláspontja szerint az Elsőfokú Fegyelmi Tanács a jogszabályi előírásoknak eljárásjogi és anyagi jogi szempontból is megfelelően járt el, a határozat indokolási kötelezettségének maradéktalanul eleget tett.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács a 2020. szeptember 4. napján tartott tárgyalásán az ügy teljes iratanyagát áttekintette. A tárgyaláson meghallgatta az eljárás alá vont ügyvédet és az országos fegyelmi főbiztost.
Az eljárás alá vont ügyvéd a fellebbezésében foglaltakat fenntartotta és a következőket nyilatkozta:
- a panaszos az eljárás során a pénzátadás tényét nem tagadta, csatolta ..... panaszos nyilatkozatát, miszerint az eljárás alá vont ügyvéddel az elszámolás 2020. július 6-án megtörtént;
- a fegyelmi eljárások megindulása óta megkereste a kamarát és változtatott a megbízással kapcsolatos gyakorlatán;
- előadta, hogy a ..... egyetemen folytatott oktatói munkája mellett az irodája tevékenysége csak ügyvédjelölt foglalkoztatásával biztosítható;
- az elmúlt időszakban két hozzátartozóját veszítette el, nagyanyja halálát követően édesapja 2020. április 20-án meghalt, halotti anyakönyvi kivonatát csatolta.
A MÜK országos fegyelmi főbiztosa írásbeli indítványában foglaltakat fenntartotta.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács az elsőfokú határozat indokolást az alábbiak szerint egészíti ki, illetve értelmezi a fellebbezés fényében.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács megállapította, hogy az első fokon eljárt fegyelmi tanács a bizonyítást a határozat hozatalhoz szükséges mértékben lefolytatta, mindkét bejelentő vonatkozásában a kötelezettségszegéseket tényállásban rögzítette. A tényállás kellően felderített, az iratok tartalmával megegyező. A másodfokon eljáró fegyelmi tanács az elsőfokú határozatban helyesen értékelt bizonyítékokat a fellebbezési eljárásban is irányadónak tekintette, döntése alapjául elfogadta.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács a tanúmeghallgatásra vonatkozó bizonyítási indítványnak az FE 27.6. f) pontja alapján nem adott helyt, a tanú kilátásba helyezett nyilatkozata a konkrét ügy elbírálása vonatkozásában nem bír relevanciával.
GYB bejelentő esetében az egységes szerkezetbe foglalt, 2018. augusztus 27-én és 2019. február 28-án kelt megbízási szerződések egyaránt tartalmazzák a kölcsönre és az engedményezésre vonatkozó kikötéseket. Az ügyvéd a szakmai felkészültségét és a megbízója előtt nem ismert adatokat felhasználva a megbízás tárgyára maga kötött ügyletet, az Etikai szabályzat 5.8. b) pontjában írtakat megszegve a kamara elnökének hozzájárulását nem kérte.
Ezen kötelezettségszegés fegyelmi vétséget valósított meg.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács álláspontjával megegyező indokolást tartalmaz az elsőfokú határozat az eljárás alá vont ügyvédnek a kölcsön helyett előleg nyújtására vonatkozó alaptalan hivatkozásával kapcsolatban. Megalapozottan hivatkozik az elsőfokú határozat az Üttv. 2. § (1) bekezdésébe és a 3. § (1) bekezdésébe ütköző kötelezettségszegés fegyelmi vétségként történő értékelésére nézve.
JR bejelentő esetében megalapozottan került megállapításra, hogy az ügyvéd által kimunkált tisztességtelen megbízási szerződés a megbízó érdekét nem szolgálta, magatartásával az ügyvéd megszegte az Üttv. 39. § (3) bekezdésében, valamint az Etikai szabályzat 5.4. pontjában írt rendelkezéseket.
Megalapozottan hivatkozik az elsőfokú határozat arra, hogy a megbízott ügyvédi munkadíj igénye és a megbízó érdekei között összhangot kell teremteni. A megbízásban kikötött díj közel azonos azzal a kártalanítási Összeggel, amely az elítéltet a számára hátrányos börtön körülmények miatt illetne meg.
Nincs a megbízással összefüggésben olyan adat, hogy az ügyvéd arról tájékoztatta volna a megbízót, hogy a kártalanítás mértéke bizonytalan, az ügy lefolytatása következtében az ügyvéd dotálása mellett az elítélt az őt ért hátrányok kompenzálására kártalanításban nem, vagy minimális mértékben részesül.
Megalapozott a határozat azon megállapítása, hogy az ügyvéd által alkalmazott díjkikötések, a szerződésből eredő jogok és kötelezettségek a tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a bejelentő hátrányára kerültek megállapításra, ami tisztességtelen.
Az Elsőfokú Fegyelmi Tanács ezen megállapítása az Etikai szabályzat 5.4. pontja alapján a fegyelmi felelősség vonatkozásában megalapozott. A tisztességtelen díjkikötés alkalmazásával az eljárás alá vont ügyvéd az Üttv. 39. § (3) bekezdésében valamint az Etikai szabályzat 5.4. pontjában írtakat megszegte, az Üttv. 107. § a) pontja alapján fegyelmi vétség megállapítása megalapozott.
Az eljárás alá vont ügyvéd GyB és JR vonatkozásában 1-1 rendbeli szándékosan és folytatólagosan megvalósított fegyelmi vétséget követett el.
Az eljárás alá vont ügyvéd fellebbezésében vitatta kötelezettségszegésinek szándékos fegyelmi vétségként történő minősítését.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács a fellebbező hivatkozását megalapozatlannak tekinti. Az elsőfokú határozat az eljárás alá vont ügyvéd kötelezettségszegéseit az elkövetési módot alapul véve értékelte, alkalmazta a fegyelmi ügyekben következetesen érvényesülő gyakorlatot, miszerint az ügyvéd által ismert jogszabályban, etikai szabályzatban írt kötelező kötelezettségek figyelmen kívül hagyása, a szabályok megszegése szándékos elkövetésnek minősül.
A fegyelmi büntetés kiszabása vonatkozásában a Másodfokú Fegyelmi Tanács megállapította, hogy a fegyelmi vétségek tárgyi súlya pénzbírság fegyelmi büntetés kiszabását indokolja, mértéke az elsőfokú határozatban értékelt körülmények alapján megalapozottan került megállapításra.
A pénzbírság fegyelmi büntetés mellett az Elsőfokú Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet az ügyvédjelölt foglalkoztatásától 1 év időtartamra eltiltotta. Az indokolásból kitűnően az ügyvéd hozzáállása ellentétes az ügyvédi hivatás elveivel, kamarai érdek fűződik ahhoz, hogy az ügyvéd álláspontjának gyökeres megváltozásáig ne vegyen részt az ügyvédi kar utánpótlásának biztosításában.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács álláspontja szerint ezen fegyelmi büntetés kiszabása dr. ..... esetében indokolt. A Másodfokú Fegyelmi Tanács azon indokkal döntött az ügyvédjelölt foglakoztatásra vonatkozó fegyelmi büntetés végrehajtásának 2 évre történő felfüggesztéséről, hogy az eljárás alá vont ügyvéd változtatott a fegyelmi eljárás alapját képező gyakorlatán. Figyelembe vételre került továbbá, hogy az ügyvédjelölti foglalkoztatástól való eltiltás végrehajtása az ügyvédi gyakorlat mellett teljesített egyetemi oktatói tevékenység ellátását jelentősen megnehezíti.
A büntetés próbaidőre történt felfüggesztése bizonyítási lehetőséget ad az ügyvéd számára azt igazolni, hogy hivatásának gyakorlása a jövőben teljes mértékben megfelel a jogszabályi és etikai elvárásoknak.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács megítélése szerint az Üttv. 111. § (1) bekezdése alapján 2 év próbaidőre felfüggesztett fegyelmi büntetés alkalmazásával a fegyelmi eljárással elérni kívánt cél az eljárás alá vont ügyvéd esetében eredményre vezet.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács a részletezett indokok alapján az ügyvédjelölti foglalkozástól eltiltás fegyelmi büntetést felfüggesztő rendelkezést meghaladóan a 2 rendbeli szándékos, folytatólagosan megvalósított fegyelmi vétség elkövetését megállapító, a 300.000 Ft pénzbírság fegyelmi büntetést, 80.000 Ft elsőfokú átalányköltséget kiszabó határozatot helyes indokai alapján helybenhagyta.
A másodfokú eljárási költség a 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat 40.2. c) pontja alapján került megállapításra.
A másodfokú határozat ellen a közigazgatási perekre vonatkozó szabályoknak megfelelő perindítás lehetőségét az Üttv. 139. § (1) bekezdése biztosítja azzal, hogy a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 608. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy az elektronikus ügyintézésről szóló 2015. évi CCXXII. törvény (E-ügyintézési törvény) alapján elektronikus úton történő kapcsolattartásra kötelezett minden beadványt kizárólag elektronikusan - az E-ügyintézési törvényben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon - nyújthat be a bírósághoz, és a bíróság is elektronikusan kézbesít a részére. Az E-ügyintézési törvény 9. § (2) bekezdés b) pontja szerint elektronikus ügyintézésre köteles az ügyfél jogi képviselője. A 2017. évi I. törvény (Kp.) 27. § (4) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 75. § (2) bekezdés b) pontja szerint a kötelező jogi képviselet esetén a jogi szakvizsgával rendelkező fél a saját személyében tesz eleget a kőtelező jogi képviselet szabályának.
A Kp. 12. § (3) bekezdés d) pontja, valamint a Kp. 13. § (11) bekezdése alapján „köztestületi jogvita esetében a perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes”. A keresetlevél előterjesztéséhez szükséges űrlap a https://www.mük.hu/nyomtatvanyok oldalról tölthető le.
Záradék:
A határozat jogerős és 2020. november 17. napján végrehajtható.