A Győri Regionális Fegyelmi Bizottság Elnöke által kijelölt ... tanácsa, dr. ... ügyvéd ellen a P.39/2020. számú fegyelmi eljárásban 2021. ..... napján megtartott zárt fegyelmi tárgyaláson meghozta az alábbi határozatát:
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (továbbiakban: Üttv.) 131. § (3) bekezdés a.) pontja értelmében dr. ... (iroda székhelye: ..., KASZ:...) eljárás alá vont ügyvéd felelősségét 2 rb. részben folytatólagosan elkövetett gondatlan fegyelmi vétség elkövetése miatt megállapítja és az Üttv. 108. § b) pontja alapján vele szemben
pénzbírság büntetést szab ki.
A pénzbírság összegét 400.000 Ft, azaz négyszázezer forintban állapítja meg
A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (továbbiakban FESZ) 40.2. a) pontja értelmében a felmerült kamarai átalányköltség 80.000 Ft, azaz nyolcvanezer forint.
Az átalányköltséget az eljárás alá vont ügyvéd, a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül köteles megfizetni, a ... Megyei Ügyvédi Kamarába történő pénztári készpénzbefizetéssel, vagy átutalással a területi kamara ... számú bankszámlájára
Ezen határozattal szemben az eljárás alá vont ügyvéd, valamint a fegyelmi biztos a másodfokú fegyelmi tanácshoz fellebbezhet. A fellebbezést az elsőfokú határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül az elsőfokú fegyelmi tanácsnál kell benyújtani és elő kell terjeszteni a fellebbezés indokait is.
A területi kamara elnöke a fegyelmi biztost a fellebbezési határidő lejártát megelőző harmadik munkanapig utasíthatja fellebbezés előterjesztésére.
A fellebbezés a határozat végrehajtására halasztó hatályú.
A Győri Regionális Fegyelmi Bizottság fegyelmi eljárás lefolytatására kijelölt regionális fegyelmi tanácsa,
- ..., és ... 2020. .... napján kelt panasza,
- a Panaszosok részéről 2020. december 8. napján csatolt,
... panaszos, mint adózó részére szóló, 2020. .... kelt, ... ügyszámú, ... ügyiratszámú ... Ft Illetékfizetési kötelezettség megállapítása tárgyában, a NAV ... Megyei Adó-, és Vámigazgatósága által meghozott, és 2020.....napján véglegessé vált fizetési meghagyása,
... panaszos, mint adózó részére szóló, 2020. .... napján kelt, ... ügyszámú, ... ügyiratszámú ... Ft Illetékfizetési kötelezettség megállapítása tárgyában, a NAV ... Megyei Adó-, és Vámigazgatósága által meghozott, és 2020... napján véglegessé vált fizetési meghagyása,
A NAV ... Megyei Adó-, és Vámigazgatósága Ügyfélszolgálatán 2020. ... napján, ... (adózó) panaszost érintően felvett ... Iktatószámú Tájékoztató jegyzőkönyvben foglaltak,
A NAV ... Megyei Adó-, és Vámigazgatósága Ügyfélszolgálatán 2020. ... napján, ... (adózó) panaszost érintően felvett ... Iktatószámú Tájékoztató jegyzőkönyvben foglaltak,
a Panaszosok részéről, - a vezető fegyelmi biztos 2020. .... napján kelt felhívására csatolt
- a fegyelmi eljárásban érintett ...(... hrsz) ... utca ... szám alatti, 2019 ... keltezést rögzítő Adásvételi Szerződés
- a ... (... hrsz) ... utca ...szám alatti ingatlan vonatkozásában létrejött, 2019 ... keltezést rögzítő Adásvételi Szerződés,
- a Panaszosok, mint Nyilatkozattevők, 2020. ... napján kelt -ügyvédi által ellenjegyzett okiratba foglalt közös Nyilatkozatát tartalmazó okirat
- a vezető Fegyelmi biztos 2021..... napján kelt, fegyelmi eljárást kezdeményező határozata,
- a csatolt, panaszosok, és eljárás alá vont ügyvéd részére küldött értesítések kézbesítésére vonatkozó dokumentumok alapján, és figyelembe vételével, az alábbi
tényállást állapította meg.
..., és ... panaszosok, (továbbiakban: a Panaszosok) 2020. ... napján kelt, a ... Megyei Ügyvédi Kamarához címzett, 2020. ... napján érkezett panasz beadványukban arra tekintettel kérték a fegyelmi eljárás lefolytatását a panaszolt ügyvéddel szemben, miszerint 2019 ....-án eladásra került a ..., ... utca ... szám alatti Ingatlanuk, és ugyanezen a napon, megvásárolták a ..., ... u ... szám alatti ingatlant. Mindkét szerződés elkészítésére és ellenjegyzésére dr. ... panaszolt ügyvédet, (illetve a panaszolt ügyvéd azonos nevű ügyvédi irodáját) bízták meg.
A Panaszosok panasz beadványa szerint, a ..., ... utca ... szám alatti ingatlan tulajdonjogát, eredetileg ketten kívánták megszerezni, - a tulajdonszerzésre vonatkozó eredeti elképzelésüktől eltérően, - a panaszolt ügyvéd javaslatára, - végül is egyik lányukkal, ...val közösen vásárolták meg a ... ingatlant, tekintettel arra, hogy a Panaszosok panaszbeadványa szerint, a panaszolt Ügyvédtől olyan tartalmú tájékoztatást kaptak, miszerint ez utóbbi esetben, vagyonszerzési illetéket fizetniük nem kell.
A Panaszosokat ezt követően, meglepetésként érte a NAV ... Megyei Adó-, és Vámigazgatóság részéről postázott, 2020. ... napján kézhez vett fizetési felszólítás, amelyben ... adózót érintően, 3 napos határidő tűzése mellett, .... Ft összegű vagyonszerzési illeték megfizetésére szólította fel az eljáró illetékügyi hatóság Panaszosokat, tekintettel arra, hogy 2019 ... hónaptól (a szerződéskötéstől) egészen 2020 .... napjáig, azaz a fizetési felszólítás kézhezvételéig, sem az Adóhatóságtól, sem a Panaszolt Ügyvédtől fizetéssel kapcsolatos felszólítást nem kaptak.
A Panaszosok ezért, a NAV ... Megyei Adó-, és Vámigazgatóságához fordultak tájékoztatás iránt, ahol arról tájékoztatták őket, hogy az adóhatósági nyilvántartás szerint, az illetékfizetési kötelezettséget megállapító - így a panasz tárgyát képező - ... adózót érintő, ... Ft vagyonszerzési illetékre vonatkozó illetékfizetési meghagyás dr. ... meghatalmazott ügyvéd részére történt elektronikus kézbesítést követően, 2020... . napján sikeresen átvételre került.
A Panaszolt ügyvédet a Panaszosok, 2020. ... napját követően eredménytelenül keresték. Telefonhívásaikra a Panaszolt ügyvéd nem reagált, illetve visszahívást ígért, melyre Panaszosok hiábavalóan várakoztak. Összesen kettő ízben sikerült személyesen felvenni a Panaszolt ügyvéddel a kapcsolatot a kaputelefonon keresztül. A panaszolt ügyvéd, vitatta az illetékfizetési meghagyások kézbesítésének tényét.
Panaszosok kifogásolták, hogy a panaszolt ügyvéd, bár 2020. .., egy közösen tett Nyilatkozatukat is okiratba foglalta, és ellenjegyezte, - a NAV fizetési meghagyásról ekkor sem tájékoztatta a Panaszosokat. Panaszosok rögzítették, hogy az ügyvédi költségekről nyugtát, annak kifizetése ellenére sem kaptak. Utaltak arra is, hogy a panaszolt ügyvéd megbízásáról, megbízási szerződést - lévén, hogy ilyen dokumentummal nem rendelkeznek, - a fegyelmi eljárásban csatolni nem tudnak. Hivatkoztak arra is, hogy az adóhatóságnál olyan tartalmú tájékoztatást kaptak, hogy amennyiben, az eredeti kérésük szerint kettejük nevére került volna az ingatlan, úgy illetékfizetési kötelezettségük 0,-Ft lett volna.
A Panaszosok által csatolásra került 2019 ...-i keltű adásvételi szerződés tartalmából kitűnően a ..., ... utca ... szám alatti (... belterület ... hrsz-ú) ... m2 lakásingatlan adásvétele tárgyában létrejött jogügylet alkalmával, ... panaszos, és két lánya, mint 1/3-1/3-1/3 tulajdoni hányadú állageladók értékesítették tulajdoni hányadaikat a szerződéses Vevők részére, a ... haszonélvezőnek, leányai, mint tulajdonostársai (1/3-1/3) tulajdoni hányadait terhelően fennálló, míg ... haszonélvezőnek, az Ingatlan teljes tulajdoni illetőségén fennálló holtig tartó haszonélvezeti jogától mentesen.
A hivatkozott Adásvételi Szerződés 3.4. pontjában rögzítettek értelmében, a haszonélvezeti jog ellenértéke a vételár összegében benne foglaltatott. A Szerződés 10. pontja szerint, a Szerződő Felek, az okirat megszerkesztésén, és ellenjegyzésén továbbá a földhivatali eljárásban való képviseletük ellátásán túl, megbízást adtak az eljáró ügyvédnek, a NAV előtti eljárásban történő képviseletükre is, melynek keretében, tudomásul vették, hogy az eljáró okiratszerkesztő ügyvéd, a vonatkozó NAV adatlapot (B400) kitölti, és az illetékes ingatlanügyi hatósághoz az okiratokkal együtt benyújtja. A panaszosok által becsatolt Szerződés 15. pontja rögzíti a költségek viselésére vonatkozó rendelkezéseket, amely ugyanakkor a vagyonszerzési illetékfizetési kötelezettség mikénti viselésére nem tér ki, és a Szerződés 16. pontját követő utolsó bekezdés is összességében annak megállapítását tartalmazza, hogy a Szerződő Felek, az illetékfizetéssel, valamint az adózással kapcsolatos tájékoztatást megértették. Az adásvételi szerződés ügyletkötő feleket rögzítő fejrésze alapján megállapítható továbbá, hogy a hivatkozott adásvételi szerződés 7. pontjának második bekezdésében elírásra került, - és így, a szerződés tévesen rögzíti - a Vételár teljesítésének bekövetkeztével tulajdonjogot szerző Vevő személyének névmegjelölését.
A Panaszosok vételi ügyletét tartalmazó másik, - panaszosok által csatolt - adásvételi szerződés kapcsán, (amelyhez a panaszosok által sérelmezett illetékfizetési felszólítás kapcsolódik) ..., továbbá ... panaszosok és lányuk ..., mint Vevők által (egymást közt 2/4 -1/4-1/4 tulajdoni arányban) megvásárolt, ..., ... u. ... szám alatti, (... belterület ... hrsz alatti) kivett lakóház udvar megjelölésű Ingatlan adásvétele tárgyában jött létre, az állapítható meg, hogy annak keltezése, 2019 ... napja, ami nem áll összhangban, az okirat készítése (szerkesztése), és ellenjegyzése körében okiratra vezetett - 2019 ....napját rögzítő keltezéssel. E szerződés szerint, a panaszosok, és leányuk, a szerződés 3. pontjában kikötött Vételárért, az ott írtak szerinti vételárrészek teljesítésével vásárolták meg az Ingatlant. A Szerződés 10. pontjában írtak szerint, a Szerződő Felek, az okirat megszerkesztésén, és ellenjegyzésén továbbá a földhivatali eljárásban való képviseletük ellátásán túl, e vételi ügylet kapcsán is megbízást adtak az eljáró panaszolt ügyvédnek a NAV előtti eljárásban történő képviseletükre, melynek keretében, tudomásul vették, hogy az eljáró okiratszerkesztő ügyvéd, a vonatkozó NAV adatlapot (B400) kiölti, és az illetékes ingatlanügyi hatósághoz, az okiratokkal együtt benyújtja.
A meghatalmazást, és megbízást, az okiratszerkesztő ügyvéd, a szerződés ellenjegyzésével elfogadta. Az elektronikus úton közölt, ... terhére ... Ft összegű illetékfizetési kötelezettséget megállapító illetékfizetési meghagyás 2020. ... napján panaszolt ügyvéd, mint meghatalmazott részére bekövetkezett sikeres kézbesítésének ténye, - a panaszolt ügyvéd panaszosok felé tett eltérő nyilatkozata ellenére, - a NAV ... Megyei Adó-, és Vámigazgatósága Ügyfélszolgálatán 2020. ... napján felvett ... Iktatószámú Tájékoztató jegyzőkönyv alapján, tényként volt megállapítható.
A panaszolt ügyvéd, mint a Felek képviseletében illetékügyi hatóság előtt is meghatalmazott eljáró jogi képviselő, ennek tényéről panaszosokat nem értesítette, arról, Panaszosok, az általuk írásban előadottak szerint, a 2020. ... napján átvett, NAV fizetési felszólításból értesültek, a fenn már rögzítettek szerint.
A csatolt szerződés alapján, az is rögzíthető, hogy a szerződés, 15. pontja, a jogügyletet érintő költségviselésre kitér ugyan, ám az illeték mikénti viseléséről e szerződés sem rendelkezik. A szerződés utolsó bekezdése, mindösszesen annyit rögzít csupán, hogy a Felek az illetékfizetéssel, és adózással kapcsolatos tájékoztatást megértették.
A Panaszosok által kikért, és szintén csatolt 2020. ... napján kelt, ... ügyszámú, ... ügyiratszámú ...-Ft Illetékfizetési kötelezettség megállapítása tárgyában, a NAV ... Megyei Adó-, és Vámigazgatósága által meghozott, és 2020. ... napján véglegessé vált illetékfizetési meghagyás indokolása, a ... Panaszos adózóra nézve előírt ...,-Ft összegű illetékkötelezettség keletkezésének indokát, az Illetéktörvény rendelkezéseire hivatkozással, abban jelölte meg, hogy, az értékesített ... ingatlan kapcsán, ..., annak nem mint tulajdonosa, hanem mint haszonélvezeti jogról lemondó fél járt el, és szerepel a szerződésben, következésképpen a ... ingatlanban adásvétel útján megszerzett tulajdoni hányadrésze tulajdonjogára eső vagyonszerzési illeték tekintetében, az Illetéktörvény 21. § (2) bekezdés szerinti kedvezmény ... esetében-a kedvezmény feltételeinek hiányában - nem alkalmazható.
E kedvezmény feltételeinek hiánya, - a panaszügyben vizsgált ügyletek kapcsán - ugyanakkor, nem a Panaszosok részéről hivatkozott tulajdonjogot szerző Vevők számával (tulajdoni hányadával, illetve azok forgalmi értékével), hanem az értékesítésre került ... ingatlanban fennállt tulajdonosi minősültséggel (illetve ... panaszos esetében annak hiányával) állt okozatban, az Itv hivatkozott 21. § (2) bekezdése alapján.
A panaszolt ügyvéd - erre irányuló felhívása ellenére - iratcsatolási kötelességét nem teljesítette, az ellene indult panaszügyben, nyilatkozatot egyáltalán nem tett.
A Panaszolt ügyvéd részére megküldött hivatalos iratok egy része „nem kereste” jelzéssel, kézbesítetlenül érkezett vissza a Fegyelmi ügyben előzetes vizsgálatot folytató szervhez, panaszolt ügyvéd székhelyének címéről.
A fegyelmi tárgyalásra szóló idézés, a panaszolt ügyvéd hivatalos elektronikus kézbesítési címéről, (a visszaérkezett meghiúsulási igazolásból kitűnően,) a 2021. ...-i, első majd a 2021. ...-i második kézbesítési értesítést követő 5. munkanapon belül sem került a panaszolt ügyvéd részéről átvételre, amely a fegyelmi tárgyalásra vonatkozó idézés szabályszerű kézbesítésének tényét, a fegyelmi tárgyalás megtarthatóságának akadályát nem képezte.
A Vezető Fegyelmi Biztos, végindítványában, 2 rb. gondatlanságból folytatólagosan elkövetett fegyelmi vétség megállapítását kérte a Panaszolt ügyvéddel szemben. A Panaszolt ügyvéd fegyelmi felelősségét, egyfelől, az Üttv. 1. § (3) bekezdésének megsértésére alapította, azzal, hogy a panaszolt ügyvéd, az elvárható gondosságra, lelkiismeretes ügyvédi tevékenységre vonatkozó jogszabályi előírásokat nem tartotta be, hiszen nem tájékoztatta a szerződő feleket az illetékfizetés szabályairól, sőt, azt a felvilágosítást adta számukra, hogy nem kell illetéket fizetniük, az illetékfizetési meghagyást nem küldte meg és nem is adta át a panaszosok részére. Másrészről, a fegyelmi vétség elkövetését arra alapította, hogy a panaszolt ügyvéd megszegte az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK Szabályzat 12.3. pontjában foglaltakat, mely szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlója, függetlenül attól, hogy tesz-e nyilatkozatot, az Ügyvédi Kamara és szervei részére, az ellene indult panasz, illetve fegyelmi ügyben felhívásra, az üggyel összefüggő iratait köteles becsatolni. A rendelkezésre álló adatokból és iratokból az állapítható meg, hogy az ügyvéd bár a részére küldött értesítéseket részben átvette, részben azok nem kereste jelzéssel, meghiúsult jelzéssel érkeztek vissza a Kamarához, illetve a vezető fegyelmi biztoshoz, a panaszolt ügyvéd semmiféle okiratot nem csatolt és semmiféle előadást nem tett az ügyben.
A büntetés kiszabása körében, tekintettel arra, hogy a panaszolt ügyvéddel szemben korábban lefolytatott fegyelmi eljárások, illetve az abban alkalmazott jogkövetkezmények kellő eredményre nem vezettek, a közepes mértéket meghaladó pénzbírság kiszabására tett indítványt, és a fegyelmi kamara eljárásával kapcsolatos kamarai költségátalány viselésében való marasztalását kérte.
**********
Az eljáró fegyelmi tanács, a vizsgált ügyben, a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján, a panaszolt ügyvéd terhére az Üttv. 1.§ (3) bekezdésében írtak megsértését, továbbá, a 6/2018. (III. 26.) MÜK Szabályzat 12.3. pontjában foglaltak megsértését az alább idézett jogszabályi rendelkezések, és kamarai irányadó szabályzatok rendelkezéseinek figyelembevételével megalapozottnak találta:
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény, az ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK I. FEJEZET ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK 1. Általános elvek között taglalja az ügyvédi hivatás alapvető szabályait, az alábbiak szerint:
1. § (1) Az ügyvédi hivatás - jogi szakértelemmel, törvényes eszközökkel és módon, a közhatalmi szervektől függetlenül - az ügyfél jogai és jogos érdekei érvényesítésének, kötelezettségei teljesítésének elősegítésére, az ellenérdekű felek közötti jogvita - lehetőség szerinti - megegyezéssel történő lezárására irányuló tevékenység, amely tevékenység magában foglalja az igazságszolgáltatásban való közreműködést.
(2) Az ügyvédi tevékenység az ügyfél és az ügyvédi tevékenységet gyakorló közötti bizalmon alapul, amelyet mindenki köteles tiszteletben tartani.
(3) Az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.
(4) Az ügyvédi tevékenység gyakorlója szakmai tudását önképzés és kötelező továbbképzés útján fejleszti.
(5) Az ügyvédi tevékenység gyakorlása nem irányulhat jogszabály megkerülésére, jogszabályba ütköző célra, vagy ilyen jogügyletben való közreműködésre.
(6) Ügyvédet mindenki szabadon választhat.
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény
39. § (1) Az ügyvéd, a kamarai jogtanácsos és az európai közösségi jogász (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: ügyvéd), valamint irányítása mellett a helyettesítésére jogosult, bíróság, közjegyző vagy más hatóság előtt, illetve harmadik személyekkel szemben az ügyfél jogi képviselőjeként eljárhat.
(2) Ha törvény egy jognyilatkozat megtételéhez kifejezetten az ügyfél személyes nyilatkozatát kívánja meg, az ügyvéd a nyilatkozatot jogi képviselőként nem teheti meg, de egyebekben az ügyfél jogi képviseletére jogosult.
(3) A jogi képviselet ellátása során az ügyvéd az ügyfél érdekeinek elsődlegessége alapján jár el.
(4) A jogi képviselet ellátása során az ügyvéd köteles megtagadni az ügyfél utasításának végrehajtását, ha az jogszabályba ütközik vagy jogszabály megkerülésére irányul.
(5) Ha az ügyfél utasítása az ügyfél érdekeire nézve célszerűtlen, annak végrehajtása előtt az ügyvéd az ügyfél figyelmét erre a körülményre köteles felhívni.
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény
28. Pénz, dolog, iratok átvétele és kiadása
52. § (1) Az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles az ügyfele részére átvett pénzről vagy vagyontárgyról az ügyfelét haladéktalanul értesíteni. A kamarai jogtanácsosra és a jogi előadóra e § szabályait nem kell alkalmazni.
(2) Az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles az ügyfelétől átvett vagy az ügyfelét megillető iratok átvételéről - az ügyfél kérésére - elismervényt adni. Az iratokat a megbízás teljesítése, illetve felmondása után - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - az ügyvédi tevékenység gyakorlója az ügyfél kérésére köteles kiadni.
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény
29. § (1) A megbízási szerződést írásba kell foglalni, kivéve, ha az csak jogi tanácsadásra irányul. (2) Az (1) bekezdés szerinti írásba foglalás elmaradása a megbízás érvényességét nem érinti, de ilyen esetben a megbízás tartalmának bizonyítása a megbízottat terheli.
(3) Az okiratszerkesztésre és az ahhoz kapcsolódó jogi képviselet ellátására irányuló megbízási szerződés tartalmi elemeit az okiratot szerkesztő ügyvéd által ellenjegyzett szerződés is tartalmazhatja.
Az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK Szabályzat értelmében:
5.14. Nem tesz eleget kioktatási kötelezettségének a megbízott, ha az általa szerkesztett szerződésben vagy más jognyilatkozatban mindössze formálisan arra utal, hogy a kioktatást a felek tudomásul vették. A részletes tájékoztatás abban az esetben maradhat el,
a) ha a konkrét ügy tényállásától függően, a megbízás kifejezetten és félreérthetetlenül nem vonatkozik a tájékoztatási kötelezettséggel érintett jogi tanácsadásra,
b) ha a megbízó a tájékoztatási kötelezettséggel érintett kérdés vonatkozásában más szakértőt vett igénybe vagy maga rendelkezik a kérdés megítéléséhez szükséges szakértelemmel, így különösen, ha erre tekintettel kifejezett nyilatkozatával lemond a tájékoztatásról
c) annyiban, amennyiben a tájékoztatás egyszerű és széles körben közismert információra vonatkozik.
12.3. Az ügyvédi tevékenység gyakorlója - függetlenül attól, hogy tesz-e nyilatkozatot - az ügyvédi kamara és szervei részére az ellene indult panasz-, illetve fegyelmi ügyben felhívásra az üggyel összefüggőiratokat - kamarai jogtanácsos, illetve jogi előadó esetében azon iratokat, amelyek felett rendelkezni jogosult - köteles becsatolni.
107. § Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha
a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi, vagy
b) ügyvédi tevékenységen kívüli szándékos vagy gondatlan magatartásával az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti.
*************
Az eljáró fegyelmi tanács, a panaszolt ügyvéd terhére aggálytalanul állapította meg az Üttv. 1. § (3) bekezdésében foglalt kötelezettség megszegését, hiszen a panaszosok által becsatolt Adásvételi Szerződések alapján tényként állapítható meg, hogy panaszolt ügyvéd, a tárgybani jogügyletek okiratainak megszerkesztésén, ellenjegyzésén, és az illetékes ingatlanügyi hatóság előtti képviselet ellátásán túl, megbízásra került a Szerződő Felek, így panaszosok részéről is, a jogügyletekhez kapcsolódó illetékhatósági ügyben való képviselet ellátásával is.
Ebből következően, az okiratba foglalt, és elfogadott megbízása keretében, a panaszolt ügyvéd, az okiratszerkesztői, és földhivatali eljárási képviselet ellátásán túl, nem csupán jogosult, de megbízása folytán köteles is volt a jogügylethez kapcsolódó illetékügyi hatósági eljárásban Panaszosok nevére érkező, és a panaszolt ügyvéd, mint meghatalmazott elektronikus kézbesítési címére kézbesített - dokumentumok elektronikus átvételét biztosítani, és egyben az e körben vállalt megbízása alapján az illeték fizetési meghagyás tényéről, és annak tartalmáról a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül Panaszosokat értesíteni, az őket érintő okiratokat számukra megküldeni, vagy átadni, amely nem történt meg. Sem a kézbesítést követő jogorvoslatra rendelkezésre álló 15 napon belül, sem 2020. ... napján, a Panaszosok közös nyilatkozatának okiratba foglalása, és ellenjegyzése alkalmával, sem a Panaszosok részéről 2020. ... napján kézhez vett fizetési felszólítás időpontjáig sem.
A NAV ... Megyei Adó-, és Vámigazgatósága Ügyfélszolgálatán 2020. ... napján, ... (adózó) panaszost érintően felvett ... Iktatószámú Tájékoztató jegyzőkönyvben foglaltak, miszerint a panaszos illetékfizetési kötelezettségét megállapító illetékfizetési meghagyás sikeres kézbesítése, a meghatalmazott panaszolt ügyvéd részére az adóhatósági nyilvántartás szerint 2020. ... napján megtörtént, - a panaszolt ügyvéd, panaszosok irányába közölt vitató előadását egyértelműen cáfolta. Ettől eltérő tartalmú bizonyíték az eljárásban nem állt elő, egyéb bizonyítékot, a panaszolt ügyvéd, e körben sem terjesztett elő, így a firtatott irat sikeres átvételének megtörténtét, a panaszolt ügyvéd, mint panaszosok meghatalmazott jogi képviselője által, a fegyelmi tanács bizonyítottnak fogadta el.
Az nyilvánvaló ténykérdés, és az illetékügyi fizetési meghagyás indokolása ezt egyértelműen tartalmazza is, hogy ... panaszos vonatkozásában, az Illetéktörvény 21. § (2) bekezdésére alapított kedvezmény - annak feltételei hiányában - nem volt alkalmazható.
E kedvezmény feltételeinek hiánya, - a panaszügyben vizsgált ügyletek kapcsán - nem a tulajdonjogot szerző Vevők számával (tulajdoni hányadával, illetve azok forgalmi értékével), hanem az értékesítésre került Keszthelyi ingatlanban fennállt tulajdonosi minősültséggel (illetve ... panaszos esetében annak hiányával)állt összefüggésben.
Ebből következően pedig, ... panaszos ... ingatlanban történt tulajdonjog szerzéséhez kapcsolódóan, illetékkötelezettséggel (illetve az Itv. 21. § (2) bek. szerinti feltételek hiányával) az okból kellett számolnia, mivel a vételi ügyletet megelőzően értékesített ... ingatlanban tulajdonjoggal egyáltalán nem rendelkezett. (haszonélvezeti jogról lemondó félként szerepelt a szerződésben)
A panaszosok írásbeli nyilatkozata szerint, megbízási szerződéssel nem rendelkeznek, ezért azt csatolni sem tudják. Ennek körében utal a fegyelmi tanács arra is, hogy az Üttv. 29. § (3) bekezdése értelmében, az okiratszerkesztésre és az ahhoz kapcsolódó jogi képviselet ellátására irányuló megbízási szerződés tartalmi elemeit, az okiratot szerkesztő ügyvéd által ellenjegyzett szerződés is tartalmazhatja. A fegyelmi eljárásban vizsgált esetben a panaszolt ügyvéd által megszerkesztett okiratok keretei között ez csupán részben történt meg, ami az Üttv. 29. § (3) bekezdésének nem feleltethető így meg.
A fegyelmi tanács álláspontja szerint, a panaszolt ügyvéd, kioktatási kötelezettségét az ügyletek körében felmerülő illetékfizetési kötelezettség mikéntjéről, hiányosan, illetve nem megfelelő tartalommal, (tévesen) teljesítette. A panaszosok beadványából kitűnően, a megkötésre kerülő jogügyletek sarkalatos kérdése volt, a tulajdonszerzés arányai kapcsán, az ügyletekkel szükségképpen együtt járó illetékterhek mikénti viselése, mértéke, és - családon belüli tulajdonszerzési arányok lévén - ezek törvény adta lehetőségek szerinti optimalizálása.
A panaszolt ügyvéd részéről megszerkesztett vizsgált okiratok tartalma, ennek ellenére sem tér ki az illetékviseléssel kapcsolatos kötelezettségekre, és szabályokra, attól függetlenül sem, hogy mindkét ügylet okiratát panaszolt ügyvéd készítette, és a vagyonszerzési illetékfizetési kötelezettség általános feltételeiről, valamint az esetleges illetékkedvezmény jogosultsági feltételeinek pontos mibenlétéről, - miután széles körben közismert információnak nem tekinthető - a panaszolt ügyvédet terhelte a kioktatási kötelezettség. (okiratba foglalt megbízása e körben kizáró rendelkezést nem tartalmazott).
Tényként állapította meg azt is a fegyelmi tanács, hogy a panaszolt ügyvéd, a panaszosokkal való kapcsolattartást is elmulasztotta. (A panaszosok részére érkező dokumentumok beszerzésére végül is az adóhatóságtól került sor.)
A fentiekre tekintettel tehát, a fegyelmi tanács, aggálytalanul állapította meg, hogy a panaszolt ügyvéd magatartása, az Üttv. 1. § (3) bekezdésben írt szabály megsértését eredményezte, hiszen a részéről elvállalt okiratszerkesztői feladatai során, kioktatási, és tájékoztatási kötelezettségét hiányosan, részben teljesítette, (6/2018. (III. 26.) MÜK Szabályzat 5.14.) Az illetékügyi eljárásban való képviselet körében elvállalt megbízás ellenére, a panaszosokat érintő, illetékügyi hatóságrészéről elektronikusan küldött dokumentumok sikeres átvétele ellenére, panaszosokat erről, sem szóban, sem írásban, nem értesítette, (Üttv. 52. § (1)), majd a panaszosok fizetési felszólítását követően, a kapcsolat felvételétől, illetve tartásától teljesen elzárkózó magatartást tanúsított, akik az iratokhoz, a hatóságtól jutottak. A panaszolt ügyvéd által okiratba foglalt megbízás, csak részben tartalmazza az ügyvédi megbízás tartalmi elemeit, továbbá a megszerkesztett okiratokban olyan elírások voltak tapasztalhatók, amelyek, az okirat egyéb tartalmi elemeivel összhangban nem álltak, és az okiratszerkesztői gondos eljárás kritériumainak nem feleltethetők meg.
A fentiekkel összefüggésben, a fegyelmi tanács a panaszolt ügyvéd terhére a szándékosság elemeit nem látta fennforogni. Ugyanakkor az Üttv. 107. § a) pontja szerinti gondatlan magatartása fegyelmi vétség megállapítására alkalmas, és a folytatólagosság törvényi egységébe esik.
Mivel pedig, a fegyelmi eljárásban a 6/2018. (III. 26.) MÜK Szabályzat 12.1 pontjában előírt iratcsatolási kötelezettség elmulasztása, szintén, az Üttv. 107. § a) pontjában írt fegyelmi vétség elkövetésének megállapítására alkalmas, így az eljáró fegyelmi tanács, az eljárás alá vont ügyvéd felelősségét, 2 rb. - részben folytatólagosan elkövetett - gondatlan fegyelmi vétség elkövetése miatt állapította meg.
A jogkövetkezmény alkalmazása körében, az eljáró fegyelmi tanács, a panaszolt ügyvéd terhére értékelte a vele szemben korábban folyt, hasonló ténybeli alapon nyugvó és az eljárás során figyelembe vett korábbi fegyelmi eljárások adatait (2017 évben: P..... számú ügyben ... Ft pénzbírság, P.... számú ügyben ... Ft pénzbírság 2018. évben: P. ... számú ügyben ... Ft pénzbírság 2019. évben: P... számú ügyben Megrovás) továbbá azt, hogy a magatartást folytatólagosan valósította meg. Javára enyhítő körülményt - tekintettel arra, hogy panaszolt ügyvéd ilyet nem közölt - figyelembe venni nem tudott. A panaszolt ügyvéddel szemben az eljáró fegyelmi tanács, az Üttv. 108. § b) pontja alapján, a közepes mértéket meghaladó mértékű pénzbüntetést szabott ki, lévén, hogy a korábban alkalmazott jogkövetkezmények kellő eredményre nem vezettek.
A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 6.) MÜK szabályzat (továbbiakban FESZ) 40.2. a) pontja értelmében a felmerült kamarai átalányköltség, mivel az eljárás alá vont ügyvéd felelőssége megállapításra került, az Üttv. 142. § (2) bekezdése alapján a panaszolt ügyvédet terheli.
A határozattal szemben jogorvoslati jog, az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. 135. § (1) és (3) bekezdésén alapul, amely értelmében, az eljárás alá vont ügyvéd, valamint a fegyelmi biztos a másodfokú fegyelmi tanácshoz fellebbezhet. A fellebbezést az elsőfokú határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül az elsőfokú fegyelmi tanácsnál kell benyújtani és elő kell terjeszteni a fellebbezés indokait is.
A Panaszosok panaszlevelében előterjesztett „kártalanítás” iránti igény tekintetében az eljáró fegyelmi tanács rögzíti, hogy kárigény előterjesztésére Panaszosoknak, az ügyvédi kötelező felelősségbiztosító irányába, továbbá polgári peres úton van lehetősége előterjeszteni. E körben, a fegyelmi kamara hatáskörrel nem rendelkezik.
Zalaegerszeg, 2021. május 28.
Jogerős: 2021.09.10.